Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-10 / 21. szám

Szeged, 1920 szeptember 10. SZEGED A Belvárosi Mozi bemutatója. SZEGED, szeptember 9. (Sajtit tudósítónktól:) Szeged város kulturája egy határozott lépéssel előbbre haladt. Vagy két évvel ez­előtt építeni kezdtek a városi színházzal szemben levő Kossuth-kávéház kerthelyi­ségében s tegnap végre, hosszas vajúdá­sok, forradalmak, anyaghiányból folyó küz­delmek után, megnyitották a Belvárosi Mozit Mozi s mégis vitán felül áll, hogy kulturit, haladást jelent. A mozit annyira megszerette a közönség, hogy a másik négy szegedi mozgószinház mellett egy uj, nagyobb hasonló vállalat is létjogosult Ami pedig a konkurrenciát illeti: a leg­egészségesebb, amit el tudnánk képzelni. A kérdés csak az marad, hogy melyik tud külömbet, jobbat, művészibbet produkálni. A most felavatott Belvárosi Mozinak azon­ban nem meríti ki programját a film-kul­tura. Tervük kamara-előadások rendezése is s ha maga a színpad nem is éppen ideá­lis ilyen vagy hasonló célokra, mégis megnyugtató, hogy alkalmas arra, hogy szűkebb, fojtottabb levegőjű színdarabokat én hangversenyeket rendezhessenek rajta. Maga az épület kívülről nem mutat so­kat és nem sorolható valamely klasszikai stílus-fogalom körébe. De Sebestyén Endre műépítész munkája kiállja a szigorú szak­kritikát. A mai, magyarázatot nem igénylő, viszonyok kőzött a rendelkezésére álló nem túlságosan nagy terepet kitűnően, gazdaságosan használta ki s ez mégis csak nagy és dicséretes eredmény. A színház bejárója után jól kivilágított és tigas csarnokba lép a közönség, ahonnan néhány lépcsőn át juthat a nézőtérre ve­zető utakhoz. A tegnap délelőtti meghívot­tak részére rendezett előadáson már teljes felkészültséggel fogadták a vendégeket. A diszes közönség, kiknek sorában dr. Aig­ner főispánt, Janky tábornokot, a városi tanács képviselőit is ott láttuk, elégedetten foglalta el helyét. Néhány perccel II óra után a 20 tagu katonai zenekarból felzúgtak a magyar Himnusz bús akkordjai, amit a közönség áhítatos csendben állva hallgatott végig. Ezután Étsy Emília jelent meg félig a szép selyem függöny előtt, szinte sziluett­szerüleg hatva a közönségre. Körösi Mi­hálynak, a Dugonics-Társaság tagjának sikerült alkalmi prológusát mondta el ne­mes egyszerűséggel. Ezt követóleg halkan elkezdett berregni a vetítő gép. A műsor első számát az elkésve érkező Masamód helyett egy Farkaskölyök cimü rendkívül érdekes délamerikai képet vetítették. Ezt követte Garamszeghy szcenirozásában a Délibáb. Az igazgatóság választásáról meg keli állapitanunk azt, hogy igen szerencsés volt. A .Délibáb" tárgya keresetlenül magyar. Nem magyaros, hanem magyar, mely mentes minden időszaki kurzus vagy propaganda-iztöl. Magunk előtt lát­hatjuk eredeti felvételek nyomán a csodá­latosan kedves és meghitt mezőkövesdi tajakat, az odani matyó-nép s általán a magyar ember lelkének mélységesen egy­szerű, de gerinces karakterisztikumát. A felvételei a kép tirgyához mérten szépek, tiszták, a felírások olvashatóak, eredetiek, szóval minden kellékük megvan ahn.uz, hogy jó filmnek legyen nevezhető. A közönség a tegnap rendezett hat eló­ad.is mindegyikén zsúfolásig megtöltötte a7. 1200 lő bofogadását szolgáló néző­teret és megelégedetten hagyta el az uj mozgófénykép-szinházat. Nem feledkezhe­tünk meg e helyütt Abonyi Mihály igazga­tóról, aki nemcsak az építkezés, hanem ugy látszik a mozi művészeti vezetése terén sok készséget és ambíciót árult cl. Mi a magunk részéről sok szerencsét és kitartást kívánunk a becsületes akaráshoz. Nagyszabású petróleum-tárgyalások Szegeden. A keleti petróleum-tröazt éa Magyarország. - Ajánlat hatvan vagon petróleumra. — Szegedi kereskedők a polgármesterhez. — Körtfl­be fii a mai ár marad meg. Veszünk sárgareze', vörösrezet, ólmot és mindennemű fémet Szvaton ÓS Kucses műszaki iroda Raktár: Feketesas-utca 22 si Wagner-palota, az udvarban) Ifcl SZEGED, szeptember 9. (Saját tudósítónktól) A világítási mizériák küszöbén érthető érdeklődéssel várja a szegedi közönség, hogy mikor jut a városba petróleum s egyáltalán: jut-e hama­rosan, mert most tudvalevőleg egy­általán nincs. Ennek az okát azonban egyáltalán nem szabad kicsinyes helyi mulasztásokban keresnünk, mert a petróleumhiány országos jellegű. Budapest éppen ugy nélkülöz, mint Szeged s hogy miért, arra egy elő­kelő fővárosi kereskedő következő nyilatkozata felel: — A petróleum-kérdésre vonatkozólag, sajnos, ugy áll a helyzet, hogy a keleti petróleum-tröszt megszakította Magyar­országgal az üzleti összeköttetést, miután legutóbb föltartóztattak egy magáncégnek irányított petróleumszállirmányt és nem fizették ki. Ebből az következett, hogy a petróleum-tröszt nem szállít Magyar­országba petróleumot és a vidék ebben a fontos közszükségleti cikkben óriási hiányt fog szdnvedni E pesszimisztikus nyilatkozat után annál szivesebben regisztráljuk, hogy Szegednek komoly kilátásai vannak petróleumhoz jutni s az erre illeté­kesek már mindent megtettek, hogy a kínálkozó alkalmat a város el ne szalassza. Az első komoly ajánlatot a Dana— Tiszaközi Részvénytársaság kapta s ez ötven vagon petróleum­ról szólott A társaság az ajánlatot közölte a kereskedőkkel, akik azt sú­lyosnak találták, ellenben egy száz­húsz vagonos ajánlatot hoztak a tár­saság tudomására, amely állítólag kedvezőbb s amelyet közvetlenül a kereskedőknek tettek. Erről az ajánlatról e hó 7-én, kedden délelőtt a kereskedők bevo­násával tárgyalás folyt Fodor Jenő közélelmezési tanácsos hivatalában, kedő értéke volt Zsolt Nándor hegedű­művész játéka, kit zongorán Ditelián István lelkész kísért. Zsolt Nán­dor kifogástalan technikájú mu­zsikus, aki mestere hangszerének. Rózsa Ila énekét Murgács Kálmán menekült jegyző éneke és hegedű­játéka követte, mely után a hang­verseny véget is ért. A színház uj tagjairól aem kívánunk egyelőre vé­leményt nyilvánítani. A zongoránál Csányi Mátyás ült. A hangversenyt tánc követte reggeli 5 óráig. A ren­dező-bizottság meg van elégedve az anyagi eredménnyel, mely megha­ladja a 60 ezer koronát. délután félhat órakor pedig a Duna­Tiszaközinél. Ez utóbbi helyen a következő részleteket állapították meg: Az ajánlattevő hatvan vagon (te­hát már nem 120) petróleumot haj­landó Romániából szállítani, ha a kereskedőktől megfelelő előleget kap, azonban semminemű anyagi biztosítékot nem nyujtJ A kötievél megkötése után azonnal elutazik s nyolc napon belül megindítja a szál­lítást Ha bizonyos kikötött idő után még sem tenne eleget kötelezett­ségének, akkor a kereskedők tárgy­talannak tekinthetik a kötlevelet. A petróleum vételára literenkint 540 lei, ami körülbelül huszonegy koro­nának felel meg. A szállítási s egyéb költségekkel a petróleum Szegeden a mai 41 koronás hatósági árnál talán valamivel olcsóbb lenne. A kereskedők behatóan megvitat­ták az ajánlatot, amelynek finan­szírozását a Duna—Tiszaközi vállalta s elhatározták, hogy I eadványt in­téznek a polgármesterhez, amelyben megkérik, hogy 1. a város vállalja a garanciát a behozatali engedély megszerzéseért; 2. járjon közbe a város, hogy a pénzügyminiszter ne foglalja le a petróleum egyrészét, ami tudvalevő­leg megszokott történni és 3. miután Szeged ellátására husz vagon teljesen elegendő, a város engedje meg, hogy a többi a környé­ken legyen értékesíthető. A beadvánnyal a tanács bizonyára a legrövidebb idő alatt foglalkozik s a város álláspontjától függ, vájjon a kereskedők belemennek-e a kissé szokatlan ajánlat realizálásába, ami ha sikerül, a szegedi petróleum­kérdést szerencsésen megoldaná. Szép eredménnyel zárult a menekültek napja. SZEGED, szeptember 9. (Saját tudósítónktól.) Egy színes kaleidoszkóp benyo­mását keltette tegnap a Széchenyi­téri korzó. A menekültek javára ren­dezett ünnepségek az általunk több izben ismertetett beosztás szerint zajlottak le. A korzót már délelőtt elzárták, csak jegy ellenében eresz­tették be a sétálókat és megindult a gyűjtés. Az eleven élet csak a dél­utáni órákban vette kezdetét. A sok­féle sátor alatt is élénk volt az élet. Esti 6 órakor megindult a konfetti­és szerpentin-csata s mint a korzó aszfaltjáról következtethető, az ered­mény anyagiakban sem maradha­tott el. Vigan folyt az élet a Tisza­szobor előtti sátorban is, egészen a késő esti órákig, amikor a város­háza előtti téren tűzijáték következett. Az ünnepség kiemelkedő része a Tisza-szállóban rendezett hangver­seny volt. Fél 11-kor meg is jelent a pódiumon Gáspár László, a szín­ház tagja és Hahn Gizi urleányt jelentette be, aki tánccal szórakoz­tatta a közönséget. Ezt Kovács Ká­roly, az uj tenorista követte. Diry Rózsinak tapsoltak ezután, majd a Tóvölgyi Margit nemes egyszerű­séggel előadott versei keltettek nagy hatást. A közönség sorai között e szám után Déry Rózsi vonult át egy fiatal legénnyel, dudaszó mellett. A pódiumon táncot roptak. Asszonyi László énekelt ezután, majd Étsy tmtliát ünnepelték. A műsor kiemel­ÍEGJOBB CIPORíhgoícsóbb ARBHN KHPHRTÓK HÍ KUROiYi-u. „CIPÖHHZ" HS-füs Férfi, nöl és gyermekcipők mérték után Is Megvételre keresek magas áron arany karcaatt­órákat és brilliáns ékszereket. >&> FISCHEK JÓZSEF Íi—V^;^ VAS DANBEL Veszek babot, mákot, zabot, tengerit, kölest 180 és mindennemű terményárul. Raktár: Madách-utca 7. SZÍNHÁZ. Szinházayitás előtt. SZEGED, szeptember 9 Elnyűtt, levénhedt frázisok, mint tépett szárnyú sasok keringnek ujnant a levegőben. A drága keret, amely­ben egy ország kultúréletének szív­verése lüktetett, darabokra tiprottan hever a fórumon. Hát nekünk, sok elrablott kincsünk koporsójánál, még szüztisztán megmaradt egyetlen kle­nódiumunk: a Művészet. A szentelt liget, amit nem lehet letapodni a napi politika sáros csizmájával. Magasba szárnyaló tekintet, mit el nem homályosíthat megalkuvó va­rázslat. Mi programot kérünk es várunk a szegedi színház igazgatójától is. És nem teszünk hangfogót kritikánk zúgására, ha a mai irodalom Pogá­nyainak szellemi kísérletezését akarná belopni a Művészet szent nevében. Megalázott, földre kényszeritett vál­lakkal küzködünk a világ ország­utjának sarában. Erőt a felállásra, lendületet a szárny bontásra, vad kilobbanást az uj iramra csak abból a templomból meritbetünk, amelynek szószékén a leggyönyörűbb, mert legemberibb hitvallásnak: a Thalia­papoknak tüzes lángnyelvei csapdos­nak felénk. Ez a szószék ott áll a lelkek templomának világkatedrája alatt. Egyszer Shakespeare lép a szószékre: a hálátlanság korbácsát suhogtatja Róma népe fölött, mert elfeledte nagy fiát, Coriolánt, aminthogy mi is hűtlenekké lettünk megszentelt ideál­jainkhoz és az Egyenlőség Koszuih­ját, a Testvériség Petőfijet testvér­gyilkos pártoskodásunk harci zajába temetjük. Máskor Katona József ölti magára a fölrent főpap talárját és kemény, gerinces, acélos tekintetű Bánkbá­nokká formál minden hivő magyart, akit még meg nem torpantotl zsar­noki gőg, cézári őrület, a tobzódó Hatalom fékevesztett parancsszava. Drága kacagással, lélekbe mar­koló derűvel Peleskei nótárius uram röppen most a szószékre és oszlatja el, mint melengető napsugár, a magyar lélek komor felhőit, simítja pajkos szavak bársonyával a homlok redőit és téríti a humor aranyszövésű leplét az ilet zordon valóságai fölé... Odaállunk a szegedi szinház kapuja elé. Es a szószékre, ahonnan a Jövőre bízó hitet, töretlen munka­bírást, nótázó munkakedvet, a meg­bicsaklott magyar Erőnek vulka­nikus kitörését várjuk, csak azokat a papokat bocsátjuk, akiknek isteni homlokán a Múzsák csókja izzik. * Döntsön a szinügyl bizott­ság. A városi tanács Palágyi helyár­emelést kérő beadványában azt a határozatot hozta, hogy azt rövid uton a szín ügyi bizottságnak adja ki dönlés véget. * Bende László, a Szegeden előnyösen ismert fiatal tehetséges színész még meg sem kezdte műkö­dését és már meg is vált Palágyi színigazgató társulatától. * A Belvárosi fl\ozi megnyitó­előadásai. Csütörtök, péntek, szom­bat délután fél 4, 5. 7 és este 9 órakor Masamód, Heltai Jenő szín­müve 4 felvonásban. Főszereplők: Lenkeffy Ica, M ittyasovszky Ilona, Fenyvesi Emil, Lukács Pál, Szerémy Zoltán, Vendrey Ferenc és Haraszti Hermin. Délibáb. Irta és rendezte: Garamszeghy Sándor. 1. rész: Pa­rasztbecsület 4 felvonásban. Fő­szereplők: Muzsnay Berci, Garam­szeghy Sándor, Mészáros Alajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom