Szeged, 1920. augusztus (1. évfolyam, 1-13. szám)

1920-08-18 / 3. szám

SZEOED Magyar színészet a „román" városokban Caányl h«rme»t«r tem«»várl kalandjai. Coca Oktávláa a magyarokról. SZEGED, augusztus 17. (Saját tudósítónktól) A román megszállás alatt álló városain­król, mint amilyenek elsősorban Temes­vár, Arad, Kolozsvár. Brassó és Maros­vásárhely, igen érdekes hirekel hallottunk Csányi Mátyás zeneszerző-karmestertől, aki most tért vissza Temesvárról Sze­gedre.; Csányi május óta a Temesváron Bálint Béla igazgatása alatt működő magyar nyári színháznak volt a karmestere és 7cnei vezetője. Sebestyén Gézának, a te­mesvári igazgatónak, Pestre való távozása után Bálint Béla egy három hónapra ter­vezett magyar előadás-sorozatot tartott. A román hatóságok természetesen akadá­dályokat gördítettek a magyar társulat működésének útjába és azt követelték, hogy az előadások felét román nyelven tartsák meg. A leglehetetlenebb eszközö­ket alkalmazták, hogy a magyar színészek kedvét a további működéstől elvegyék, igy többek között megtették azt is, hogy a színészeket és a színésznőket minden héten orvosi vizsgálaton való jelentkezésre akartak kötelezni. Ugyanezt akarták Aradon is tenni, ahol az aljas intézkedés miatt az ottani román főkapitány állását vesz­tette. mire a többi városban is vissza­vonták az ilyen rendeleteket. Azt is bizo­nyítgatták a román parancsnokságoknak, hogy nem találnak megfelelő román szí­nészeket. A bánáti lapok intrikái azonban állandóan felszínen tartották ezt a kérdést, ugy, hogy végül is Goga Oktáviánhoz, a román kultuszminiszterhez fordultak a */.inészek, aki tekintettel a nemzeti kisebb­ségekről szóló törvényre, megengedte a 4 hónapos magyar szezon megtartását. Érdekesnek tartjuk megemlíteni, hogy Goga kijelentette a magyar küldöttség előtt, hogy nem fogja tümi a basáskodást. Megígérte, hogy a románok által lerombolt segesvári Petőfi-szobrot helyreállíttatja, mert ő Petőfit, akinek verseit is fordítja, a világ egyik legnagyobb költőjének tartja. Szóval a magyar szezont mégis csak be tudták fejezni. A magyarok könnyes szem­mel búcsúztak a magyar színészeiktől és Csányinak egy piros-zöld s alagos babér­koszorút adtak. A fehér szint nem volt szabad alkalmazni. A jövőben egy teljes magyar szezont engedélyeztek, melynek felváltva kell ját­szania Aradon és Temesváron prózai és zenés darabokat. Ugyanezt engedélyezték a Brassó—M.-Vásárhely kerületnek, Kolozs­váron pedig janovics társulata játszik a nyári színkörben. A kolozsvári gyönyörű Nemzeti Színházunkból román állami Operát csináltak. Karmesterük Nedbal Oszkár, a hires cseh dirigens, aki a bécsi Tonkünstlerek zenekarából szervezte meg zenekarát. A színpadon többnyire bécsi és cseh énekesek dolgoznak, egy bukaresti Dimitreszku nevű tenorista már meg is bukott a ko ozsváriak előtt Végül elmondta Csányi, hogy ugy került haza, hogy a három hónapos magyar szezon letelte után kiutasittatta magát Temesvárról. Utolsó hél Circus Henrii Na és naponta este fél 9 órakor nagy Sporfelőadás Az Astória igazgatója elmondja az októberi forradalom lefolyását — A Tisza-pör folytatása. — BUDAPEST, augusztus 17. (Magyar Távirati Iroda.) A Tisza-pörben ma elsőnek Hip­permayer Lajost, az AsTtória-szálló igazgatóját hallgatták ki. Elmondja a forradalom kitörése előtti napok­ban lejátszódott eseményeket. Az első katonák, a rendőrség csatlako­zását. Kijelenti, hogy nyíltan be­széltek Tisza meggyilkolásáról. Be­szél a tengerészek szerepéről is és arról, mily élénk részt vettek Laehne, Diener-Dénes, Fényes László, Buza Barna stb. a mozgalomban. Mondada: A gyilkosság hire mi­kor jutott az Asztóriába? Hippermayer: Az esti órákban. Tengerészek jelentek meg a hall­ban és ezek mondták, hogy ők öl­ték meg Tiszát. Ezt egymás közt mondották. Mondada: A nemzeli tanács tag­jai miként fogadták ezt a hirt? Hippermayer: Nem tudom. Mondada: Ismeri-e Dobót? Hippermayer: Az Asztériából. Mindig ott volt az egész forradalom ideién, sőt a kommün alatt is. kotra őrnagy-hadbíró: Kik be­széltek leggyakrabban az Asztória erkélyéről ? Hippermayer: Diener-Dénes, Buza Barna, Károlyi, Laehne, Fényes, — a többiekre nem emlékszem. Dr. Török: A nemzeti bizottsági tanácstagok közül kik voltak a leg­hangosabb és legnagyobb forradal­márok ? Hippeimayer: Csak az előbb em­lített neveket sorolhatom fel újra: Laehne, Diner-Dénes, Buza Barna. Dr. Török: Voltak tanuk, akik más neveket is emiitettek, pl.: Kén Pált és Fényest. Hippermayer: Igen, ezek is han­gosak voltak. Dr. Török: Emlékszik arra, hogy az Astoria erkélyéről azt mondta volna valaki, hogy azokkal, akik az akkori áldatlan helyzet okozói, vé­gezni kell? Hippermayer: Ha jól emlékszem, az 28-án volt a lánchídi események után, vegy Buza Barna vagy Diener­Dénes mondta. Dr. Török: A merénylet végre­hajtása után valaki kiment az Asztória erkélyére és kihirdette ezt azzal, hogy a nép ítélete végre van hajtva. Ki volt ez? Hippermayer: A személyzettől hal­lottam, hegy mondta valaki, de nem tudom, hogy kicsoda. Dr. Lengyel: Ismerte Friedriehet? Hippermayer: Akkor nem ismer­tem, most fényképei után ismerem, de rá nem tudok visszaemlékezni. Dr. Lengyel: Az akkori tudósítá­sokban benne van, hogy a tömeget ő fogadta és 30-án este az első beszédet ő mondta. Hippermayer . Lehetséges, én nem tudom. Dr. Lengyel: Ki fizette a költsé­geket? Hippermayer: Nagy összegeket fizettek ki, de hogy honnan került a pénz, nem tudom. A bankokból került össze nagyobb összeg, de nem tudom, hogy hogyan gyűjtötték. A tanú megesketése után Bibó Dénest hallgatta ki a bíróság. A tárgyalás folyik. MMMMMMMMMMMMMMAW^^ ismerte, hogy a tanút ismeri és val­lomása megfelel a valóságnak. Wittinger Júliát nagyon megtörte a fogság. Arca beesett Szemei láz­tól csillognak. A rendőrorvos meg­állapította, hogy súlyos beteg. Meg­bánást most sem mutat. Apró pislogó szemeivel kerüli az emberek tekin­tetét és folyton hazudozik. Már azt állítja, hogy a gyilkosságot nem is ő, hanem egy Lakó Pista nevű szentmihálytelki csempész követte el. Ő csak a bűntény kitervezésében bűnös. A rendőrség az ügy iratait átteszi az ügyészséghez. A vádlottat való­színűleg a csillagbörtön rabkórhá­zába viszik és ottmarad mindaddig, amig a statáriális bíróság nem ítél­kezik a bestiális gyilkosság ügyében. Ujabb tanú jelentkezett a boszorkány­szigeti gyilkosság ügyében. SZEGED, augusztus 17. (Saját tudósítónktól.) Ma reggel megjelent a rendőrsé­gen Losonczy István 40 éves halász­mester és érdekes tanúvallomást tett a boszorkányszigeti gyilkosság ügyé­ben. Elmondta, hogy a gyilkos Wittinger Júliát már három hónap óta ismeri. Hivatásos csempésznö. A gyilkosság elkövetésének napján látta öt és Ganslnét, amint egy Lantos nevü halásszal tárgyaltak. Később tudta meg, hogy az átszállításra vonatkozóan beszéltek Lantossal, de ez nem akarta őket a túlsó partra szállítani. Másnap, a gyilkosság utáni reggelen, Losonczy újra talál­kozott a csempésznövel, aki térdig lucskos volt és egypár férfi lakk­Cipőt vitt a vállán. Losonczy akkor még nem értesült a történtekről, igy tehát semmi feltűnőt nem talált a csempésznö ott tartózkodásában. A tanú ezután elmondta, hogy Lantos halászmester a gyilkosság elköveté­sének időpontjában éppen arra járt, ahol a két nő tartózkodott a kukori­cásban és látta, hogy a csempésznö bankjegyeket dugdos a blúza alá. Losonczy véleménye szerint a csem­pésznö teljesen egyedül volt az ál­dozattal és véleménye szerint a csempésznö egymaga végzett áldo­zatával, mert rajta és a meggyilkolt asszonyon kivül egy lélek sem tar­tózkodott akkor azon a vidéken. A gyanúsított, aki az egész ki­hal gatás alatt ott volt a fogalmazó szobájában, egykedvűen hallgatta a tanú vallomását Szembesítéskor be­Dugonics Kertmozi Kedden és szerdán HENHV PORTÉN legújabb és legszenzációsabb alakítása. A kereszt jelében. Nagy slágerdráma 5 felvon. Budapestet is megelőzve, Szegeden jelenik meg tlőször. Minden eddigi HEHHy FORTÉN filmet felülmúl. Minden este két előadás a Dugonics Kertmoziban = Első el "adás fél 8, második előadás egynegyed 10 órakor. Szeged. 1920 augusztus 19. Miniszteri felmenté­sek és kinevezések. Nagyatádi Szabó István föld­tnivelésQgyi, Vaas József köz­élelmezési miniszter. BUDAPEST, augusztus 17. (Magyar Távirati Iroda ) A hivatalos lap közli: Az ország kormányzója a következő magas el­határozást, illetőleg kéziratokat méltóz­tatott kibocsájtani: A magyar kir. miniszterelnök elő­terjesztésére zsitva-bessenyői Rubinek Gyula m. kir. minisztert a m. kir. földmivelési minisztérium ideiglenes vezetésétől felmentem, továbbá nagy­atádi Szabó István m. kir. közélel­mezési minisztert ezen állásától való egyidejű felmentése mellett m. kir. földmivelésügyi miniszterré, végül dr. Vass József nemzetgyűlési képviselőt a tárcanélküli miniszterek iélszámá­ban m. kir. közélelmezési miniszterré kinevezem. Gödöllőn, 1920 aug. 15. Horthy s. k. gróf Teleki s. k. Az Újság írja: Dr. Vass József kép­viselő, akit a kormányzó közélelmezési miniszternek nevezett ki, ma teszi le az esküt. Dr. Vass tudvalevőleg pap volt és tanár a budapesti tudományegy. temen. (848 óta ő lesz az el«ó olyan miniszter, aki az egyházi rendből került a bársony­székbe. Működésében a kereszté lista munkásság is támogatni íoj likai államtitkára ezúttal sem les. ' élelmezési minisztériumnak. Hatvanezer koro..M értékű pálinkát lopott egy bűnszövetkezet. Letartóztatták a tetteaeke SZEGED, augusztus I (Saját tudósitónktó Patzauer Miksa Kölcsey-utca 9. házban lévő szeszraktárában és: vették, hogy utóbbi időben nagyobb mennyiségű szesz és pálinka tűnik el. A tulajdonos azonnal jelentést tett a rendőrségen, melynek részéről Ve­csernyés István csoportvezető és Kosztra detektív kezdték meg a nyomozást a nagyarányú szeszlopás ügyében. Megállapították, hogy szer­vezett tolvajbanda fosztogatta az áruraktárt, amelynek feje: idb. Gyuris Mihály, a Patzauer-cég kocsisa, cinkosai pedig fia, ifj. Gyuris Mihály, Gyuris Károly és Kováts István napszámos, valamenyien a cég szol­gálatában lévő munkások. A tolvajok rövid faggatás után bevallották, hogy már ez év április hó első napjaitól kezdve mostanáig rend­szeresen fosztogatták az áruraktárt Kováts István, aki ezelőtt géplaka­tos volt, álkulcsot készített az áru­raktár Wertheim-zárához és éjszakán­ként a bűnszövetkezet tagjai 20—30 liter szeszt, pálinkát lopkodtak rend­szeresen. összesen körülbelül hat­száz liter szeszátut loptak el a cég raktárából, amelynek értéke: hatvan­ezer koronát tesz ki. A lopott holmit egyes vendéglő­söknek és italméréseknek adták el 50—60 koronás áron literenkint. Elfogatásuk alkalmával 60 liter pá­linkát találtak a tetteseknél. Az or­gazdák ellen megindították az eljá­rást A bűnszövetkezet tagjait ma kisérik át az ügyészség fogházába. A cég kára nem térült meg, mert a tolvajok a lopott holmik árát részint felélték, részint elmulatták. Megvételre keresek magas áron arany karcsatt­órákat és brilliáns ékszereket 24 FISCHER JÓZSEF tSSSSTSSL

Next

/
Oldalképek
Tartalom