Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-04 / 17. szám

Szeged, 1920 szeptember 4. Ára I korona. Szombat. I. évf., 17. szám. Románia kéznyújtása. SZEGED, szeptember 3. Szomdszédaink kis ántántjából, mely ellenséges gyürüt formált Ma­gyarorszag körül, Románia — ugy­látszik — jóinilulattal közeledik felénk. Komoly szándéka lehet és komoly lépésre készül. Közbenjárást kéri Franciaországtól, hatna Oda Budapesten, hogy a magyar állam ne zárkózzék el a tornán állam inicia­tivaja elöl. Franciaország ezt a szí­vességet vállalta és teljesítette is. Tóié értesült a magyar kormány Románia szándékáról és tudomásul vette, hogy a román király legköze­lebb Budapestre küldi egyik legmeg­hittebb tanácsadóját a jó szomszédi viszony helyreállítása érdekében. Nem tudhatjuk, hogy Románia e bejelentett exponense, ha jönni fog, milyen ajánlattal jOn, mit hoz és mit kivan. Valószínűnek tartjuk, hogy a lépése összefügg azzal a veszede­delemmel, mely Középeurópát kelet félöl nyugtalanítja. Románia közeledő hajlandósága elöl nem volna illó elzárkóznunk; ezt tiltja a jó ízlés, az udvariasság, de ellenzik saját reális érdekeink is. A szerencsétlen háború és a kalász­trófális békekényszerflség Magyar­országot úgyszólván jégre tették, kimenekülni ebből a helyzetből és uj életet kezdeni csak ugy tehetsé­ges, ba újból bekapcsolódhatunk a nemzetközi viszonyokba. Elemi szükség ránk nézve, hogy az izoláltságból, amely súlyos foly­tatása volna s hadiévek alatt szen­vedett blokádnak, mentől előbb sza­baduljunk és gazdasági kereske­delmi forgalmunkat a külföld felé helyreállítsuk. Hasonló az anyagi szituációja Romániának ír. Érde­kcink e téren födik egymást Mind­két részről egyaránt kívánatos az igy találkozó érdekek kölcsönös megértése, mert számos szükséglet fedezetét csak a terményfölösleg kicserélése által lehet nagy stílben biztosítani. Adva van tehát a tárgya és célja a konceptációnak közlünk és Romá­nia közt. De adva vannak a tárgya­lás határai is: ezeknek az anyagi érdekeknek, a megélhetési, a gyo­mor-kérdéseknek gondozására kell szorítkoznunk. A gyomor szükség­leteinek tett engedmények nem diri­gensek az elme gondolataira, a sziv érzületeire; más a fizikum, más a psiche törvénye. Bármily táréyalásba bocsátkozzunk is a szomszéddal exisztenciális kér­dések felöl, pillanatra sem feled­kezhetünk meg a demarkációs vonal mögött szenvedő véreinkről, akiknek az érdekei mindenkor hozzátartoz­nak a magyar politika egészéhez és lényegéhez. Az anyagi szükséglet kielégítését a ratio mentális, az okosság követeli tőlünk, összeegyez­tetni a kettőt nem könnyű, ahogy nem könnyűek a magasabbrendű lelki funkciók: a tudomány és a művészet. A politika pedig a nehéz­Bégek tudománya és a legyőzések Elhalasztották a bankjegyek kicserélését. — Korányi pénzügyminiszter nyilatkozata. — BUDAPEST, szept. 3. Korányi Frigyes pénzügyminiszter a bankjegyek kicserélésének kérdésével kapcsolatban igy nyilatkozott: — A bankjegyeknek államjegyekké való kicserélése halasztást fog szenvedni. Az a helyzet következett be, hogy — miután meghiusult a gabona-exportunk — revízió alá kell vennünk az egész pénzügyi prog­ramot. Ez a program tudvalevőleg a gabona-exporton épült fel, miután ez meghiusult, az én pénzügyi programom is elavult. Ez a munkálat hosszabb időt vesz igénybe, igy addig szó sem lehet a bankjegyek kicseréléséről. Bécsből pénzelték a népbiztosok védőit. a mai tárgyaláson. — forrását, de tudta, hogy az összeg Bécsből jött A Vilma néninek szóló levélben ujabb 200.000 koronát kér­lek, mert pénz nélkül nem lehet semmit tenni. Hangsúlyozta a kir. főügyész-helyettes, hogy az elfogott levélben a kormányzó személye ugy van feltüntetve, hogy ez határozottan és kifejezetten sértő. Dr. Stocker elnök felhívja a jelen­levő védőket arra, hogy egyenkint nyilatkozzanak a most elhangzot­takra. Dr. Hojtás Henrik védő: E per­ben való szereplésem teljesen mentes a politikától, csak jogvédői hivatásom láttam el a legjobb meggyőződésein szerint. Elvállaltam Kalmár védelmét teljes jóhiszeműséggel. Védői dijat 10.000 koronát kaptam; ötöt Blauner­tól, ötöt Nagy Mihálytól, de nem sejtettem a pénz gyanús eredetét. Levonom a konzekvenciát, azt, hogy a tiszteletdijat nem tartom meg és a védelemről lemondol:. — Szenzációs leleplezés BUDAPEST, szeptember 3. (Magyar Távirati Iroda) A népbiztosok bünpörének mai tárgyalása szenzációs bejelentéssel kezdődött. Dr. Aczél Imre főügyész­helyettes állott fel szólásra a tárgya­lás megnyitása után és kijelentette, hogy a rendőrség néhány nappal ezelőtt letartóztatta Natonek Istvánt, aki több csomagot akart Bécsbe csempészni. Többek közöM két levél volt egy borítékban nála, amelyek közül az egyik .Vilma néninek", a másik .Zsófi néninek", szólott. Nincs semmi kétség az iránt, hogy az egyik levél Böhm Vilmosnak, a má­sik pedig Kunfi Zsigmondnak szó­lott. A leveleket a védői kar egyik tagia, dr. Nagy Mihály szignálta. A rendőrség nyomozást indított az ügyben, kihallgatták többek között dr. Blauner Mór védőügyvédet, aki azt mondta, hogy dr. Nagy Mihály védő a bünper költségeire 130.000 koronát kapott, nem ismerte a pénz Apponyl és Andrássy a békeszerződés revíziójáról BUDAPEST, szeptember 3. (Magyar Távirati Iroda.) A legnagyobb spanyol napilapnak, az El Sal-nak két kiküldött munka­társa beszélgetést folytatott gróf Apponyi Alberttal, aki a következő­ket jelentette ki: — A békeszerződés aláirása, saj­nos, elkerülhetetlen volt, mert nem tehettük ki magunkat az antánt-álla­mok blokádjának és a különféle katonai bonyodalmaknak. Aláirtuk tehát a békét, de reméljük, hogy az ántánt beváltja igérelét, vagyis majd rektifikálja az uj határokat Magyar­ország javára. Örömmel látom, hogy a szövetséges államokban már megindult egy mireánk kedvező mozgalom. Kezdik már belátni, hogy Magyarország nem szükségképen szövetsége Németországnak, hanem igenis oríentálódbatik az ántánt felé is. Belátták azt is, hogy egy erős Magyarország elkerülhetetle­ntI szükséges az európai egyensúly megalapozására és arra a feladatra, hogy Nyugateurópa megszabaduljon a napról-napra mindinkább fenye­gető boisevizmustól. Az utóbbi cél elérése végett kell, bogy közös hatá­raink legyenek Lengyelországgal, azaz, bogy visszakapjak Magyar­ország ruthén nyelvű megyéit, más­részt, hogy Lengyelország birtokába vegye Keletgaliciát. Ha az ántánt nem tudja, vagy nem akarja meg­érteni ebeket az igazságokat, konti­nensünket kiteszi a legtragikusabb megrázkódtatásoknak és megteremti a kétségbeesés ligájá:, mely Német­országtól egészen a Perzsa-öbölig terjed ki, de ha az ántánt megérti a kontinens szükségleteit, akkor feléje kell orientálódni a magyar külpoli­tikának. A spanyol lap munkatársa fel­kereste gróf Andrássy Gyulát is, aki külügyminiszteri működéséről és a forradalom kitöréséről beszélt és azután igy folytatta: — A megcsonkított Magyarország­nak az ántánt felé kell orientálódni anélkül, hogy ez ellenségeskedést jelentene volt szövetségeseinkkel szemben. Erős a bizalmam, hogy az ántánt majd belátja, micsoda óriási hibát követett el a régi monar­k iának és különösen Magyarország­nak feldarabolásával, hogy majd hozzáfog a békeszerződések revízió­jához. A revízió nélkül Európa ki lesz téve a bolsevizmus rémségeinek és ss európai civilizáció az utolsó napjait togja élaL Az osztrák kommunisták résztvesznek a választásokon. BÉCS, szept. 3. (M.T. I.) Az osztrák közvélemény sokat foglalkozik a kom­munistapárt tegnapelőtti határozatá­val, amely szerint a párt Lenin parancsára elhatározta, hogy részt­vesz az osztrák parlamenti választá­sokon. A polgári sajtó rámutat arra az ellentmondásra, mely a kommu­nistapárt előbbi és mostani magatar­tása között mutatkozik. Még az Arbeiter Zeitung is mulat a határo­zaton és a következőket irja: Rövid idővel ezelőtt a kommunisták min­denkit bolondnak vagy osztályharc­árulónak tekintettek, aki a parlamenti választásokon résztvesz. — Politikai körökben általában az a nézet, hogy a kommunistáknak a közelgő válasz­tásokon való részvétel csak a szo­ciáldemokrata-pártnak árthat. Megfeneklett a lengyel-orosz béke. PARIS, szept. 3. (M. T. I. Wolff.) A Daily Mail Varsóból arról értesít, hogy Minszkből visszahívták a lengyel békéküldöttség ottmaradt tagjait A bolsevista delegátusok Moszkvába tértek vissza. A két delegáció egyike sem javasolt fegyverszünetet. PARIS, szept. 3. (M T. I szikra­távirata.) A Matin varsói tudósiló­jának értesülése szerint a szovjet­kormány hajlandónak nyilatkozott Lengyelországgal békét kötni. MOSZKVA, szept. 3. (M. T. I.) Csicserin népbiztos értesítette Sapieha lengyel külügyminisztert, hogy a szovjet-kormány késznek nyilatkozott elfogadni Rigát a béketárgyalások színhelyéül, hogy a fegyverszüneti és előzetes béketárgyalásokat ne késlel­tesse tovább. Az ir polgárháború LONDON, szept 2. (M T. L) Belfastban tegnap nagy utcai harcok voltak, amelyekben legnagyobbrészt bányamunkások vettek részt. A ha­lottak száma eddig ismeretlen. Szombat óta legalább 25 halottja van a zavargásoknak, a kórházakba eddig több mint 2000 sebesültet vittek be. Kétszáztizenhét helyen gyújtogattak. Írország más részeiből szintén zavargások hire érkezik. Dungarvonnál álarcosok megtámad­tak egy magánházat és agyonlőttéi: a lakóit. Berlin uj főpolgármestere. BERLIN, szept. 3. (M. T. 1.) Az uj berlini városi közgyűlés 25-ös bizottsága 14 szocialista szavazattal 11 polgári ellenében elhatározta, hogy Wermath főpolgármestert ajból főpolgármesterré jelölik. A második polgármesteri állásra Richter szocialis­tát — volt szakszervezeti tisztviselőt, aki már hosszú évek óta városi tiszt­viselő — jelölték, az érdemes dr. Reieh helyébe, aki megváUk állásá­tól és akinek a költészet terén is jó hírneve van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom