Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-12 / 108. szám

Ara 1 korona. Sicrkrfitőséff éa klidóhlvatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY SUGÁRÚT 4. SZAM A uerkcaitAaéc és kiadóhivatal telefonja: 306. ELÓFIZETES1 ÁRA: ecéai évre 280.— K negyedévre 70 — K felévre . 140.— K e*y hónapra 24.— K fryea mim irt 1 korona Nyomda : SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRÚT 1. SZÁM A nyomda telefonja: 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam i08. szám. Szerda, május 12. Frankfurti dolgok* Irta: Juhász Gyufa. A Majna melletti Frankfurtot megszálló francia csapatok abban a házban, ahol Johann Wolfgang Goethe először látta meg a germán nap világát, fekete katonakat, bizonyáia Szenegálokat helyeztek el. A Faust és Iphigcnia, Egmont és Tasso költőjének házában tehát most, az ur 1920. esztendejének májusában szerecsenek tanyáznak. Az európai kultura egyik legjelentő scbb hősének, a legnagyobb német embernek, költőnek, tudósnak és gondolkodónak, az érzés és képzelet legmagasabb ormain és legmélyebb mélységeiben járó germán titánnak a házát, a szentélyét, az otthonát és templomát igy tiszteli meg ma, ilyen revanchcsal ékesíti a dicső francia hadsereg. Goethe nem volt soha ellensége a franciáknak, Goethe mindig barátja volt minden embernek, minden népnek e világon, jóltevője, vigasztalója, föltmelője. Ez a nagy és nemes géniusz sohasem politizált. Nem irt egyetlen csatadalt se, ellenben ö irta a Hermann und Dorotheát, amelyben a francia-német rokonszenvet ébresztetie. A szintén nagy Napoleori, mikor diadalmasan vonult végig Németországon, Weimarba érve megparancsolta katonáinak, hogy Goethe hazát kíméljék és tiszteljék, mert ezt a házát a Faust költője megszentelte gondolataival, mint ahogy Pindaros házát is meg kellett kímélnie a bevonu'ó ellenségnek. A korzikai hódító, a világ akkori ura, magához hivatta Goethét és szt mondotta a költő láttára, aki férfiúnak is gyönyörű szál ember volt: Voila un hőmmel A Francia Gloir. apja, a wagrami és austerlitzi győző, a régi francia cíáízár igy hódolt egy Goethe kiválóságának és szellemének. Mit szólna most Napoleon, ha a Majna melletti Frankfurt Goethe-házának szerecsen megszállóiról értesülne, ha meghallaná, hogy ma, száz év után, Szenegál Flambeaul: portyáznak a szobákban, amelyekben az öruk dicsőség csillagos egébe nőtt a gyermek Johann Welfgang, minden idők legegyetemesebt) lángelméje e szomorú csillagon, amely Földnek hivatik ? A szerecsenek talán még tovább is terjeszkednek. Hiszen a Majna melletti Frankfuriban van egy másik nevezetes és kényelmes ház is, az, amelyben egy másik germán géniusz született, élt, szenvedett és gondolkozott az élet semmiségéről és gyötrelmeiről, a halál megváltó hatalmáról, a végtelenseg távlatairól: Arthur Schopenhauer. A frankfurti bölcs fekete gondolataihoz egészen jól illenek ezek a fekete katonák. A reménytelenség filozófusát egészen szépen igazolják ezek az oktalan és céltalan szerecsenek, akiket az-imperialista kapitalizmus elhozott a boldog és forró Délről, hogy a boldogtalanság és gyűlölet katlanába fütsenek •eiflk a müveit Nyugaton. Ki tudja, talán mégis csak akad közöttük egy okos fekete, egy józan szines, egy értelmes szerecsen, aki Schopenhauer házába bekvártélyozva, elolvassa a Paretgát és Paralipomenát és olyan keserűen kacag majd a mi világunk dőreségén és kábaságiin, mint a frankfurti filozófus é« magyar költőiestvére, a sztregovai magányos Madách, »ki az Ur ajkára adia a viliit k'gfa.dalmahnbb iróniáját: Ember, küzdj ts ÖUVü bízzál ? A módosított békeszerződés szövege. — A válasz a magyar jegyzékre. — A békekötés hirei. — Budapest, május 11. Magyarország racg nem szállott területének minden részéből özönével érkeznek táviraiok, amelyek népgyűlések határozatait közlik a békeszerződés aláirása ellen. A táviraiok lelkes és beszedés bizonyságai a nemzet törhetetlen élelakaratának. Az ország határozott állásfoglalását és egyetlen óriási táborba tömörülését az úgyszólván óránkint érkező táviratok egyre impozánsabban bízónyitják. A módosított — sejnos, nem lényegben módosifott — békeszerződés szövege most már ismeretes. Kedden délután tárgyalja a külügyi bizottság, amelyben először gróf Andrdssy Gyula fog felszólalni. Az antant válasza. A M. T. I. jelenti: A szövetséges hatalmak válasza a magyar békedelegációnak a békejavaslatra tett megjegyzéseire. A válasz kiegészítő része a békeszerződésnek és 44 nyomtatott oldalra terjed. A válasz nem terjeszkedik ki a magyar békedelegáció előterjesztéseiben tett minden kérelemre, hanem csak azokra, amelyekre a szövetséges hatalmak szükségesnek véltek felelni. Politikai határozatok. A kisebbségek védelmét illetően a szövetséges hatalm-k hajlandók a magyar békedelegáció kérelmének eleget tenni és a békeszerződés 44., illetve 47 pontjaihoz helyesnek vélt intézkedéseket hozzáfűzni. A délszláv állam, illetve Románia elismeri és kötelezi magát, hogy egy szövetséges hatalmakkal kötött szerződésbe felveszi azokat az intézkedéseket, amelyeket • szövetségesek szükségesnek látnak, hogy megvédjék a délszláv, illet- e román államban élő ama lakók érdekeit, akik a többséget alkotó népektői fa ban, nyelvben, vagy vallásban különbőznek. Hasonló kikötések fogják védelmezni a forgalomszabadságokat, valamint a többi nemzetekkel való kereskedelmet. A szóbanforgó területek átengedése következtében előállható vitás kérdések, amennyiben jelen szerződésben ezekre vonatkozóan intézkedés nem volna, utólagos konvenciók utján fog rendeztetni. A nemzetiségekre vonatkozó fejezetnél 3 szövetségesek a szerződésnek semmiféle változtatására nem hajlandók. A katonaságra vonat kozó határozatoknál továbbra is fentartják a szövetséges hatalmak azt a kimondott elvet, hogy magyar hadsereg csak önkéntes toborzás utján legyen megszervezhető. Abban ellentmondást látnak a szövetséges haíalmak, hogy Magyarország 85 ezer embert óhajt fegyverben tartani, viszont állítása szerint képtelen 35 ezer emberből álló zsoldos hadsereg költségeit viselni. A hajózásra vonatkozó Határozatoknál fentartják a szövetséges hat3lniak azt az elvet, hogy Magyarországnak csak rendőri célra lehessen vizierejc. A hadifoglyokat illetőleg Magyarország kéri, hogy miután a nagyhatalmak részben már hazaküldték a náluk levő magyar foglyokat, ezt a példát kövesse valamennyi nagyhatalom Ennek megvalósítása a szövetséges hatalmak külön-külön elhatározásától függ és ezért azok a hatalmak, amelyek a magyar hadifoglyok hazaszállításához hozzájárulnak, direkt fognak a magyar békedelegációval tárgyalásba bocsátkozni. Reparációk. A szövetséges hatalmak megjegyzik, hogy Magyarszág által tett előterjesztéseket a legnagyobb figyelemmel áttanulmányozták és nem vesztették el szem elől ama politikai és katonai eseményeket, amelyek Magyarországon november S-ika óta történtek. A jelenleg Budapesten működő szövetségközi bizottság teladata megállapítani, hogy mennyiben érintették Magyarország rendelkezésére álló forrásait a szóbanforgó katonai és politikai események. Ennek a bizottságnak feladata megállapítani, hogy mennyiben helytálló a magyar békedelegácionak az az állítása, hogy Magyarország 192ü május l-ig semmiféle pénzbeli, vagy természetbeni fizetést nem teljesíthet. A román megszállást illetően a szövetséges hatalmak véleménye szerint a 181. szakasz kellő hatalmat ad a répa ációs biz.otuágnak, hogy amennyiben helytállóknak látják, tekintetbe vegyék a békedelegációnak november 3-ika óta elvitt, vagy szabálytalanul rekvirált mozgó anyagrák, javaknak és értékeknek visszatérítésére irányuló kérelmét. Hl szükségesnek látja, elrendelheti a szabálytalanul elvett tárgyaknak természetben való visszaszolgáltatását, vagy a tárgyak értékét Magyarország javára írhatja. A kereskedelmi flotia 10 százalékának visszaszolgáltatására irányuló kérelmet a szövetséges hatalmak nem teljesíthetik Az A u s z t r i L b a n I e v ő m ti v é s z i tárgyak visszareklamálása ügyében a szövetséges hatalmak ugy vélik, hogy az érdekelt államokkal való barátságos megegyezés utján szó lehet a szóbanforgó tárgyak szétosztásáról. Pénzügyi határozatok. A pénzügyi határo átokra vonatkozóan a szövetséges hatalmak engedményekre nem hajlandók. A magyar békedelegáció által tett előterjesztésre — amidőn a magyar békedelegáció azt mondja, hogy a békének olyannak kell lenni, hogy lehetővé tegye a népeknek gazdasági és szociális regenerációját — azt a megjegyzést teszik a szövetséges hatalmak, hogy a magyar békedelegáció megfeledkezik arról, hogy a hóboruokozta károkért a háborút kezdő Németország és szövetségesei felelősek és a békének nemcsak az újjászületés, de az iga<:sag békéjének is kell lenni. A magánjogi rendelkezésekből következő vitás ögyek eldöntésére a választott bíróságokról szóló rendelkezések irányadók, melyeknek hatáskörét a magyar jegyzék kiterjeszteni kérte Az ipari, művészi és bírói tulajdonjogról szóló rendelkezések változatlanul fentartatnak. A Magyarországtol elszakított területek egyes magánjogi kérdéseit tárgyaló VIII. fejezetnek 250. §-ra vonatkozólag a magyar javaslat elfogadtatott. A javaslatban azt kértük, hogy a volt osztrák-magyar monarchia területén fekvő magyar honosok tulajdonjogát képező javaknak a tulaidonos részére való visszaadása körül felmerült ügyek a tervezet VI. részében körülirt választott biróság hatáskörébe utaltassanak. A kikötök vízi és vasúti közlekedésre vonatkozó rendelkezések is változatlanul fentmaradnak. Az a kérelem, hegy a Duna-bizottságban Magyarország is képviseltethesse magát, azért nem teljesi'hetö, nehogy Magyarország politikai szempontoktól vezetve meghiúsíthassa oly határozatok létrejövtíelét, i melyek az összes BIeier cipőscaionja készit mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.