Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-28 / 36. szám

Szeged, 1920 szeptember 28. SZEOED Szegedi kis tükör. Akik míg Összetartanak. SZEOED, szeptember Z7. • (Saját tudósítónktól) Végigsétálok a Stefánián vagy a Széchenyikorzón s két tucat embert egy csoportban, csaknem egymás keblén látok s azonnal tisztában l vagyok véle. — hogy valami sportesemény készül. A kávéház terraszán nem tudok az asztalomhoz julni, mert csomóba verődött, hangos emberek állják utamat s én ismét tudom, esküdni mernék, hogy sportemberekhez van szerencsém. És jólesően szemlélődve a kedélyes csoporton, eszembe jut, hogy ma délelőtt egy jóbarátom milyen fontoskodó hangon, az izgalomtól kipirultán beszélt a holnapi .nagy meccs'-ről s egy másik hogyan elnökölt egy választmányi, vagy miféle ülésen, a legridegebb táblabírót megszégyenítő komolysággal. Mindezeket — sietünk vallani, — a legőszintébb örömmel vetjük papírra, mert az a harmónia, amelyet a sportvilágban tapasztalunk, jólesően simogatja a mi széthúzáshoz, ellentétekhez,c harhoz szokott idegeinket. És akaratlanul kérdezzük akárhányszor, vájjon mi az a csodálatos, más téren — különösen manapság — teljesen ismeretlen erő, amely a világfelfogásban és sok minden egyébben végletesen különbözőket összetartja, őszinte barátsággal tölti meg s képesiti arra, hogy valamiért, aminek jelentőségét, súlyát nem is általánosan becsülik meg s igazán különbözően értékelik: a sportért egységesen, mellékszempontok teljes kikapcsolásával dolgozni tudnak, holott amikor a nemzet megmentéséről, talpraállitásáról van szó, ezt az egységes, lelkes, meghatóan önzetlen munkát hiába keressük. Nem tarka színfoltnak szánt hangulatot^ de komoly méltósággal oktató vezetőcikket kellene a sportemberekről írnunk, akik ebben az oldott-kéve világban valósággal monopolizálták — az összetartást s ezzel biztosítják a munkájuk eredményességét, céljaik valósulását. Közéletünk nagyságai, akiknek annyi álmatlan éjszakába kerül az uj gordiusi csomó: a társadalmi egység megoldása, jól tennék, ha figyelmüket a sportvilág felé fordítanák. Talán sikerül fölfedezniök azokat az erőket, amelyek ezt az igazán heterogén, százszinü társaságot a cél érdekében egységessé teszik s akkor talán nem lesz lehetetlen meggyógyítani a magyar földön szomorúan viruló életet, amelyből annyira hiányzik az egység, az összetartás. Az osztálytársak. — Aigner Károly installációja alkalmából. — Megnyílt! 196 lednltzky Józsefnó és Társa vászon, chiffon, kanavász, nöi-, férfi- és gyermek. kciéngyt íruhiu Szeged. Kárász-utca 6. Mákot, babot, kölest veszek. 248 (DCISL IQMrtC. Arany, ezüst és brilliáns ékszerek "olid "nbott érakon teu Kun lenn tk"?é"nél- szeged, rVUll JC1IU Széchenyi-tér 2. szám. Nyersbőröket bércserzésben való kikészítés végett eltogadunk minden szerdán éa szombaton délelőtt 8-tól 12-ig Zsótér-utca 5. sz. alatti gyártelepünkön. Scheinberger és Popper bőrgyár. 257 SZEGED, szeptember 27. (Saját tudósítónktól) A főispáni hivatalba vezető folyosó teljesen üres volt már, a bizottsági teremben pedig, hol a szombati installáció alkalmából a küldöttségek sorakoztak, már csak 10—12 ur várakozott, amikor kinyílt az aj'ó és katonásan, de finoman megszólalt Tóth Béla : — A volt osztálytársak! Nagyobbrészt zsakettes, deresedő hajú (ez a kopaszokra azért nem vonatkozik, mert a volt osztálytársak között olyan is akad, aki már a 8-ik gimnáziumban kopasz volt), feleszámban nős, feleszámban legényember lépkedett be a főispáni szobába, ahol bizonyára ezután hangzottak el az installációs ünnepség legintimebb szavai. A fogadtatás és üdvözlés részleteiből azokon felül, amiket már ismer a közönség, még annyi tartozik a nyilvánosság elé, hogy Aigner Károly megint meglepte a — volt osztálytársakat Arról a néhány egyszerű rögtönzött (rögtönzés alatt jelen esetben nem az értendő, hogy az ü inepeltnek nyolc uappal előbb bemutatták az üdvözlő beszédet és ő a választ nemcsak előre elkészítette, hanem rosszul be is tanulta) szóból ugyanis, amellyel a volt osztálytársak köszöntésére felelt, annyi melegség és közvetlenség áradt, amennyivel csak azok dicsekedhetnek, akiknek megadatott a volt osztálytársi életből nemcsak a kedves emlékeket, hanem lelkük tisztaságának jókora adagját is megőrizni. Főispáni beiktatásról lévén szó, a politikát ennél a tisztelgésnél sem lehetett teljesen kizárni, de Aigner Károly e néhány szó elmondása alkalmával is jó keresztényhez illően türelmesnek és kitünö politikushoz méltóan okosnak, bölcsnek és tapintatosnak mutatkozott. És most jönnek a diszkrét részletek! A főispán előtt tisztelgett volt osztálytársakat ugyanis — kettő kivételével — baleset érte. Ez a baleset nem kisebb, minthogy a megjelent osztálytársak közül kettő — ujságiró. Tessék már most elképzelni! A küldöttségek a fogadtatas előtt a várakozás negyed- és félóráit beszélgetve töltik el. A fogadtatás után, kijövet a főispáni szobából és elmenve a városházáról, megint élénken beszélgetnek. Persze miről másról esnék a szó, mint Aigner Károlyról. A tisztelgés előtt inkább csak általánosságban, néha a közgyűlési teremben elhangzott beszéddel, a tisztelgés után a fogadtatással kapcsolatosan. Mindenkinek van észrevétele, megjegyzése. Hiszen köztudomású, mekkora hazugság, hogy a férfiak nem pletykálnak, nem beszélnek sokat. Emellett a legtöbb ember hajlamos arra, hogy a legeslegutolsó impressziók alapján rögtönözzön (ez már aztán valódi rögtönzés) véleményt. Igen ám. Csakhogy az, amit a többi küldöttségek tagjai mondtak, köztük marad. Az ö levegőjüket nem fertőzte meg két ujságiró, mint az osztálytársakét, akik most nyomtatásban kénytelenek viszontlátni, amit egymás között, gyanutlanul és bizalmasan imigyen beszélgettek — az uj főispánról. — Gyerekek, mondta az egyik, aki 36 éves és már félig ösz, diákkorában nagyon csendes és keveset igérő fiu volt ez az Aigner Károly. — De már akkor is komoly es törekvö volt, vélekedik az egyik védő ügyvéd. (Mert abból sok van a volt osztálytársak között is.) Emlékszem, a szülei révén mindig lehetett volna protekciója, de sose vette igénybe, nem ÍJ volt rá szüksége. (A diákkori emlékek között ma is erősen tartja magát, hogy egyik-másik szekundára megérett voít osztálytársnak a papa közbenjárására kegyelmeztek meg a derék piaristák.) — Egyet sose bocsájtok meg neki, mondji a volt osztálytársak közül a zeneszerző. Hatvannyolcan jártunk együtt, abból 67-nek volt csufneve, Aignernek nem volt. (Ez a zeneszerző ma is tudja mind a 67 csúfnevet.) A negyedik igy beszél: Az érettségi után éveken át nem hallottam Karcsiról. Azt se tudom, mikor tette le az ügyvédit. Egyszer aztán, mikor érdeklődtem utánatok, mondta valaki, hogy Aigner ügyvédi irodát nyitott Szegeden. Gondoltam: Karcsi ügyvéd lett. — Mondok nektek valamit, szól az ötödik. Aigner politikai karriért fog csinálni. Nem véietlen, barátom, hogy pont öt nevezték ki négy hónappal ezelőtt kormánybiztosnak. Ó ezt ambicionálhatta, erre régóta várhalott és készülhetett. De várni tudott nyugodtan, csendben, egyszerű polgári magányban 36 éves koráig. És ebben ritka nagy adag önmérséklés és közéleti bölcsesség nyilatkozik meg. Sokkal, de sokkal nagyobb, mint aminőt négyhónapi közéleti működése után már is tisztelnek benne. , Most arról esik szó, hogy miként tette le az érettségit és megállapítást nyer, hogy bene-maturus volt. Az egyetemen is szorgalmasan tanult. Mindig szerény, finom és zajtalan életmódot folytatott, mondja ugyanaz a 36 éves és félig ösz osztálytárs, aki már egyszer vélekedett, de valamennyitöknek el kell ismerni, hogy a mai Aigner számunkra — meglepetés. Ebben mintha meg is egyeznének. Közéleti aspirációiról, épp imént említett visszavonultsága miatt, alig, Képességeiről még kevésbé tudtak. Nyolc-tíz év előtt az egyik ügyészi állásra pályázott, de kibukott. Osztálytársai azelőtt is, azóta is csak a melegszívű, derék barátot, a jó és puritán embert, a mindig logikus észjárású férfiút, a munkás diákot, egyetemi polgárt, majd ügyvédet becsülték benne. Ma büszkék rá, emellett ugyanúgy szeretik, mint azelőtt mindig. Osztálytársakról lévén szó, ez se megvetendő eredmény. Amit a fogadtatás után mondtak a volt osztálytársak, azt már nem írom ide. Azt hitték, hogy egymás között beszélnek, tehát bizonyára őszintén beszéltek. Egészen neglizsére vetkőztették Aignert. Igy csalódik, aki abban a hitben él, hogy az embert csak otthon ismerik pongyolában. Most tapasztalhattam, hogy az osztálytársak is. Ez a pongyola azonban maradjon ma még az ő titkuk. Számukra nagyon kellemes meglepetés volt a mai Aigner Károly, de Kiválóan tartós és olcsó. Kapható: AJTAI DEZSÓ liálókötő cégnél 253 Pallavicini-utca 2. (Városháza mMlett.) most már tudják róla, hogy az eddigiek után is nagy meglepetésekkel fog ő még szolgálni a — nyilvánosságnak A volt osztálytársakat azonban többé nem csaphatja be. A krónika teljességéhez tartozik, hogy a két ujságiró, mig a volt osztálytársak pletykáztak Aignerről, egy szót sem szólt. Bizonyos tehát, hogy mindketten készültek valami merényletre. Ez az egyik. Az enyém. Hogy mi készül a másik részről, nem tudom. De reszkessenek a volt osztálytársak. K. 5. KORZO-MOZI TfiiEFON: Igazgatóság 455. Pénztár 1185. Hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön, szeptember 27, 28., 29. és 30-án Jókai-Hím! Jókai-film! fl lélekidomár I. rész. Filmregény 5 felvonásban. JÓKAI MÓR regénye után filmre alkalmazta: Vajda László, rendezte: Oaras Márton Szereplők: Landory, vizsgálóbiztos . . Rajnay Gábor l.ys Blanc gróf Réthey Lajos Lvs Blanc grófnú .... Mattyasovszky 1. Medea, a Iránya Korniendy Sari Lyonéi, Lys Blanc gróf fia . Törzs Jeni Traumhold. bankár .... Fenyvessy Emil Godiva. a leánya M. Makav Margit De l'Oisne marquis ... Z Molnár László Montehello Dénes Oszkár Péter, Traumhold inasa Szöreghy Gyula PiAartic/it köznapokon 5, 7 és 9 órakor, tioaaasoK vasárnap 5 7 ts 9 árakor. SZÍNHÁZ. HETI MÚSOR: Hétfő: Becsület, szinmü. Premierberlet A) 1. sz. Kedd. Tat a nagy Kr'.vánoo, dalosjáték. Bérletszunet. Szerda: Becafllet, szinmü. Premierbérlet B) 1. sz. Csütörtök: GUI Baba, dalosjáték. Premierbérlet B) 2. sz. Péntek: Gül Baba, dalosjaték. Premierbérlet A) 2. sz. Szombat: GS1 Baba, dalosjáték. Bérletszünet. Vasárnap délután : Tul a nagy Krivánon, dalosjáték. Vasárnap este: Gyimesi vadvirág, népszínmű. Bérletszünet. * Tul a nagy Krivánon. Farkas Imre, ki mint a leányszobák, limonádék és parfümök költője az ő körében ismeretes, vagy hírom évvel ezelőtt operettet irt a fenti címen. Szegeden is játszották az elmúlt év elején s akkor is megírtuk, hogy időszaki darabocskával állunk szemben. Szóval ezt ujitották fel tegnap este a városi színházban. Ami az előadásban érdekes volt, azt nem is hallgatjuk el. Cholnoky Margit operaénekesnő, ki mint olyan is alaposan küzd szerepei játékbeli nehézségeivel, ez alkalommal színésznőt alakitott és egy valcert énekelt. László Tivadar szintén énekeli és táncolt. Déry Rózsi régi szerepét játszotta kedvest n. Fodor Arthur intelligens jó színész benyomását tette, jól táncol és nyeresége ennek az együttesnek. De nagyon szerény viszonyok között is hiányzik egy szubrett-primadonna és a bonvivant, hogy más műfajról ne is beszéljünk. A darab többi szerepét Kisházi Sári, Asszonyi László, Máthé László és Asztalos Imre játszották. A zenekart Rádió Rezső vezényelte. A díszletek ismét csinosak voltak, (v. j) * Mozldarab a Gyarkovlcs flnkbél. Herczeg Herenc A Gyurkovits fiak cimS "igényéből egy svéd filmvállatat mozgóid nyképet csinált, melyet nagy sikerre mutattak be Stockholmban.