Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-21 / 30. szám

Szeged, 1920 szeptember 21 Ara I korona. Kedd, szám. ELÓMZETtSI ARAK: egy évre 280 kor. I Negyedévre 70 kor. Pél éwMoJ Zwv *óra 25 « Főispáni értekezlet a határátlépés éa kOzlekedés szabályozása tárgyában. SZEOED, szeptember 20. (Saját tudósítónktól ) Vasárnap délelőtt 10 órakor tartották meg dr. Aigner főispán elnöklete alatt a határátlépés és közlekedés szabályozása tárgyában egybehivoit értekezletet, melynek előzményeit már volt alkalmunk ismertetni. Résztvettek rajta: Bozzay Aladár torontáli főjegyző, Arszenovks Miklós hácsmegyei főjegyző, Nedelkovics Vladimir ujszegedi őrnagy, Protics Pál törökkanizsai főszolgabíró, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, Bokor Pál h. polgármester, továbbá Csanádmegye, Dorozsma és Kiszombor községek és több gazdasági egyesillet, (Itt 2 sort tör6lt a cenzúra.) Az értekezlet tárgyalásairól egyelőre nem közölhetünk részleteket. folytatott tárgyalás anyagát főként a gazdasági, tisztviselői és tanulóifjusági érdekek megvitatása képezte. Nagy eredménynek keli betudnunk azt a határozatot, hogy a Makótól Bajáig ntrjedő vonalon 20 kilométer mélységben és magasságban mindazok, kiknek e területen földjük van. határátlépési igazolványt fognak kapni. Az egyes családok, hozzátartozóik, gazdasági és háztartási alkalmazottaik a jövőben nemcsak megművelhetik fö'djeiket, hanem be is fogják a termést takaríthatni Általábanvéve megállapodtak abban, hogy mindazok a kisebb és nagyobb ügyes bajos dolgok, melyek eddig eg^-egy szerb katonatiszt belátásától voltak függővé téve, a jövőben végleges, fixirozott formában fognak elintézést nyerni. A gyűlésen letárgyalt anyagot 10 cikkbe foglalták s az erről szóló jegyzőkönyvet felterjesztik jóváhagyás végett a belügyi, közélelmezési és külügyi minisztériumokhoz. (Itt a cenzúra 4 sort törölt.) Változás a budapesti olasz misszió vezetésében. BUDAPEST, szept. 20. A Nemzeti Sajtóiroda beavatott helyről arról értesül, hogy lovag Cerutti, a budapesti olasz fömegbizott elhagyja helyét és véglegesen eltávozik a fővárosból. Utóda egy olasz herceg lesz, akinek a neve Magyarországon is közismert Monarklata oroaz tisztek Bécaben. BÉCS, szept. 20. (N. S. I.) A Daily Herald bécsi tudósítójának jelentését közli, mely szerint Bécsben az elmúlt napokban orosz tisztek. akik a régi cári hadseregben szolgáltak, gyűlést tartottak az orosz monarkia újbóli visszaállítása érdekében. Ezek a tisztek, állítólag, szoros kapcsolatot tartanak fenn Wrangel tábornokkal és vezérkarával. Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Kölcaey-utca 6. • Telefon 13-33. Gróf Bethlen István a megértés és megbocsájtás politikájáról. — A hódmezővásárhelyi programbeszéd — HMVASASHELY, szeptember 20. (Magyar Távirati Iroda.) A hódmezővásárhelyi első választókerületben szeptember 26 ra tűzték ki a választást. A választókerület egyedüli jelöltje gróf Bethlen István, aki vasárnap délelőtt tartotta meg programbeszédjét Hódmezővásárhelyen az I. kerületben. A népgyűlés előtt tábori mise volt, amely ulán a Kossuih-térre vonultak k\ Á választók nagy éljenzése és Ups fogadta gróf Bethlent, amikor az emelvényre lépett. Programbeszédjében a többek között a következőket mondotta: — Most nemzeti életünk romjain állunk, egész generációk évszázadom munkája veszett kárba. Még ha Széchenyi venné is kezébe a gazdasági élet irányítását és idb. Andrássy a külpolitika vezetését és ha maga Kossuth Lajos a nemzet öszszes férfiaival egy cél felé törekedve dolgozna, még akkor is csak hosszas, kesei vet> munka által érhető cl a cél, hogy a rombadőlt országot újjáépítsük és a nemzetnek uj otthont teremthessünk. Helyzetünk kétségbeejtő! Ki vagyunk szolgáltatva szomszédainknak és jaj nekünk, ha mukkanni merünk. Vagyonilag is, erkölcsileg is sillyedtünk. Ahelyett, hogy a magyar a magyarral kézenfogva törekednék a hazát megmenteni, a magyar irigységgel és gyűlölséggel tekint a másik magyarra. Mindenki jogot követel és kötelességet csak kevés akar teljesíteni. Két nép van ma: győző és legyőzőt!. Az elsőnek minden joga megvan, a másiknak csak kötelességei vannak. Szomszédaink és a velünk békét kötő felek még abba is beleavatkoznak, hogy ki legyen a király és hőseink felett ők Ítélkeznek. Más cél nem lebeghet előttünk, mint az, hogy hazánkat újból naggyá és erőssé tegyük. Ha egyáltalán érdemes e hazában élni, ez csak azért van, hogy gyermekeink és unokáink számára megteremtsük a lehetőségét annak, hogy újból kulturéletet folytassanak. Ez nem jelent mindjárt háborút, sőt ellenkezőleg, ez elsősorban a megbocsájtás politikáját jelenti ugy a bel-, mint a külpolitikában. Egészséges, magyar közszellemre van szikség, hogy összeforrjon a magyarság és támogassa a kormányt. Arra van szükségünk, hogy egy erőskezű kormány rendbehozza állami szervezetünket a törvények végrehajtása révén, hogy rendbehozzák pénzügyeinket és a termelés újból megindulhasson. Lfgyen vége a parlamentben a személyi kérdéseknek, megelégelte ezt már a nemzet. Elérkezett az ideje annak, hogy a kormány az ipari munkássággal szemben a megbocsájtás politikájának uljára lépjen és a rendkívüli eszközöket, amelyeket még nem nélkülözhetünk, c<ak a bűnös és hibás emben k ellen alkalmazzuk. Meg vagyok győződve, be fogják láfni, hogy ebben az országban többé nemzetköziséget hirdetni nem lehet. Ne a polgárból legyen proletár, hanem a proletárt emeljük fel a polgárok közé, ne a polgár süllyedjen le proletarrái, hanem emeljük fel a proletárt a polgári öntudat nívójára. (Éljenzés és taps.) Jó külpolitikát a mai viszonyok között — meggyőződésem szerint — alig lehet csinálni, mert egy ország, amelyben felelőtlen tényezők napnap után kardjukat csörtetik, szövetségesekre alig talál. Nem lehet addig jó külpolitikát csinálni, amig puccsokról és személyeskedésekről van azó a parlamentben, mert nincs meg a bizalom, hogy barátságot és szövetséget köthessünk. Síjá4 érdekünk szerint kell irányítani huloolitikánnat. Most egy nemzetközi káosz előtt állunk, minden nemzet o'y szomszéddal van körülvéve, mely ellentétben áll vele és nem kivétel e tekintetben a kis ántánt sem, amelyet csakis a magyar néppel szemben való gyűlölet egyesit A nagy ántánt biztosította a békeszerződés végrehajtását, de kikényszeritheli a velünk szemben vállalt kötelezettségeknek a teljesítését is szomszédaink részéről. Ezek vagy lovábbi engedményt akarnak kicsikarni, vagy pedig az általuk tett ígéreteket nem akarják teljesíteni. Sajnos, a jelek arra mutatnak, hogv az utóbbiról van szó. Pécs ma sincs kiürítve és a kisebbségi jogokat a megszállott területeken lábbal tapossák. Határainkai, miután azok nem véglegesek, felülvizsgálják. Ez még ma sincs beváltva. Amig a külpolitikai orientáció világosabban nea áU előttünk és a belső konszolidáció előbbre nem halad, addig nem nyulhatunk a királykérdés elintézéséhez sem. Egy lehetőséget mindenesetre ki kell zárni. Mielőtt a király-kérdést elintézzük, törvénybe kell iktatni olyan rendelkezést, hogy a magyar trónra senki nem emelhető, fcirályjogokat senki nem gyakoTolhat, aki előzetesen éa ünnepélyeaen más trónra való igényéről nem mond le. Aki hozzá nem járul felfogásunkhoz, . hogy a pragmatica sanctio reánk vonatkozó kötelezettsége megszűnt és érvényét vesztette. Aki előzetesen és ünnepélyesen ki nem jelenti. hogy más trónt a magyar nemzet törvényhozásának hozzájárulása és előzetes megkérdezése nélkül nem vállal. Szent István trónja nem lehe: ugródeszka senki számára, ho^y idegen tióní általa elnyerhessen. A nemzet ifjainak élete sokkal drágább, semhogy ily kísérleteknek odsdobhainók. Ez nem teszi leheti tlenné, hogy más államokkal szövetséget kössünk. Külpolitikai szempontból arra van szükség, hogy megnyugtatást adjunk, hogy a magyar vert nem lehet felhasználni arra, hogy a régi osztrák—magyar monaichiat újra visszaállítsák. Azután a pénzügyi kérdésekről szólott, majd kifejtette, hogy a mai választójog a nemzet érdekeinek nem egészen felel meg Megfeszített, együttes munkával kell dolgoznunk — fejezte be beszédét Bethlen. Ha minden ember töt bet fog dolgozni és lemond sok oly élvezetről, amelynek részese lehet és ha jobban, sokkal jobban fogjuk szeretni egymást a közös, alkotó munkában, ugy meg tudjuk menteni ezt a szerencsétlen magyar h«zát. Ezután Kutkafahy Miklós államtitkár beszélt. Délután a város adott ebédel Bethlen tiszteletére, ebéd után Bethlen a tanyákat látogatta meg. Nemzetgyűlés. BUDAPEST, szeptember 20. (Mugyar Távuuti Iroda./ A nemzetgyűlés mai ülését egynegyed 11 óra után nyitotta meg Rakovszky István elnök. Az elnöki bejelentések után folytatták a numeius clausus vitáját. Ruppert Rezső szólalt fel elsőnek, Prohászka és Milotay beszédeivel po'emizálva a liberalizmus elveit védi. A néplélek megpróbáltatásáért bosszúra vágyik, bűnbakot keres és ilyennek állítja oda a liberálizmust és a zsidóságot. Gömbös azt mondja, hegy azért vesztettük el a háborút, mert sok zsidó volt a hadseregben. A vezetők azonban keresztények voltak és ók tették lehetővé, hogy a zsidók a háttérben maradjanak. Budaváry közbekiált: A frontot a zsidóság züllesztette le. Ruppert: A front azért züllött, mert érett volt a zl Uéwe, éhezett, ázott, rongyos volt és át voit itatva a béke hangulatától, mert hittek a wilsoni deklarációkban. Eriől a javaslatról meg lehet állapítani, bogy nem szolgálja a magyar érdekeket, sőt vétkezik azok ellen, ez a javaslat megismétli a multak hibáit, mert a lateiner- pályákról, amely a nyamort jelenti, kizárja a zsidóságot és bátorítja az ipari és kereskedelmi pályákra, ahol könnyebben boldogulhat. Az ülés folyik. Francia—angol—magyar gazdasági egyezmények. ROTTERDAM, szept. 20. (N. S. 1.) A Sieuve Rotterdamsche Courmnt pári«i külön tudósilójától arról értesül, hogy a Franciaország és Magyarország között kötött politikai egyezmény híre alaptalan. Ellenben egyrészt magyarországi, másrészt francia és angol emberek között jöttek létre pénzügyi < s gazdasagi egyezmények, amelyeket a fr ncia kormány is megerősített.