Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-13 / 109. szám

Ára 1 korona. SserkeextAség U kiadóhivatal: gJEGED, BOLDOGASSZOHT-SÜOÁRÚT 4. SZÁM A M«rk>sit6ség éa kiadóhivatal fl»r»»ja: 3*6. ELÓPIZETESI ÁRA: egéaz évre 280.— K negyedévre 7i.— K félévrs . 140.— K egj hóaapra 24.— K nziw ára 1 korona Nyomda: SZEGED, PETÓPI SÁNDOR-SUGARÚT 1. SZA* Szeged, 1920 IX. évfolyam 109. szám. A nyomda telefonja ; lt-34. Csütörtök, május 13. Az égr ut. TőimétM menny$kbt — mondja a ni­ccai hitvallás, fönséges egyszerűséggel, megkoronázva az isteni Mester földi ut­ját az égi magasságok fénykoszorujával. Áldozó Csütörtök tavaszi ünnepét, a mai napot, ennek a dicsőséges és mag'c:­tos Ascensio Dominicának, az Ur Mennybemenetelének szenteli a keresz­ténység. Mélységes szimbólum ragyog ebből a diadalmas Ascensioból, az is­teni, a nagy, az örök Ember Fiának győzedelme a siralom völgyén, a szen­vedésen, a halálon, a földi szomorúsá­gon és vergődésen. In mmbra mortis sedent: mondja az Írás az emberekről, akik itt élnek és várnak és vágynak ezen a sárgolyón, a tévedések és tudatlanságok pari agán. Igen, a halál árnyékában ülünk mind­nyájan, urak és parasztok, királyok és koldusok, dúsgazdagok és nyomorult Lázárok, farizeusok és leviták, vámosok és halászok, emberek, Évának árva iva­dékai, mind, mind. A halál árnyékában ülünk és kevélyek vagyunk álmainkra, terveinkre, sikereinkre és eredményeinkre, a palotákra, amelyeket építettünk, a kártyavárainkra, amelyek leomlanak. Büszkék vagyunk a politikánkra és a há­borúinkra, a világ urai akarnánk lenni és a természet lázadozó rabszolgái, a test és a vér vergődő foglyai vagyunk. Börtönünk e világ, amelynek mélyén ülünk, a halál árnyékában és csak egy halovány és bizonytalan visszfénye ra­gyog — a tömlöcünk falán — az Igaz­ságnak, amely nem e világból való, a Szépségnek, amely földi szemnek nem látható, a Szeretetnek, amely isteni. Egyszer lejött id»í hozzánk az égi magasságból az Istennek Fia és az em­berek fiai nem ismerték fel őt. A nyolc boldogságról beszélt, a szeretetet hir­dette nem csupán aranykötésü könyvek prcdikációiban, de egész nagy és szent élete gyönyörű példázatával, önmagát adván váltságul az emberek bűneiért. A betlehemi jászoltól eljutott egészen a koponyák Hegyéig, ahol dárdával verték át dicső szivét, miután epével és ecet­tel megitatták. Meghala és 'eltemette­ték, harmad napon halottaiból föltá­mada. És még negyven napig jár*, kelt a földön. Megbékült a világgal és önma­gával, az Istennel, öt szent sebei vilá­gítottak, mint a rubint és az erénye és jósága illatozott, mint Mária Magdaléna balzsamos kenete. De a föld már szük volt neki, az ég kéksége és végtelen­sége integetett feléje, a magasságok várták, .az örökkévalóság levegője, a hal­hatatlan élet misztériuma. Egy szép, szelid, boldog és sugaras tavaszi na­pon fölméne mennyekbe. A föld csak átutazó helye az örök lelkeknek, csak vándortanyája a nagy szellemeknek, csak tömlöce u végtelenbe vágyó gé­niusznak. Áldozó Csütörtök tavaszi ün­nepén az egekbe tartó isteni Ember szárnyalását ünnepeljük, aki, Betlehem és Bethánia, Kálvária és Golgota után — fölméne mennyekbe! Vita a csonka kerületek választásairól. — A kisgazdapárt a belügyminiszter javaslata ellen. — Budapest, május 12. A politikai jósok el»ő­rcndü kritikus napot jósoltak mára a csonka­kerületek miatt. Kedden este a kisgazdapárt értekezlete kimondta, hogy semmiesetre sem megy bele abba, hogy a csonkakerflletek kép­viselőit megfosszák mandátumuktól. A kis­gazdapárt ragaszkodik a választásoknak junius 13-án való megtartásához, ez pedig csak ugy válik lehetővé, ha a Ház most végez a törvény­javaslattal. A kisgazdapártban már kedden ki­jelentették, hogyha ez nem történik meg, akkor ők felvetik a kabinetkérdését. Haller István kultuszminiszter, mint párt­elnök, a Ház folyosóján ma maga köré gyűj­tötte az egyesülés pártjának vezetőit és rövid beszélgetés után visszavonult velük az elnöki szobába, ahol értekezletet (ártották. Az értekez­leten egy közvetítő indítvány szerepelt, amely­nek lényege az, hogy az összes csonkakerüle­tekben folytatólagos választásokat tartsanak, tudniillik, hogy az Öt megválasztott képviselő egyelőre tovább is tagja marad a nemzet­gyűlésnek, közben azonban a már kiegészített öt kerület is tartja az uj választást. Ezen az ujabb választáson az említett öt képviselőnek javára tudják be azokat a szavazatokat, ame­lyeket az első választásokon kaplak. A nemzetgyűlés ülésén a kisgazdapárti szó­nokok — töt a közigazgatási bizottság nevében maga az előadó is — a javaslet ellen beszél­tek. Rubinek miniszter is ellene szólalt fel. A nemzetgyűlés .szerdai ülését egy t;egyed 12 órakor nyitotta meg az elnök. Az inditvány­napirendről való levételét hozta javaslatba. Részletesen ismerteti a közjogi bizottság hatá­rozatának indokait. A nemzetgyűlés összehívása tárgyában intéz­kedő kormányrendelet nem tesz különbségek kerftlet és annál kevésbé a nemzetgyűlési kép­viselők között. Nincsen joga tehát a nemzet­gyűlésnek sem ilyen különbséget tenni és a­magyar alkotmányban ismeretlen ideiglenes­képviselőséget statuálni. Különbséget aen lehet lenni a nemzetgyűlés időtartama és a nemftt­gyülési képviselők mandátumának időtartama tekintetében. Ezután szakaszonkint foglalkozik a törvény­javaslattal és rámutat annak feleslegességére és jogi tarthatatlanságára. Nikovényi Jenő felfogása szerint el lehet ke­rtlni, hogy a .iár megválaszlott és igazolt képviselők mandátuma- megszüntessék. A nem­zeigyülés rendelje el a folytatólagos választá­sokat, amig a választás meg nem történt, a képviselő nemzetgyűlési joga érintetlen marad. Ragaszkodik ahhoz, hogy a javalatot ne vegyék le a napirendről. Dőpiötör Mihály belügyminiszter reméli, hogy lesz alkalom a vitás kérdések elintézésére. Ez a törvényjavaslat tisztázza azoknak a választó­kerületeknek a jogviszonyát, aatelyek az álta­lános választás idején megszállás alatt állottak. Szabályozni kell azt a kérdést, hogy a válasz­tás megtörténte után meddig tartson a válasz­tás jogosultsága. Tegyék mérlegelés tárgyává azokat a hatásokat, amelyeket ennek a javas­könyvbe négy indítvány, az interpolációs í latnak az elvetése az ország választóinak könyvbe két interpelláció jegyeztetett be. Érde­kesebb Zákány Gyula, a tanszabadságra vonat­kozó törvények és a zsidónemzetiségű taaerők alkalmazhilása tárgyában és Szabó Sándor, a cenzúra intézményes szabályozása tárgyában bejegyzett indítványa. A csonka kerületek. Rubinek István előadó beterjesztette a köz­jogi bizottság jelentését az idegen megszállás megszűnése következtében újonnan keletkező, szi­vében keltene. Kéri a javaslat elfogadását. Ezután Rubinek Gyula földmivelésügyi mi­niszter szólalt fel. Különös helyzetben van a kormány, amikor egy töivényjavaslattal áll elő, amelyet a kormány egvrésze támogat, a másik része nem. Nem akarja a nemzetgyűlést be­folyásolni, csak rámutat arra, hogy a junius 13-iki választások megtartása az őszes felsza­badult kerületekben azért sürgős, mert a nem­zetgyűlésben azonkívül is állandó az a törek­... .. ,. « » i vés, hogy konszolidált viszonyokat teremlhes­3S.aS!üLaí.5SnMmÓÍ0n Kkiegé82ü10 cso»ka sűnk. A másik szempont, amely aggáTyossá 2SE2HSÍ tárgyíb.an beterjesztett bclflgy- teszi az elhalasztást az, hogy Magyarország két m niszten törvényjavaslatra vonatkozóan. Be- héttel előbb fog aratni. Aki a választások mar­jelenti, hogy a közjog, bizottság a Javaslatnak tartását megakadályozza, viselje annak kölrt­BIeier cipősgalonja készit mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom