Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-05 / 18. szám

SZEGED Bár ezek a hirek — már mint a levonásra vonatkozók — teljesen alaptalanok, gondoskodtunk arról, hogy a termelőket még ebben az iránvban is megnyugtassuk. Intézkedtünk ugyanis, hogy akik most adják be az adógabonát, a vételárat, ha ugy kívánják, már az uj pénzben kapják meg. — A kormány az adógabona gyűjtésével kettős célt akart elérni. Elsősorban a lakosság gabonanemüvel való ellátását biztosítani, a fölösleges gabona ekszportálásával pedig valutánk árfolyamát javítani. Sajnos, a rendelet csak julius végén jelent meg és mivel a rendelet kibocsátásának hire előre kiszivárgott, a spekulánsok a termés nagyobb részét a rendelet megjelenésekor már elláncolták, kicsempészték a külföldre, főleg Ausztriába. A még meglévő készlet ugyan bőségesen elég a lakosság ellátására, de kivitelre semmit sem fordíthatunk. Igy tehát az adógabonagyüj'.ési akció a legfontosabb célt: valutánk árfolyamának javítását, nem érte el, mint ezt már a pénzügyminiszter be is jelentette a nagy nyilvánosságnak. Az egész város tiltakozik a 250 százalékos pótadó ellen. — Vélemények és javaslatok. — 2 Hogyan folyik az adógabona beszolgáltatása? A szeded—csongrádi kerületre kivetett"gabona nagyréaze már befolyt. — A rokvirálásról ezó'ó híresztelés nem igaz. Amelyik gazda kivánja, uj pénzben kapja meg a vételárat. SZEGED, szeptemher 4. (Saját tudósítónktól ) Julius végén kormányrendelet jelent meg, amelynek értelmében a termés egyrészét kötelesek a term;lők makszimális áron az állam rendelkezésére bocsátani. A búzát 500, a rozsot pedig 400 koronás irányáron veszi át az adógabona gyűjtésével megbízott kirendeltség. Ez a hivatal Szegeden a Bohn-féle internátus második emeletén nyert elhelyezést. Munkatársunk fölkereste a kirendeltség vezetőségét, ahol a következő érdekes felvilágosítással szolgáltak az adógabona gyűjtése körül szerzett tapasztalatokról és általában ennek a fontos állami akciónak a lefolyásáról: — A szeged-csongrádi kerületre kivetett adógabona beszolgáltatása — mondhatni - a legnagyobb rendben folyik. Az egyes községek pontosan igyekeznek eleget tenni » rájuk rótt kötelezettségeknek. A kimutatás szerint az egyes községek a következőképpen szolgáltatták be már eddig az adógabonát: Tápé község, amelyre 2 vagon buza volt kivetve, az egész mennyiséget beszolgáltatta. Kiskundorozsma, amelynek kvótáját a minisztérium 19 vagonról 3 és fél vagonra szállította le, szintén eleget tett kötelezettségének. Algyö is beszolgáltatta 2 vagon adógabonáját. Sövényházán, amelyre 80 vagon van kivetve, nem folyik a beszolgáltatás olyan mérvben, mint kellene, de ennek a rossz terméseredmény az oka. A Kistelekről esedékes 18 vagon beszolgáltatása most van folyamatban. Sándorfalva az 1 vagon adógabonát már beadta. Csongrádról, a rá kirótt 61 vagon búzából 26 vagon folyt be eddig. A Tömörkényre kivetett 6 vagon beszállítása most folyik. Szeged, amelynek 184 vagont kell beadnia, mult hó 28-ig 23 vagont szolgáltatott be a kirendeltségnél. Csanytelek 16 vagon adógabonájának beszállítása most folyik. — Rekvirálásokról terjesztett hirek valóttanok. Eddig egyetlen eset sem fordult elő, midőn az adógabonát karhatalommal kellett volna behajtani. Ha azonban valaki szembe merne helyezkedni a kormány rendelkezésével, természetes, hogy ily uton is kényszerithetjük a renitenskedöket a rendelet betartására. Ez azonban oly fegyver a kezünkben, amelyet üddig még nem kellett alkalmaznunk és valószínűen ezután sem lesz rá szükség. — Mióta elterjedtek a pénzbecserélésről szóló hirek, nagyon megcsappant az adógabona beszolgáltatása. Ennek oka az, hogy a termelök nem akarják a most forgalomban lévő bankjegyekért adni a gabonát, mert félnek a levonástól. Ki akar olcsó cipőt? Sitit kíuitésfl ho* ég xvrö félcipők 800 é» tifr) korona, térti mifu cipó 3U0 koron* HORVÁTH cipétsaél Valéria-tér 10 88 Bokor-palota. SZEGED, szeptember 4. (Saját tudósítónktól.) Városszerte kinos feltűnést keltett a főszámvevőnek az a lehetetlen javaslata, h)gy a jövő évi városi költségvetésben mutatkozó nyolc és félmilliós defici fedezetére 250 százalékos pótadót vessen ki a város az adóval amúgy is agyonterhelt polgárokra. Maga a városi tanács is, Somogyi polgármesterrel az élén, elitélóleg nyilatkozott erről a javaslatról és az egész városban az a vélemény alakult ki, hogy olyan jövedelmi források teremtése vagy fokozása utján kell fedezetei: találni erre a horribilis költségvetési hiányra, amelyek nem bénitják meg teljesen az adó fizetők teherviselési képességét és nem raknak egyforma terhet tehetősre és tehetetlenre egyaránt. Ott van például a város földbérletek megfelelő és a mai viszonyokkal arányos béremelése, amiből, egy feltétlenül illetékes szakférfiú nyilatkozata szerint, egymagában közel húszmillió jövedelemtöbbletre tehetne szert a város és nem kellene a 250 százalékos pótadó igazságtalan és szégyenletes megoldásához fordulnia. Hogy e tekintetben elősegítsük a megoldási mód kialakulását, itt adunk néhány, arra hivatott közéleti férfiaktól származó és életrevaló eszméket megpendítő véleményt: Dr. Becsey Károly Szeged volt országgyűlési képviselője, a következőket mondta mankatársunknak: — Nagyon meglepett a 250 százalékos pótadó javaslata, valamint a S milliós deficit is. Azt hiszem, hogy különösen a földbérletek jövedelmét kellene a kellő mértékben felemelni s ehhez még a többi jövedelmi forrást is kellőképen ki kellene használni, erre az esetre a nagy deficit és a 250 százalékos; pótadó is kiküszöbölhető lesz. — A pótadó felemelése ellen a leghatározottabban állást kell foglalnunk, mert az adóemelés egyes adóalanyokat megsemmisítene, de egyébként is teljesen megbénítaná közgazdasági életünket. A város hatóságának különben is gondoskodnia kell arról, hogy a kiadások lehetőleg mérsékcCessenek és uj jövedelmi források is nyit'assanak. Dr. Szekerke Lajos volt városi tanácsnokot, akinek működéséhez a város több uj jövedelmi forrásának megteremtése fűződik, kerestük fel azután. Eleinte határozottan tiltakozott az ellen, hogy éppen tőle kérjünk erre vonatkozó véleményt és elmondotta, hogy az uj tervezetet s az adatokat még nem ismeri, igy érdemileg nem is tud hozzászólani. Az azután más kérdés, hogy vehet-e igén> be a város más bevételi forrásokat, mint a pótadót, s hogy ez által elérhető lenne-e az, hogy kisebb pótadó váljék szükségessé. — Véleményem szerint volnának ilyen bevételi források, — mondotta — például a telekértékadó. Ilyen lenne az is, hogy a város kieszközölje a kormánynál, hogy a szesz és bor után, a jelenlegit él jóval magasabb városi adópótlékot szedhessen. A bortermelési adót törvényhozási uton magasabbra kellene felemeltetni s az igy befolyó jövedelemtöbbletből a város is részesedhetne. A kövezetvámot oly módon kellene átdolgoztatni, hogy a behozott luxuscikkek lényegesen magasabb vámtétel alá essenek. Tudtommal folyamatban van ugyan a földhaszonbérek felemeltetése, de pénz ebből még nem folyt be. — Ezek volnának többek között azok a jövedelmi források, melyek utján a város elérhetné azt, hogy a 250 százalékos pótadót elkerülhesse, ami a valóságban óriási terhet jelentene az adófizetőkre, mert az állam az egyenes adóknak a felemelését már amu^y is tervbevette, amit hamarosan meg is fog valósítani. Dr. Pillich Kálmán ügyvédet, a törvényhatósági bizottsád volt tagját kerestük fel végül, aki több mint 50 év óta foglalkozik közügyeinkkel és ragyogó memóriája, páratlan éleslátása révén minden felmerülő kérdésnél döntő súllyal esik a latba a véleménye. Feltett kérdéseinkre igy válaszolt: — Városunk közköltségvetéséi meglehetős helyességgel és előrelátással készitette el főszámvevőnk és előre jelezte már, hogy községi pótadónkat 250 százalékra kell emelni Aki a rekonstrukció előtti háztartásunkkal és az ehhez fűzött költségvetéssel, majd az újjáépítés utáni költségvetésünkkel foglalkozott, nagyon jól ismeri ezt a roppant bevételi és kiadási különbözetet, mely Szeged, 1920 szeptember 5. az árviz előtti és utáni időszak közt mutatkozott. Igaz, hogy 1910 óta, amidőn Lázár György polgármestersége alatt meginJult városunk fejlődése, építkezések, szegényügy, kórházügy rendezése, ujabb intézmények létesítése folytán a városi szükségletek erősen növekedtek és megkétszereződtek. Ma azoni an, midőn az 1921. évi városi szükségséglet iránti előirányzatot beterjesztették, abban olyan lételeket találunk, amelyek minden, városunk helyezetét jól ismerő ember előtt jövő háztartásunk veszedelmeit előre sejtik. — A legutóbbi tanácsülés alkalmával felmerült vita tárgya ujabb aggályokat fűz véleményünkhöz s lehetetlen nem hangoztatai, hogy a jövő évre készítendő költségvetéssel egyidejűleg okvetlenül bekövetkezendő tisztújítást s a városi vezetőség ebből következő reformálását komolyan kell venni. Ma minden sérelem ér. r.e.\!ita« /nélkül kimondhatja, aki közéletünk struktúrájával ismerős, hogy nagy bajokat kell leküzdenie uj hatóságunknak, mert előre veti árnyékát városunk jövő súlyos helyzete, melynek végeredményét előre megjósolni nem lehet. — Sajnos, ma hatóságunknak úgyszólván minden egyes tagja a közélelmezéssel van elfoglalva, ott szaporítjuk a munkaerőt roppant fizetésekkel és javadalmazással. S mégis ennek mi az eredménye ? A legszükségesebb élelmiszerek árait megfizetni nemcsak a közlakosságnak, hanem a hivatalnoki karnak is lehetetlen. Aki ismeri közélelmezésünk bajait, tudja jól, hogy a lakosság zöme a legszükségesebb háztartási, ruházati cikkektől is megfosztja magát, hogy pótolja a: kenyérrevalót. Az értéktárgyaik vagy idegen kézbe, vagy zálogházba kerül ek. Az építkezési szükségletek beszerzése szintén lehetetlen. A zsindely ára ezrenként 1500 korona, darabonként 1 korona 50 fillér. A tégla darabja 2 korona. A tüzelőanyag ára szintén horribilis. Ha ehhez hozzászámítjuk a városi pótadó ily— mérvű felemelését, továbbá az összlakosság kezében kintlevö pénzek beváltása körüli esetleges diferenciákat, a különféle uj adónemek kirovásának eshetőségét, melyek egyformán terhelnek napszámostól kezdve tökepénzesig mindenkit, lehetetlen kitérni a jövőben rejlő veszély árnyéka elöl. — Jelenlegi, vagy talán jövő hatóságunknak, mert lehet, hogy már uj tisztikar fogja véglegesíteni a városi költségvetést, lehetetlen kitérnie ezen okvetlenül bekövetkezendő helyzet elöl. Tehát nagyon téved ugy a számvevőség, mint a városi tanács, midőn a mult évi költségvetés alapján akarja megállapítani, mennyi legyen a mostani városi pótaió, mert például az 1921. évi költségelőirányzatnál az előző évi állami adót ner*i lehet figyelembe venni, hiszem iletékes pénzügyi hatóságok még íJost is pótlólag derüre-borura vetik ki a 2—3 év előtti adókat. — Tény, hogy már magában a 250 százalékos pótadó is erősebb terhe lesz a lakosságnak, mint amennyit elbir. Sok szó fűződik majd ennek a kérdésnek a megoldásához, azért, mielőtt ennek a részletezésébe belefognék, véleményem elmondását a legközelebbi alkalomra tartom fenn. Óráját és ékszereit S^'U^tíSSSIritz József Ajánlja pontosan leszabályozott óráit cs modern ékszerraktárát. 13 Törött aranyat a legmagasabb árban vesz!