Szeged, 1920. szeptember (1. évfolyam, 14-38. szám)

1920-09-01 / 14. szám

Szeged, 1920 szeptemberi. Ára f korona. Szerdául, évf., 14.', szám. ELÓFI ZETÉfcl ARAK: Ery évre 280 kor. I Hegyedévre 70kor. Fél évre 140 .. t Eev »óra 25 „ Az árvizsgáló-bizottság. SZEGED, augusztus 31. Nem tudni: nevetős vagy haragos kedvéhen-e, de ténv, hogy a min­denekfölött való egyszer megalkotta azérvizsgáló-b'zottságot.Nincssemmi okunk két<ég>e vonni, hogy ez a teremtmény nem minden cél nélkül született meg, de ha őszinteséget kívánnak tőlünk, igazán titok előt­tünk, hogv mi is légven hát az a cél, amely életre szólította ezt a rej­télyes va amit. A neve — hát az egyáltalán nem terel a helyes útra. Elvégre az árat vizsgálni legföljebb fejvnkarást jelent, de ezt a szegény, ártatlan bevásárló naponta elvégzi — minden bizott­sági támogatás nélkül. Valami olyas­minek kell hát a sötét háttérben lappangtni, hogy ez a bizottság az árak vizsgálatánál nem áll meg, hanem egy lépéssel tovább megy és csinál valamit. De mit ? Éppen ez az, amit eddig a legjobb akarattal sem sikerült megállapítanunk, bár a fejünket kitartóan törtük rajta. Vannak azonban beavatott embe­rek, akik azt állítják, hopy ez a bizottság az árak megállapításában rokkant meg és szerzett a múltban nem közönséges érdemeket. Ilyes­valamire emlékezünk magunk Is. Megtörtént például, hogy a kenyér árát tizennégy-tizenhat koronában állapították meg, amit a pékek tudo­másul is vettek, az é'elmiszer­üzletek azonban vígan vágtak zsebre tovább is a husz koronákat. S ép­pen igy járt a vaj, szalonna s min­den, ami szem-szájnak ingere. A magas kormánv alighanem szintén ilyennek ismeri a helyzetet s azért határozta el az uj kereske­delemügyi miniszter, hogy az ár­vizsgáló-bizottságot átszervezi. Az átszeivezés célja, hogy — mint a miniszter mondja — „figyelembe" véve a termelők érdekeit, ezzel össz­hangban a lehetőséghez képest a fogyasztóérdekek is megvédessenek". Hát hiszen jól tudjuk, hogy a po­litikában a dodonai homály jóté­konyságára néha szükség van, de ebben a kérdésben mégis csak jól esr.ck világosan látni. Azzal njyanis könyv nílkül tisztában vagyunk, hogy a t:rme!őérdekek mindenkor keilő figyelemben részesülnek, de vájjon mit kell értenünk a fogyasztó érdekeinek a lehetőséghez képest való megvédese alatt? Hol van ennek a lehetőségnek a határa? B?onnyal mondjuk, ezek olyan kérdések, amelyekte még egy átszer­vezett árvizsgáló-bizottság sem adhat föltétlenül megnyugtató választ. Mert ha föltételezzük is, hogy a bizottság elgondolásban a legderekasabb mun­kát végzi, vájjon a kivitel, a szép határoz tok érvényessegének biztosí­tása remélhető-e komolyan ? Szeged város piaci és egyéb árai fiU'tt most uj átvizsgáló-bizottság őrkOJik. Szeretnők hinni, hogy ennek a taisaságnak valamivel több sikerül, mint az arak megállapítása — papi­roson. Orosz ultimátum Angliának. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-ntk jelentik Berlinből: Londonból táviratozzák: Kamenew átadta az angol kormánynak a szovjet­kormány ujabb jegyzékét. Az uj jegyzéket elsőbben is az angol munkások végrehajtó-bizottságának terjesztették elő és ennek a jóváhagyása után adták át a külügyminisztériumnak. Az orosz jegyzék bizonyos tekintetben ellen­ultimátum Balfour jegyzékével szemben és a következő követeléseket álla­pítja meg: I. Az Oroszországra vonatkozó végleges békére valamennyi angol fellétel és követelés közzététele. 2. Angol nyomás a lengyel kormányra, hogy elfogadható békét kössön a szovjet-kormánnyal. A jegyzék elmondja, hogy Oroszország katonai helyzete a legutóbbi napokban lényegesen megjavult és hogy a szovjet-hadsereg nemcsak arra képes, hogy Lengyelországot megsemmisítse, hanem a front más részein is kezdhet támadást, hogy fegyveresen erőszakolja ki a rögtöni békét. Kamenew angol hivei azzal a hírrel akarnak nyomást gyakorolni az angol kormányra, hogy az angol kormány elutasító vagy kitérő válasza végleges szakítást idézne elő Anglia és Oroszország között. A lengyel-orosz háború. BÉCS, aug. 31. A Neue Freie Presse-nek jelentik Varsóból: A lengyel szocialista-párt központi végrehajtó-bizottsága a régi Lengyelország hatá­rainak fentarlása mellett foglalt állást és követelte, hogy a határokat keleten igazítsák és egészilsék ki Lengyelország és Oroszország között létesítendő megállapodás folytán. A bizottság állást foglalt a litván-orosz békeszerződés ellen, mert az orosz imperialista követeléseknek nincsen helye és feláldozta Vilnát és Grodnót az oroszoknak. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Márisch­Ostrauból: Parlamenti körökben azt beszélik, hogy a lengyel békedelegáció javaslatot tesz a szovjet-kormánynak, hogy Lengyelország keleti határai ama határvonal alapján áilapittassék meg, amelyet 1915 év őszén északon a német csapatok, délen pedig az osztrák-magyar csapatok tartottak. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Veue Freie Presse-nek jelentik Krakkóból: Mint tudósítónk jól informált helyről értesül, azok a hirek, amelyek szerint Lemberg városát újból veszélyezteiik a bolsevikiek és hogy a lengyel hadtápterületen, Stryj és Niko­lajev között ukrán felkelők teszik veszedelmessé a helyzetet, egyáltalán nem felel meg a valóságnak. BÉCS, aug. 31. (M. T. I.) A Neue Freie Presse-nek jelentik Varsóból: A foglyok száma száztizezerre emelkedett. Lengyel területen nincsen már szervezett orosz csapat, de számolnak vele, hogy nyolcvanezer vörös katona van még Lengyelországéban és ezek kisebb csoportokban megkísérlik, hogy a lengyel csapatokkal és a lengyel néppel való érintkezés nélkül rendetlen csoportokban elérjék a keletporosz határt, hogy Minszkbe juthassanak. BÉCS, aug. 31. (M. T. 1.) A lengyel békedelegáció tagjai tegnap este 10 órakor Minszkből jövet Bresztlitovszk előtt 8 kilométernyire átlépték a frontot és 11 órakor Tirasztóba jutottak, ahol Sapieha lengyel külügy­miniszter fogadta őket. A minszki tárgyalásokat megszakították, az orosz delegáció Moszkvába utazik, biztosra vehető, hogy a további tárgyalásokat egy semleges helységben fogják folytatni. M. rtggel a leng) el delegáció Varsába érkezett. A kolozsvári egyetem buktatta meg Avarescut. A Magyar Kurir munkatársa egy Romániából álruhában menekült német tábornokkal folytatott beszélgetést. A tábornok az Avarescu-kormány bukásáról a következőket mondta: — A román kormány bukása nem jött váratlanul, ennek ellenére nagy meglepetést keltett, mert senkisem hitte, hogy Avarescu ilyen gyorsan megy. A bukásnak egyik legfőbb oka az általános elkeseredés volt, amely ugy a régi Románia területén, mint a megszállott Erdélyben úrrá lett a lakosság köreiben. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy a kormány bukása a kolozs­vári egyetem kérdésével szoros kapcsolatban van. A magyarságnak komoly oka van örülni Avarescu bukásának, mert hiszen ez a kormány hajtotta végre az erdélyi erőszakos választásokat és inaugurálta az erdélyi területen fosztogatásra alapított zsaroló politikát és ez a kormány volt az, amely minden lehetőt elkövetett arra nézve, ho.uy a trianoni békeszerződés segít­ségével a magyarságot mindjobban elnyomhassa. Az Avarescu-kormánynak egyet köszönhetnek a magyarok, azt, hogy napról-napra növekszik az autonomistak száma. SZtRKESZTŐSÉCrÉS KIADÓHIVATAL: Kölcsey-utca 6. « Telefon 154. Az Osztrák—Magyar Bank. BÉCS, aug. 31. (M. T. 1.) A mai napon az Osztrák—Magyar Bank főtanácsa üiést tart, amelyen közölni fogják, hogy a nagykövetek tanácsa Parisban három felszámolót neve­zett ki. Felszámolóként az Osztrák­Magyar Banknál egy amerikai, egy olasz és egy román megbízott fog működni. Az amerikai megbízott Mr. Whitman ügyvéd, az olasz megbízott dr. Luxardo, az olasz misszió Becs­ben székelő bizottságának volt tagja, lesz. A BOTBONTETÉS MÓDOSÍTÁSA, A Politikai Tudósító jelenti: Az egyesült ke­resztény nemzeti kisgazda- és földmives­párt tegnap este 7 órakor Fúy Gyula elnök'ete alatt értekezletet tartott. Az értekezlet tárgyalás alá vette a botbüntetés­röl szóló törvényjavaslatot és azt Rubinek Gyula, sokorópátkai Szabó István, Balla Aladár, Bottlik József, Hegedűs György, Szmrecsányi György, Pásztor József, Dö­mötör Mihály, dr. Rubinek István, Bernolák Nándor, Kontra Aladár, Négyessy László és Orbók Attila hozzászólása után a kővet­kező módosításokkal fogadta el: A 7. §., amely a botbtintetés fegyelmi alkalmazá­sáról szól, kimarad. Az első paragrafusba a következő bűncselekmények maradnak meg, illetve vétetnek fel pótlólag: Szemé­rem elleni büntettek, emberi élet elleni büntettek, gyilkosság, szándékos emberölés, a lopás bűntettének és vétségének esete, a rablás, csalás, zsarolás, orgazdaság, gyújtogatás, csalárd és vétkes bukás, az árdrágítás vétsége és büntette, közegészség elleni vétségek és büntettek, a vétkes bukás eseteinek felvételét Dömötör, a közegészség elleni vétségek és bűncselek­mény^ k felvételét Kontra Aladár, Négyessy László, Orbók Attila és Szmrecsányi György indítványára fogadták el. Igen élénk és tartalmas vita után az értekezlet háromnegyed 10 órakor ért véget. SRÉTER HADÜGYMINISZTER A NEMZETI HADSEREGRŐL. A Virradat munkatársa felkereste Sréter István honvédelmi minisztert a leg­utóbbi beszédével kapcsolatban és felvilágosítást kért tőle a nemzeti hadsereg egységességéről, szellemé­ről és teljesítményeiről. — Mindenekelőtt ki kell jelentenem, — mondotta a miniszter — hogy a nemzeti hadseregnél szó sincs semmi­féle szakadásról. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésén egy esetleges sza­kadásról a magyar király személyé­nek kérdésében csak feltételes ki­jelentést teltem. Ez a kérdés nem aktuális, helyénvalónak, de szüksé­gesnek is tartom, hogy ne nyugta­lanitsuk vele a kedélyeket. Legutóbbi hajmáskéri szemlém alkalmával airól is meggyőződtem, hogy a magyar nemzeti hadsereg csapatának telje­sítményei olyanok, hogy a szó szo­ros értelmében páratlanul áll e.;ész Európában. A nemzeti hadsereg egységes, lelkes és fegyelmezett és teljesítményei oly nagyok, amelyre ma egész Európának egyetlen had­serege sem képes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom