Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-10 / 21. szám

SZEGED 3zeged, 1*20 szeptember 10A vád és védelem harca a Tisza-pttrben. — Sztupka őrnagy szenzációs vidheszádet tartott — BUDAPEST, szeptember 7. (Magyar Távirati IrodaJ A Tisza-bünpör tárgyalása gyorsan közeledik a befejezéshez. Szerdán, a tárgyalás harminckettedik napján, Sztupka örnagy-hadbiró, ügyész mondotta el vádbeszédét. — El voltunk rá készülve, — mondotta beszéde elején — hogy utunkba nehézségek fognak gördülni és nem csalatkoztunk. Fáradságos kutatásunk eredményeképen felvonult előttünk a reszkető tanuk tömege, valamennyien arra hivatkoztak, hogy a jelenlegi politikai viszonyok között nem mernek vallani. Mondották, hogy vallomásuk kellemetlen lehet egy nagy urnák, akinek ha a parlamentben nem is gyökeredzik mélyen az ereje, de hangzatos jelszavakkal a parlamenten kivül sikerült magának tömeget szerveznie. Részben sikerült csak ezeken a nehézségeken túlesni és ezek a viszonyok a főtárgyalás alatt is folytatódtak. Ezután az ügyész dicsőíti Tisza emlékét. Végigvonultatja a legutóbbi politikai évek történetét Foglalkozik a munkapárti uralommal, a forradalom előzményeivel és közvetlen okaival, majd rátér Károlyi Mihály személyére. A gyilkosság után. — Hogy mi ennek az állati bőrbe bujt embernek a bünlajslroma, — mondotta — az kiderült a tárgyalás folyamán. Majd arról szólott, hogy semmi kétség sem lehet azitánt, hogy a Tisza-merénylet eszméje a nemzeti tanácsból indult ki. — Majd drámai erővel elmondja Tisza meggyilkolásának jelenetét. Pogány fegyvere ejtett halálos sebet a földönfekvő Tiszán, még a hallból lövések érik Tiszát, ettől sérül meg újból. A nemzeti tanácsba Dobó István viszi meg az örömhírt. Fényes László leinti, majd pár pillanat múlva kimegy az Astória erkélyére és örömmel adja tudtul az ujjongó csőcseléknek, hogy a nemzet itŐete végrehajtatott és Tisza István halott. Ami ezután történt, az rohanása sötétbe, zuhanás a mélységbe és a legrettenetesebb katasztrófába. Kényszeritik az alkotmányos érzésű uralkodót, hogy Károlyit nevezze ki miniszterelnökének és alighogy ez megtörténik, legfőbb gondoskodásukat képezi az, hogy az uialkodót trónjától megfosszák, Szent István koronáját sárba tiporják. Diadalra jutott tehát a forradalom. Magyarország trónját boldogan foglalja el gróf Károlyi Mihály. Trónjanak elfoglalása után nagyon sürgősen kell neki pénz, milliók egymásután repülnek az állampénztarból az atyamesterhez. Csakhamar jelentkezik az első számú fizetőpincér, Linder hadügyminiszter és bőkezűen jutalmazza az állam pénzéből önmagát és a tizenegyes katonatanácsot. Felvonul a második szánni fizetőpincér, Laehne Hugó földmivelésügyi államtitkár ur és hatalmas összeget fizet ki a katonatanácsnak. A harmadik szániu fizetőpincér a legjelesebb. Ezt ugy hívják, hogy önmaga által kinevezett hadügyi államtitkár. íróasztalának fiókja tele van pénzzel, nem baj, ha abból ugy 15.000 koronácskák félre is csúsznak. Különös passzióval istápol két matrózt, az egyiket ugy hivják, hogy Horváth-Sanovics Sándor, a másikat: Dobó István. HorváthSanovics nyiltan dicsekszik azzal, hogy ő lőtte le Tiszát, azzal is, hogy a Sophie kifosztásában főbünös, mégis dédelgetik e matrózt, szanatóriumban ápoltatják, ahol széltében, hosszában dicsekszik azzal, hogy ó tette el láb alól Tiszát és a hadügyi államtitkár neki barátja. A másik matróz, Dobó István, uton-utfélen dicsekszik, hogy ó is rálőtt Tiszára. Az Est-ben meg is irják és mégis mit látunk? Friedrich itt is támogat és pénzt kér Dobó részére. Erősen pártolja ezt a matrózt is. Szóljunk még két fizetőpincérröl, Balogh Ferencről és Halász Lajosról. Ezek az urak, mint mondják, csak számolócédulák kiállításával foglalkoztak. Az egyik semmiért lett miniszteri tanácsos, helyettes államtitkár, számvevőségi alelnök, a másik pedig semmiért kapott 22.800 korona nyugdíjba beszámítandó személypótlékot. Ezután Sztupka örnagy-hadbiró részleteket olvas fel „A katona forradalmárok", , A diadalmas forradalom" és, „A vesztegető forradalom" cimü könyvekből. A szemelvények megdöbbentő képét adják az októberi forradalomnak. A biróság ezután szünetet rendelt el. A vádinditvány. Szünet után Sztupka örnagy-hadbiró folytatja vádbeszédét. A főtárgyalás adataihoz képest a katonai bűnvádi perrendtartás 293. szakasza alapján a vádiratot módosítom és a vádat részben kiterjesztem. Vádat emelek Hüttner Sándor tényleges állományú főhadnagy ellen a katonai büntetötörvénykönyv 11. és 413. szakaszába ütköző, a kbtk. 414. §-ának harmadik pontja szerint minősülő, a kbik. 418-ik §-ának súlyosabb büntetési tétele szerint büntetendő tettestársi minőségben elkövetett felbérelt gyilkosság büntette cimén, mert 1918 Oitóber 31-én délután több társával együtt Tisza István lakására, abból a célból, hogy öt megöljék, gépkocsin kiment, ott a villa kertjében összeköttetést tartott a közvetlen tettesek és az őrt álló többi társak között mindaddig, amig a tettesek a lakásban Tiszát megölték. Sztanykovszky Tibor volt császári és királyi tartalékos zászlós ellen vádat emele'< a kbtk. 163. §-ába ütköző, a 201. §. szerint büntetendő, háború idején tényleges állományból elkövetett, önként jelentkezéssel kapcsolatos első szökés büntette cimén, továbbá a kbtk. 11. és 413. szakaszába ütköző, a kbtk. 413. szakaszának 3-ik pontja szerint minősülő, a 93 , 96. szakaszhoz kép?st a 416. szakasznak su yosabb büntetési téteie szerint büntetendő tettestársi minőségben elkövetett felbérelt gyilkosság büntette cimén, mert 1918 októb:r 31-én Tisza István lakására azon célból, hogy Tiszát megöljék, gépkocsin kiment, ott összeköttetést tartott közvetlen a tettesek és az őrtáiló társak között mindaddig, amig a tettesek a haltban Tiszát megölték. Ifj. Dobó István volt haditengerészeti szakaszvezető ellen vádat emelek a kbtk. 11. és 413. szakaszába ütköző, a 415. szakasz szerint büntetendő tettestársi minőségben elkövetett felbérelt gyilkosság büntette cimén azért, mert 1918 októker 31-én több társával együtt Tisza István lakására azon célból, hogy Tiszát megölje, gépkocsin kiment, ott a hallba másiK két társával együtt behatolt, katonai lőfegyverből eszközölt lövésekkel gróf Tiszát megölte; vádat emelek továbbá a kbtk. 431., 434. és 436. szakaszában meghatározott sulyos testisértés büntette cimén, mert katonai főfegyverból irányzott lövésekkel Almássy Denissen 20 napon belül gyógyuló testisértést okozott. Vágó-Wilheim Jenő volt népfelkelő ellen vádat emelek a kbtk. 183. szakaszába ütköző 201. szakasz szerint büntetendő, háború idején tényleges állományból elkövetett önként jelentkezéssel kapcsolatos első szökés büntette cimén. Ami az illetékességre vonatkozik, erre nézve az álláspontja az, hogy Hüttner tényleges állományú főhadnagyon kivül a többi tettesre is fennforogni látja a katonai biróság illetékességét. Ezután felsorolja az egyes vádlottakkal szemben fennálló súlyosbító, illetve enyhitó körülményeket. Nyilatkoznak a vádlottak. Mondada tárgya lásvezető megkérdezi a a vádlottakat, megértették-e a vádirat módosítását. Hüttner kérésére a biróság 5 percre felfüggeszti a tárgyalást. Szünet után dr. Török, Hüttner védője, védencével történt megbeszélés alapján kijelenti, hogy sem ő, sem védence a főtargyalás elnapolását nem kívánja. Dr. Lengyel, Sztanykovszky védője hozzájárul Török előterjesztéséhez. Dr. Lévay Tibor, Dobó védője, nem kéri a tárgyalás elnapolását. Mondada Dobóhoz: Van-e valami megjegyzése ? Dobó: Egész megütközöm a vádon. Mondada: Tisztességes hangon beszéljen, kér-e elnapolást vagy sem? Dobó: Mindenesetre kérem, nem vagyok olyan bűnös, hogy ilyen súlyosan vádoljanak. A biróság határozathozatalra vonul vissza. Szünet után Mondada kihirdette, hogy a törvényszék Dobó előterjesztését elutasította. Megszólal a védelem. Ezután Török Sándor, Hüttner védője mondta el védbeszédét. Foglalkozik a gyilkosság elkövetését megelőző közállapotokkal. Szerinte Hüttner ténykedése e gyilkosság körül abban nyilvánul, hogy tudott róla, hogy Tiszát meg akarták ölni. Tevékenysége a vádbeli cselekmény elkövetése körül nem tekinthető olyannak, amely a cselekményt különös módon előmozdította, vagy annak végrehajtásában különös módon közreműködött volna. Hüttnert bűnsegédnek, bűnrészesnek kell tekinteni, aki a kbtk. 413. szakaszába ütköző, a 416. szakasz szerint minősülő közönséges gyilkosságban való bünrészesség miatt lesz felelősségre vonandó. Ezután részletesen fejtegette a Hüttnerre nézve figyelembevehető enyhitő körülményeket és kéri Hűttnerrel szemben a legenyhébb itélet alkalmazását a megérdemelt büntetés minimumának kiszabásával. A védőbeszéd befejezése után Mondada a tárgyalást csütörtökre halasztotta. A mai főtárgyaláson dr. Lengyel Zoltán, Sztanykovszky védője kezdte meg védőbeszédét. Nagy történelmi visszapillantással kezdte beszédét, amelyben rávilágít a világháború előzményeire. Azt mondják, hogy Tiszát a forradalom haragja seperte el és ezt a gyilkosságot a népitélet csinálta. Ehhes a népitéletnek semmi köze nem volt. Ezt a gyilkosságot azok tervezték és hajtották végre, akik saját hatalmi érvényesülésüket keresték, akik félre akarták tólni a királyt és az alkotmányt. Ismerteti az utolsó évtizedek parlamenti harcait és megállapítja, hogy Károlyi és Tisza között már a világháború előtt megérelt a harc, amelyet ép a világháború odázott el. Ezután szünet következett, amely után a védő folytatta beszédét. Hogyan fedezze a város a nyolcmilliós deficitet. SZEGED, szeptember 9. II. Utolsó cikkünkben kifejtettük, hogy a polgárság nyakába szakadt váratlanul nagy teher elosztásnál mit nem szabad csinálnia a városnak s a nyolcmilliós deficit fedezetének megszerzése közben kik azok, akik föltétlen kíméletet érdemelnek. Most lássuk az érem másik oldalát: milyen utak és módok állanak a magisztrátus rendelkezésére, hogy egyesek megnyomoritása nélkül rendbe hozható legyen a város szénája. A pénzügyek toronyalatti intézői bizonyára tisztában vannak azzal, hogy ez a kérdés egyetlen csapásra is elintézhető volna, tudniillik a földhaszonbér korrigálásával. Tudnunk kell ugyanis, hogy vannak még boldog emberek, akik Szeged határában egy hold földért kilenc korona évi haszonbért fizetnek. S ez a parányi összeg húszezer holdon boldogítja a várost. Már most képzeljük el, ha a mai gabonaárak figyelembevételével helyesbítik ezt a kilenc koronát, ez egymagában többmilliós különbséget jelent a város pénztára javára s ha a földhaszonbér reálisabb alapra való helyezése az egész vonalon megtörténik, a deficit tekintélyes részét sikerül eltüntetnünk. Igaz, a viszonyokkal nem számoló egyik miniszteri intézkedés lehetetlenné teszi, hogy a földhaszonbér száz percentnél nagyobb összeggel emeltessék, tehát a kilenc koronás föld csak tizennyolc koronára emelhető. Az illetékes fórumok azonban keressenek módot arra, hogy ezt az intézkedést hatályon kivül helyezzék. különben egyszerűen lehetetlen rendbe hozni a város erősen félrebillent merlegét. A jövedelmek szaporításának még egy módja az uj adónemek beállítása. Ezen a téren már néhány lépést tett Szeged s igy ma százszor meggondolandó minden ujabb ötlet, mielőtt a megvalósításához fognánk. Az ilyen uj Ötletek közül való, amit Csehszlovákiában már megvalósítottak : a gyümölcsfák megadóztatása. Hogy ez mennyire jogosult, arról hangosan beszélnek a mai imponáló gyümölcsárak. A fehérsüteményen a nagyobb forgalmú kávéházak százezer koronát keresnek évenkint. Vájjon nem volna méltányos, ha ezt a hasznot megfeleznék ? Ki akar olcsó cipőt? Saját késutésü box és sevró Ml cipók Sí) és tö) korona, férfi magas cipő (*») koruoa. HORVÁTH cipésznél Valéria-tér IU SH Kikor-palota. Prilláns ékszert, aranyat, ezüstöt magas arban vásárlunk Fischer Testvérek ékszerészek KAR*SZ " 10 Szeged.