Szeged, 1920. augusztus (1. évfolyam, 1-13. szám)

1920-08-24 / 7. szám

Szeged, 1*20 augaattas 24 Ara I korona. Kedd, 1. évf., 7. szám. István püspök. SZEOED, augusztus 23 (cvs) Ünnepséget lát holnap Szeged, ünnepség zajlik le az ősi Mátyástemplom antik-patinás falai között — Páter Istvánt szentelik fel püspökké. Az örömnek élénk ragyogása a szemekben, boldog mosoly az arcokon: hisz' a mi páterünk, a mi páter litvánunk örömünnepét üljük: az 6 dicsősége a mi dicsőségünk, az ö elösmertétése a mi dösmertetésflnk. . , fájdalmas érzés fogja el a szivünket, mert bucsuznunk kell Tőle, akit megszerettünk, akit csak tisztelni, becsülni tudtunk, aki nagy és fanatikus hitével mint erős, renditbetlen oszlop tartotta fenn bizodalmunk s jövőbe vetett hitünknek roskadozó épületét, aki lángoló, olthatlan lelkesedésének fáklyáját vitte előttünk a nemzetietlenség, a vallástalanig vak sötétében, aki vértanús, áldozatkész bátorsággal vállalta és dacolta a hatalomtól kótyagos csőcselék haragját. Békében megnyugvást nyújtó állócsillag Szegednek hit-egén, háborúban bizodalmat, meleget adó nap, a forradalmakban szédítő pályájú, fényes és világot adó üstökös, mely most a püspökszentelés fenkölt, nagy ragyogásában letűnik a mi egünkről, hegy az egész országnak, az egész szegény, szomorú magyarságnak ragyogjon és tündököljön. Emlékezünk: 1919 március 25-én elfogták ót. Nemzetellenes bűncselekménnyel vádolva állt ott a „vörösök" előtt. De nem merték bántani. Néhány óráig tanácskoztak sorsa felett, de féltek a hivek haragjától és szabadon bocsátották. És Páter István hitvallást tett akkor: „Ha nem szabad Jézusomat, ha nern szabad a hazámat szeretnem, akkor üssetek agyon, akkor nem akarok élni!" Emlékezünk: egy esős juniusi alkonyon bejelentette a kétség és remény között hányódó magyarságnak, hogy hajnalodik a magyarság szomorú egén. Megeskette akkor Páter István a kormányt és megeskette akkor a népet, hogy ennek a szerencsétlen, balsorstépte országnak a javára adják erejük javát, egész tehetségüket. Es azóta nincs a magyar haladásnak olyan mérföldköve, melyre Páter István fel ne állott volna, hogy onn*n hirdesse a bizalmat, az akaratot, — az életet. Most ünnepet ülünk: Páter Istvánt püspökké szentelik. Elszakad mitőlünk, de csak azért, mert az ő nagy egyénisége kinőtt a mi szük kereteinkből. Ha nincs is közöttünk, azért mégis a miénk marad, a miénk is és a mi örök ragaszkodásunkat örök ragaszkodással viszonozza majd István püspök. Friedrich ellen vallott Heltai Viktor is. — A Tisza-pör BUDAPEST, aug. 23. (Magyar Távirati Iroda) A mai napra beidézett tanuk közül dr. Strausz Istvánnak, a számvevőszék elnökének kihallgatását a hadbíróság elhalasztotta, mert még nem érkezett meg számára a hivatalos titoktartás alóli felmentés. Elsőnek Heltai Viktort, az októberi forradalom városparancsnokát hallgatta ki a bíróság, aki kéri, hogy kihallgatása közben jegyzeteit használhassa. Mondada: Mikor szerzett ön értesülést gróf Tisza István meggyilkolásáról ? Heltai : Hatvany Lajostól értesültem, mikor felmentem a várba 1918 október 31-én délután 7—8 óra között. Mondada: Most pedig mondja, hogy Friedrichhel mikor beszélt ? Heltai: 25-én vagy 26-án beszéltem vele, akkor történt, hogy kikelt Tisza gróf ellen. Moudada: Miért kelt ki? Heltai: Hogy egyedüli akadálya a konszolidációnak. Semmi erősebbet nem mondott, csak borzasztó ellenséges hangon nyilatkozott róla. Majd egy másik alkalommal, ha nem is éppen ezekkel a szavakkal, de a következő értelmű szavakkal fordult hozzám: Mi van Tiszával? Végeztetek? Azt mondtam neki, hogy nem tudom mit ért ez alatt. Akkor rámnézett, gondolkozott és igy szólt: Ja igaz, nem is tudhatod. Erre pár tiszt a katonatanács tagjai közül magához hivatta és az ablakmélyedésbe beszélgetett velük. Mondada: Elképzelheti-e, hogy ön mint városparancsnok, csak 6—7 óra között tudta volna meg Tisza megöletését, mikor már 6 órakor az egész városban el volt terjedve a hir? tárgyalása. — Heltai: Én nem tudtam, nekem más gondom volt. Mikor Hatványtól hallottam, felmentem a nemzeti tanácshoz. Az előszobában egy szőke, zömök fiatalember volt, akt a nemzeti tanács ajtajában állott. Titkárféle volt. Azt mondotta, hogy Tiszát megöliék. Erre én újra kifakadtam, mire a titkár azt mondta, hagyd el, jól elvégezte ezt Friedrich István, tadta, hogy mit csinál. Szószerint ezt mondta. Mondada: Tett Horvát-Stanovics ön előtt Tisza megöletésére vonatkozólag kijelentést? Heltai: Mikor a Sophia hajó miatti ügyben gyanusitottuk HorváthStanovicsot és emiatt elfogattam, vallatása közben hosszas faggatásra azt mondta, hogy most már harmadszor kapott pénzt Friedrichtöl, mert ö ölte meg Tisza Istvánt. Mondada: Tett-e Dobó ön elótt a gyilkosságra nézve kijelentést? Heltai: Amikor Dobó egyéni akciói már határt nem ismertek, azt mondottam, hogy azokért semmiféle felelősséget nem vállalok. Erre Dobó kifakadt és azt mondotta, tudjam meg, hogy én nem parancsolok neki, mert ó máskor is kapott arra utasítást. Friedrich István tudja, hogy ő ölte meg Tisza Istvánt és erre is utasítást adott neki. Sztupka őrnagy-hadbiró: Tud ön valamit Horthy Miklós elfogatásának tervérűi ? Heltai: Akkor, mikor a Barthaféle dolog volt, ez jelentés tárgya volt. Mikor negyedike körül felhívtak a minisztertanácsba, hogy jelentést tegyek, akkor mondták, hogy itt tartózkodik Budapesten Horthy Miklós tengernagy, fogassam el. Én ezt megtagadtam. Tudomásom szer nt ezzel Dobó és egynéhány tengerész is meg volt bizva. A tárgyalás folyik. A lengyel győzelem. VARSÓ, aug. 23. (M. T. I. szikrát, virata.) Weygand tábornok egy francia ujságiró előtt a következőket jelentette ki: — A fengyefe'k győzelmének kiszámíthatatlan nagyjelentősége lesz a nemzetközi helyzetre. A győzelem a lengyel állam létjogosultságának bizonyítéka, annak a lengyel államnak, amelynek léte Franciaország biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen. Németorsiágnak le keil mondania arról a reményről, hogy közvetlen kapcsolatba lépjen Szovjetoroszországgal és irányítsa a vörös sereget azzal a célzattal, hogy a versaillesi békeszerződést felborítsa. Ha a lengyel hadvezetőség kihasználja a győzelmet, akkor meg vagyok róla győződve, hogv a bolsevista seregnek rövidesen megszűnik minden neki tulajdonított jelentősége. A győzeiem Lengyelországé, a katonai müveleteket lengyel tábornokok hajtották végre, a csatatervet a lengyel vezérkar dolgozta ki. A francia misszió tisztjeinek szerepe csupán arra szorítkozott, hogy a végrehajtás részletei körül egyes hiányok áthidalásán segilsen. Maga a hős lengyel nemzet volt saját üdvének kovácsa. Megbüntetik a szavazástól távolmaradt választókat. SZEGED, augusztus 23. (Saját tudósilónktól) A szegedi járásbírósághoz most érkeztek meg a helybeli pénzOgyigazgatóságtól a csongrádi, mindszenti és a szegedi kerületnek választási névjegyzékei. A pénzügyigazgatóság adatai a névjegyzékben azért szükségesek, mert a szavazástól tartózkodó nemzetgyűlési választókat ezek szerint bünteti majd a bíróság. A választásról szóló rendelet érleimében ugyanis a pénzbüntetést a fizetett adó összege szerint szabják meg, amely büntetésen kivül még fogházbüntetést is alkalmazhat a bíróság s az elitéltet a következő választásokon a politikai jogok gyakorlásától is eltilthatja. A büntető intézkedéseknek nagy szigorát eléggé megindokolja az a körülmény, hogy a közelmúlt választásokon a nemzet jövőjéről határozott az ország választója és igy jogos az a föltételezés, hogy a szavazástól tartózkodók rosszindulatból, vagy legalább is nemtörődömségből maradtak el az urnától. Különösen érdekessé teszi a rendelet küszöbön álló végrehajtását az a körülmény, hogy a budapesti büntetőjárásbiróság ezt a rendeletet nem akarta alkalmazni s ezzel vitássá vált, hogy a szavazástól való elmaradás büniethetö-e, vagy nem? A budapesti járásbíróság álláspontja szerint az anyagi büntetőjog a kihágásnak minősitett cselekményt a 15. §. szerint elzá/ással is, illetve vagy pénzbüntetéssel torolja meg; az uj rendelet a „nemszavazást" kihágásnak minősiti és büntető szankcióképen mégis fogház- és pénzbüntetést ir elő. Hogy a bíróságok között nézeteltérés ne fordulhasson elő, a Kúria döntött és e döntvény szerint a rendelet, a bele csúszott lapsus linguae ellenére, szigorúan alkalmazandó. Nemsokára várhatók tehát a tárgyalás mellőzésével kibocsátott „büntető parancsok". fin in.njuuijui.1 Kereskedelmi Alkalmazottak Atlétikai Clubjának Lloyd George és Giolitti találkozása. RÓMA, aug. 23. (M. T. I.) A Stefáni-ügynökség külön tudósítója táviratozza Luzernbői: Lloyd George és .Giolitti tegnap délelőtt és délután hosszabb barátságos beszélgetést folytattak a nemzetközi politika fontos és időszetü kérdéseiről. Orosz és angol körökben az a benyomás uralkodik, hogy a két miniszter nagyon örül a megismerkedésnek és meg van elégedve a barátságos eszmecserék ajánlatának. a GEDÓBAN augusztus 29-én.