Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-10 / 21. szám

Szeged, 1920 szeptember 10. Ára I kOPOia. Péntek, I. évf., 21. szám. 3ZEGED ^^^SSBS ———~~~'**^~"*" ELŐFIZETESI ARAK: .. . , ., SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL E*y évre 280 kor. I Nefytdévre 70kor. Meg eleillK napOnKini aeiUiatl. Kölcsey-utca 6. * Telefon 154 Fél évra 14Q „ I Egy h6r» 25 .. Látogatás gróf Teleki Pál miniszterelnöknél. Iskolai reformok. SZEGED, szeptember 9. A megcsonkított uj Magyarország nem élhet meg az eddigi lábon, alkalmazkodnia kell az uj viszonyokhoz minden téren, igy kulturális berendezkedésében is. Nem nézhetjük többé tétlenül azt a beteges tultengést, mely felső- és középiskoláinkban évek óta tapasztalható. Az ifjúság tömegesen tódul a gimnáziumokba, elárasztja az egyetemeket, aztán a lateiner-pályákat. Az eredmény: tulprodukció az egész vonalon s a szellemi proletáriátus ijesztő terjedése. Haller István kultuszminiszter most erélyes akciót indít, hogy e káros fejlődést megállítsa. Rendeletileg intézkedett, hogy a középiskolai ifjak szigorított szelekció alá vétessenek a beiratáskor és felvételi vizsgálattal selejteztessenek ki a gimnaziális tanulmányokra nem való elemek. Ugyanekkor uj törvénnyel gondoskodik az egyetemeken a hallgatók számának korlátozásáról a zárószám (numerus clausus) segítségével. Mindkét műveletnek az a célja, hogy javitson az iskolák mai türhetet en állapotán. A kormány reformja számol a tér- és erőviszonyokkal, az állam pénzerejével és gondoskodik a tanuló-matéria javításáról is, bogy az iskolákba azok jussanak be, akiket tehetségük, érzületük s fizikai rátermettségük erre legalkalmasabbá képesit. Amire Haller miniszter rátökélte most maga-, azt már az elődeinek is meg kellett volna tenniök. Azért mulasztották el, mert ók a tanszabadság dogmatikusai voltak s nem volt bátorságuk e doktrínák ellen cselekedni. Nem vették észre, hogy a tanszabadság fikció, melyből hiányzik a nevelő és fegyelmező erő, hiányzik a nemzeti tartalom s igy már nyugaton is lejárta magát, nálunk pedig évről-évre károsabbnak bizonyult. Haller miniszteré az érdem, hogy e fikcióval határozottan szakított. Belátta, mennyire szükséges, hogy az egész eszmekörí, amibe az utolsó kétszáz év liberálizmusa a világot belecsábitotta, a világháború katasztrófája után s egy uj korszak kialakulásakor alapos revizió alá vonjuk. Ezt a revíziót végzi ő most a nemzeti kultura területén. A tanintézetek túlzsúfoltsága ellen való rendszabályai és az ifjúság szelekciója az első lépések ezen a téren, de Haller miniszternek — ahogy a nemzetgyűlésen kifejtette — további mélyreható tervei vannak. Magyar tudományosságot akar műveltetni a hazai egyetemeken, nemzeti kultura lebrg a szeme előtt és az egyetemek decentralizálására készül, szétosztva az egyes intézeteket a vidéken, hogy magyar himpor legyen a munkájukon s az ifjúság zöme vidékeink nemzeti erkölcsében nevelődjék — A rend megteremtését és nak. — Nemsokára BUDAPEST, szeptember 8. (Saját tudósítónktól) Munkatársunk még a Fasor-szanatóriumban felkereste gróf Teleki Pál miniszterelnököt, aki akkor tárgyalásokat folytatott s igy huzamosabb időt nem fordíthatott a tudósítónkkal való beszélgetésre, miért is — annak közlésével, hogy e hó 6-án már elhagyja a szanatóriumot és a Széchenyi-hegyen, a Rege-ut 4. sz. villába tér nyári lakására haza, — oda kérte munkatársunk látogatását. A miniszterelnök ur munkatársunkat az ablakos verandán fogadta. A fején még rajta volt a kötés, mely homloka körül és a nyakán fixirozva keresztben fekszik a tarkón. Az operáció helyén, a kisagy felett maréknyi vatta fedi a műtét sebét. Jellegzetes arca, melyet mi szegediek olyan jól ösmerünk és olyan nagyon szívesen látunk, sápadt és a kiáltott betegség nyomai bizony meglátszanak rajta. A beszédes, nagy szemekben is benne ül még a bágyadtság, csak néha — ha mosolyog — derül fel, csak néha — ha valami elhatározott gondolat fut át az agyán — villan meg a szeme. Munkatársunk első kérdése a gyógyuló miniszterelnök hogylétét illette, hisz' a szegedi első választókerület közszeretetben álló képviselőjének egészsége mindenekfelett érdekeli Szegedet és referádánkat épp ezért ezzel is kezdjük. A betegség nagyon kinos volt, nagy fájdalmakkal, magas lázzal egybekötött s a műtét, melyet a Fasor-szanatóriumban végeztek, de különösen a seb kezelése fájdalmas A seb még mindig nyi:ott, de a láz már teljesen elmaradt és a közérzet, a hangulat jó. A gyógyulás örvendetesen halad s a miniszterelnök ur reméli, hogy hétfőn (e hó 13-án) már átveheti a hivatalát. Beszélgetésközben a miniszterelnök ur kijelentette, hogy kezdettől fogva egy szempontból Idtta és látja feladatát: a rend megteremtésének és megtartásának szempontjából. Ezt a feladatot pedig csupán azzal érhetjük el, ha minden kérdés, amely akár a közvéleményt, akár a parlamentet, vagy akár egyeseket izgathat, eliminálódik. A megtartását tekinti feladatálejön Szegedre, — konszolidáció felé vezető útnak fontos etappe ja ez a törekvés. Majd megjegyezte,fhogy betegsége alatt is állandóan foglalkozott a közügyekkel. A külügyminisztérium dolgait leglázasabb állapotában is maga intézte. Midőn Szeged sajnálkozásának adott munkatársunk kifejezést, amért Páter István püspökké szentelésén nem tisztelhettük öt a városunkban, a miniszterelnök ur kijelentette, mennyire sajnálja, hogy ezt a szép alkalmat nertl ragadhatta meg Szeged meglátogatására. Az indulás előtt közvetlenül — mert az utolsó pillanatig ugy volt, hogy lejön a szép ünnepélyre — hosszasabb konferencián vett részt a miniszterelnök ur s a 39 fokos láz következtében tárgyalásközben alig birta a bágyadtságát leküzdeni; annyira rosszul volt és annyira a tudatában annak, hogy az ünnepséggel járó fáradságot nem birja ki és ha le is utaznék, semmiben nem vehetne részt, hanem a vasúti kocsiban várná a visszaindulást, — hogy a Szegedre való utazásról az utolsó pillanatban lemondott. És ez az elhatározása még szerencsés is volt, mert két-három nap múlva teljes rosszindulatúnak bizonyult a betegsége s az utazás a betegséget talán még gonoszabbá tette volna. Beszélt azután a miniszterelnök ur arról is, mennyire sajnálja azt, hogy Szegedet olyan régen nem látogatta, mert nem látogathatta meg. A béke előkészítésének nagy munkája, majd a sok politikai nehézség, végül pedig miniszterelnöki megbízatása annyira igénybe vették az idejét, hogy nem bírt magának időt szakitani a szegedi látogatásra. S ha most néhány nap múlva átveszi a hivatalát: a rengeteg munka ujta rászakad s igy nem is gondolhat rövid időn belül arra, hogy elutazhasson Budapestről. Nincs azonban kizárva, hogy a külügyminiszteri tárcát valakinek átadja és akkor, bár a prásidium még mindig elegendő munkát halmoz a vállára, mindenesetre teremt magának annyi szabadidőt, hogy másfélkét napot Szegeden töltsön a választói körében. Érdeklődött a miniszterelnök ur lapunk iránt is és munkatársunk néhány szóval jellemezte azt a rokonszenvet, melyet fi ital vállalkozásunk Szeged társadalma részéről élvez s mely örömmel és ambícióval tölti el lapunk minden munkását. Különös örömünkre szolgál, hogy a miniszterelnök ur ez alkalommal sok szerencsét kívánt a ^SzegecT-ntk. A hosszú beszélgetés kifárasztotta a rekonvaleszcens miniszterelnök urat és munkatársunk elbúcsúzott A miniszterelnök ur az orvost várta, akivel ,szórakoznia kell". Mikor a villa ajtaján kiléptünk, nagy szürke autó állott ott meg; a volantnál francia katona, a mellső üvegen a piros-fehér-kék kör. A kocsiból cuttawaybe öltözött idősebb ur lépett ki. Valami misszióbeli t»r, de nem az orvos. A gyógyulófélben lévő gróf Teleki Pál nem tud, de talán nem is akar igazán és teljesen pihenni. Budapest lesz a Dunabizottság székhelye. PÁRIS, szept. 9. (M. T. I.) A Temps-ntk a Duna-konferenciáról szóló félhivatalos vezércikke Budapestet javasolja a nemzetközi bizottság székhelyéfll. Az az érv, hogy magyar veszedelmet teremtenének, ha Budapestet a székhelyválasztásnál előnyben részesitik, nem vehető komolyan. Ha azt hiszik, hogy Magyarország veszedelmessé válhatik, ugy igyekezni kell, hogy ott állítsák fel a nemzetközi székhelyet. A lap szerint külön nemzetközi bizottságra van szükség a Vaskapu ellenőrzésére. Stromfeld pöre. BUDAPEST, szept. 9. A Magyar Hiradó jelenti: Stromfeld Aurél, volt vezérkari ezredes ügyében a feljebbviteli tárgyalás szeptember 18-án lesz a iegfelsöbb honvédtörvényszéknél. A Kúria uj elnökének eskütétele. BUDAPEST, szept. 9. A Magyar Hiradó jelenti : A m. kir. Kúria csütörtökön teljes ülést tart, amelyen Tőry Gusztáv uj elnök leteszi a hivatali esküt. Salzburg Németországhoz akar csatlakozni. SALZBURG, szept. 9. (M. T. I.) A nagynémet konferencia befejezéséül népgyűlés volt a csatlakozás kérdéséről. A felszólalók egész sora tárgyalta a csatlakozás szükségességét. Dinghofer elnök rámutatott arra, hogy Német-Ausztria csak a nagynémet néppel való egyesülés esetén lesz életképes.