Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-16 / 26. szám

Ara I korona. Csütörtök, I. évf., 2%. sxám. CLŐFIZETÉSI ARAK: Egy évrs 2B0 kor. I N.gytdévrt 70 kor. r'f <vr« 140 „ I Egy kóra 25 Dr. Aigner Károly. SZEOED, szeptember 15. Az osztatlan öröm, amellyel Szeged város egész társadalma dr. Aigner Károly főispánná történt kinevezését fogadta, legbizlosabb értékmérője ennek a derék és rokonszenves ve­zet ö emberünknek, akit a legnehe­zebb időkben állított a város élére a sors (és mindjárt tegyük hozzá) eddig csak hasznára a városnak, amelynek régi patrícius családjából származott és őszinte szeretetével van tele a lelke. Hogy némely lörtetőnck talán csalódást okozott ez a kineve­zés, az meglehet, de a közérdek szempontjából éppen nem fontos. Dr. Aigner Károly a társadalmi béke gon­dolatával jött, e gondolat jegyebrn dolgozott eddig magas és felelősség­teljes állásában e városban, amelyet egészen a legújabb időkig semmiféle gyűlölködő tendencia nem tudott régi békés szelleméből kivetkőztetni és ebben az időben, amelyben a gyűlölködésnek majdnem sikerült ke­zébe venni a gyeplői és a kormány­botot. Hogy ez nem történt és hogy a lassú, de biztos konszolidáció ut­ján kezd immár haladni a szegedi társadalom élete, ebben derekas része van a most kinevezett főispánnak, akt egészen fiatalon, mindenféle han­gos közéleti szereplés előjátéka és mindenféle kijárás és öklözés nélkül lépeti vezető pozíciójába, úgyszólván as ismeretlenségből. Nem hozott magával mást, mint fiatalsága töretlen ambícióját, aa őszinte becsületesség kertelésnélküli egyenesítsél és benső, mély, szinte családias szerelmét e szép, nagy magyar város, az ó városa iránt, amelynek érdekeit és javát szolgálták ősei, kik egy szebb és jobb világban állottak ax ügyek élén Szegeden. E régi jó idők álmát ringatja lelkében dr. Aigner Károly is és minden vágya, törekvése, hogy belőlük éppen ««• hozza vissza, ami modern ko­runkban a legritkább, de azért min. den társadalmi együttélésben a leg­szükségesebb, maga az éltető levegő *s a világító nap: a békés munka városias szellemét, amely nem ismer se osztálybeli, se felekezeti, se pár­tok szerint való ellentéteket akkor, smikor a város közös érdekeiről, polgárai jólétéről és népe boldogu­lásáról van szó. Ez az urbanitás, a boldog ősök becses öröksége az, amely dr. Aigner Károly rokonszen­ves alakját leginkább jellemzi: sze­rény, szolgálatkész és nyílt férfi ő, ?,ÍV.n?gy idökb€n éPI*n « "agy itíadattal szemben érzett, mond­hatnók alázatos és áhítatos érzés 5® ftfnUbb alkalmassá sulyos föladatainak vállalására. ^y nagy nemzeti gondolat kato­,ged "í fóisPánja, aki eddig rendületlenül megállott ostromolt P®8«lán, nem nézve mást, mint r* a'a* városa, a szegedi magyarság •iyetemes érdekét. Most, hogy felüli A 'tést kaPo«pozíciójában, kettő­zött buzgalommaléssikerrel dolgozhat a béke. a rend, a boldo­***ztény és nemzeti mankó jón. Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: K8lc*ey-utca 6. • Telefon 13-33. ítélet a Tisza-pörben. Dobó és Sztanykovszky: kötél általi halál, Hüttner 15 évi sulyos börtön. BUDAPEST, szept. 15. A M. T. I. jelenti: Ma délelőtt 10 órakor hirdette ki a hadbíróság az ítéletet a Tisza­pörben. Dobó Istvánt, Sztanykovszky Tibort kötél általi halálra, Hüttner Sándort 15 évi sulyos börtönre Ítélte. Vágó-Wilheim Jenő három hónapi börtönt kapót, amelyet a hadbíróság a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek tekin­tett. Mindegyik elveszti katonai rendfokozatát, kitünteté­seit, hüttner Sándor minden év október 31-én sötét zárkét kap. A rendelkezési rész ugy intézkedik, hogy előbb Sztanykovszkyt, azutáa Dobót kötik fel. Wladimir-Wolinszkyt elfoglalták a lengyelek. BÉCS, szept. 15. (M T. I.) A Neue Freie Presse-ntV. jelentik Varsó­ból: A harmadik lengyel hadsereg elfoglalta Wladimir-Wolinszkyt és sok zsákmányt és hadifoglyot ejtett. BUDAPEST, szept 15. A Pesti Hirlap-nak jelentik Krakkóból: A Cas varsói levelezője jelenti: A Nem­zeti Védelmi Tanács a békedele­gációnak adott utasításában fegyver­szüneti Vonalnak azt a vonalat je­lölte, meg, amelyen mindkét részről a csapatok a fegyverszünet megköté­sének napján állani fognak. Ha Rigában a végleges békéről tárgyal­nának, akkor Lengyelország határá­nak északon az úgynevezett német vonal, délen pedig a Drucs vonal tekintendő. Ukrajnára vonatkozólag a Nemzeti Védelmi Tanács a követ­kező utasítást adta a delegátusok­nak: Ha Oroszország Ukrajnát ön­álló államnak elismeri és csapatait onnan visszavonja, Lengyelország beleegyezik abba, hogy az önálló Szovjet-Ukrajnával külön tárgyaljon. Ha Oroszországnak az az álláspontja, hogy Ukránia az orosz birodalom része, akkor a lengyel delegációnak meg kell tagadni azt, hogy az ukrán­kérdésröl tárgyalásokba bocsátkozzék. PARIS, szept. 15. (M. T. I.) A Petit Journal a tescheni kérdésben kifejti, hogy Lengyelország nem haj­landó oly megoldást elfogadni, amely a cseheknek enged át oly területe­ket, melyekben a lengyel kérdés még élénkebben lüktet, mint Posenben vagy Krakkóban. Lengyelországban nagy az elkeseredés ahhoz, hogy szoros szövetség létesülhessen Len­gyelország és a csehek között. Len­gyelország sohasem fog olyan szö vetséghez hozzájárulni,amely Francia­ország ellen irányithatja a mentalitást. Véres lázadások Jugoszláviában. PÁRIS, szept. 15. (A M. T. I. szikratávirata.) A „Pigaró* Rómából értesül, hogy Jugoszláviában, Zárában és kórnyékén véres lázsdás tört kl. Lslbacb, Sarajevo és Belgrád nagy közlekedési zavarok azinhelyei. ^TiT l"Ut~LT\WJWUUUJ^, Ruténország sorsa. PARIS, szept. 15. (A M. T. I. szikratávirata.) A L'Homme Libre „Hirek Ruténország sorsáról* címmel bukaresti táviratot közöl, amely sze­rint sem Csehország, sem Románia nem járulna hozzá, hogy rutén terület Magyarország területéhez csatoltas­sék, mindazonáltal a csehek nem tartják meg azt az Ígéretüket, amelyet Ruténországnak az autonómiára nézve tettek és igy kénytelenek ostromállapotok alakjában gyakorolni hatalmukat; a rutének viszont kény­telenek a békeszerződés alkalmazását vagy végrehajtását sürgetni, vagy esetleg Lengyelországhoz vagy Ma­gyarországhoz leendő csatlakozásukat kérni. RIL-LVL NQ WJIJIITJLA'LRWLT.T.L Utcai harcok Turinban. BUDAPEST, szept. 15. A Pesti Napló jelenli: Turinban hétfőn meg­ismétlődtek az összeütközések a munkások és a katonák között. A kato­naság ágyukat állított a gyárak elé, mire a munkások kivonultak onnan. A munkások megszállották a lurin—milanói vasutvonalat és átvizsgálják a vonatokat a katonaság után. Fiume ünnepel — Belgrád tiltakozik. BUDAPEST, szeptember 11. KödOs reggel után, ragyogó napsü­tésben ünnepelte Fiume D'Annunzió bevonulási évfordulóját. A csapatok az istría felöl cső irányból indultak meg és azon az uton haladtak, amelyen át D'Annunzió annak idején bevonult a nemzetközileg megszállott városba. D'Annunzió zöldesszürke ezredesi egyenruhában lovagol a tömeg kö­zött, amely lelkesen üdvözli, tisztek és törzskara környezi. Vezérkarával megállapodik a Piazzi Danten, arc­cal a tenger felé. A zászlókon lát­ható a Göncölszekér hét csillaga, olasz és fiumei szalagok lengenek alá és a lobogón láthatók e felírá­sok: .Qui contra nos?" (Ki elle­nünk ?) A nép kalapot emel a zászló előtt, amelyet D'Annunzió mellé visz­nek. Vonulnak a katonák szakadat­lanul, egy egész kis hadsereg ez, alpesi légionárusok közelednek, triesz­tiek, trentobeliek, polaiak, istriaiak, a nép különösen a spalatoi legénye­ket fogadja zajos lelkesedéssel. Az ö városuk még felszabadulásra vár. A felvonulás véget ér, D'Annunzió kíséretével a tér más pontján helyez­kedik el; a tömeg vele tart. A ma­gas póznákra hatalmas olasz zászló­kat vonnak fel. A tömeg ujjong, igaz olasz szenvedéllyel. Csend mindenütt, egyetlen gőzös sem érkezik, se nem indul, még egy árva bárka sem. Éppen annyira meg­döbbentő, mint rendkívüli.. . BÉCS, szept. 15. (M. T. I.) A belgrádi kormány a nagyköveti érte­kezletnek erélyes tiltakozó jegyzéket küldött amiatt, hogy D'Annunzió Fiume függetlenségét proklamálta, amit semmisnek és érvénytelennek jelent ki. Szerbia határozottan tilta­kozik az önrendelkezési joggal való visszaélés ellen. Vakmerő rablótámadás a zágrábi gyorsvonat ellen. LAIBACH, szept. 15. Tegnap éj­szaka egy rablóbanda, amely gép­fegyverekkel volt felszerelve, Sziszek és Selkenik között fölszakitott egy 20 méter hosszú sinpárdaraboL A merénylőknek az volt a tervük, hogy éjfél után egy órakor a Zágráb felöl érkező gyorsvonatot kisiklatják és kirabolják. A sziszeki állomásfőnök még idejekorán értesült a készülő merényletről és több alkalmazottat küldött ki. hogy a bandát letartóz­tassák. Mire ezek a helyszínre ér­keztek, a támadóknak már nyomuk veszeti. A vonatközlekedést csak a sínpár helyreállítása után jókora ké­séssel tudták folytatni. A KÜLÜGYMINISZTERI TÁRCA betöltése a közeli napokban meg fog történni. Értesülésünk szerint gróf Csáky Imrét nevezik ki külügy­miniszterré.

Next

/
Oldalképek
Tartalom