Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-15 / 25. szám

SZEOED Gömbös Gyula beszámolója. BUDAPEST, szeptember 14. (Magyar Távirati Iroda) Gömbös Gyula nemzetgyűlési kép­viselő « hó 12-én tátotta mej; Törökszentmiklóson nagy érdeklő­déssel várt beszámolóját. Beszámoló­jának elején Gömbös a külügyi helyzetlel foglalkozott. Megállapította annak szükségét, hogy a kis államok alkotta — bennünket politikailag, katonailag és gazdaságilag körül­záró — gyürüt végre át kell törni, hogy újra felvehessük a világgal az összeköttetést és hogy barátokat szerezzünk. Nagy politikai felada­taink megoldásához, nézete szerint, a közvetlen szomszédok közül csak kettővel lehetséges a megegyezés. Az egyik a szerb, a másik aromán. Arról, hogy melyik lenne a jobb megoldás, ma időelötii volna be­szélni. Az osztrákokkal, akik tulaj­donképen reánk vknnak utalva, mind­addig, amig ez az ország fél-bolse­vista-rendszer uralma alatt áll, semmiféle közeledés nem volna cél­szerű. A békét diktáló nagyhatalmak közül Franciaország a békekötés után baráti jobbot nyújtott, amelyet kormányunk, ugylátszik, elfogadott. Hogy véglegesen és tartósan melyik nagyhatalommal fogunk politikailag és gazdaságilag együttműködni, azt ma egyáltalán nem lehet megállapí­tani, mert ugy látszik, még nagy viharok fogják Európa népeit veszélyeztetni és szerencsések lehetünk, hogy mi e viharokat átélve, csendes szemlélő­ként, erőben gyarapodva, nézhetünk egy jobb jövő elébe. Qömbös választóinak figyelmét fel­hívta az oroszországi eseményekre. Nem tudja, hogy vájjon az oroszok és lengyelek között a leszámolás véglegesen a lengyelek javára dőlt-e el, bizonyos az, hogy az orosz­országi események Magyarországot felriasztották álmából és felkeltették elsősorban Románia, Bajorország és Franciaország élénk figyelmét a bol­sevizmussa! szemben. A belügyi helyzetről szólva ki­emelte Gömbös, hogy egy erős kormányzó-párt által támogatott erős­kezű, erősakaratu s keresztény nem­zeti gondolatot szo'gáló kormány szükséges. Kiemelte, hogy az egész magyar politikának a magyar gazda­társadalomra kell támaszkodni, anél­kül azonbin, hogy a gazdatársa­dalom politikai szereplése osztály­uralomra fejlődnék. Szerinte, gazda­sági konszolidáció és a keresztény gazdasági élet a fellendülés alapja minden politizálásnak, elitéli a gaz­dasági defetizmust, mert meg van gyö/ödve arról, hogy dacára rossz pénzünknek, dacára óriási terhilnk­nek, országunk annyira gazdag, hogy nagyszabású pénzügyi és gaz­dasági politikával a legrövidebb időn belül talpra fogunk állani. Tehát hinni és bizni tudó, nagy koncep­ciójú gazdasági vezérférfiak kelle­nek, akik kivehetnek bennnünkct a lelenlegi nehéz gazdasági l e yzet­oől. Felszólilotta választóit, hogy tegyék meg mindig kötelességüket akkor, amikor a városok és külön.V *en a köztisztviselők élelmezéséről van szó, mert szerinte eliezó és rongyokban járó tisztviselőtől nem lehet ön­fcláldo?ó, hazafias m inkát követelni. \L a körülmény, hogy nagyatádi Szabó Mván, a kisgazdák hiva ott ve^éte terjesztette e!S a földbirtok­reformot, megnyugtató lehet a kis­gazdákra ia is a nincseileock szá­mára is, mert egyrészt földet fognak kapni, másrészt a fold birtokreformot ugy fogják v^rehajtani, hogy « termelés semnuképen se csökkenjen. Foglalkozott ezután a jogrend fontosságával, az igazságszolgálta­tással és • Házaárulók szigorú meg­büntetésével. Franciaországban a haza érdekét veszélyeztető legkisebb bűn­tettért is halálbüntetés jár. Nálunk még ma is, különösen a zsidókér­désből kifolyólag, százával vannak olyan állampolgárok, kik a magyar érdekekkel szemben idegenek segít­ségével a keresztény Magyarország nimbuszát mindenáron le akarják törni. Kéri választóit, hogy a bot­büntetést ne tekintsék faluellenes intézkedésnek. A botbüntetés azok ellen irányul, akik akár falun, akár városban polgártársaik nehéz hely­zetét kihasználva, becstelen uton, ár­drágítással akarnak meggazdagodni, vagy olyan bűncselekményeket kö­vetnek el, amiért kiérdemlik a bot­büntetés szégyenitő alkalmazását. A magyar intelligencia az ország minden működésének kútforrása, éppen ezért kell ennek az intelli­genciának a nevelésénél féltékenyen őrködnünk afelett, hogy az intelli­gencia többsége mindig a honfoglaló magyar fajtából és a magyar fajjal évszázadokon át együttélő, erkölcsi mentalitásában vele rokon nemzeti­ségből kerüljön ki. Az utolsó évti­zedek liberális elveinek a nemzet szempontjából téves és veszélyes elferdítése következében a magvar­oraiágl intelligencia toraiban a zsi­dóság annyira elhatalmasodott, hogy ma kötelességünk fajvédelmi szem­pontból a* elhatalmasodás ellen nemcsak gálát vetni, hanem őket számarányuknak megfelelően vissza­szorítani. Felszólítja a választóit, hogy a rémkirterjesztőknek fet ne Öljenek és ne higyjenek azoknak, akik fele­lőtlenül, minden meggyőződés és minden alapos átgondolás nélkül akarják a jelenlegi kormányzati rend­szer ellen a népet izgatni. Megem­líti, hogy róla azt híresztelik, hogy katonai diktatúrát akar. Nem akar semmiféle dikta­túrát, mert a parlament, a kormány és a közigazgatási hatóságok, valamint a magyar nép komolysággal végzi a nemzet újjáépítésének nagy munká­ját. A diktatúra terrort jelent s a terrorból elég volt, de a diktatúra külügyi szempontból sem volna célszerű. A másik kérdés, amivel felesle­gesen izgatják a népet, a királyság személyi kérdése. A királyság sze­mélyi kérdésének elvetése súlyos külpolitikai konplikációkkal járhatna. Az 1920. I. t.-c szerint törvényesen megválasztott kormányzónk és a nemzet érdekeit szuverénül képvi­selő nemzetgyűlésünk van. Végül Gömbös választóit az egyszéges közszellem ápolására és a hadsereg iránti szeretetre kérte. Dr. Aigner Károlyt főispánná nevezte ki a kormányzó. — Megszűnt a kormánybiztosi állás. — SZEOED, szeptember 14. (Saját tudósítónktól.) Dr. Aigner Károly kormánybiztos­főispán ma reggel a következő szö­vegű táviratot kapta : Főispánná történt kinevezésed al­kalmából szívből üdvözöl Meskó. Már hetek óta vajúdott ez a kér­dés. A „beavatottak" és másfajta intrikusok a legkülönfélébb neveket hozták kombinációba, mig most dr. Meskó Zoltán belügyminiszteri állam­titkár sürgönye eloszlat minden ké­telyt. A kinevezés a hivatalos lap mai számában jelent meg. A fő­ispánt maga Horthy Miklós kor­mányzó nevezte ki és ez egyúttal a kormánybiztosi állástól való felmen­tést is jelenti. Az uj főispán a következőket mon­dotta munkatársunknak kineveztetése alkalmából: — Szubjektive örömmel tölt el az a tudat, hogy Szegeden én vagyok az első főispán a forradalmi idők lezajlása óta és kettőzött szeretettel fogom szeretett szülővárosom érde­keit előmozdítani. Sajnos, hogy ez csak korlátolt lehetőségek közölt történhetik, ami persze a közel­látás megkönnyítését célozza, de minden lehetőséget megfogok ragadni, hogy városom bajain segíthessek. Pro­gramom : a i ormánvzópárt programja. Megalkuvásnélküli keresztény és törhe­tetlen nemzeti irány, de túlzások nélkül, mert a t rsaJolmi harmónia főntartása mindenekfölött fontos kötelezettsége- I met kell, hogy képezze. Síp és dob nélkül való szorgalmas munka ve- ! zethet szer ntem csak eredményre. Es én továbbra is ezt az irányt fo­gom követni, még akkor is, ha ezt egyesek félre akarnák magyarázni. Elmondta még a főispán, hogy a kinevezési okmány leérkezése után meg fogják tartani az installációt és pedig ünnepies keretek között, éppen ugy, mint a béke éveiben, hogy ezzel is dokumentálja, hogy a vég­leges konszolidációhoz vezető nton haladunk. Végül megjegyezte dr. Aigner főispán, hogy becsületesen a most elmondottaknál többet nem mond­hat. Beszélhetne ez alkalomból a szegedi egyetem kérdésétől egészen a közellátás biztosításáig olyan for­mában, ahogy azt a képviselői vá­lasztások alkalmával már megszok­tuk. De minek ? Mi bízunk is Aigner Károlyban és kitartást kívánunk nehéz mun­kájához. * Itt emiitjük meg, hogy vasárnap délelőtt 10 órakor a városháza ta­nácstermében főispáni értekezletet vettek tervbe, melyen a demarkációs vonalon tul lévő szerb főispánok is részt fognak venni. Az értekezlet célja az, hogy megállapodásra jus­sanak a termény ki- és bevitel paritásos alapon való szabályozása tárgyában. a SZEGED telefonszáma. 13-33 Szeged, 1920 szeptember 15. Hurokra került betörővesér. — Elfogták a CrtMacbót meg­szökött Kla. Bande Andrást. — SZEGED, szeptember 14. (Saját tudósítónktól.) Ea év elején lelepleztek a detek­tívek egy veszélyes bűnszövetkeze­tet, amely körülbelül 30 kisebb­nagyobb betörést követett el a vá­rosban. A betörőbanda feje Bezdán Ferenc szegedi jobbmódu lakos volt, aki bűnös hajlamait nem tudta meg­fékezni és bandájával egyik betörést követte el a másik után. Egy alka­lommal tettenérték éa az egész bűn­szövetkezet a csillagbörtönbe került. Körülbelül két hónappal ezelőtt sike­rült Bezdánnak és föcir.kosának, Kiss Bende Andrásnak a börtönből meg­szökni. A rendőrség azóta hiába kutatott a szökevények után, mig végre tegnap este egy véletlen eset­ből kifolyólag hurokra került a szö­késben lévő Kiss Bende András. Bende a napokban szökött át Jugoszláviából, ahol már szintén szorult a hurok a nyaka körül és tegnap este szokása szerint alaposan illuminált állapotban sétálgatott az utcán. Egyszerre csak észrevette, hogy az egyik lakásban eloltják a villamos világítást, majd kisvártatva nyílik a kapu és valaki eltávo­zik a házból. Erre álkulccsal kinyitotta a kaput és behatolt az üres lakásba. Mivel azonban pénzt nem talált, eltávozott onnan anélkül, hogy bármit is elvitt volna. Amint a kapun ki akart lépni, a házbeliek elcsípték és átadták a rendőrségnek. A letartóztatott betörö­vezér elmondotta, hogy Bezdán Ro­mániában tartózkodik és általában érdekes felvilágositassal szolgált a rendőrségnek egyes Szegedről meg­szökött beiörök „külföldi szereplésé­ről". Elmondta többek között, hogy a rendőrségen jól ismert Molnár Gazsi Eszéken „bebukott" és tíz évi fegyházra ítélték. Kihallgatása, amely világosságot fog deríteni több régebbi szegedi betörésre is, most folyik. Veszünk sárgareze', vörösrezet, ólmot és mlndennemQ fimet Szvaton és Kucses műszaki iroda Raktár: Feketesas-utca 21 sz (Wagner-palota, az udvarban ) ÍM Belvárosi Mozi Pénztári telefon 5-82 szám. Ma utoljára Két nagyszabású magyar filmi Éj és Virradat Bulver híres regénye 5 felv.-ban. A főszerepben: Fenyő Emil, Lussy Dorian, Dénes Oszkár, Balassa EmiL Azonkívül: Mikor a szőllő érik... Magyar népszínmű 4 felvonásban. Főszerepben: Muzsnay Béci és Medgyasszay Jenő. Szeptember 20-tól Az amerikai Pathé-gyár szenzá­ciós atirakciója 25 felvonásban. Főszereplő: PEARL WHITE. Előadások l*™**? 6™*or> ünnepnap J, 5,7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom