Szeged, 1920. augusztus (1. évfolyam, 1-13. szám)

1920-08-31 / 13. szám

SZEGED Miből fedezze a város a nyolcmilliós deficitet? :tus 30. SZEGED, I. Az a soha nem sejtelt körülmény, hogy Szeged város évi Mftdása jóval meghaladja a harmheminró koronát, elkerülhetetlenül forrásává lett egy olyan abnormálisan nagy deficitnek, amelynek eltüntetése szinte képtelenségek látszik. Szemfényvesztői ügyességre s amellett a polgárság helyzetének legalaposabb és leglelkiismeretesebb mérlegelésére van szükség, hogy ez az eltüntetési miveiet egyrészt sikerüljön, másrészt hogy az igénybevett eszközök ne okozzanak több kárt, mint amennyi hasznot jelentenek. Szerény, de annál határozottabb véleményünk szerint a nyolc és félmillió korona megszerzésénél a hivatalnok- és munkásosztályt, általában: a kisembereket teljesen figyelmen kivül kell hagyni a városnak. Egyetlen fillérrel megterhelni azt a csoportot, amely havonta ezer koronát el nem érő fizetésből tengődik, vagy pedig a bizonytalan jövedelmű munkásságra háritani a legcsekélyebb ujabb terhet is, nemcsak bün volna, de olyan kiáltó igazságtalanság, amely hamarosan éreztetné a hatását. A kérdés már most az: hogyan kerülhető el a fennebb érintett egzisztenciák megnyomoritása? A legegyszerűbben. A városnak ki kell mondani, hogy a fogyasztási adókat egyáltalán nem érinti, főt gondoskodnia kell arról, hogy közvetett uton se iörténhessen e téren semmi. A fogyasztási adók érintetlensége bizonyára nem érthetetlen kívánság a szegény emberek érdekében. Minden olyan adónem, amely élelmiszerre, ruházati cikkre, vagy egyéb közszükségletet képező valamire sulyosodik, egyformán sújtja a gazdagot és a szegényt, a milliomost vagy a koldust. És éppen ez benne az igazságtalan. Mert a kenyér megdrágulása nagyobb mértékben érinti a vagyontalan, mint a vagyonos emberiséget s ugyanez áll a ruházati cikkekre is, mig a pezsgő, a parfüm s általában a lukszus-cikkek áraival a nyomorult fikszfizetésből tengődök egyáltalán nem törődnek. Mindez Dugonics Kertmozi Igazgató: Vaa Sándor. Telefon: 165 és 15-09. Hétfőn, kedden és szerdin A szenzációk: mmml A Jövő szezon legnagyobb attrakciója I A szerencse lovagja Filmdráma ti felvonásban Világslágerí Világsláger 1 útmutatásul szolgálhat arra nézve, hogy milyen irányban fokozzák a város régi jövedelmeit, illetőleg miMH teremthetnek uj jövedelmeket. Félő gonddal kell azonban a város vewtöségének ügyelnie, hogy a progressthritás okos alkalmazása áthárítás tétén illuzoriussá ne legyen. Ezen pedig a legszükségesebb élelmiszerek és ruhsnemüek árának szigorúan pontos megállapításával segíthetnek s még inkább ugy, ha a nélkülözhetetlen cikkeket maga a város szerzi be s juttatja azoknak, akik arra igazán rászorultak. Sajnos, a főszámvevő költségelőirányzatában már szó esett olyan dijak emelésének szükségéről is, smelyek elsősorban I hivatalnokok szűkös garasait apasztanák Ilyen a vízvezetéki dtfak és s vágóhídi Illeték emelése, Különösen az első veszedelmes, rtiert ílgjrobbára a belvárosban hkó hivatalnok z?ebére pályázik, mig a vágóhídi dijsk emelése legfölebb a bus drágulását eredményezi, ami — tekintve, hogy a hus luxuscikké lépett elő — csak mérsékelten érdekli a mának hamupipőkéit: a hivatalnokot és a munkásságot. Legközelebbi cikkünkben mutatunk rá az uf adónemekre, amelyek a kisemberek érintése nélkül alkalmasak a város jövedelmeinek szaporítására. Előadások fél 8 és 9 órakor. Hogyan szítják külföldön a magyarellenes hangulatot „menekült" honfitársaink? — Barliai életkép. — Bécsi rSpIratok a magyar „fehér ttrrorrél".— Károlyi Mihály és tá'sa! sajtéhadjárata. — KSInl, karisbadl. flanel „maaekfllt" magyarok rémhírei. — — A berlini jóérzésű magyarokat valósággal kétségbeejti az a piszkolódó rágalmazás, amelyet a magyar viszonyokról terjeszt a sajtó egy része. A Nürnberger-Platz 3. szám aljtli kávéházban van a központja annak a jól öltözött, de mocskos lelkű társaságnak, mely a „magyar fehér terrorról" szóló rémhíreket terjeszti. Ebben a kávéházban Bécsben nyomtatott magyar, német, olasz, francia és angol nyelvű brosúrákat árulnak hat márkáért, amelyekben a legfantasztikusabb rémhírek olvashatók. Ugyanez a társaság, amely állítólag Károlyi Mihály embereiből áll, a legaljasabb sajtóhadjáratot folytatja Magyarország ellen. Biztos értesüléseim vannak arról, hogy a Wahrheit, Glocke és más berlini lapok soronkint megfizetett hasábjain helyezik el a legbecsmérlőbb cikkeket Horthy kormányzóról és a magyar kormány tagjairól Sőt a Berliner Tagblatt-ban és általában a jobb újságokban is gyakran lehet olvasni azokat a bizonyos, .jól értesült" magyargyalázó cikkeket. — Útközben tapasztaltam, hogy Kölnben, Karlsbadban, Fiumében és több más helyen az állomásokon formális missziók tanyáznak és a legborzalmasabb rémhírekkel riasztják a Magyarországba igyekvő utasokat. Azt híresztelik, hogy Magyarországon anarkia van, este nyolc órakor senkinek az élete sem biztos, legyilkolják az utcán és a kávéházakban, az ékszereket fényes nappal lehúzzák az emberekről. — Nézze uram, több mint fél hete élek idehaza, állandóan magamon SZEGED, augusztus 30. (Saját, tudósítónktól) Tegnap érkezett Szegedre egy magyar születésű német grófnő, gróf H. E.-né, aki munkatársunknak a következő érdekes részleteket mondotta el a külföldi viszonyokról : — Berlinből másfél héttel ezelőtt indultam útnak, hogy Nagyváradon lakó szüleimet, akiket már több mint két éve nem láttam, meglátogassam. A német főváros élete valósággal a békeidőkre emlékeztet. Mindenütt serényen foiyik a termelőmunka és a politizálást az emberek az erre hivatott egyénekre bízzák. Az élet meglehetősen drága. Egy jobb ebéd elsőrangú éttermekben 200—250 márkába kerül. Különösen a gyümölcsfélék nagyon drágák. Egy adag sárga dinnye 50 márka, egy őszibarack 30 márkába kerül. A ruhaszövetek, általában a textiláruk ára jóval alacsonyabb, mint Magyarországon Egy elegáns női kosztüm 1500—2000 márka. Egy méter elsőrangú gyapjukelme már 120—130 márkáért kapható. — Németországban is épp ugy megindult a háború befejezése után a kommunista-mozgalom, mint itt Magyarországon. Liebknecht és Luxemburg Róza hivei rettenetes dolgokat müveitek Berlinben. Az utcai harcok azonban kizárólag a munkásnegyedekben folytak le A császári palota kirablásán kivül semmi zavaró incidens nem történt a belváros területén. A német nép szolidáris összetartása sorra buktatta az ultraszociális intézményeket. Például, mikor életbeléptették a cselédtörvényt, mely szerint a cselédnek este 8 óra utáni munkájáért külön kellett fizetni, külön szobát kapott és naponta 8 órás kimenője volt, a legjobb családok is, mintegy adott jelre, elbocsátották a cselédeket, senkinek sem kellettek és — a mozgalom meghalt. A világhírű Tiltz-, Wertheim, Rudolph Herzog-áruházak, az alkalmazottak túlzott bérkövetelései miatt, mintegy 100 százalékkal felverték az árakat. Erre aztán senki sem ment hozsájuk vásárolni és két hónap multán az árak ismét leszállottak. Az almóbb néposztály körében nagy a nyomor. A közbiztonsági viszonyok azéri lürhetőek. Gyilkosságokról ritkán olvas az ember. Az azonban tény, hogy mire a nyaralók hazaérkeznek, az üresen hagyott lakásokat rendszerint kifosztva találják. KORZO-MOZI TBiBFON: Igazgatóság 455. u Pénztár ll«ö Hétfőn, kedden és szerdán, augusztus 30., 31. és szeptember l-en Fehérfogu álarc III mérgezett nyfl Kalandordráma 8 felvonásban. Flna.tás.^ köznapokon 5, 7 és 9 Arakor, fcioddasok va3árnap 5. 7 & 9 órakor. Szeged 1920 augusztus 31 hordom az ékszerelmet (csak a brilliáns collierja több mint félmilliót ér) és senké még egy ujjal sem nyúlt hozzám. Mltrdenütt a legnagyobb * nvugalmat taláitam és barát'/igos, figyelmes fogadtatásban volt részem. Itt érzem csak igazán sz aljasságát azoknak á sfttétielku gazembereknek, akik a külföldön szóval, tollal a leggaládabb hazugságokat terjesztik drága Magyarországunkról. Véleményem szerint igen helyes volna, — fejezte be szavait a grófnő — ha a rrngyar kormány néhánv lelkes újságírót küldene ki a külföldre, hogy cikkeikkel megfelelő, igaz Mpet nyújtsanak a magyír viszonyokról. Ez egyszerre elhallgattatná a rágalom sötét lovagjait és a külföld előtt nem lenne oly gyűlöletes többé a magyar nép, mint ma, amikor külföldi ember, ha magyar szót hall vagy csak említik előtte Hungária nevét, nem talál más kifejezést a jellemzésünkre, mint ezt az egy szót: barbár. Ezt eredményezte a külföldi gyászmagyarok aknamunkája. 400 jarűos cérna K 30.— finom harisnya K 75.— fehér harisnya K 95.— BATTANCS rövidárus Olzella-tér 3. szám. M Prilláns ékszert, aranyat, ezüstöt 86a magas arban vásárlunk fischer Testvérek Szeged. ékszereszek KÁRÁSZ U O Hávnlr Kis és nagyobb, valandCdHi mint bérházak, azonnali lakául eladhatók valamint megvehetők G0.cz Mártonnál. Báró Jósika-utca 11 Telefon 13—48. 107 Füstbe ment terv.** Virágos, fényes kedvem támadt . . . Csuhaj t — Ma meglepem babamat Veszek neki valami szepet, hálából, hogy ugy meggézett S ambícióval, mint a vadkan, a belvárosba berohantam Fgy ékszerésznek ablakabul brilljáns, rubin szemembe barnul. Csuhaj.' — A boltba, hogy bementem, mindent elémbe raktak menten És mint a makkban túr a vadkan, a sok szépség közt válogattam. Tetszett egv karkötőcske szörnyen, s elóre úsztam a gyönyörben, babám szerelme hogy tulurad . . De aztán megmondták az árat És megriadva, mint a vadkan, az ékszerboltból elrohantam A fényes divatárus boltba benéztem, kérdve, hogy mi volna, minek kicsiny babám örülne, de pénz-balanszom fel ne dűlne Kidobtak. S l>u.«m, mint a vadkan, a városon továbbrohantam Fehérnemiis üzletbe /áriam, hol minden van, Je szörnyű arban ... Babámnak s nékem borzasztó kin, hagy nincsenek ma millióim — És rezignálva, mint a vadken, üres kezűn hazarohantam Sicc. *> K ciaiet lopu * Skc ue. kcutt ur CíráiÁt Pfi é>hsz7C>rí>it «»k«">rten javltja a Jóhlrnestt I-íi.,- müórás éa ékszerész DugonictVSIÚJdl Cö CKOACrCll elsőrangú nagy javltömühely IlllA cJU£OCl |j. „ Ajánlja pontosan leszabályozott óráit és modern ékszerraktárát. 13 Törött aranyat a legmagasabb árban vesz.