Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-12 / 108. szám

Szeged, 1920 május 12. PBLMAOYARORSZAQ A szegedi színház sorsa. — Alaptalan rémhírek az a] az'nigazgatóról. — Pékár Gyula államtitkár távirata. — Dr. Gaál Endre nyilatkozata. — Palágyi Lajos a színház törvényes Igazga ója. — Kaphat-e Palágy. koncessziót? — (Saját tudósítónktól.) A szegedi szinház sorsáról, az uj színigazgatóról s a koncesszióról a rémregékké fajult hírek egész káosza forog már közszájon a színházlátogatók közölt. A sorozatos és túlzott híresztelések Palágyi Lajos politikai múltjának színes magyarázásainól születtek s a nagyközönséget valóságos dilemma elé állították: vájjon mi történik ezután? Palágyi Lajos politikai múltja a Károlyi-éra időszakába esik s mint azt akkor más színidirektorok is elkövették, a népszónok szerepe jutott neki. Az uj színigazgató pályázatával oly bírósági végzéseket nyújtott be a városhoz, amelyek a tanács előtt teljesen igazolták. Igy történt, hogy a színházat, tekintve díszes színigazgatói múltját, ő kapta meg. A tanácsi határozatba azonban nem mindenki nyugodott bele. Almássy Endre felebbezést nyújtott be, amit később visszavont s jobbnál, látta a kecskeméti színházért pályázni. A felebbezés visszavonása után, hogy tovább is bizonytalanná tegyék az uj színigazgató helyzetét, ujabb szenzációs hirek ütöttek tanyát a pletyka-körökben. Ezek az uj hirek a koncesszió megadása, vagy meg nem adása körül forogiak s mint később kiderült, volt is némi alapjuk. Pékár Gyula kultuszügyi államtitkár távirata volt a koncesszió-híreknek a kútforrása, amelyek szerint az államtitkár megtagadta Palágyitól a koncessziót és ezzel aktuális lett ujabb színigazgató választása. Mellékesen megjegyezzük, hogy Pékár Gyula államtitkárnak még a pályázat második kiírása idején szerepe volt a szegedi szinház ügyében. Ajánlólevelet adott Mariházi-Kövér Miklós kecskeméti színigazgatónak, aki tudvalevőleg szintén pályázott a színházra. Mint illetékes köröktől megtudtuk, Pékár Gyula államtitkár később ujabb levelet intézett a hatóság egyik vezetőjéhez, amelyben azt irja, hogy csak a?ért adott ajánlólevelet Miríházynak, mert nem tudta, hogy Almássy Endre is pályázni fog. Pékár Gyula*legújabb távirata bonyodalmas helyzetet tetemtett a szegedi szinház ügyében. Dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispán hétfőn délelőtt titkos tanácsülésen ismertette a város fejeivel a távirat szövegét. A titkos tanácsülésről pozitív hirek nem szivárogtak ki s ez volt az oka, hogy egyesek rémhíreket komponáltak. Azt terjesztették már, hogy Palágyit felfüggesztették, mert nem kapta meg a koncesszióját s nemsokára uj pályázatot ir ki a tanács. Az alaptalan feltevések s az össze-vissza feketített színházi kréta tisztázása végeit munkatársunk felkereste hivatalában dr. Gaál Endre kulturtanácsost, aki a kérdésről a következőket mondotta: — A tanács a törvény követelményeinek betartásával adta oda Palágyi Lajosnak a színházat, igy azt csak a törvényes rend betartásával lehet visszavonni. Palágyi bírósági végzéseket mutatott be nekünk, amelyek tisztázzák politikai szereplését. Később tudtuk meg, hogy osztályellenes izgatás ciiatt is folyik ellene eljárás, amely a Károlyi-uralom idejéből ered, ebből azonban nem lehet kommunista-vádakat kovácsolni. Erre a vádi a vonatkozólag Palágyi bemutalta a miskolci ügyészség táviratát, amelyben jelzik, hogy a vádak nagyrésze hamis adatokra van alapozva. Palágyi igazolt szinigazgató, a szinészegyesillet tagja, koncessziója van Miskolcra, ahol még mindig játszik a társulata. — Ami Pékár Gyula sürgönyét illeti, abban az áll, hogy vegyük fontolóra a dolgot, mert Palágyinak nem ad, azaz nem fog adni koncessziót. Ez még nem jelenti azt, nogy Palágyi nem kapott koncessziót, mert ezt még mindig megkaphatja. Palágyi továbbra « szegedi színigazgató marad. A koncesszió megszerzéséhez a tanácsnak semmi köze j»ncs, az kizárólag Palágyi dolga. Ha nem tudja az engedélyt megszerezni s a szerződés szerinti időben nem kezdi meg az előadásokat, elveszti kaucióját, a százezer koronát. Viszont a tanács sem szegheti meg visszavonás által a megkötött szerződést, mert akkor a pőröknek egész lavinája omolhatna a városra, amennyiben a szerződőt tagok az uj színigazgatót, az pedig a várost pörölné. Le kell szögeznem, hogy azok a hirek, amelyek Palágyi felfüggesztésére s holmi uj pályázatra ronatkoznak, teljesen alaptalanok > csak a közönség megzavarására, izgatására valók. Palágyi, mint mondottam, szegedi színigazgató s a koncessziót megszerezheti, akár augusztus utolsó napján is. Dr. Gaál Endre nyilatkozata teljesen tájékoztatja a közönséget a tanács álláspontjáról. A hangsúly a törvényes tormák betartásán van, amely szerint Palágyi csak akkor veszti el jogait, ha nem tesz eleget szeptember elsejéig a szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Ebben az esetben az uj szinísrzgató elveszti a százezer korona kauciót. A tanács nyilatkozatához nincs sok megjci/iiiliiú. Annyi üúonyo*, hogy í.'Siiházi Miklós érdekében ajánlások történtek, éppen olyan eredménytelenül, mint Miskolcon Komjáthy érdekében. A tanács az igazoló hivatalos írások alapján adta bérbe a színházat Palágyi Lajosnak, aki hihetőleg illetékes helyen megszerzi a sz'nigazgatáshoz szükséges koncessziót. De erre augusztus utolsó napjáig várni, mint dr. Gaál Endre kijelentette, nem lehet, nem szabad, mert mégis előállhat az a helyzet, hogy Palágyi nem kapja meg a szükséges koncessziót. Akkor pedig igazgató nélkül fog állni a szegedi szinház, amelyet szeptember elsején meg kell nyitni. Azért tehát szükséges, hogy a tanács is érdeklődjék illetékes helyen és legyen rajta, hogy választásának érvényt is szerezzen, egyben Palágyi Lajosi, akivel a szerződést már megkötötte, záros határidő alatt kötelezze a koncesszió bemutatására. A csonka kerületek képviselői. — A kisgazdák ellenzik a belügyminiszter javaslatát. — Budapest, ^ijus 11. A nemzetgyűlés csütörtöki ülésé.', amelyen a csonka kerületekről beadott belügyminiszteri törvényjavaslatot fogják tárgyalni, olyannak tekintik, amelyen meg fog történni a pártok erőmérkőzése. Főképen a kisgazdák ellenzik a belügyminiszter javaslatát, de van a Háznak több olyan tagja is, aki tisztán elvi szempontból helyteleníti, hogy igazolt képviselőj meg lehessen fosztani mandátumától. A kisgazdák azt mondják, hogy ebben a felfogásban gróf Apponyi is osztozik velük. Hangoztatják azonban, hogy bármilyen eredménye legyen is a szavazásnak, az a kormány helyzetét nem érinti és nevezeiesen nem érinti a belügyminiszter állását. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának értekezlete. Budapest, május 11. A keresztény nemzeti egyesülés pártja Haller István közoktatásügyi miniszter elnökletével képviselői értekezletet tartott, amelyen a képviselők mindenekelőtt bizonyos függő ügyekew tárgyallak. Igy a többen között a Lingauer interpellációnak elintézését sürgették. Foglalkozott a párt az ipari cikkek árának még mindig emelkedő tendenciájával, amelynek letörésére a párt az árdrágításról szóló törvényjavaslatnak minél rövidebb határidőn belül vató letárgyalását követeli. Ugyanezzel kapcsolatban követeli a párt az árvizsgáló-bizottság revízióját vagy megszűnését, mert működésében inkább az árfelemelés érvényesül, mint az árszabályozás. A párt ezen a héten fogja megejteni a jelöléseket a tiszántúli kerületekben, amely célból Haller István elnökletével a párt egy 6 tagu bizottságot küldött ki. Indítvány a sajtóról. Budapest, május 11. Lingauer Albin nemzetgyűlési képviselő indítványt jegyzett be a sajtóról. Az indítvány a következőket tartalmazza : Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy a sajtót ezután is a legmesszebbmenő védelemben kivánja részesíteni, de viszont már eleve megrögzíti azt a felfogást, mintha a sajtószabadság alatt azt értenők, hogy a sajtó számára egyáltalán nem léteznek tilalomfák. A közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy a sajtó egyrésze többé-kevésbé visszaélt a kezébe adott óriási hatalommal, éppen ezért indítványozza, hogy a nemzetgyűlés mondja ki, hogy a sajtószabadságot ugy értelmezzék, hogy ez szent és érinthetetlen mindaddig, amig a közlemények az allam létérdekének, a hazához való hűségnek, a nemzeti érzésnél:, a tiszta erkölcsnek és a becsületes jóhiszeműségnek mindenkire egyaránt kötelező korlátait tul nem lépi. A nemzetgyűlés messzebbmenő fegyelmi körrel felruházott sajtókamara felállítását kivánja, valamint a lapkiadók jogainak és kötelességeinek pontos körülírását, a lapinditás és a lapkiauas feltételeinek megszigorítását és a lapok példányszámának, üzleti etikájának és jövedelmi forrási korrektségének birói ellenőrzését, végül a kiadó és hírlapíró jogviszonyainak ugy gazdasági vonatkozásokban, mint a szellemi munka terén pontos rendezését. Mindezekért indítványozza, hogy utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt arra, hogy ezeknek a szempontoknak figyelembevétele mellett készítsen a sajtó szabályozásáról törvényjavaslatot és azt 60 nap alatt terjessze be a nemzetgyűlésnek. Aranyat ,brilliánst, ékszereket, platinát minden mennyidben ie£inaga»abb áron yátérolok FI&CHFR K ÓRÁS És ékszerész • IOVI1LH I\. K.r«4.ké,*k4. ..ll.U, 3 41 HÍREK A cipő olcsóbbodása várható — Bőrbeszerzéa hatósági támogatással. — (Saját tudósítónktól.) Rákos Árpád szegedi bőrkereskedő a napokban tíz mázsa talpbőrt hozott a városba a polgármester és a tanács támogatásával. A bőröket Plunder és Pollák leitmeritzi bőrgyárcstól hozatta és tekintettel a cseh valutaázsió különbözetére, azonkívül a fuvardijvámköltség és a 6 és fél százalékos nettó haszonrészesedésre, kérle az árvizsgálóbizottságtól, hogy a talpbőr árát kilónkint 400 koronában állapítsa :eg. A talpbőr önköltségi áron 380 koronájába van Rákosnak. Az árvizsgáló-bizottság hétfőn délután tartott ülésében a kért 400 koronás egységárat nem hagyta jóvá, hanem leszállította azt 350 koronára. Mindenben helyeseljük az árvizsgáló-bizottságnak eme határozatát, csak azt nem értjük, hogy a tanács és a polgármester miért támogatnak egy olyan behozatali akciót, melynek költségei a napiárakon felül állnak és melynek perfektuálása az árak ujabb drágulását vonná maga után ? Bizonyára csak a szükséges informatív tájékozódást felejtették el megtenni az illető cikk napiárfolyama körül megfelelő szakértői felvilágosítás utján, egyébként nem részesíthettek volna egy mindenképen előnytelen üzletet hatósági támogatásban. Az üggyel kapcsolatban érdeklődtünk néhány bőrkereskedőnél a bőregy-égárak iránt. Megtudtuk, hogy bőrárut Budapesten már rengeteget lehet kapni, mióta az olasz behozatal megnyílt, egyelőre azonban még lanyha a kereslet bőráruk után, mivel napról-napra esnek az árak és még folyton ujabb és állandóbb áresés várható e cikkekben. Ma 130 korona kvadrátja egy finom minőségű sevróbőrnek, a finom minőségű bokszbőr kvadrátja 130—150 korona; a legfinomabbat 170 koronáért már meglehet kapni. A talpbőr 340—360 korona kilónkint, de a legfinomabb minőségű, úgynevezett krupón talpbőr is kapható 400 koronáért. Ezek az árak azonban előreláthatólag a nagy kínálat következtében esni fognak és igy a nyersanyag árzuhanása magával fogja vonni a cipőárak leszállását is, ami egy-két hónapon belül jelentékenyen érezhető lesz. Még olcsóbb lehetne, ha Magyarország nem lenne abban a szerencsétlen helyzetben, hogy — többek közölt — a legtöbb bőrgyára is éppen megszállott, vagy lekapcsolt területen fekszik. Hogy többet ne említsünk a zágrábi bőrgyáron kivül, mely az egész monarchiat ellátta, nélkülöznünk kell az érsekújvári, kolozsvári, temesvári, pécsi és a liptószentmiklósi (ahol töbo mint 24 gyár van) bőrgyárakat, melyek békében messzeler-