Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-07 / 19. szám

led, 1920 szeptember 7. Ara I korona. Kedd. 1. évf., 19- szám, SZEOED ELŐFIZETÉSI AKAK ...... *• j. J'Í J. ' SZERKE5ZTŐSEG É5 KIADÓHIVATAL; ívre 280 íor. | N«gy«d*vr«70kor. Megjelenik naponkint deíutan. Kö.c.«y-»tc... « Te<«,„„tM. vre M0 „ i E«y hóra 25 „ 'j — Francia támadások a kis ántánt ellen. BÉCS, szept. 6. (M. 7. I.) A Montagblatt a következüket jelenti: A párisi sajtónak egy része a leghevesebben folytatja támadását a kis ántánt el en. Az Eclair élesen bírálja a kis ántántnck Magyarország elleni ten­denciáját és egyúttal vitatja azt, hogy Románia belépeit ebbe a szövetségbe. Még korai volna — irja az Eclair — végleges Ítéletet alkotni a kis ántánt hasznosságáról. A közönség még nem ismeri a jugoszláv és cseh kormány között létrejött szerződés szövegét, minthogy a két kormány a szerződést még nem terjesztette a népszövetség titkársága elé, amint ennek a versaillesi békeszerződés tizennyolcadik szakasza értelmében meg kellett volna tör­ténnie. Ezidőszerint az a benyomás, hogy a kis ántántnak semmiféle észszerű indoka nincsen. Benes és Veznics unk müve időszerűtlennek és koraszülöttnek tűnik fel, mert a bizalmatlanság, a versengés szellemét idézi fel, amit Európából ki akarnak küszöbölni. PARIS, szept. 6. (M. T. I.) Avarescu román miniszterelnöktől a Matin felhatalmazást kapott annak közlésére, hogy Benes cseh külügyminiszterrel a Bukarestben folytatott megbeszéléseknek csupán az volt a je'entőségük, hogy a román és cseh érdekekre vona kozóan eszmecsere történjék, mert a két ország barátságban kiván élni. Németország elégtételt adott Francia­országnak a felsősziléziai eseményekért. BERLIN, szept. 6. (M. T. I. Wolíf.) Dr. Simons birodalmi külügy­miniszter és Severing porosz belügyminiszter tegnap délben latogatást lett a francia nagykövetnél. Simons Lauront nagykövet előtt kijelentette, hogy a német kormány a leghatározottabban elitéli azon eseményeket, amelyek, mint a boroszlói események, bizonyos körülményekkel és cselekményekkel magyarázhatók ugyan, de nem igazolhatók. A német kormány sajnálko­zását fejezi ki mindazon incidensek miatt, amelyeknek a francia megbí­zottak, illetve alattvalók estek áldozatul és meg fogja adni a kivánt elég­tételt. A francia nagykövet a köztársasag kormánya nevében tudomásul vette a nyilatkozatot. A magyar biró. SZEGED, szeptember 6 Tudjuk: egyáltalán nem uj lipu-t mutatunk be » közönségnek. S leg­fölebb az fájdalmas ebben a toll­rajzban, hogy amikor a mai magyar biró vázlatos képét vetjük papirosra, arról a régi magyar biró minden értéke és minden nyomorúsága vUz­szanéz reánk. Mi volt a tegnapi, a mindenkori magyar biró? Szikla, amelyre az igazságkeresők, a fanatikusok ugy, mint a sorsüldözöttek reményes biza­lommal építhettek. Es ez a szikla erős, rendithetetlen maradt, — oh, a csodával határos ez! — bár nem borult reá az anyagi gondla'anság terebélyes pálmáj?, amely a rom­boló viharoktól fedezze s a kicsinyes kenyér-gondok apró vizerecskéi állandóan mosták rendiihetetlensége biztosítékát, a jótékony humust lábai alól. És mi a mai magyar biró? Nem felelünk a saját szavainkkal, de megilletődéssel hallgatjuk, mit mond a bírói kar egyik vezetőembere a bírói státuszról intézkedő törvény­javaslatról, amelyet a nemzetgyü.és nemrégiben fogadott el. Elöljáróban tudnunk kell, hogy ez a törvény­javaslat nem bástyázza körül a bírói függetlenséget az anyagi gond­talansággal, de még a jelentéktelen címadományozást is korlatozza, te­hát minden ok megvolna arra, hogy a köz érdeké en végzett legnehezebb munka gladiátorai zúgolódva türel­metlenkedjenek. És mi történt? A szót most adjuk át a rrngyar birák és ügyészek vezelőférfiának, aki ezt mondotta: Belementünk ebhe a megoldásba, mert hazafias kötelességünknek tar­tottak, hogy az államnak a mai nehéz időkben minél kevesebb bajt és gondot okozzunk. Hát igenis: megilletődéssel hall­gatjuk ezeket a szavakat s különösen azérl, mert olyanok lelkét visszhan­gozzák, akiknek még nem igen volt alkal-nuk az állam atyailag megértő gondoskodása révén az élet fenyes oldalát megismerni. Még nem volt, de — amiképpen ők — hiszünk mi is a szebb, napfényesebb holnap tainadásában, hisszük, hogy ezt a titáni munkát, amit a magyar biiói kar végez, leheletlen az örökkévaló­ságig sovány garasokkal honorálni s hogy hamarosan el kell jönnie az időnek, amikor ?z állam érezni fogja, mivel tartozik azoknak, akik üres gyomorrjl is példaadóan tudlak vi­selkedni. Elég fájdalmas, hogy ezt az áldozatot a magyar államnak ma el kell fogadni a magyar bíráktól s igazán nemzeti önérzet kérdése, hogy az állam minél elébb fizesse vissza a kölcsönt. Aztán meg: az önérzeten felül jó, ha a nemeten gondolkozók türel­mére nem építünk a végietekig. A minden időbér, gtorifikált magyar bírói kar már ezerszeresen kiérde­melte, hogy ez ne igy történjék. BERLIN, szept. 6. (M. T. I.) A berlini kormány kétségtelenül meg­állapított, rendkívül felháborító erő­szakosságok egész sorozatát hozta a békeértekezlet elnökének tudomására, amelyeket Felsősziléziában követtek el a németek ellen és ez alkalom­mal a következő jegyzéket adta ki: Szaporodnak azok a hirek, melyek Felsősziléziában a németekkel szem­ben elkövetett erőszakosságokról szólnak. A népszavazási terület né­met lakosságában ép ugy, mint a birodalom többi részeinek lakossá­gában emiatt fokozódó izgalom vett erőt és az az óhajtás jutott kifeje­zésre, hogy bizottságot bízzanak meg a tényállás megállapításával, amelynek tagjai nem tartoznak a versaillesi békeszerződést aliiró ha­talmakhoz. A német kormány java­solni bátorkodik, hogy Németország, Lengyelország és a szövetséges fö­hatalmak részéről bizottság alakul­jon oly államok alattvalóiból, akik nem tartoznak a versaillesi szerző­dés aláiró hatalmai közé és ez vizs­gálja meg a tényállást. Reméli, hogy egy ilyen bizottság tevékenysége ahhoz is hozzá fog járulni, hogy Felsősziléziában megteremtse azokat a feltételeket, amelyek mellett egye­dül lehetséges a népszavazást végre­hajtani. A párisi, londoni és varsói kor­mányokat, valamint a pápai széket értesítették a jegyzék tartalmáról. Napokig szünetelni fog a villamos közlekedés. — Teljesen elfogyott a szén. — SZEGED, szeptember ti. (Sajót tudósítónktól) Ma regtel a közönséget ismét az a meglepetés érte, hogy a villamo­sok nem közlekednek. Még benne s:m vagyunk a léiben s már a mult évi zivaros állapotok vetiK előre árnyékukat, amikor tudvalévőleg a világítási és közlekedési mizériák napirenden voltak s néha hetekig kellemetlenkedlek. A villamos köz­lekedés szünetelésének okát az üzem vezetője a következőkben volt szíves ismertetni a Szeged munkatársával: — A közlekedést — mondotta — az utolsó héten már csak a magán­vállalatoktól kapott kölcsön-szennel ludtuk fentartani. Most azonban tel­jesen kifjgyot: ez is s mivel ujabb szállítmány nem érkezett, az üzemet esetleg csak napok múlva vehet­jük fei. — Van-e remény, hogy hamarosan szén érkezik ? — Remény abszolút nincs, — volt a lakonikusan őszinte válasz — bar jelezve van szén Salgótarjanból s egyebünnen is. A vállalat vezető­sége minden lehetőt elkövet, hogy a helyzet megváltozzék s a már küidött sürgönyök melleit éppen e percben beszéltünk telefonon Buda­pesttel szén ügyében. Mivel azon­ban a szé.nkOzpont által utalványo­zott mennyiségen kivül más szénre szert tenni ma nem lehet, be kell várnunk, amíg az megérkezik. — Az üzem fentartására elég a szén­központ által utalványozott szen ? — kérdezte munkatársunk. — Ha rendesen megérkezik, -­volt a válasz — teljesen elegendő. S reméljük, hogy napokon belül itt lesz a várt szénmennyiség. Eddig tartott a beszélgetés, amely­ből bizonyosnak látszik, hogy na­pokig ismét csak a lábainkra vagyunk utalva. vörös katonák a len­gyel harctéren. BUDAPEST, szept. 6. A Magyar Kurír jelenti Berlinből: A Vossische Zeitung egyik keletporoszországi tu­dósítója leírja, hogy résztvett ezernyi és ezernyi vörös katonának a lengyel harctérre való vonulásában. A mene­telő vörös katonákat akárhányszor feleségeik és gyermekeik is elkísérik. A vörösök, akik szovjetpénzükért semmiféle élelemhez sem tudnak jutni, a fosztogatás utján szerzett különböző tárgyaikat adogatják oda a parasztságnak. BERLIN, szept. 6. (M. T. 1.) Hivatalosan közlik: A birodalmi kor­mány három fehér könyvet ad ki Felsősziléz áról. Az első hitelesen ismer­teti a felkelők részétől elkövetett összes erőszakosságokat és gyilkosságokat, a második bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a Felsősziléziában felhasznált szövetségközi csapatok nemcsak elmulasziották, hogy fellépjenek a láza­dókkal szemben, hanem egyes helyeken a csapatok maguk is lengyel bandák mellé állottak, a harmadik fehér könyv fjglalkozik azokkal a készt lödé­sekkel, amelyek lengyel részről történtek a felkelés szervezése céljából. A fehér könyv lényegében lengyel anyagra támaszkodik, amelyet félelmet nem ismerő német vámlisztviselők ébersége folytán sikerült elvenni az egyik engyel futártól, aki jogtalanul lépte át a határt. .... 1iniii tm.~Lr.-.n-r.n_T_T_T_ Azonnali békét akarnak az oroszok. BÉCS, szept. 6. (M. T. 1) A Morqen jelenti Bázel-bői: Varsói szikra­távirat szerint az oroszok azonnali fegyverszünetre hajlandók. A jövő lengyel—orosz halár megállapításánál semmiféle nehézsegekre sem számí­tanak. A rigai tárgyalások a jövő hét szerdáján vagy csütörtökön kezdőd­nek meg, eredményük előbb fegyverszünet lesz és azután rövidesen meg­kötik a békét. Remélik, hogy a keleti harctéren a vérontás a jövő héten megszűnik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom