Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-15 / 110. szám

2 DBLMAQYARORSZAO Stoted, lfjg májú 1* Tiltakozások a békeszerződés ellen. A szegedi menekültek gyűlése. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön dél­előtt 11 órakor gyűlést tartottak a Szegeden tartózkodó menekültek a városháza zsúfolásig telt közgyűlési termében. A gyűlést a Székely Szövetség hivta össze a békeföitételek ellen való tiltakozásai Berzenczey Domokos városi főmérnök mondott megnyitóul lelkes beszédet. A szenvedésekről szólt, amelyekben a romá­noktól megszállt tertleteken van részftk a magyaroknak. A megalázésokat a végtelen­ségig nem türhetjük, amint ennek már két­ségtelen jelei is mutatkoznak. A Himnusz után, amelyet a közönség a tanítóképző énekkarával együtt énekelt, Szíjgyártó Albert terjesztette elő szép beszéd keretében egy­hangú lelkesedéssel elfogadott tiltakozó hatá­rozati javaslatát. Utána a Délvidéki Liga nevében Krümer Tamás, Arad város nevében Bánóczi Árpád, a TEYÉL nevében Zsirkay János beszélt. Berzenczey Domokos zárszavai után a Szózat éneklésével ért véget az im­pozáns tiltakozó gyűlés­Nagy tUntetés Budapesten a békeszerződés ellen. Budapest, május 14. A Tevéi kezdeménye­zésére 124 egyesület rendezett csütörtökön nagy tüntetést az igazságtalan és kegyetlen békeszerződés ellen. Az Országház-térről a Millenniumi-emlékoszlop elé vonultak, ahol Karafiáth Jenő képviselő mondott lelkes beszédet, amelyet ezekkel a szavakkal fejezett be: Árpád megszerezte, mi megtartjuk. Magyarország tragikus helyzete. Genf, május 14. A Baseler National Zeitung vezetőheiyen azzal a tragikus helyzettel foglal­kozik, amelybe Magyarország jutott a béke­feltételek átvétele után. A cikk rámutat arra, hogy a határ megvál­toztatása egyáltalán nem áll többé a béke­értekezlet módjában még akkor sem, ha a Legfőbb Tanács teoretikusan erre hajlaudó lenne, minthogy Magyarország szomszéd álla­maiban a nemzeti mozgalom most épp olyan heves, mint magában Magyarországban. Az uj államok tehát elszánt ellenállást tanúsítanának a Legfőbb Tanács minden kísérletével szemben, amely arra irányulna, hogy má6 nemzetiségek számottevő kisebbségeit ismét a magyarok alá rendelje. Szurmay a miniszteri felelősségről. Budapest, május 14. Miután Szterényi a forradalomelötti kormányok felelősségének kér­dését is fölvetette, most ebben az ügyben nyilatkozik báró Szurmay is, a Wekerle­kormány honvédelmi minisztere. — Hibáztatják egyesek, — mondotta — hogy mi annak idején elmulasztottuk letartóz­tatni Károlyit és társait és hogy 1918 október végén nem hirdettük ki a statáiiumot. Ulólag könnyű Hy vádak emelése. Károlyi személye ellen egyedül gróf Károlyi Imre lépett fel, hazaárulással vádolván őt. De a megindított birói eljárás folyamán nem lehetett annyi ter­helő 2datot felderíteni, amelynek alapján Károlyi képviselői immunitását felfüggeszthettük volna. Azóta persze van elég terhelő bizonyíték. A katonatanácsról már október 28-án tudott a kormány és el is rendelték elfogatásukat, azonban oly ügyetlenül vonultak fel ellenük, hogy mindnyájan egérutat nyertek. KORZÓ-MOZI .TzK Szombaton és vasárnap, május 15. és 16-án. A német filmgyártás remeke! Az örök ifjúság. Dráma 5 felvonásán. — A lőszerepekben C-ROLA TOLLLE és WERNLR KRAUS. l löadások kezdete hétköznap 7 és tt órakor. Vasárna3 <1. u. 3, 5, 7 és 9 órakor. A Kereskedők Szövetségé­nek gyűlése. (Saját tudósítónktól.) Csütörtökön délelőtt tartotta a Kereskedők Szövetsége ezidei rendes évi közgyűlését a Kereskedelmi és Iparkama­rában. A közgyűlést Schweiger Miksa elnök nyitotta meg. Üdvözli a megjtlenteket és Ottovay Ká­rolyt ajánlja tiszteletbeli elnökké. A gyűlés az ajánlatot egyhangú lelkesedéssel elfogadja. Az elnöki megnyitó u'án dr. Landesberg Jenő titkár az évi jelentést ismertelte. Majd rámutatott arra, hogy három irányt kell a kereskedőnek szem előtt tartani. — Az első irány az, — mondotta a titkár — hogy Magyarország területi integritásáért min­den kereskedőnek tűrhetetlenül törekednie kell. Nem szabad soha belenyugodnunK abba, hogy hazánkból egy csöppnyi rész is idegen állam­hoz csatoltassék. Mi kereskedők ez eiitn har­eolni fogunk teljes erőnkből. A második irány legyen minden kereskedő előtt, hogy segítsen sorunkat megtisztítani a hozzánk befurakodott illegális kereskedőktől, a láncosoktól és árdrá­gítóktól, akik nem elégszenek meg a tisztes­séges kereskedői haszonnal, hanem kiuzsoráz­zák a fogyasztókat. Végül a harmadik irány az alkalmazottak tisztességes fizetése legyen, hogy jó fizetés mellett jó alkalmazottakat kapjunk. Landesbeig titkár beszédét a közgyűlés gyakran tetszésnyilvánítással szakította félbe. Az évi jelentéshez Bacsó Arnold, dr. Kor­mányos Benő és Stauber Miksa szóltak hozzá. Ezután dr. Szathmáry István, a Menekülteket Védő Szövetség képviselője állott fel szólásra és kérte a kereskedőket, vallás és felekezeti különbség nélkül adjanak az emberbaráti célra, a menekültek felsegitéséhez. Szövetség van, melynek tagjai a mai mun­kátlanság közepette is áll. Mi nemcsak az örö­kösen zaklatott kereskedöosztályhoz fordulunk, de a gazdatársadalmat is fel akarjuk rázni, mondotta. Ezután dr. Biedl Samu szólalt fel : — Be kell vallanunk, — úgymond — hogy a gyűjtések nagyobb részét a kereskedő-osztály adta. Nem kérkedni akarunk ezzel, söt örüiürik, hogy megtehettük és segítséget nyujlhattunk. De el kell azt is ismernünk, hogy ezt soha ; nem méltányolták. Erkölcsi kötelességünk a menekülteket segíteni, ha utólag sárral dobál­nak is meg ezért. Szomorú, hogy a gazda­közönség, amely a háborús konjunktúrák által bekövetkezett vagyongyarapodásból szintén ki­vette a részét, elzárkózik az adakozás elöl. A beszédét a közgyűlés élénk helyesléssel fogadta, majd Holtzer Tivadart ujókg 3 évre elnökké és dr. Landesberg Jenőt titkárrá válasz­totta meg. Dr. Kertész Béla, a Szövetség ügyésze, a vidéki kereskedötársadalom megszervezését is­mertette. Rámatatott arra, hogy a vidéki keres­kedők érdeke legtöbbször ellentétes a fővárosi kereskedők érdekével. Épen ezért szükségesnek látják, hogy egyetemes vidéki szövetséget léte­sítsenek. Ez érdekek leginkább Szegedhez kapcsolóJnak, mint az Alföld legnagyobb ke­reskedelmi empóriumához és ezért Szegeden kell megteremteni a vidéki kereskedelmi központot. Mindazok a városok, melyek eddig Nagyvárad es Temesvár érdekeltségébe kapcsolódtak, most mindinkább Szegedhez vonzódnak. A gyűlésen már meg • is jelentek a következő városok kereskedői küldöttségei: Csongrád, Makó, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szentes és Nagykőrös. Nóvák Ferenc hódmezővásárhelyi kereskedő jelentette be a vidéki kereskedők csatlakozását. Vértes Miksa szavai után az elnök bejelentette, hogy eddig Hódmezővásárhely, Orosháza, Csongrád, Békéscsaba, Szentes es Makó váro­sainak kereskedelmi testületei jelentették be csatlakozásukat és azután a gyűlést bezárta. Bste a Kass étiermében vacsora volt. OOOOOQOCOOOOCoooo Brilliánsokat, használt ékszereket, arany es ezüst régiségeket ige:, magas árban meo- i k2SL*. Fischer Testvérek Lejárt a lakbéremelések határideje. Nem szabad tnlmagas béreket követelni. (Saját tudósítónktól.) Péntek déli 12 órakor járt le az a határidő, ameddig a háztulajdono­sok az uj lakbérrendelet szerint megengedett béremelést a lakókkal közölni kötelesek voltak. Minthogy a négynél több szobából álló lakások és az üzlethelyiségek bérének emelése szabad egyezség dolga, Szegeden is túlzott követelé­sekkel léptek föl egyes háztulajdonosok. Nem­csak nagylakások, nagyüzletek gazdag tulajdo­nosait lepték meg kétszeres, háromszoros, négy­szeres emeléssel, hanem a kismühelyek és boltok bérlőit is, tekintet nélkül arra, hogy szerencsés konjunktúrák alapos kihasználásával vájjon ezek a kisemberek is meggazdagodlak-e, vagy sem. A lakáshivatalnak nagyon meggyülik most a dolga, annyi bizonyos. Tömérdek elbírálni való esete lesz augusztusig, amikor a lakbér­emelések érvényre ju.nak. A panaszolt bér­emeléseket esetenkint kell majd a lakáshivatal­nak elbírálnia. A lukbérrendelet ugyanis csak a kislakásokra nézve állapit meg határt a bér­emelésben. Ámde azért nem engedi a lakbér­rendelet, hogy a nagylakások, nagyüzletek bérét a végtelenségig lehessen fölemelni. Nagy­lakások, üzletek, irodák bérét sem lehet a ren­delet szerint olyan összegben megszabni, amely a körülmények figyelembevételével indokolatla­nul magasnak mutatkozik. Általános mértéket megszabni persze nem lehet. Olyan üzlettulaj­donos, aki a háború alatt köztudomás szerint milliókat szerzett, akihez most is csak ugy döl a pénz, könnyen elviselheti a tetemes lakbér­emelést, akár nagy, akár kicsi az üzlethelyisége. De itt is figyelembe kell vennie majd a la­káshivaialnak, hogy a - kereskedő, az iparos minden költségtöbbletet áthárít a vevőre. A tul­magas bérek tehát, amiket a kereskedőkre és iparosokra vetnek ki, végeredményben a fogyasz­tókat, különösen a fixfizetésüeket sújtják. A háromszoros, négyszeres lakbéremelést a fű­szeres, a ruhakereskedő, a szabó, a cipész a vevőivel fizetteti meg. Ennek pedig különben sem rózsás és vigasztaló gazdasági viszonyainkra nyilvánvalóan káros hatása lehet. A házigazdáktól, akik ebben a minőségük­ben eddig elestek a konjunktúráktól, nem lehet rossz néven venni, ha gazdag bérlőikkel szem­ben nem viszik a gyöngédségig a kíméletei ; de tekintettel kell lenni a nagyközönség álta­lános érdekeire is; tekintettel kell lenni arra, hogy a drágaság fokozódása lehetőleg elkerül­tessék. Budapesten is megkezdődött a házigazdák offenzívája a bérlők ellen. Mint egyik lap irja, a négy-ötszáz százalékos béremeléseket nem fogják a fővárosban megengedni, söt a tul ­magas béreket követelő háztulajdonosokat a biróság meg is büntetheti kihágás miatt. OSZTÁLY­sorsjegyek ^^ kaphatók — Mii Ü iÜSa SéchenyT-tér" 1 Redőnyjavif ásókat, etí„.« Vllmoa redönyipar vállalata. Ref. palota. Teleion 13-51. VÉNUS iLLAiSZERTÁR SZEGED, KELEMEN-UTCA 7. SZÁM. IM Aranyat,brilliánst, ékszereket, platinát minden mennyiségben legmagasabb áron vásárolok FIKCMFR V 68 ÉKSZERÉSZ 1 IV - ' l~r í \ r\. K#rt4.ká,<h4. a.llctt. Hl Hutás már május 15. é. *7é.

Next

/
Oldalképek
Tartalom