Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-11 / 22. szám

Szeged. 1920 szeptember \ 1. Ara I korona. Szombat, I. tvf., 22. azám. ELŐFIZETÉSI ARAK: Fry <»r« 280 kor. I Negyedévre 70 kor. fél évre 140 „ | Kwy hóra 25 Megjelenik naponkint délután. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: K61c»ey-utca 6. * Telefon 154. A béke revíziója. SZEGED, szeptember 10. (cvs) Prof. Redlich József, volt osztrák miniszter tollából cikk jelent meg a napokban egy kiváló angol folyóirat hasábjain, a Quarterly Review-ban. Ez a cikk, melyet a kiváló tudós és politikus hazája: Német Ausztria érdekében irt meg, sok olyan megállapítást tartalmaz, mely a mi hazánkra is hasznos, a mi viszonyainkat is jellemzi és a mi nagy szerencsétlenségünket is megvilágítja. Megállapítja ez a cikk, hogy a jelen pillanat sok zavaros kérdése, tok kínos problémája azokban az elsietett határozraányokban gyökerezik, melyeket a legfelsőbb tanács kozott. Megállapítja továbbá, hogy ezek a határozmányok nem a szakértelem, hanem teljes tudatlanság alapján állanak 6 hogy a tényleges, az effektív viszonyokat szinte fejtetőre állitják. És örömmel konstatálja ez a cikk, hogy a békeszerződések képtelen volta nagyban elősegítette az érdeklődés kiformálódását és hogy a iegyözött és elitélt országok viszonyait ösmertetö Írásműveket a Nyugal politikusai kíváncsi és bíráló szemekkel kezdik már tanulmányozni. Különösen érdekes és a magyar nemzetre szabott Redlich tanárnak az A megállapítása, hogy a háború következtében megerősödött nemzeti érzés abban a keretben, amelyet a békefeltételek szabtak meg a legyőzöttek számára, helyet nem találhat és állandó nyugtalanságot, kirobbanásokat és a konszolidáció lehetetlenségét idézi elő. A magyar nemzeti érzés a háború után következett nagy megpróbáltatásokban még sokkal hatalmasabbá, sokkal aktívabbá erősödött ; a tisztességes magyar ember kikében emésztő tűzzel lobog a hazafiúi érzés lángja: ma nincs más polgára ennek a hazának, mint vadmngyar, vagy pedig internacionálista gaz. A korábbi tdök langyos, limonádé-hazafisága elmúlt, a konciliáns, az udvarias, a mindenki kedveért idegen nyelveket beszélő, idegen gányat öltő magyarság ma hazafiatlanság. Türelmetlen, féktelen magyarságra van most szükségünk és ilyen türelmetlen és féktelen magyarság él fc lobog a csonka Hungáriában, ilyen él és lobog az elrablott területeken is. Mi megnyugodni nem akarunk, de nern is tudunk. Életlehetőségünk mult dicsőségünk, jövő boldogságunk, égő és vad akarásunk, mindmind azt kívánják, hogv a történelmi Magyarország a közel jövő Magyarországja legyen. Rablók hadja orgyilkosok merénylő hordája történelmet csinálhat, de maradandót nem alkothat. S ha a Nyugat tudatlanul segített a gonoszoknau, akkor igyekezzék most a hibáját helyrehozni a békeszerződések reviziójaval. Vért kímél meg ezzel és boizasztó csalódást takarít meg, — mert igy, ahogy most van, nem msrad, nem is maradhat a sorsunk. A bankgassei milliók ügye. Friedrich István nyilatkozata. — Hajós követségi titkár beperelte rágalmazóit. hogy Hajós, volt követségi titkár egyedüli akciójának volt köszönhető, hogy a kommunista agitációtól elvonta a Magyar Házban biztonságba helyezett pénzeket és az utolsó fillérig átadta a bécsi ellenforradalmi komitének. Kijelentik hivatalos helyről, hogy sem Hajós, sem Mahulányi szereplésükért semminemű anyagi javadalmazást nem kaptak és azok a következtetések, melyek Hajósnak e nevezetes ügyben való szereplését tagadják, a valóságnak meg nem felelőnek bizonyultak. A hivatalos komitével szemben a bécsi ellenforradalmi komi'é volt tagjai állitják, amit különben Szmrecsányi György nyilvánosságra hozott levelei is bizonyít, hogy Hajós a bécsi komité idején kapott bizonyos összegeket részben seját maga, részben volt segítőtársai céljaira. A parlamenti bizottság, amely Szmrecsányi György kérésére annak idején megalakult, hir szerint, holnap ismét megkezdi üléseit és a még hátralevő tanukat sürgősen ki fogja hallgatni A bizottság egyébként kihallgatta gróf Sigray Antalt, órgróf Pallavicini Györgyöt és töúb szereplőt. BUDAPEST, szeptember 10. (Magyar Távirati Iroda.) A bankgassei milliók ügyében és ezzel kapcsolatban megírták, hogy a Magyar Házból eltűnt 80 millió a Friedrich-kormány kezéhez került. Erre nézve Az Újság munkatársa megkérdezte Friedrich Istvánt, aki a következőket mondotta: — Augusztusbsn értesültünk arról, hogy a bankgassei pénzekből egy nagyobb összeg, ha jól emlékezett, 80 millió korona a bécsi rendörségnél van deponálva és a magyar kincstár rendelkezésére áll. Kormányom első pénzügyminisztere. Grűn János és ennek utódja, báró Korányi, az összeg átvételére vonatkozólag intézkedéseket tettek,, ugy tudom, hogy ezek az intézkedések kellő eredménnyel jártak. Kormányom elfő napjaiban megjeleni nálam Szmrecsányi György és arra kért, hogy delegáljak egy bizottságot, amely előtt a bécsi pénzekről az elszámolások letárgyalhatók volnának. Én akkor megbíztam Gratz Gusztáv jelenlegi béc.si követet, hogy elnöksége mellett azokkal, akiké/ névszerint megnevezett Az Újság, bizottságot alakítson és vizsgálják át az összes elszámolásokat. A kiküldött bizottság az elszámolásokat rendbenlevőknek találta Utódom azonban, Huszár Károly miniszterelnök, később a nemzetgyűlésen, amikor ez az ügy szóbakerült, bejelentene, hogy az általam kiküldött bizottság jelentését újból felülvizsgálta és az ügyet nem találta elintézettnek, sót az elszámolást sem tartja rendbenlevönek. Hogy miért tette ezt Hu szár és hogy mit nem akceptalt az elszámolásokból, azt nem tudom. — Huszár kijelentései után Szmrecsányi György — nagyon helyesen — parlamenti bizottság kiküldetését kérte, ami meg is történt. Ez a bizottság, ugy tudom, most sürgős tempóban tárgyalja az ügyet. Az a híresztelés, hogy abból a" 80 millióból, amit a magyar államkincstár átvett, valamelyes összeg propaganda, vagy más egvéb célokra fordíttatott volna, nem felel meg a valóságnak. És azt hiszem, hogy ezt az egész tlgyet is az a szél kavarja fel, amely engem is el akar fújni a politika színteréről. A mai sajtóviszonyok melleit nincsen módomban azokat a tényeket, amelyekre ezt a következtetést felépíthettem, publikálni, de el fog érkezni az idő, amikor még nagyon sokat fogek beszélni. — Ellenzéki gyűléseket sem engedélyeznek, egyik vizsgálatot a másik után indítják meg ellenem és barátaim ellen, ugy hogy tulajdonképen a szabad véleménynyilvánítás teljesen lehetetlen. Én és pártom felvettem az eldobott keztyüt, haladéktalanul megindítjuk ez ellen a kormány ellen a legkérlelhetetlenebb harcot. Hivatalos helyről közlik egyébként, A Nap irja: A központi járásbíróságon dr. Fejes Árpád büntetőbiró ma tárgyalta azt a rágalmazási bűnpert, amelyet Hajós Jenő külügyminiszteri követségi titkár indított több rágalmazója ellen, akik azzal vádolták, hogy a 140 millió megmentése körül nem volt mindig kifogástalan szerepe. Hajós tudvalevőleg merész és sikeres támadással vitte el a bankgassei Magyar Ház kommunistái elől a nagy összeget. A vádiratban a vádlottak sorában elsősorban Takács uuidó volt róm. kath. lelkész, bécsi lakos szerepel, aki tavaly augusziusában Magurányi Sándornak expressz-ajánlott levélben azt irta, hogy Hajós pénzzel megfizetett politikai ügynök, akit társadalmilag és politikailag lehetetlenné kell tenni. A második vádlott Borovicziny Sándor külflgyminisztériumi titkár, aki az állította Hajósról, hogy megfizették a pénz megmentése körüli munkájáért. Wechstein János miniszteri titkár is szerepel a vádiratban, mert azt állította, hogy Hajós a puccsban való részvételért előléptetést követelt és a visszaszerzett milliókat erőszakkal kellett elvenni tőle és revolverrel kényszeritette ki azt a levelet, amely rehabilitálta őt. Vélics László követségi tanácsos szintén a vádlottak között van, mert ugy nyilatkozott Hajósról, hogy kalandor természetű ember, könnyelmű életet él és moziszinésznö barátnője van. Gcőcze Bertalan miniszteri titkár azt állította, hogy mindenütt híresztelik, hogy revolverrel kellett a milliókat megszerezni tőle és tízmilliót kért a pénzért, amelyet csak nagynehezen tudtak négymillióra lealkudni. Véglil szerepel a vádiratban Prém Lóránt pénzügyminiszteri titkár, aki nagyobb társaságban megjegyezte, hogy JHajóst zsarolás miatt elitélik, mert a pénzt a bécsi magyar követségnek több mülió ellenében volt hajlandó kiszolgáltatni. A rágalmazási pörben nem került tárgyalásra sor, mivel a beidézeitek nagyrésze nem jelent meg és nem is képviseltette magát A sértett Hajós Jenő követségi titkár ügyvédje kívánságára a tárgyalást október 10-re halasztották. TELEKI MINISZTERELNÖK NYILATKOZATA A TÚLZÓ fllRES'.TELESEKRŐL. A Neue Freie Presse jelenti a majnamenti Frankfurtból: A Frankfurter Zeitung szerint dr. Szilágyi Menyhért interjút folytatott Teleki Pál miniszterelnökkel, melynek során Teleki főként arról panaszkodott, hogy politikai szándékait a külföldön, különösen Németországban, nem értik meg. A külföldi sajtóban ismételten túlzó híreket terjesztenek Magyarország háborús terveiről és felkészülődéseiről. Ezeket a híreket, ugy látszik, csak azért kürtölték világgá, hogy a súlyosan megpróbált nemzet produktív munkáját és konszolidációját zavarják. A magyar népnek mindenekelőtt békére van szüksége, hogy minden erejének összpontosításával az át'.am újjáépítésének nagy munkáját végrehajthassa. Teleki kijelentette, hogy a nagy alkotmányos kérdések megoldása demokratikus értelemben fog megtörténni. Fiume függetlensége. BÉCS, szept. 9. (M. T. I.) A Berliner Tageblatt jelenti Kopenhágából: A Berlinske Tidende római tudósítója beszélgetési folytatott D'Annunzióval, aki Rómába érkezett, hogy tárgyaljon az olasz kormánnyal. Mint a tudósítónak mondta, e hó 12-én, Fiume felszabadulásának évfordulóján, szabad államnak akarják Fiumét proklamálni. A fiumei kormányzat Olaszországtól a tengeri Uokád beszüntetését, továbbá 150 millió lirás kölcsön megszavazását kéri. A valuta rendkívül alacsonyan áll. D'Annunzió arra törekszik, hogy Fiume érdekében segélyakciót szervezzen. BÉCS,szept. 10.(M. T.J.) Triesztből jelentik: Tegnap a fiumei központi tanácsot feloszlatták. A tanács az Olaszországhoz való csatlakozást pártolta, a lakosság azonban függetlenséget követelt. RÓMA, szept. 10. Az Idea Nationale jelentést közöl, amely szerint D'Annunzió független államnak nyilvánította Fiumét, nem várva be az e^yes párisi jelentések szerint szeptember 12-re kitűzött dátumot. Lengyelország megegyezik Litvániával. PARIS, szept. 10. (M. T. 1.) A Journal des Debats jelentése szerint valószinü, hogy Lengyelország és Litvánia fegyveres összeütközés nélkül is meg tud egyezni. A litván kormány megelégszik azzal a vonallal, amelyet csapatai elfoglaltak.