Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-21 / 115. szám

Ára 1 korona. és kladékivauli SZSGEB, Í0L»004—ZOKT-WOAROT 4. SZÁM éa kladéMvatal t»l*f«aja : ELÓFIZETESI ARA: •féai «r« 280.- K negyedévre 78.- K féUvr* . 149.— K »tf hósapra 24.— K 'T*m 1 ko-ons Nyomda: SZEGED, PETÓri SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM 14-34. Szeged. 1920 IX. évfolyam 1Í5. szám. Péntek, májua 21. Ábrányi Emil. Irts: Juhász Gyala. Hölö lettem átadom a földnek. Hogy helyettem hocton létre mást, Küasöbén aa örök ehnulásnsk Üdröslöm az örök haladást I mondotta a fiatal éa lángoló költő, Ábrányi Emil, akinek nemet és tiszta alakja e nemtelen és durva világból végképpen eltávozott. Ábrányi Emil jó és igaz ember volt, jó és igaz Költó. A nagy ideálok tüzében égett, mindvégig Ifjú bittel és töretlen lendülettel: a haza, a szabadság, a nép, a haladás és demokrácia őszinte és bátor énekese volt. Egy epigon irodalmi korszakban a saját fényében ragyogott, a maga hangján dalolt, két másik érdemes társával, Kiss Józseffel és Enárödi Sándorral együtt. Az uj korszak uj költője, aki látta Adyt es együtt énekel éz küzd Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel, meghatott lélekkel, a szeretet és tisztelet érzésével hajtja meg zászlaját Ábrányi Emil ravatala előtt és az elismerés el nem hervadó koszorúját teszi a koporsóra. Nekem fiatalságom egyik szép és mély élménye volt Ábrányi Emil költészete, a Budapesti Naplóban és A Napban megjelent ünnepi verseit rajongással olvastam és kivülröl megtanultam. Ábrányi Emilnek két nagy emberi és költői eszményképe volt: Petőfi és Victor Hugo. A régi Petőfi-Társaság első emberei között, a Petőfi-kultusz legderekabb ápolói sorában állott Ábrányi Emil, aki a márciusi idus minden évfordulóján egy nj óda virágait fonta a világszabadság költőjének dicsőség fényében tündöklö homlokára. Hugo Victor szabadság és emberszerető humanizmusa erősen és mélyen hatott Ábrányi Emil lelkére, aki a független Magyarország és a valódi demokrácia egyik első magyar poétája lett. Müveit és gazdag szellem volt Ábrányi Emil, a nyugati kultura alapos ismerője, Lord Byron Don Jüanjának és Edmond Rostand két ragyogóan szellemes színjátékának, a Cyrano de Bergeracnak és a Sasfióknak (L'Aiglon) mesteri magyar tolmácsolója. Ábrányi Emil költészetének főleg erkölcsi tartalma jelentős: ö volt talán utolsó kiváló szószólója a valódi liberalizmus eszméinek a magyar költéret történetében. Magyarsága valóságos hitvallás volt: néptink jogai és iauzai mellett. Kossuth és Petőfi népét énekelte Ábrányi Emil, a szabadság és haladás nemzetét. Rendületlenét hitt a magyarság nagyszerű elhivatásában, fajunk örökkévalóságában, de érezte és vallotta, hogy a haladás és emberség nagy gondolatainak megvalósítása a mi eift^ai missziónk lényeges programpontja kell, hogy legyen mindenkor. Ábrányi Emü a magyar nyelv egyik sajátos és virtuóz müfésze volt, példátlanul lendületes és szárnyaló, a jambusnak egészen egyéni veretet adott a magyarban és bár az impresszionista lira finomságaihoz és bravúrjaihoz nem jutott el, a színes és tüzes pátosz hangját elsőrendűen szólaltatta meg. Családi ékfe baldog és tiszta idill volt, merő költésiét, Ábrányi Emil modorában. A maradék magyarság mélyen meghatva áll a megdicsőült elhaayatló földi teteme előtt és a aaegéay, fájdalmas atód elisméte'i az ö szavait: Megint személyes ügy a nemzetgyűlésen. — Interpelláció a gabonaellátásul. — W afai stép e földön, Hiit u égbolt rs^táss fenn. JHui* éiet örMfts escioftnf.. ne tu^4|á|, lángéit mereiei Budapest, május 20. A pünkösdi ünnepek előtt tartott utolsó nemzetgyűlés személyes üggyel telt el ismét. Barla Szabó Sándor támadta Bárczy Istvánt azzal, hogy po'gármestersége alatt milliókat szerzett, ezzel tztmben adósságait a barátainak kellett kifizetni. Bárczy a támadásra hosszasan válaszolt és sorra cáfolta a vádakat. Sajnálatos, hogy a nemzetgyűlés még m ndig a személyes viták helye. Az interpellációk közül érdekes volt őrgróf Pallrvieini interpellációja az ország gabonaellátása és a kivitel tárgyában. Rakovszky István elnök háromnegyed 11 után nyitotta meg az ülést. Napirenden a fővárosi törvényhatóság újjáalakításáról szóló tf>; vényjavaslat folytatólagos tárgyalása szerepel. Első felszólaló báró Szterényi József, aki a livárost védelmébe veszi a nemzetgyü'ésen egyes szónokok részéről elhangzott vadakkal szemben. A bolsevizmus bűneiért nem lehet Budapest összességét vádolni. Védelmébe veszi Budapestet ama vádakkal szemben, amelyek azt akarják bizonyítani, hogy Budapest nem keresztény. Ne csak Budapest iskoláit, hanem az összes iskolákat államosítsák. Ha valaki kétségbevonja, hogy keresztény irányzatnak kell uralkodni, azt le kell taposni. Nincsen olyan magyar zsidé, nem beszélhetek azok nevében, mert én protesiáns vagyok, aki kétségbevonja, hogy Magyarországot keresztény szellemben kell kormányozni. Foglalkozik a kisipar* ügyével, hangsuíyoz'a, hogy érzelmi kapcsolatot kell Budapest és az ország között teremteni, a javaslatot elfogadja. Szterényi után személyes kérdésben Bárczy István szólalt fel. Barla Szabó József — úgymond — tegnap egy közbeszólás alakjában azt a kijelentéstQtette, hogy (ó Bárczy) számoljon el millióival,' amelyeket nem tisztességes uton szerzett. Kijelenti, bogy amig ezt az állítását Barla Szabó be nem bizonyítja, addig azt közönséges rágalmazásnak tekinti. Barla Szabó József személyes kérdésben szólalva fel elmondja, hogy az újságban olvasta, hogy Bárczy adósságait a barátai fizették ki és egyszer fizetési halasztást is kért, most p-:dig milliói vannak, ó és barátai már a kommün elölt egy sportegyletet alakítottak, amelynek célja közé számították azt is, hogy a közéletet purifikálják és ellenőrizzék azt, hogy a közéletben működő egyének tiszta múlttal bírjanak. Ezekben az újságokban olvasott kijelentéseket Bárczy meg nem cáfolta, ezért ő kénytelen azokat igazaknak elismerni. (Nagy zaj. Pető Sándor: Hol olvasta ? Ugrón Gábor: Aljas hazugság! Bárczy: Hazugság!) Barla Szabó József: Bárczy amikor kilépett a közéletből, már gazdag ember volt. Olvasta, hogy Bárczy egy svábhegyi villát vásárolt másfélmillió koronáért. (Bárczy: Nem igaz f Nagy zaj a demokratapárt soraiból, viharos felkiáltások: Hazugság I) Elnök: Egy képviselő ellen súlyos vádat emeltek. Bárczy kijelentette, hogy amig ez bizonyítva nincs, közönséges rágalom, Barla Szabó képviselő most állítását igazolni igyekszik, felkérem a nemzetgyűlést, hallgassák meg és a nemzetgyűlés azatán megformálhatja <z ügyben az ítéletét. Barla Szabó nagyon örülne r.eki, ha meggyőzné ót bárki arról, hogy ezek a hirek nem igazak, de amig áBrczy meg nem cáfolja a hírlapi híreket, azokat igazaknak kell elfogadnia. Bárczy István személyes kérdésben kijelenti, hogy nem igaz Btria Szabónak az az állítása, hogy ö vagyontalanul került a polgármesteri szekbe; nem igaz, hogy milliói volnának, számbavehető vagyona sincs. Ugy emlékszik, hogy az a cikk, amelyre Barla Szabó József hivatkozik, A Nap cimü lapnak a közleménye. Abbén as újságban egy közlemény jelent meg róla, amelyben, hogy Bárczy közéleti tiszta szereplését jellemezzek, azt iriák, hogy még adósságait is barátai fizették ki. Ez az adat azonban nem igaz és hogy ö nem cáfolta meg az emiitett dicsérő cikkben foglalt e (éves állítást, annak az az oka, hogy azt gondolta, ugy sem sokan olvasták es miért cáfolja meg egy dicsérő cikknek kéteo adatait. Kijelenti, hogy nem igaz. hogy barátai valaha adósságot fizettek volna ki őérte. Az sem igaz, hogy másfélmillió koronáért a Svábhegyen villát vásárolt volna. A nemzetgyűlés elbírálása alá bocsájtja azt, hogy egy nemzetgyűlési képviselő ilyen módon őt megrágalmazta. Az elnök ezután szünetet rendel el. Szünet után Bárczy István szól a fővárosi törvényjavaslathoz és sorra cáfolja lísetty támadásait. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök javasolja, hogy a legközelebbi ülést szerdán tartsák és hogy pénteken minél többen jelenjenek meg a budavári emlékünnepen. Rakovszky elnök napirendi indítványát a Ház elfogadja. Félkettőkor átférnek az interpellációkra, őrgróf Pallavicini György a gabona forgalomba hozásának régi rendszeiét nem tartja helyesnek, mint a szabadforgalmat sem, csakis a kettő kombinációját. Javasolja, hogy három kategória állapittassék meg az árakat illetőleg. Gabonánk külföldi exportjának nagy része lett a valuta megjavításának dolgában. Kérdezi a földmivelésügyi minisztert, miként old<a meg a kormány ai ország ellátása és az export kérdését. Rubinek Gyula kijelenti, hegy a belföldön bizonyos tekintetben szabadforgalom lesz, de kivinni csak a kormánynak szabad majd. Az erre vonatkozó rendeletek különben a jövő héten fognak megjelenni. Gyömörey György az árvizsgáló-bizottság szervezetét támadja, kifogásolja, bogy nincs elég szakembere. Kérd: a kereskedelmi minisztert, hogy hajlandó-e a bizottságot átszervezni. Az interpellációt kiadják a kereskedelmi miniszternek. Az ülés 3 órakor ért véget A magyar béke. Budapest, májtJs 20. Csütörtökön reggel érkezik meg Párisból Praznovszky Iván rendkívüli követ és még aznap folyamán eljuttatja a békekonferencia főtitkárságához a jegyzéket, amely a magyar békedelegációhoz Miilenad által intézett kérdésre megadja a választ. A kérdés tudvalevően az volt, hogy a delegáció föl van-e hatalmazva a békeszerződés aláíráséra.