Szeged, 1920. augusztus (1. évfolyam, 1-13. szám)

1920-08-22 / 6. szám

Szeged. 1920 augusztus_22. Másfétóra a kihágási bíróságon. _ Scr.ko.UUy "•iJf'iíöSfkoT. Elfogy « •gj- -JJJ - OI.k * - refénye ­SZEGED, augusztus 21. (Saját tudósítónktól.) Az emberi nyomorúságlegtarkább mozaik­képét nyújtja - a mindennapos rendőr­ei előállítás'. A legkülönbözőbb em­beri típusok gyűjteménye ez, amelyeket éjszakánként füz egybe az örökké éber közbiztonsági szolgálat. Festett kfllsejü utcai nőket, kolduláson ért csavargókat, «obb sorsra érdemes lezüllött egzisztenciá­kat vezetnek fel a fogdából a kihágási biró elé. — Álljanak már egymás mellé, — dör­mögött a foglár és műértő szemmel sora­koztatja az előállítottakat. Nagyobbrészük, már mint a szuterén gyakori látogatói, egykedvűen várják sorsuk jobbia, vagy balra fordulását. Az újoncok, akik az első éjszakát töltötték most a rendőrségi fog­dában, szégyenlősen kerülik a járó-kelők tekintetét .. — Terhes Piros! — szólítja be az őr­mester az egyik foglyot a kihágási biró szobájába. Jól táplált, javakorabeli nő. A jelentés szerint nem a legbecsületesebb dolgokat vitt véghez a gimnáziumban lévő lakásán. |avulást igér. Föltételes.n szabadlábra helvezték. Somogyi Teréz 18 éves apátlan-anyátlan árva a következő. Tegnap éjjel 12 órakor togták el az utcán a detektívek. — Mit keresett az utcán? — kérdi tőle a biró. — A gyárba akartam menni . . . — Éjjel 12 órakor? A delikvens zavarba jön, majd a Csere­pes-sor 26. számú házban lakó rokonára hivatkozik. Egy rendőr kíséretében oda­kflldik. hogy megállapítsák, igazat mon­dott-e? Sánta, jól öltözött, gyűrűkkel teleaggatott kezű, idősebb nő következik. Szintén a mult éjjel fogták el a Dugonics-kertben, amint egy fiatalemberrel rózsás álmokat szövögetett. Tagad mindent. — Kérem, én a Meisl urnái vagyok al­kalmazva, Bástya-utca 3. Jobb nő vagyok. Rám szüksége van a Meisl urnák. Pergflnyelvű védekezésének azzal vet­nek véget, hogy hazaküldik — egy rendőr kíséretében. Halász József öreg, féllábú koldus sirva panaszkodik, örül, hogy elfogták, mert oár nagyon el van keseredve. Napok óta nem eszik ... — Miért nem megy a szegényházba? — kérdi a biró. — Elfogy az ebéd uram, - - feleli resz­kető hangon a féllábú — amig én odáig kocogok. Különben sem akarnak ott be­fogadni. intézkednek, hogy a szerencsétlen nyo­morékot fölvegyék a menházba. Egy vásárhelyi menyecske kerül ezután sorra. Az >4//<5/<//-szál lóból hozták el a detektívek. — Hát kérem, a dinnye veit az oka mindennek, — védekezik az asszony. -­Nem volt világítás a szobába, ki kellett nyitnom az ajtót, hogy lássak levetkőzni. Akkor gyütl be az a részeg embör — és az asztalon levő dinnyém felét kérte. Ezen aztán addig diskuráltunk, mig be­jöttek a detektívek és félreértették a dol­got, — rebegi szégyenlősen. Nem ecsek István t2 éves pesti gyerek elmondja, hogy portásfiu a budapesti Hungária-szállóban. Most egyhónapi wabadságot kapott és elindult, hogy Nagy­kanizsán lakó nővérét meglátogassa. Nem tudja azonban hogyan, miképen, de az utón elaludt és a szerbeknél ébredt föl. Szegedre toloncolták . . . SZEO E D A kis mesemondót Pestre küldik kény­szerűt! évéi lel. Egy 23-29 év körtili csinos megjele­nésű nő a következő. A karján egy két éves kisleányt cipel. R. Irénnek hívják, szabadkai illetőségű. Könnyezve meséli el regénjét: — Fehérnemű-varrónő vagyok Szabad­kán. A háború végefelé megismerkedtem egy D. nevű kapitánnyal. Szerelmünk gyü­mölcse ez a kisleány. Mikor a szerbek jöttek, ö elment Magyarországba. Azóta semmi hirt nem hallottam felőle. Most értesültem, hogy Vásárhelyen van. Gyer­mekemet magamhoz véve, elindultam, hogy fölkeressem. Mikor azonban rátalál­tam, a legdurvábban bánt velem. Letartóz­tattatott és eltoloneoltatott. Nem elég nagy a nyomorúságom, még ez a szégyen is ért, — mondja csendesen zokogva. Intézkednek, hogy visszautazhasson Sza­badkára. Újból sorakoztatják az egész társaságot és megindul a menet a városháza szute­rénje felé. Mennyi nyomorúság, bün, szenny indul a zárt sorokban a teljes le­züllés — vagy a javulás útjára. Látogatás a szegedi munkásbiztositó pénztárban \ ötvenezer tag, exflk az épület. — Szeptembertől évi 24 000 koro­nára emelik a bérhatárt. — Mit kapnak a betegek 100 koronáért? SZEGED, augusztus 21. (Saját tudósítónktól.) A népjóléti minisztériumból a na­pokban rendelet érkezett Szegedre, mely arról intézkedik, hogy az eddigi 12.000 koronás bérhatárt 24.000 ko­ronára emelik fel. Ez ugy értendő, hogy munkásbiztositási pénztáraknak eddig csak azok lehettek a tagjai, kiknek évi fizetése, illetőleg jöve­delme a 12.000 koronát meg nem haladta. A minisztérium most ezt a bérhatárt emelte fel 24.000 koronára. A rendelet már ez év szeptember 1-én életbe lép. Nem kutatjuk, hogy a minisztert elhatározásában milyen elvi állás­pont vezette, megállapítjuk azonban a tényt, hogy ez a rendelkezés az orvosok körében nagy recenzust kel­tett, mert ez az intézkedés az orvosi praxist nagymértékben tangálja. Ez érthető is, mert igy például a 24.000 korona fizetésű vagy jöve­delmű egyén, mint pénztári tag a maximális havi 100 korona tagdíj lefizetése ellenében családjával együtt elsőrendű orvosi ellátásban, kezelés­ben részesül. Már pedig az ilyenek, vagy hasonló jövedelműek eddig magánoivosokat tartottak. A pénztári ellátásba ez évi január l-e óta az összes háztartási alkal­mazottak is be vannak véve. Igy hát a lakosság egy igen tekintélyes része, családtagjaikkal együtt fel van véve a munkásbiztositó pénztárba, ami 40—50 ezer léleknek felel meg, tehát méltán keltette fel érdeklődé­sünket, hogy milyen ellátásban részesülnek a pénztár tagjai? Felkerestük hivatalában dr. Szántó Józsefet, a szegedi munkásbiztositó pénztár főorvosát, aki a pénztár működéséről és több, bennünket a köz szempontjából érdeklő kérdésről a következőket volt szives elmon­dani : A munkásbiztositó pénztárnak je­lenleg Szegeden 24 orvosa van. Ezeknek egy része kerületi orvos, kik a fekvő betegpénztári tagokat vagy családtagjaikat látogatják. A másik része, a pénztárnak teljesen modernül felszerelt rendelőintézetei­ben részesiti a betegeket megfelelő gyógykezelésben. Itt elsőrendű szak­orvosok állanak a pénztár rendel­kezésére és ilyen uton naponta több száz ambuláns beteg részesül gyógy­kezelésben. Jellemző az intézet nép­szerűségére az a tény, hogy az intelligens elemek közül is mind többen keresik fel a munkásbizto­sitó pénztárt s a főorvosi hivataiban való jelentkezés alkalmával kérik az önkéntes tagként való felvételüket. Az ilyeneknek egy tekintélyes része azokból kerül ki, akiknek nincs munkaadójuk, tehát olyan kisiparosok, kik egyedül dolgoznak. A pénztár különös nagy súlyt helyez a gondozóira. Ennek meg is van az eredménye, mert az intézet keretén belül működő tüdőbeteg-, venereás- és csecsemő-gondozó leg­népszerüqb intézményei városunknak. A tüdőbeteggondozó mesterséges napfénnyel is (quartz-lámpa) gyó­gyítja betegeit, mig a venereás be­tegek osztályán a neo salvarsannal való oltások vannak használatban, melyből egy-egy adag oltóanyag 80—100 koronába kerül: Mint köz­tudomású, az itt emiitett mindkét gyógyítási mód a legújabb orvosi tudományos kutatások és haladás eredménye. Az emiitett két osztály most már kizárólag csak pénztári betegeket lát el, a nempénztári be­tegek érthető szomorúságára. A pénz­tárban megvolt a teljes hajlandóság arra, hogy a pénztári tagokat to­vábbra is ellása és gyógykezelje, dacára annak, hogy az 1920-as évben a város részéről semmiféle anyagi támogatásban nem részesült, a város tiszti főorvosa részéről olyan ani­mozitást tapasztalt a pénztár, hogy nem tarthatta indokoltnak azt, hogy a városnak erre szoruló nempénz­tári szegénysorsu betegeit továbbra is ellássa. A harmadik gondozója a pénz­tárnak a csecsemőket ellátó osztály, mely az országos Stefánia Szövet­séggel karöltve ma is ellát pénztári és nempénztári csecsemőket egy­aránt. A gyógyszerek mai horribilis ára mellett jelentős fontosságú az, hogy pénztári tagokat minden szükségelt gyógyszerrel ingyenesen ellátják, egyáltalán nem törődve azzal, hogy a gyógyszer drága-e vagy nem. Gyógyszeren kivül gyógyászali se­gédeszközöket is kapnak a betegek. Például sérvkötőket, szemüveget, ortopédiai gépezeteket, vagy más egyebet, ami a gyógymód hatha­lósabbá tétele végett szükségeltetik. Épp a közelmúlt napok egyikén rendeltek néhány ilyen orlopédiai gépet, melyeknek előállítási ára egyenként 2000—3000 koronáig ter­jedő összeget tesz ki. A kezelési módok egyik alkalmazása a betegnek fürdőheiyre való küldése, amivel a pénztár szintén foglalkozik. A mai háborús viszonyok között azonban a külföldi fürdőket, bármennyire fontos lenne is, nem vehetik igénybe, sőt még a megszállott magyar területeinken levő gyógyhelyeket &2ÜSÍ evöszerek Fischer Testvérek olcsón, 6, 12, 24 személyre való, díszes kazettákban, nagy választékban, elsőrangú munka SZEGED K<rá»'-Utc» 10- »»*"• Ékszerek' órák _________ olcsón végezzük. Mbc sem. Az elhelyezés tehát óriási ne­hézségekbe ütközik. Igy is sok be­tegünk üdül az ország területein levő szabad fürdőhelyeinken. Az ellátást, sőt még az utazási költ­ségeket is a pénztár fizeti. Az el­látás naponta 80 koronába kerül. Sok olyan betege is van a pénz­tárnak, akiknek gyógyulására a sze­gedi Strandfürdő homokja és termé­szetes napfénye is jó hatással van. Ezekért naponta 5 koronát fizet a munkásbiztositó pénztár. A munkásbiztositó pénztár épülete 1908-ban épült. Ebben az időben bizony még nem igen gondolhattak arra a hatalmas fellendülésre, ami most rövid tizenkét éves mult után észlelhető. Mint az elmondottakból kitűnik, a szegedi munkásbiztositó pénztár oly nagyarányúvá fejlődött, hogy a Tisza Lajos-köruti épület szűknek bizonyul. Különösen ész­lelhető ez az orvosi rendelőknél, melyek ma már szűkek, kicsinyek és sokhelyütt bizony nem egészen arányosak a bennük nyújtott modern gyógykezeléssel. A mai viszonyok között ujabb építkezésre gondolni sem lehet, ami azonban elenyészően csekély hátrány ahhoz a sok jóhoz képest, amit az arra rászoruló em­beriségnek nyújtanak. Dugonics Kertmozi Hétfőn, kedden és szerdán világattrakció! CIRKUSZ­APACSOK Kalandortörténet 4 részben, 30 felvonásban. III. éész: H halálverseny. Előadások fél 8 és egynegyed 10 órakor. NY1LTTÉR* Nyilatkozat. Mogán Jakab úrral szemben f. hó 13-án elkövetett sértésért a helyszínen már bo­csánatot kértem és az általa igényelt elég­tételt neki megadtam; — egyben ezúton is kijelentem hogy « séitésre Mogán Jakab ur okot nem szolgáltatott — az félre­értésen alapult, — miért is őszinte sajná­latomat fejezem ki <s tőle bocsánat jt kérek. IfJ. Gottlieb Dávid. * Ennek a rovatnak a közleményeiért nem villái felelősséget a szerkesztőség. Utolsóelőtti eJöadfts! Circus Henri/ Ha, szombat este tói 9 órakor rendkívüli CT Parforce-Esí az összes tagok felléptével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom