Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-17 / 27. szám

SZEOED Szeged, 1929 szeptember 17. Szeged madártávlatból. SZEGED, szeptember 16. II. A szegedi gazdasági életnek irányitója, ellenőrzője, a kívánatos útra való terelóje az árvizsgáló-bizottság. Ez a szerv nem speciálisan szegedi, mert az idők szomorú járása minden nagyobb városban életre szólította s gondjaira bizta a modern scylla és charybdis: a nincstelenség és az uzsora között vergődő emberiség sorsát. Sajnos, ez a megbízatás hivatalos testületei ért. ami azt jelenti, hogy a bürokratizmus eredendő terheivel hendikeppelve indult a nagy megváltó küzdelembe az árvizsgálóbizottság. A nehézkesség, amely minden városi szervet jellemez, itt csaknem korrigáihatatlan hibának bizonyult. Mert hiába volt minden jóakarat, hiába a legteljesebb megértés, ha a határozatok ósszesége papirosrendelkezésekben végződött. Pedig igy volt A bizottság, amely a visszaéléseket irány- vagy makszimális árakkal igyekezett meggátolni, nem egyszer cak azt a nem várt eredményt érte el, hogy az illetó árucikk márói holnapra eltűnt a piacról. De éppen ugy megtörtént i.z is, hogy a bizottság tervezett, az árusok pedig végeztek ugy, hogy — maradt minden a régiben. Es ez érthető, ezért az árvtzsgálók egyáltalán nem okolhatók, hiszen határozataik ellenőrzésére egyáltalán senki, vagy nem elégséges erők álltak rendelkezésére. Már pedig a makszimális árak igazi szankciója az ellenőrzés. Mindaddig, amig a város megfelelő számú alkalmazottat nem bocsájt a bizottság rendelkezésére, szinte naponta fogjuk tapasztalni, hogy a 14—18 koronában makszimált kenyér korona, a szóló 10 korona helyett 14—16 korona és igy tovább. Tessék az élelmiszerüzletekben meggyőződni. Az árak nyilvános helyen való feltüntetésével ugyancsak az ellenőrzés lanyhasága miatt már sehol sem találkozunk, pedig ugy tudjuk, ez is kötelező volna. Fogyatékossága az árvizsgálóbizottságnak a szakértők hiánya. Könnyű elképzelni, hogy a hus vagy vendéglői árak megállapilasána! egy kiváló borbély nem sok vizet zavar. Viszont másik végletet jelent, ha az érdekelteknek több szavuk van, mint ahegy közérdekből az kívánatos volna. A bizottság uj vezetője, ha eredményes munkát óhajt végezni, nem tehet mást, mint az érintett hiányok figyelembevételével s a budapesti árvizsgáló- bizottság szervezetének alapos tanulmányozása után újjászervezi gazdasági életünknek ezt a legfontosabb • tervét s ilymódon gondoskodik róla, hogy az többet jelentsen Szedeti város érdekében, mint a legtöbb tessék-lássék, a régmúltból örökölt úgynevezett bizottság. Megvételre keresek macs áron arany karcsattórákat és brílliáns ékszereket. "*> FISCtIER JÓZSEF A numerus clausus a nemzeigyOlés előtt. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, szeptember 16. (Magyar Távirati Iroda ) A nemzetgyűlés ülését egynegyed II órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. Napirend előtt jelentette az elnök, hogy a magyarországi munkáspárt átiratot intézett a nemzetgyűléshez, amelyben megvédi Csizmadia Sándort az ellene intézett támadásokkal szemben. Bemutatja továbbá az elnök a vagonlakók kérvényét, amelyben a lakáskérdés sürgős megoldását kérik a közeledő télre való tekintettel. Ezután az illetékek felemeléséről szóló törvényjavaslat részletes vitáját folytatták. Minekutána a nemzetgyűlés a törvényjavaslatot részleteiben is elfogadta, áttértek az egyetemi beiratkozásról szóló törvényjavaslat tárgyalására. Dr. Schandl Károly volt az első szónok, aki beszédében kifejtette, hogy a mostani súlyos viszonyok okai a destruktív izgatások vol'ak az egyetemen, amelynek részesei voltak a szabadkömives páholyok és az a társaság, amely a Huszadik Századot szerkesztette. Ezután az egyatemi tanárokról szólott, mint kiváló tudósokról, de hibájukul rója fel, hogy nem érintkeztek eleget az ifjúsággal. A javaslatot általánosságban elfogadja, mert attól várja a szellemi proletárok számának csökkenését. A numerus clausus nem sérti a kisebbségek jogait, a zsidókérdést )pedig eiő,zakós eszközökkel megoldani nem lehe'. A zsidó ifjúságnak a jogegyenlőség alapján biztosítani kell a jogot, hogy legalább bizonyos arányban bejuthasson az egyetemre. Ezután a zsidókérdést hosszasan fejtegelte, majd idézeteket olvasott fel arról, h>gy fajnak vagy felekezetnek tekinthető-e a zsidóság. A javaslatot Bernolák indítványával együtt elfogadja. Ezután Prohászka Ottokár szólalt fel. Röviden akar ezzel a kérdéssel foglalkozni. Figyelmeztet arra, hogy a jelszavak nyomása alatt hamis világításba helyezték ezt a javaslatot. Ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani a leszorult magyar középosztályt. Ezt a munkát a miniszter az egyetemen kezdi. Elfogadja a javaslatot Bernolák indítványával együtt. Nem védi az erőszakosságokat, amelyeket az egyetemi ifjúság elkövetett, de meg tudja érteni azt a szenvedést, amelyet az ifjúság éveken át elszenvedett. Magának a numerus claususnak gondolata nem idegen a mi világunkban. Publicistáink köré! en is elhangzott már régebben nemzetiségi különbség nélkül, hogy a jogászvilág tulprodukciója következtében korlátokat kell felállítani. Az ülés folyik. Cigaretta-hüvelyek, Cigaretta-papírok nagyban és kicsinyben legolcsóbb napi árakon kaphatók WEISZFEILER MÓRNÁL Jókai-utca 11 és Rákoczi-tér (a tűzoltó laktanyával szemben) 97 ^ Zavarok a városi bérföldek kiosztásánál SZEGED, szeptember 10. (Saját tudósítónktól.) A város vezetősége a kertgazdaságok fejlesztése és gyarapítása céljából évente nagyobb városi földterületet ad jutányos áron bérbe kertgazdaságok létesítésére a helybeli jelentkezőknek. Minden jelentkező 100 négyzetméternyi területet kap 20 korona évi bér lefizetése ellenében. A jövő évre szóló bérleteknek a kiosztását ma reggel kezdte meg Balázs Mihály gazda a Makkos-erdő mellett. A földosztásnál körülbelül ezerötszáz reflekláns jelent meg, tulnyomórészben asszonyok. Elsősorban a ré<:i bérlőktől kérdezték meg, hogy jövőre is igényt tartanak-e az általuk bérelt földre. Ezek természetesen valamennyien fentartoiták bérleteiket. EKkor tőrt ki az első vihar. Az uj bérlők megijedtek, hogy nekik már nem jut föld és veszekedni kezdtek a g.izdásszal. Egyesek föle? azt kifogásolták, hogy több jobbmódu iparosember és a protekciósok 5—10 parcellához is hozzájutnak, mig azoknak, akik igazán rászorulnak arra, ho.'y saját kezük munkájával lássák el családjukat a szükséges főzelékfélékkel, már nem jut egy talpalattnyi föld sem. Az elégedetlenség később már oly fokra hágott, hogy a temperamentumosabb jelentkezők egyenesen legyilkolással fenyegették meg a gazdászt, ha csak a regi bérlőnek ad iöldet és az újonnan erkezettekd kisemmizik. Tanácsos ienne, ha « v.íros vezetősége után?, nézne a bérföldek kiosztása körül történő eljárásnak és amennyiben tenyleg beigazolódik, hogy csupán a protekciósok jutnak bérlethez, rögtön meg kell szüntetni a visszaéléseket. Pusztamérges község meg akarja változtatni a nevét SZEGED, szeptember 16. {Saját tudósítónktól) A pusztamérgest körjegyző a következő szövegű átiratot intézte Szeged város tanácsához: .Pusztamérges község helységnevét me^ akarja változtatni. Hosszas kutatás és nyomozás után megállapítottuk, hogy a mai Pusztamérges ,Asszonysiállása" nevü kun puszta volt, mely keletről Szegedig, nyugatról pedig Baltaszállásig, a mai Kiskunhalastól Balatapusztáig terjedt el s később Jászberény város tulajdona lett. Ehhez a területhez tartozott természetesen a mai Szeged városi legelöjárás terület Pusztamérges község határában. Mivel nyomozásunk során azt is megállapítottuk, hogy a fentebbi területre Mátyás király Szeged város polgárainak az 1462 augusztus hó 17-én kelt adománylevelében szabad legeltetési jogot biztosított, s ugy ezen adományokirat, mint az ugyancsak Mátyás király által 1493 junius hó 5-én kiállított azon okirat, mely meghatározza azt, hogy „Asszonyszállása" puszta az a terület, mely keletre Szegedig, nyugatra pedig Kiskunhalas—Balatapusztáig terjedt el, Szeged város tulajdonában van s a város titkos levéltárában őriztetik: tisztelettel felkérem a város tanácsát, szíveskedjen ezen két okiratnak hiteles másolatát Pusztamérges község elöljáróságának hivatalos használatra kiadni. Pusztamérges község elhatározta ugyanis e nyomozásokból folyólag, hogy helységnevét a régi ,Asszonyszállás* névre változtatja át azon esetben, ha a fentebb is jelzett adatok hiteles okirattal lesznek bizonyítva, ezért volna tehát szükséges a kérelmezett okiratnak a hiteles másolata. Hóbiás, körjegyző." Az érdekes kérelemmel Tascfiler főjegyző foglalkozik. Négyszázra i II iós rendelést kaptak a magyar gépgyárak. BUDAPEST, szeptember 16. A badapesti gépgyárak anyaghiánnyal küzdő üzeme rövid, üe mindenesetre belátható időn belül hatalmas lendülettel jut előre. Arról van szó, hogy a budapesti gépgyárak négyszázmilliós megrendelést kaptak Romániától. Más Balkánállamok is foglalkoznak azzal a tervvel, hogy rendelésekkel látják el a budapesti gépgyárakat. A négyszázmilliós román rendelés részleteiről a magyar gépiparban vezető pozíciót betöltő egyén a következőket jelentette ki: — A szerződést a munkákra vállalkozó gépgyárak valamennyien aláírták, az ügy ezzel befejeződött. A gazdasági nehézségek következtében azonban a munkához azonnal hozzáfogni nem lehet, de ez korántsem akadály, mert a rendelés és a munka vállalása befejezett tény, mégis a megvalósítástól bizonyos távolság választ el bennünket. Románia ugyanis a munka megkezdésének időpontját a béke ratifikálása utáni időben állapította meg. A munka tehát csak a békeszerződés jóváhagyása után kezdődhetik, ennek ellenére már minden részletben teljes a megállapodás. A szállításra váltalt munka*, egy része gazdasági gépekből áll, de túlnyomó részét ipari berendezések és gépek teszik. A szükséges nyersanyagról — miután a budapesti gépgyárak készlete nem elég nagy — Románia gondoskodik és Románia szállítja a kazángyártásra szükséges különleges kokszot is. Kapunk ezenkívül Romániától nagyobb mennyiségű kőszenet. Megállapíthatjuk, hogy Románia előbb francia és olasz gyárakkal tárgyalt a nagy munkára, mely úgyszólván az egész román ipar rekonstrukcióját jelenti, de a francia és olasz, majd a német gyárak ajánlatai is jóval kedvezőtlenebbek voltak, mint a magyar gépgyáraké. Éppen ezen a ponton válik különös jelentőségűvé a négyszázmilliós megbízás, mert a magyar gépipar versenyképességéről tett félreérthetetlen bizonyságot. EGT ÉRDEKES BESZÁMOLÓ. AZ Újság írja : IHidvalevóen Nagy Pál bácsalmási képviselő a botvita folyamán kilépett a kormányzópártból, kilépési t azzal indokolta meg, hogy mint jobbágy-szülök gyermeke, nem járulhat hozzá a dereshez Nagy Pál beszámoló-beszédet mondott most kerületében, mint ellenzéki képviselő széles hoackés alá vette a kormány politikáját Hangsúlyozta, hogy a magyar politikának nemzetinek és kereszténynek, de egyúttal liberálisnak is kell lennie. A NEMZETGYŰLÉS MUNKARENDJE. A M. T. I. jelenti: A kormányzópárt értekezlete tegnap este foglalkozott a fláz tárgyalásainak rendjével és oly értelmű határozatot hozott, hogy a Ház elnökével, Rakovszky Istvánnal megegyezésre igyekszik jutni abban a tekintetben, hojry a nemzetgyűlés addig, amig a sürgős javaslatokat le nem tárgyalta, a szombati és hétfői napokon is tartson ülést. A tegnapi nap folyamán a kormányzópárt vezetősége a nemzetgyűlés vezetóségevel ezt a kérdést letárgyalta és olyan megállapodást létesítettek, hogy a nemzetgyűlés ezentúl - a sürgős pénzügyi javaslatok végleges letárgyalásáig és a numerus clausosról szóló javaslat letárgyalásáig — szomba'on és hétfőn is üléseket fog tartani. MINISZTERTANÁCS. A M. T. I. jelenti: A kormány tagjai tegnap délután 5 órakor a miniszterelnöki palotában minisztertanácsra ültek össze, melyen a betegségéből felépült gróf Teleki Pál miniszterelnök elnökölt. A minisztertanács, amelyen folyóügyeket tárgyaltak, éjjel 1 órakor ért •éget.