Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-27 / 120. szám

2 DÉLMAOYARORSZAQ Szeged, 1920 májúi 27. Csak tudom, hagy a helyzetbél ránk háruló nyomás és a nagyhatalmak változó hangulatának szimptomái következtében ezt q szerződést alá kell írnunk. De ec a határozat nem a békedelegáció hatáskörébe tartozik, hanem azokéba, akik végsésorban felelőséggel tartoznak a •emzetnek. Mi nem tartottak jogosítottaknak magúikat arra, hogy az elatasitás, vagy aláírás kérdésében végleg határozzunk, de érzem azt a kötelességet, hogy a kormány elhatározásához hozzászóljak, mert a kormány elhatározásához hozzájárult az én jelentésem és kötelességem azt kijelenteni, hogy én a kormány ezen eljárását helyeslem és a vele járó erkölcsi felelősségben teljesen osztozom. (Miért kell aláírni ?) — Indokaim a kővetkezők: Az érzületnek leginkább megfelelt volna, ha a béke aláírását megtagadjuk. Azonban a nemzetek fejlődő belátása és a belőle eredő rokonszenv ma még nem olyan, hogy rideg magatartásunkat méltányolta volna, söt ellenkezőleg állithatom, hogy inkább visszafejlődést idézett volna elő, ahol ezelőtt voltunk, amikor sem fénysugár, sem a rokonszenvnek egyetlen jele aem mutatkozott. A békeszerződés, alá nem írása roppant kockázat, a nemzet legfőbb kincseivel való vabank lett volna, jobbnak látszott aláírásunkkal szentesíteni azt a békeszerződést, amely az ország területét megcsonkítja. A szerződést kisérő pótleyél a hatalmaknak azt a szándékát fejezi ki, libgy a szerződés igazságtalanságait majd békés megegyezéssel igyekeznek jóvátenni. Ez. az egyetlen vigasztaló momeatum az egész békeszerződésben. — Amikor párisi utamra mentem ugy elsóizben, mint másodszor is, rideg józansággsl jelentettem ki, hogy semmi reményt sem fűzök a békeszerződéshez. Kijelentettem azt is, hogy a kétségbeesésre nincs ok, nem látok okot ma sem. A nagyhatalmak a kisérö-iratban olyan reményeket nyújtanak, — amint azokra a kormánv válaszjegyzéke is igei helyesen rámutatott — hogy nem lehet helye kételnek, hbgy a nagyhatalmaknak ez a jóvátételi szándeka valóban fenn is áll. A kételynek csak ott van ketye, hogy az ország megtud-e birkózni azokkal a nehézségekkel, amelyek elé'piost állították. A sötét kétségbeeséssel szemben az egyetlen dertt's, vigasztaló momentim, hogy olyan uton járunk, amely nem a lesülyedés, hanem a felemelkedék felé vezet. Megmondom egész világosan, hogy egyénileg miért nézem bizakodó hangulatban a helyzetet. (A boszu mentalitása.) . — A békeszerződés a bosszu-mentaütás megrögzítése, megrögzítése egy olyan mentalitásnak, amely ma már nincsen, amely főszempontjában Magyarország meggyengítését tűzte ki céljául maga elé. Ez a megrögzités olyan időben történt, amidőn Magyarország egyáltalában nem hallathatta szavát. Ez a megrögzités nem felel meg má4 a mai mentalitásnak és a mentalitás megváltoztatásának alapja nem érzelmi momentum, nem valami hirtelenül egyszerre felébredt rokonszenv, hanem egyszerűen a főbb politikai belátás, az ar észlelés, hogy KeletEurópa rendjének leghatásosabb bistositéka egy belül konszolidált, kifelé akcióképes Magyarország. (Zajos helyeslés minden oldalról.) — Amitől kezdetben féltek, abban ma már felismerik az európai érdeket. (Ugy van, ugy van!) Ismétlem, hogy kirelé való érvényesűIésQnknek, Magyarország hatalmi állása megszerzéséaek alsó, második, harmadik éa ntalaó feltétele a belső konszolidáció. (Zajos taps.) Enélktl elveaztettOnk miadent. -r Ma ugy áll a dolog, hogy körűi vagyunk véve szomszédoktól, akikre semmit sem akarok mondani, de akiknek belső megszilárdulása,' nyugvópontra jutása mostani összeállításukban teljesen lehetetten. Földrajzi egység nélkül, természetes gazdasági összefflggés nélkül, kultúrfölény nélkül, homogén erők nélkül modern államot fentartani nem lehet. Ha ezzel szemben Magyarország itt áll, mint a belső rendnek, mint a nemzeti szolidaritásnak, mint a valamennyiünket egyesítő közös hazaszeretetnek az országa, akkor megnyertük a partit, különben elvesztettük. (Kedvező mentalitás,) — A nekünk kedvező mentalitás nem hahgulat, hdkem politikai meggyőződés eredménye és azt hiszem, hogy ez a mentalitás egyre mélyebben fog hatolni a nagyhatalmak lelkébe. A békeszerződés súlyát — merem mondani — a nemzetgyűlés tagjai közül senkisem érzi annyira, mint a békedelegáció tagjai, akik valóságos internáltságban éltek Páris környékén. Egyetlenegy cáfolatot sem helyezhettünk el a sajtóban, amikor rólnnk a legképtelenebb rágalmakat terjesztették. Rendelkeztünk a legjobb fegyverek egész arzenáljával és sem a kormánnyal, *em a közvéleménnyel nem tudtunk érintkezésbe lépni. — Az aláírásnak meglesz az az előnye, hogy összeköttetésbe léphetünk az idegen kormányokkal, az idegen közönséggel és zavartalanul folytathatjuk propaganda-munkánkat és akikre egy pillanatig sem szünök meg gondolni, hozrfjárulhatnnkelszakadttestvéreink helyzetének megkönnyítéséhez. — Íme, tisztelt nemzetgyűlés, beszámoltam azokkal az indokokkal, amelyek engem arra bírtak, hogy a békeszertődés aláírását tolmácsoljam a kormánynak. A helyzet iszonyú presszója folytán nem maradt más hátra, nekem ezt a tanácsot kellett adhom. Azokban az órákban, amelyeket neuillyi elzártságunk szabadon hagyott, foglalkoztam Széchenyi István egy általam nem ismert életrajzával és mondhatom, szomorú benyomást tett Magyarország ébredő, fejlődő korszaka e nagy alakjának elete ama rettenetes benyomások között. Mindig csak arra gondoltam, vájjon Széchenyi mondaná-e most is túlsókat idézett halhatatlan mondását, hogy .Magyarország nem volt, hsnem lesz". Most meg vagyok győződve róla, hogy megismételné ezt a mondását jna is, de hozzátenné: Rajtatok áll I (Hosszantartó viharos taps a Ház minden oldalán.) Az ország hálája Apponyi iránt. Rakovszky István elnök : Igen helyese" mondta gróf Apponyi Albert, hogy itt történelmi pillanatban vagyunk. Azt hiszem, bogy ez a történelmi pillanat nem volna teljes, ha annak mint elnök kifejezést nem adnék. Apponyi Albert gróf azt mondta, hogy a nemzetgyűlés állapítsa meg, ítélje meg, vájjon a békadelegáció helyesen járt-e el. Azt hiszem, hogy gróf Appoiyi Albert és az öt kísérő férfiak, akik sz ország iránt érzett hűséges szeretettől vezéreltetve, vállalták magukra azt a hálátlan feladatot, hogy egy letiport, megalázott, megtépázott ország érdekeit képviseljék olyan helyzetben, amilyent a történelem még soha nem látott, a nemzet nagy elismerésére és hálájára tarthatnak számot Gróf Apponyi Albert azt mondta, hogy a siker elmaradt. Meg kell állapitanom, hogy nem igy áll. Igenis nagy sikert értek el. (Nagy taps.) Megmutatták, hogy ez az ország, amelyet olyan kitűnő férfiak, mint gróf Apponyi Albert és kísérői képviseltek, ez a nemzet nines elveszve, élni kiván és élni fog. Gróf Apponyi Albert fényes szónoki és egyéb tehetségeinek kösz^hetö, bogy a külföld ma máskép ítél meg bennünket, mint nemrégiben. Ez a béke sohs nem lehet békévé és bizonyos, hogy nem is fog igy msradni és ha ez igy történik, az elsősorban gróf Apponyi Albertnek és az öt kiséró kiváló férfiaknak tulajdonitható. Indítványozom, hogy a nemzetgyűlés mondja ki határozatban, hogy gróf Apponyi Albertnek és az őt kisérő égisz békedelegdciónak hálát mond és az egész ország köszönetét fejezi ki. E szavak után az egész Ház féliU és percekig tartó tapssal ünnepli Apponyit. Elnök: Ezt tehát a Ház egyhangú határozatául kimondom. Friedrich István kiván szólani. Friedrich fel akar azólalni.:' Friedrich István: A házszabályhoz kiván szólani. Napirend előtti felszólalásra kértem engedélyt az elnöktől, az elnök azonban azt a választ adta, hogy bejelentésemmel elkéstem. Magyarázatot kivánok árra nézve, hogy miért nem ksptsm engedélyt aspirend előtti íelszóla. lásra. Ma én megzavartam volna ezt a theetrdlu beállítást, amely itt lejátssódott előttünk.. (Nagy zaj.) Az elnök: A képviselő ur összetéveszti 1 nemzetgyűlést saját szereplésével. (Viharos taps.) Friedrich István: Ez a nemzetgyűlés igy tap. solt akkor is, smikor háborúról volt szó. • Elnök: Méltóztassék a házszabályokhoz szólni. Friedrich István: Néha ott is vsn igazság, ahol egyedül áll az ember. Majd meglátjuk hogy hogyan fog viselkedni ez s lemzetgyülS néhány hónap múlva. Rakovszky István: A képviselő ur nem a házszabályokban megállapított módon jelentette be a napirend előtti felszólalást. A képviselő ir aem jelent meg, mint az szokás, az ülés elölt a szobámban, hanem csak akkor jelentkezett nálam, amikor már fent ültem sz elnöki szék* ben. ER igazságosan kezelem a házszabályokat és nem engedem, hogy bármi hiba történjék. Egyébként a képviselő ur 26, vagy 48 órás halasztással felszólalhat sürgős interpellációt vagy indítvány formájában. (Helyeslés). Következik a székesfőváros törvényhatóságának ujjd' alakításáról szóló törvényjavaslat. A fővárosi törvény. Sehandl Károly, Mahunka Imre és Hra József elfogadja a javaslatot. Dömötör Mihály belügyminiszter különösen a főváros destruktív szellemét kifogásolja. Rámutat arra, hogy egy színdarabot,, amely a magyar parasztot buta él szívtelen figurának állította be, óriási tetszéssd fogsdtak a fővárosban. Kéri a javaslat elfogadását. A Ház általánosságban elfogadja a javaslatoi Elnök ezután napirendi indítványt tesz. A legközelebbi ülés csütörtökön délelőtt 10 órakor lesz, napirendje a székesfővárosi térvényjavatlat részletes tárgyalása és kisebb javaslatok. Az elnök ezután 10 percre felfüggeszti ax ülést, ami után áttérnek az interpellációk^ Kisebb jelentőségű ügyekben interpelláltak: Budaváry László és Frühwirth Mátyás. Az interpellációkat kiadják az illetékes minisztereknek. Az ülés háromnegyed 4-kor ért véget, a Budapest, május 26. A Magyarország értesülése szerint Friedrich István engedélyt kapok arra, hogy a holnapi ülésea napirend elöl felszólaljon. A békekötéssel kapcsolatban d fogja mondani mindazt, amit ma akart a Hál előtt kifejte*!. KORZÓ-MOZI .k: Csürortekön, május 27-én. Efl\JR, a csodáló. Cirkuszdráma 4 felvonásbon. Egy kislány és 101 kérö. Vígjáték 3 (elvonásban. Előadások hétköznapokon \ 7 éa 9 órakor. Vasárnap. 3, S, 7 ée 9 árakor. 14 Mf *M«to • • érét (IfiMt • mjlri Milkti UrtiM. A Tevéi nagygyűlése. Budapest, május 26. A Területvédő Ligi szerdán délelőtt nagygyűlést tartott a Vigadóban, hogy tiltakozzék a béke aláirása elles. Okoliesányi László elnök beszédében azt mon* dotta, hogy a kormánynak, mielőtt a békeszerződés aláírására határozta magát, előzően bútositani kellett volna azokat az ígéreteket, amelyek a szerződésben foglaltatnak. Wolj Károly beszéde után Lipnowszky Pál, az Ébredi Magyarok Egyesületének igazgatója az angol munkáspárt jelenvolt képviselői előtt angolai tolr.ácsolta a beszédet és kifejtette, hogy Magyarországon nincs fehér terror, erről mo4 alkalmuk lesz meggyőződni. Majd Fwjovott angol kiküldött beszélt.. Meleg slavakktl köszöntötte a nagygyűlést. Elmondta, hogf azért jött társaival Magyarországba, hogy személyesen győződjenek meg a magyar ntuskásság viszonyairól. Be fog számolni Anglia* ban a nagygyűlésről is. Férfi öltönyök, női ruhák, Cljp Luoza József KMlnczq-U.14. o Teleion 10-75. i« Fióküzletek: Mikszáth Kálmán-u. 9. Valéria-tér és paprikapiac sarok Is Gizella-tér J