Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-16 / 111. szám

DBLMAQYAR0R9ZA0 HIREK — Dr. Vatek főispán jelöltsége. Az oros­házai kerületben a keresztény nemzeti egyesülés pártja szerdán, e hó 12-én megalakult. Elnök lett dr. Bertóthy Károly, fótitkár lett jászai Horváth Elemér iró. a végrehajló-bizottság eliöke dr. Külley Pál. A párt egyhangú lelke­sedéssel a kerület képviselőjelöltjévé dr. Vasek Enöt, Szeged város kormánybiztos-főispánját jelölte, aki a kerületet most járja be és pünkösd vasárnapján mondja beszédét Orosházán. Erre az alkalomra meg fogja látogatni a kerületet Haller István kultuszminiszter is. — Ko»«uth Ferenc Özvegye meghalt. Budapest­ről jelentik: Ozv. Kossuth Ferencié született Kvassay Mária 65 éves korában a János-szanatórium­ban meghalt. Két héttel ezelőtt utazott el Budapestről Győrszeatmiklósra, hogy ott lakó nővérét meglátogassa. Megérkezése után hirtelen rosszal lett, ugy hogy vissza kellett hoini Budapestre. Kezelő orvosa súlyos epebajt konstatált rajta. Vasárnap délután temetik el a Kere­pesi-mi temetőből. *v — P. Zadravecz litván kinevezése. A hi­vatalos lap közli, hogy a kormányzó páter Zadravecz Istvánt, a szegedi ferencrendi ház fő­nökét, az V. rangosztályba való egyidejüiegi besorolása mellett, a magyar nemzeti hadsereg katolikus leikészetének vezetésével bizta meg. — Rémhírek a devalvációról Devalváció­ról, „turul" pénzről terjesztenek rémhireket ismét a spekulánsok. Báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter a következőkben cáfolja meg a híreszteléseket: — A valótlan hirek a tőzsdéről indultak ki. A megtorlás ezúttal nem fog elmaradni. Intézkedtem mindenekelőtt, h >gy a terjesz­tett valótlanságok cáfolatát a legközeleb i napon a tőzsdén kihirdessék. Egyúttal meg­bíztam a tőzsde kormánybiztosát, hogy in­dítsa meg a vizsgálatot azok ellen, akik ennek a himek kezdeményezői és terjesztői voltak. Ezeknek az akcióknak tisztára speku­lációs célzatuk van, mirt ezúttal semmi olyan kormányintézkedés nincs tervbevéve, "amely­ről a spekuláció beszél. — Az iskolák kiürítése. A szegedi iskolák hosszú évek óta szomorú állapctbia, szUk kor­látok között szolgálják a közoktatást. A gyer­mekek egyrésze hónapokig tartó szabadságban csatangol, vagy nyomorúságában újság-, gyufa-, vagy .cigarettaárusítással virrasztja át az éjsza­kákat.' A város hatósága örökösen sürgeti az iskolák kiürítését a hadügyminiszternél, jórészt azonban eredmény nélkül. A Szentgyörgy-téri iskola, a rókusi iskola, a III. kerületi polgári iskola és a felsőbb leányiskola még mindig a katonaság elhelyezésére szolgál. Az alsóvárosi és az uj felsöipariskola rnár üres, de oly rossz állapotban vannak, hogy kijavíttatásuk hosszú időt igényel. A tanács újból felirt a hadügy­miniszterhez az iskolák kiürítése tárgyában, most azonban több reménnyel, mint eddig, mert a Munkásotthon kiüriiésável a katonaság nagyobb férőhelyhez jutott, ugy, hogy az isko­lákat részben nélkülözhetni fogja. — A villamosvasút megrongált felszerelései. A város mérnöksége megvizsgálta a villamosvasút üzemét s arról részletes jelentést nyújtott be a tanácsnak. A jelentés szerint a villamosvasút szeme, a sínek, a talp­fák, a lirák és kábelek megrongált állapotban vannak. A tanács az üzem igazgatóságát felhívja a javítások végeetetésére s egyben átir a vasúti és hajózási fő­felügyelőnek, hogy tartsa meg a féiévenkint kötelező ellenőrző szemlet, amelyet már évek óta nem tartot­tak meg. — Közel négy milliárd hamis pénzt gyár­tott a kommün. Budapestről jelentik: A bolseviki garázdálkodás pénzügyi dolgaiba az ügyészség külön vizsgálatot indított. A vizsgá­latot már befejezték és megállapították, hogy A kommün összesen 3719 millió hamis pénzt bocsátott ki. — Állást, foglalkozást kaphatnak a hatósági munka­közvetítés utján (Templom-tér 8. sz.): 3 kovács, 7 bog­nár, 2 kocsifenvezd, 12 férfiszabó. 2 francia varrónő. 1 papucsos, 7 fodrász, 1 kádár, 1 faesztergálvos, 14 ács, 1 cimiró, 2 kifutó fiu, 2 fürdőmester, 3 folyóirat­terjesztő, 1 udvaios, 5 kocsh. Tanoncok: 7 bognár, 3 asztalos, 3 mülakatos, 2 kárpitos, 1 kelmefestő. 2 villanyszerelő. A női oszt*.yon állást kaphat: 63 min­denes háztartási alkalmazott, 74 mindenes főzőnő — Tonelli Sándor Magyarország a világ­politikában címen aktuális tartalmú, érdekes tanulmányt adott ki, amely népsz<irten ismerteti a mai helyzetet és a jövő esélyeit. A csinos könyv ára 6 K — Kőszegváry Lajos meghalt. Az Osztrák­Magyar Bank nyugalmazott fönöke, Kőszegváry Lajos, aki az árvíz utáni időben került Sze­gedre és a bank szegedi fiókjának élére, hosz­kzas betegség után elhalálozott. Már jó ideje, hogy nyugalomba vonult, atai után egy kis időre Győrbe költözött, de csakhamar visszatért Szegedre, amelynek haláláig hűséges polgára maradt. Az utóbbi időben állandóan beteges­kedett és nagy tnagára maradottságában csak akkor vidult fel, ha jó ismerősei meglátogatták Vidra-utca 3. szám alatt levő lakásán. Szív­szélhűdés vetett véget munkáséletének. — A közkertek pnsztltása A város kö-.rendészeti közegei nein fordítanak elég gondot a közictriek ép­ségének őrzésére s ennek az eredményeként jelent­kezik, hogy a közönség szabadon tapossa a S efánia füvét s szaggatja a korzó virágait. A zöld gyepek, lombok megőrzését pedig egészségügyi szempontból is elsőrangú követelménynek lehet minosi.eni. Újszeged, ahol szigorúan büntetik a virágok pusztítását, még ma is megőrizte dus lombjait és gyepes részeit. Helyes lenne erélyesebben fellépni a közkertek pusztítói ellen, különösen pedig az iskolákban kell a gyermekeket a zöld lombok fontosságára kioktatni. — Papirost kap a aajtó. A papirhiány következtében megszűnéssel fenyegetett sajtó megnyugta.ására a miniszterelnök a következő kijelentést tette: Papicos lesz. sajtóra feltétlenül szükségünk van. — A város emeli a házbért. A város tanácsa el­határozta, hogy a javadalmi pilótában lévő üzlethelyi­ségek bérét a francia 25 százalék•» emelés beleszámí­tásával még 75 százalékkal emeli fel, 1920 november elsejétől. — ötvenezer német bankhivatalnok sztrájkja. Berlinből jelentik: A birodalmi munkaügyi minisztériumban a bankhivatalno­kok követelései ügyébsn folytatott tárgyalások megszakadtak. A lapok jelentései szerini több városban a bankhivatalnokok mir sztrájkba j léplek. Eddig több. mint 50 ezer bankítivatil- ; nok higyta ab'3a a munkát. — Kocsiforgalom a korsón. Ottovay Károly vaskereskedő beadvánnyal foulult a város tanácsához, amelyben kéri, Hogy a nyári sétaidény alatt tiltsák be az autók és kocsik közlekedését a korzón. A tanács legközelebbi ülésén tárgyalja az ügyöt s valószínűleg helyt ad az indokolt kérelemnek. — A román demarkációs vonalon való. átutazás. A román demarkációs vonalon át­átazni szándékozó közönség utazási engedélyt at illető hatóság által szabályszerűen kiállított és záradékolt útlevél fölmutatása mellett a szegedi körletparancsnokság 2. ügyosztályában nyerhet. — Tiszta szeszt vesz n város. Ba.ogh Károly városi tanácsnok bejelentette a inai tanácsülésen, hogy a Gessler Sigfried-cég ajánlatot tett neki nagyobb­mennyiségü 100 százalékos tiszta szesz szállítására, 153 koronás árban literenkint. A tanácsnok tárgyalá­sokat kezdett P a t z a u e r Miksa szegedi szeszragy­kereskedóvel, aki hajlandó a szeszt a megjelölt árban ipari célokra átvenni loari célokra előnyösen leliet a szeszt felhasználni, még ebben a magas árban is és a város tanácsa belement az üzletkötésbe, azzal a fel­tétellei, hogy a szeszt Szegeden árusítják ki s csak a felesleget s abad kivitelre szánni. — Fuchs Ervin, a budapesti Szemere-zeneiskola főtanszakának volt tanára növendék-hangversenyt rendez folyó hó 20-án este fél 7 órakor a Tiszában. Jegyek Bárdnál. — A Lazarowltz-cég közpenti agenturája TricSat­ben. Elsőnek jelentjük a szegedi Közönségnek, hogy az országoshirü Lazarowttz H. l.ázár ügynökségi cég Triesztben központi agenturái állított föl. A cég temesvári és szegcdi ügynökségei továbbra is az eddigi nagy területen fejtik ki széleskörű tevékenységüket, mig a trieszti közpon'i ügynökség működési köve Alexandria. Kairó, Portsaid és egész Kis-Ázsia terü­letére ki fog terjedni. A Lazarowitz-cég működése ezzel az országos jelentőségen fölül is messze ki fog emel­kedni. A szegedi képviselő M ü 11 e r Ferenc lesz Temesvárról. URáNI rt­MAQY. TUD. SZÍNHÁZ TELEFON-SZÁ* 871 Héllön és kedden, május 17 és lC-án MARIA FEIN, az ismeri német művésznő felléptével Doktor RaimunduSs Fantasztikus dréino 4 rész' en. Előadások d. u. 5, '/ és 9 órokor. 2 Szeged, A bolyongások idejéből. Elmúlt már negyedszázada is, hogy Fíumébál, az Unearo-Croatatól megérkezett a Ragujába szóló ha16 szabadjegyünk, már mint ftékefl Antalé és az enyém. Felcihelődtünk és útnak indultunk lélvix idején áa agy estét töltve Fiúméban, ahol most készül magát ia a levegőbe röpíteni signor Rapagnetta, azaz hogy D'Annunziv, masaap elindultunk Raguiéba. A klima­tikus helyen, a Via San Giorgio 5. szám alatt kaptunk szobát, Ivaaov Olimpiáéknál. Ha szép volt az Idő, ' Lacroma-szigetén töltöttük a napot, ha esett, ami gyak­ran megesett, a lakásunkon tartózkodtunk igy történt egy vasárnapi napon is, amikor Raguzából Canossába, * vagy az Omblához szoktak kirándalni az ambarak. « Tehát otthon maradtunk és hal'gattuk Ivanov Olimpia zongorázását. Társaságunk megszaporodott, mert meg­érkeatek signorína Olimpia barátnői, akiknek a haja olyan fekete volt, mint az ében és a szemük szikrázón, mint a gyémánt. A signorinák olasz operaáriákat zon­goráztak, amiket dúdolgatni próbáltam. Tetszett nekik, í hogy ismerem az olasz operákat és megkérdezték, hogy honnan ? — Hogyae ismerné, — szólt Békefi — hissea a lapom zenereferense. — Ah, ah, csodálkoztál, a kisasszonyok és kérlelni kezdtek, hogy zongoráz/.am. Sosem rongáltam még a < pedált, meg a zongora billentyűit, sem a mások faiét és persze, nem álltari kötélnek. De a signorinák addig kértek-könyörögtek, míg végre — játékos Is volt a kedvem — engedtem a kérésnek és a zongorához UJ­tem. Békefi magára teriiette a plédjét és kiment a sze­bából, de előbb megfenyegetett és azt mondta, hogyha a magyar névra szégyent hozok, nem ill velem többé *zóba. Én vertem, ütöttem a billentyűket, érzést, meg % művész elmélyedést mimeltem és mikor befejeztem a játéknak nevezett, minden rendszert nélkülöz* kálim ­pálást, a signorinák iszonyúan tapsoltak és egyre evvi­váztak. A tapsra, meg az éljenzésre bejött Békefi, aki csodálkozva szemlélte a lányok extázisát. — Hogy nem tudsz zongorázni, azt tudóin, de hogy ezek a fekete ördögök abszolút nem értenek a zongo­rához, most már le merem tenni a főesküt. Hanem kezdem már elhinni, hogy néha még a bontófésü is elsül . . . Az első pár esztendőben, amikor négyheti tartóz­kodásra San-Remoban huztuk meg magunkat a Caaino Municipale, amelynek épületében az uj szinház nyert e helyezést, még nem volt felépitve A régi, rozoga színházban tartották a vendégszereplő társulatok elő­adásaikat, a többek között Coquelin társulata is, amely szinrehozta Constantin abbét, a címszerepben Coqueiinnel — Ezt megnézzük, — szólt Békefi AAtal. Jegyről akartunk gondoskodni, de Lisbet asszony' aki szőke volt, mint Velence Asszel és tulajdonosa a Hotel Viktoriának, azt mondotta, hogy majd ö páholy^ jegyet hozat, hogy együtt mshessünk az előadásra. Az ajánlatot elfogadtuk és egypár olasz hotel-vendéggel együtt néztük végig a francia előadást, amely szép volt és különösen jó benne Coquelin. Az első felvonás után a nézőtér internacionális kö­zönsége erősen tapsolt, a mi páholyunk se fukarkodott az elisrieréssel. Békefi felém fordult és azt mondta: — Si.ép, szép, de hogy jön a Coquelin ábrázolása a uii Ujházink ragyogó és megközelíthetetlen művésze­téhez I Lisbet asszony figyelmes lett a beszédünkre és meg­kérdezte, hogy tetszik az előadás és különösen Coquelin játéka? Békeu teljes elismeréssel nyilatkozott as elő­adásról, dicsérte Coquebnt is, de megjegyezte, hogy nekünk nagyobb művészeink vannak. Es nótát mondon Újházi művészetéről, rendkivüliségéről és arról a meg­vesztegető bájról, ami annyira jellemzi Újházi Constanua abbéját. A lelkesedés pirja öntötte el az arcát, a szeme ténylett a boldogságtól, amikor a magyar színészet nagy­jairól, kivilóságairól beszélt. Elfáradva a temperamen­tumos magyarázattól, hátradőlt a székében és átadta a szót nekem. A meghatottság fojtogatta a torkomat, hogy Újházi abbéjára emlékeztem. És magyarázni kezd­tem, mit hogyan csinál Újházi, miben áll a művészete és mi a művészetének a nyitja, foglalatja. — Nagy patrióták ezek « magyarok, — szólalt inef ai egyik római olasz. • « — Azok is vagyunk, — válaszolt Békefi — de gazdagok vagyunk nagy raüvésaekben is. Ha a kUlfOid értené a nyelvünket, a magyar sainészek elbűvölnék a külföldet színjátszásuk páratlan erejével, nagyszerű­ségével. A francia Coquelin nagy színész, de a mi Ujnázink nagy művészi Lisbet asszony tapsolni kezdett és megszorította Békefi kezét, majd azt ajánlotta, hogy írjunk üdvözlő lapot a nagy magyar Constantin abbénak. Igy történt és amikor Budapestre értünk, Újházi meghatva köszöate meg a megemlékezést. — Szép és kedves, hogy irtatok, de tudjátok-e, hoay jobb szerettem volna én onnan írni nektek, Szegedre, akár Coquelinről is ... • t • » Kelemen József Szeged, Kassuth Lajes-sugáiut 30. sc " •T tl "1 Bntarsaállitáat, favaraaáat helyben < dákra lagol—óbb árban vállal. Telefon ia vl­1941. Kárpltoa munkát elsőrendi kivitelben kéeatt BALOGH SÁNDOR kárpitos-mester. Kossuth l.aios-sugárut 6. Telefon 12-03. 198 Tatefaa ta -#3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom