Szeged, 1920. augusztus (1. évfolyam, 1-13. szám)

1920-08-28 / 11. szám

. . ^ Ára I korona. Siombat, i. tvf., n. szám. 1»20augt»a»ttt»28. m — SZEGEfc Megjelenik naponkint délután. Nyolc és félmillió deficit a jövő évi költségvetésben. A főszámvevő 250 százalékos pótadót hoz javaslatba. -LÓFlZETÉbl ARAK: évra 2M k«r I i'J "r, 140 .. K Csak jöjjön a bot! SZEOED, augusztus 27, Valamilyen ön'ög incselkedik velünk s az nógat, kényszerít, hogy leírjuk e néhány szól: Csak jöjjön a bei. Hát igen: csak jöjjön. Nincs az országban emberfia, aki valamikor ne érezte volna, hogy mindaz a sok argumentum, ami hivatottak ajkáról 9 a legkülönbözőbb körülmények között elhangzott, gyöngének, hatástalannak bizonyul s hogy a magyar ugaron pirancsolóbb, hatékonyabb eszközökre van szükség, mint a józan ész szava. Közöttünk s a törvénygyártók egyrésze között talán csak éppen annyi a különbség, hogy mi a nyomatékosabb argumentum szOkségét nem az árdrágítókkal kapcsolatosan fedeztük föl, hanem már akkor, amikor ennek a disztelen fajtának még nyoma sem volt. Emlékezzünk csak I Politikai nagyvezéreink cselekedeteit hányszor bélyegeztük a legszentebb érzéseink elárulásának; a parlamentben a mi képünket viselő honatya hányszor tagadta meg az eget-földet, amit megválasztása e!ött beígért; a vicispán meg a podeszta, a rendőrkapitány vagy éppen a községi jegyző ur hányszor kezeltek ugy bennünket, hogy arrul koldultunk valamennyien. És különös: a legérthetőbb indulatunkban sem gondoltunk arra, hogy megcsapassuk őket, soha eszünkbe nem botlott, hogy a jogos megtorlás eszköze a bot is leltet. A tehetetlenséggel párosult jogos felháborodás azonban odáig is eljutott. Hogy azonban az okozatra való brutális lecsapással kiáltó bajaink okát nem szüntetik meg, azzal nem gondolnak a botkedvelók. Mint megváltót üdvözlik a legsötétebb Romániából importált spanyolnádat s azt hiszik, hogy ezzel minden keresztet levesznek szegény magunk vállairól. Am jó: jÖjjöii hát az a boti De ha erre a szerencsétlen földre teszi a lábát, általános érvényű légyen itt az uralkodása s tetézzük be az emberi méltóság arculcsapását, az Isten legtökéleteseob teremtményének lealacsonyitását azzal, hogy minden visszaélést, a nemzet élete, fejlődése s a társadalom jóléte ellen való támadást bottal, toroljunk meg. A kivételnek nincs helye, ha a gyógyszer hatékonyságában komoly a hitünk. Ime: ingyen incselkedik velünk a gonosz s ugy érezzük: fölösleges viwzajára fordítani, amit sugall. Komoly okok pilléreivel csak komoly dolgokat kell alátámasztani s tudással vértezetten csak komoly ellenséggel érdemes a harcot fölvenni. A bot pedig nem az. Legalább a huszadik században már nem. A középkoiból hazajáró kisér,e» a bot, ami előbb-utóbb a kísértelek általános sorsára jut: senki •ew hisz bennük, senki sem fél tőlük. És ez igy lesz akkor is, ha történetesen a nemzetgyűlés most megszavazza a botbüntetést. SZEGED, augusztus 21. (Saját tudósítónktól) Scultéty Sándor főszámvevő most készült el az 1921. évre szóló városi költségelörrányzat tervezetével, amelyből kitűnik, hogy a jövő évi kiadások 31,588.346 koronára (az idén 16 556.020 K), fl bevételek pedig 23,055.581 K-tá (12,900.796 K) vannak előirányozva, a jövő évi deficit tehát 8,532.765 kotorta az idei 5,655.224 koronával szemben. A költségvetési hiányként jelentkező 8,532.766 koraná az előző évi egyenes állami adó után kirovandó 250 százalékos városi pótadóbél nyer fedezetet. A 250 százalékos városi pótadó után várható jövedelemből, amely 8,532.765 koronára van számításba véve, a városi ^egényház, népkonyhák és árvaház fentartása 5,600.000 koronát emészt fel, vagyis a 250 százalékos városi pótadóból 170 százalék esik ennek a fontos szociális intézménynek a fentartására és csak 80 százalékos városi pót j dó jövedelem esik az egyéb közszűkségletek kielégítésénél jelentkező hiány pótlására. A számításba vett 250 százalékos városi pótadó is csak akkor elegendő a költségvetési hiány pótlására, ha a magasnyomású vízvezetéknél és a közvágóhidnál a dologi kiadások óriási emelkedésével kapcsolatban, a vízvezetéki és vágóhídi dijakat oly magasra emelik, hogy a bevételek a kiadásokat fedezzék, llyformán a vízvezetéki dijakat a mostani már felemelt vízvezetéki dijaknak 100 százalékával, a vágóhídi dijakat pedig mintegy 300 százalékkal kell emelni. Amennyiben a vízvezetéki és vágóhídi dijak nem emeltetnek, ugy ez esetben a 250 százalékos városi pótadó százalékát még 30—60 százalékkal kell felemelni. A város jövedelmének fokozása céljából a város hatósága által teremtett jövedelmi források, igy » vigalmi adó, szállodai adó, telekértékadó, közlekedési adó, fényűzési és élvezeti cikkek utáni adó, a városi bélyegjegyek után esedékes jövedelem a iövő évi költségvetésben már 5,200.000 koronás bevételi tétellel szerepelnek. Ezenkívül javaslatba hozza a főszámvevő a bérfötdeknél a bérösszegek felemelését, továobá a piaci helypénzjövedelem fokozását, a fehértói halgazdaság létesítését és a városi gőzfürdő bérbeadását. A tápéi réwdm 1H81 koronás bevételi tételével szemben a kompüzem kiadásaira 80.760 taro/iü^szerepel a költségvetésben. Szükséges, hogy a komp fentartására fordított kiadasok egyrésze az oltani bérlök terhére áthá«ittas6ék, egy másik része pedig a kompot igénybevevő nembérlők díjtételeinek felemelése utján fedeztessék. Az államrendőrség szolgálatába át nem vett rendőrszemélyzet rendes illetményére 481.;M) koronát kellett a jövő évi költségvetésije előirányozni, a nem rendes illetmények, minő a havi drágasági segély és háborús segély, ujább 400.000 korona terhet jelentenek. . A költségelőirányzat súlyos terhét képezi a mai lehetetlenül magas fűtőanyagoknak előirányzása is. A köztisztasági üzem fentartásához hozzájáruláskép a jövő évre 400.000 koronát, a nyugdíjas városi alkalmazottak részére rendkívüli segély fejében 600.000 koronát, előre nem látható rendkívüli kiadásokra 1,435.080 koronát irányozott elő a költségvetés. Befejezték a botbüntetés vitáját. — A nemzetgyűlés mai ülése. — BUDAPEST, augusztus 27. (Magyar Távirati Iroda ) Rakovszky István elnök fél 11 órakor nyitotta meg a nemzetgyűlést. Lingauer Albin a házszabályokhoz kér szót. A honvédelmi miniszter a tegnapi ülésen egy jegyzőkönyvet akart felolvasni, Meskó Zoltán közbeszólt, hogy rendőröket kell hivatni és le kell csukatni a képviselőket. Kéri az elnököt, védje meg a Ház tekintélyét. Elnök bejelenti, hogy hallotta a közbeszólást, de nem tekintette a mentelmi jog megsértésének. Nem akarta az izzó hangulatot kiélesHeni, nem tételezte fel, hogy az államtitkár a törvényt akarja megserteni. A képviselői függetlenséget mindig megvédték és a szólásszabadságot meg fogják védeni. (Éljenzés.) A botbüntetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása során elsőnek Csizmadia Sándor szólalt fel : 1920-ban nem lehet magyar embert megbotozni. Csernus Pál: Bárcsak 1018-ban lehetett volna botozni. Csizmadia: A magyar nép eltűrte a hóditóktól a botot, de a magyar embertől nem fogja elszenvedni. (Nagy zaj.) Huszár Károly, aki Amerikából visszatért, belép a terembe. Párthívei éljenzéssel fogadják. Csizmadia a javaslatot csak olyan lovagok ellen szavazza meg, akik még mindig párbajoznak. Csodálkozik, hogy a szelidlelkü keresztények között akadnak, akik megszavazzák a botot. Ezen javaslaton csak ugy lehet segíteni, ha az egészet visszavonják. Nem fogadja el a javaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) SZERKESZTŐSÉGIÉ® KIADÓHIVATAL: KOIcsey-utcs 6. • Telefon 154. Szalánczy József: A béres nem képes a botot az igás állatra emelni és mi a sokat szenvedett hazánkfiait akarjuk vele sújtani. Hazafias szellem az. ha bottal fordulunk fiaink ellen ? Dánér Béla: A zsidóság ellen. Szalánczy: Az igazságügyminiszternek ajánlja, hogy vegye le napirendről a javaslatot. Pethő Sándor: Ötven évvel ezelőtt törvénybe iktatták, hogy a testi fenyítés nem alkalmazható. Nem lehet az erkölcsöket azzal megjavítani, hanem csak az erkölcsök durvaságát fogja fokozni. A törvényjavaslatot nem fogadja el. (Helyeslés a jobboldalon.) Nyéki József tiltakozását jelenti be a javaslat ellen. Több szónok nem lévén, elnök a vitát bezárja. Ezután Tomcsányi Pál fgazságügyminiszfer állott fel szólásra és válaszolt a vita során elmondott felszólalásokra. Ó se tartja a botbüntetést ideális dolognak, nem is akarja támogatni, nem is az 6 törvényjavaslata, nem is dolgozta ki, mégis reális szempontok kényszerítik őt megvédeni a javaslatot. Angol statisztikára hivatkozik, ahol 1913-ban több mint 2800 esetben „ alkalmazták a botbüntefést. Felkiáltások: A gyarmatokon! ' Tomcsányi: Nem zárkózik el az elöl, hogy egyes esetekben, ahol a javaslat botbüntetést kiván, ezt megváltóztassák. Hajlandó a részletes tárgyalásnál indítványozni, hogy a könnyű testisértés vétségének esetei, amelyek igen gyakran előfordulnak és igen gyakran a magyar temperamentumból következhetnék, elhagyják. Kéri a nemzetgyűlést, hogy a kisebbségi indítvánnyal szemben a bizottság javaslatát fogadja el. Ezután Meskó Zoltán személyes megtámadtatás cimén kér szót. Kijelenti, hogy ő tudja, mi a mentelmi jog és képviselőket csak akkor ;ehet letartóztatni, ariiikoi' a Ház kiadja őket. Ha ő tudott volna puccsról, akkor mint államtitkár, maga ment volna oda a rendőrökkel és letartóztatta volna őket. Ezu'án az elnök jelenti, hogy 30 képviselő aláírásával zárt ülés* kérnek. Elnök elrendeli a zárt ülést és a karzatok kiürítését. Fiume függetlenségét kikiáltják. BÉCS, aug. 27. (M. T. I.) A Mittagspast-riak táviratozzák Triesztből: Fiume füiígetlenségét a legközelebbi napokban fogják kikiáltani. A függetlenség kinyilatkoztatása annak a szabályzatnak alapján történik, amelyet D'Annunzio kezdésére készitettek. A fiumei küldöttség már elutazóit Rómába, hogy közölje az olasz kormánnyal a függetlenség kihirdetésének szándékát.