Délmagyarország, 1920. május (9. évfolyam, 100-123. szám)

1920-05-29 / 122. szám

DÉLMAGYAR0R8ZAG Mindent felírunk! Irta: QASPAR ZOLTÁN. Van .Végvárinak, a magyar irredentizmus legizzóbb és légércesebb szavú szószólójának egy verse, amelynek cime ez a két komor kongásu szó: „mindent felírunk". Tizennyolc sor az egész és ebben a tizennyolc sorban lángol és lobog, szikráz és gyújt, ég és éget a darabokra szaggatott, rabigába tört magyarság minden fájdalma. Az egyik versszak: egy si'koltás, a másik: egy felfakadó seb vérzése, a harmadik: egy jajszó, az utolsó pedig: nékünk egy szent fogadástétel, ellenségeinknek pedig egy rettenetes fenyegetés. .Egy jó szót töltik megtanulunk végre, S majd: „Cine mintye* — megfizetünk értei" ismernünk kell az oláh. faj jellemét, ha át akarjuk érezni, hogy a gyűlöletnek micsoda féktelen forgószele tombol ebben a két sorban s ha tudni akarjuk, hogy mit jelent az, ha az erdélyi magyarság kölcsönvesz egy szállóigét attól a néptől, amelyet idáig nem is tartott érdemesnek a gyűlöletre, csak a megvetésre. Ez a kifejezés: „cine mintye* ugyanis oláhul van és körülbelül ennyit jelent: emlékezz rá, tartsd az eszedben. Ha két oláh közt veszekedés támad, a sértett fél ezzel vesz bucsut a sértőtől: cine mintye, emlékezz rá. Bmlékezz rá, hogy mi most összevesztünk, nehogy meg találj lepődni azon, ha hónapok, vagy éppen évek multán, mikor nyugodtnak érzed a lelkiismeretedet, mikor ugy hiszed, hogy békében élsz az Istennei, az ördöggel és a pópávai, egyszer csak fejbeüt, valaki. Cine mintye: én vagyok az, akit megbántottál hónapokkal, vagy akár évekkel ezelőtt. Jégretettem a haragomat és vártam, ami ime megérkezett, a jó alkalmat a bosszúállásra. Ez az oláh nép jelleme. És milyen a magyaré? Nos, ezt nem nehéz megtudni, hiszen bennünk van valamennyiünkben; aki tudatos ismeretet akar szerezni fajunk temperamente máról, az nézzen meg egy régi jó Csepreghyféle népszínművet, vagy olvassa el Jókainak „Kötél áztatva jó" cimfl rajzát. Ha egy régi népszínműben egy legényre vasvillaszemeket vet valaki, a következő percben vasvillával jelenik meg a színen. Szalmatüz fellobban, hamar oda is van: egy izgatott jelenet elég rá, hogy a tapasztalt öregek meggyőzzék a heveskedő fiatalokat, hogy a vasvilla szénagyüjtésre való, nem vérontásra. Még pompásrobar, juttatja kifejezést? a magyar embernek ezt a ~ lobbanékonyságát az emiitett Jókai-rajz. Borsos István uram, miért-miért nem, megharagszik a feleségére: bezzeg nem mondja neki, hogy „cine mintye", hanem azon melegiben lenyes a padlásról egy ruhaszárító köteleL A nagy sivalkodásra megérkezik a szomszéd is; látja, hogy szép szóval aem boldogul, azért hát furfangosan, azt a jótanácsot adja Borsos uramnak, hogy áztassa a kötelet másnapig sósvizben, hadd legyen jó kemény, mert hiszen igy fel sem veszi az asszony a verést. Másnapra a kötél megkeményül, „hanem a hi'rag meglágyul" és Borsos uram utoljára is majd hogy a szomszédra haragszik meg, aki másnap reggel aziránt érdeklődik, hogy hát mi lesz a veréssel. Igen, ez a rejtett értelme ennek a két erőteljes sornak: majd más lesz a haragunk és a txMszuállásunk ezután! Eddig csak haragudni tudtunk, most majd megtanulunk gyűlölni. Eddig egy-egy pillanatra nagy lángot vetett a haragunk szalmatüze: de ezutár., ha keli, évtizedekig fog a hamu alatt rejtőzni a gyűlöletünk parazsa. A gyűlöletben kozmikus igazság van: vak szenvedélyek öntudatlan játéka teremti meg a népek közti egyensúlyt. Elrabolták a földünket, a búzánkat, ac aranyunkat, megfojtották a magyar szót, ledöntötték nagyjaink szobrait: soha oem lankadó gyűlölettel Umételjttk: megfizetünk értei , Köröskörül állig felfegyverkezett rablók lesik minden mozdulatunkat Várnunk kell, amig a .békeszerződés" papirrongyait foszlányokká téphetjük. De addig is, mig üt az óra, — szent hittel hiszem, hogy inkább ma, mint holnap és inkább holnap, mint holnap után — addig is minden alföldi és dunántuli magyar tanulja meg Végváritól és az erdélyi magyaroktól ezt p szállóigét, amelyet ók legnagyobb ellenségünktél tanultak meg. Minden magyar állitson a lelkében obeliszket és vésse rá a Véavári szavait: mindent felirunk és megfizetünk érte. Ma vagy holnap: mindegy. Láncravert véreink mindenütt törhetetlen hittel várják a szent bosszúállást. Nekünk, szabad magyaroknak a kötelesiégflnk, hogy minden idegszálunkkal akarjuk ezt a bosszúállást és minden csepp vérünkkel törekedjünk feléje. Hazahozzák a hadifoglyokat — Gróf Széchenyi Viktor interpellációja a nemzetgyűlésen. — Budapest, május 28. A neiazetgyülés pénteki ülésén a fővárosi*törvényjavaslattal foglalkoztak részletesen s egyes pontjainak módosítását kérték többen is. A nemzetgyűlés csak a belügyminiszter javaslatát fogadta el. Az ülés második felében gróf Széchenyi Viktor interpellált a hadifoglyok hazaszállítása érdekében. A külügyminiszter megnyugtató választ adott a képviselőnek. Az ülésről az alábbi tudósítás számol be: A nemzetgyűlés pénteki ülését Bottlik József alelnök háromnegyed 11 órakor nyitotta meg. A fővárosi törvényhatóság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását kezdték meg a megnyitás után. Bródy Ernő a 11. szakaszhoz, Dömötör Mihály belügyminiszter a 12. szakaszhoz, Ruppert Rezső a 12. és 13. szakaszhoz, végül Hermánn Miksa és Magyar Kázmér a 13. szakaszhoz szólnak. Az általuk kért módosítások közti csak a belügyminiszter módosítását fogadták el, amely szerint a megválasztott tagok közül az első 24 rendes tag, a többi póttag legyen 4' bi?ottságban. Szünet után az elnök napirendi indítványt tész. A Ház legközelebbi üiését kedden tartja, napirendjén a fővárosi törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása szerepel. Ezután áttértek a bejelentett sürgős interpellációkra. Gróf Széchenyi Viktor a hadifoglyok ügyében terjeszt elő interpellációt. Hangsúlyozza, hogy egyesíteni kell a hadifoglyok ügyét intéző hivatalokat, a hivatal élére olyan vezérkari tiszt állítandó, aki az európai nyelveket birja. Ezután statisztikai adatokat olvas fel oroszországi hadifoglyainkról. Az amerikai magyarság 300.000 dollárt adott össze a hadifoglyaink részére és Amerika hárommillió dollárral fogja megnövelni ezt az összeget, amely elegedö lesz keletszibériai hadifoglyaink hazaszállítására, nyugatszibériai hadifoglyaink hazaszállítására azonban ebből semmi sem jut. Németország 220000 orosz foglyot szállít vissza Oroszországba, ahonnan mindössze 30.000 német hadifogoly tér vissza. Ig^ tehát 190000 ember számára való üres vagon jön Oroszországból vissza. Ezt az alkalmat fel kell használni nekünk is és intézkedni kell a szibériai magyarok hazaszállítása érdekében. Interpellációját a külügyi és kereskedelmi miniszterekhez intézi. s Gróf. Teleki Pál külügyminiszter válaszol az interpellációra. Elmondja,' hogy keletszibériai hadifoglyainkat most már sikerülni fc£ hazaszállítani a Huszár által kezdeményezett akció folytán. Elmondja, hogy a német kormánnyal megegyezést létesítettek a magyar hadifoglyok hazaszállítása dolgában, tárgyalások folynak az oroszokkal is, amelyeket ugyan egy incidens megzavart, de reméljük, hogy ezt is sikerrel fogjuk befejezni. A lengyel kormánynál megtették a lépéseket az ukrajnai hadifoglyok ügyében, akik között aránylag kevés a magyar Seeged, 1920 május 29. TELCrOMSZÁM NES KORZÓ-MOZI Szombaton és vasárnap, május 29—XHg. ' Amerikai cow boy filmi Nyugat csillaga. Wild-West romantika 6 felvonásban. Dicky boxbajeiok. vígjáték. Előadások hétköznapokon N 7 é» * árakor. Vasárnap 3, 5, 7 ée 9 órakor, aa I4« Hitéi a • <rli iliiUi a ayári mtlbaa Urtatík. Villámcsapás a malomban. — A vihar áldozata. — (Saját tudósítónktól.) Pénteken délután hat óra körül, amikor a vihar elcsendesült, tüzolló. kocsik és a mentőkocsi száguldottak a városon keresztül. Óriási sokaság szaladt a nyomukban. Az a hir terjedt el ugyanis a városban, hogy a cserepessori Ábrahám-féle paprikamalon^a belecsapott a villám, a malom ég és a villámcsapásnak több emberélet esett áldózatül. A hirek túlzottak voltak ugyan, de sze* rencsétfenség csakugyan történt. A malomban szünetelt a munka. A vihar alatt, mivel sürün villámlott, egy fiatal munkás ki akarta kapcsolni a transzformátort. £ %' Ebben a pillanatban beleeaapott a villám a transzformátorba. A transzformátor egyrésze hirtelen megolvadt A n ellette álló fiatal munkás, Fodor Józaef pillanat alatt Összeesett és meghalt. A transzformátor mellett keletkező tűzet még a tűzoltóság megérkezése előtt hamarosan elfojtották. A malomépület teljesen épen maradt. A 19 éves Fodor József holttestét a közkórház hullaházába szállították. ÓPIUM < O PI ü M ÓPIUM o Fehérnemű varrónő kerestetik. Cim megtudható a kiadóhfvaialhnn. «A céhrendszert akarják.* — Llpták államtitkár nyilatkozata. — Budapest, május 28. Dr. Uptdk Pál kereskedelmi államtitkár fogadta Az Est munkatársát, akinek feltett kérdéseire a következőkép válaszojt: (Mi következményei lesznek annak, hogy az ipartestületek kongresszusa elvetette az ipartörvény reformjairól készített tervezetet?) — Az iparosságnak nem érdeke, hogy a teljes negació álláspontjára helyezkedjék, hanem mondja meg azokat a feltételeket, amelyekhez az iparűzést kapcsolni akarja. Amit ók akarnak, az nem egyéb, mint a céhrendszer visszaállítása és az iparosok saját érdekeik ellen cselekszenek, ha ennyire rettenetes maradi álláspontot képviselnek. Az eddig elfoglalt felfogásukkal ők nem törekszenek arra, hogy az iparűzés képesítéshez köttessék, hanem hogy bizonyos konkurrencia szflnjinmeg. Ez lehetetlen. Ok nem a képesítést akarják megnehezíteni, hanem bizonyos kívánságokat akarnak a már működő iparosok számára érvényesíteni. (Milyen következményei várhatók a kereskedelem szempontjából a békeszerződés aláírásának? — kérdezte az ujságiró.) — Miután a magyar kormány kijelentelte, hogy a békét aláírja, ezzel beállott az az állapot, amely szerint nekünk a békeszerződés 207. §-a értelmében jogunk van követelni, hogy a cseh, illetve a lengyel bányákból bizonyos kvantumok szállítását kezdjék meg a magyar fogyasztás részére. Még a mai napon intézkedtem ennélfogva, hogy a lehető leggyorsabban bizottság állíttassák össze, amely azután felkeresi Teschenben Nutt angol ezredest és kérni fogja a bennünket illető szénmennyiségnek Magyarországra való szállítását a szerződés alapján. Egyáltalán most szét kell szednünk a • békeszerződést minden izére és követelni fogjuk azoknak a kedvezéseknek a realizálását amelyek bennünket a szerződés szerint illetnek. Itt csak az a baj, hogy a szénbányáknak as a kifejezett érdekük, bogy Idegen szén ne jöjjön be az országba és sajnos, sz a tapasztalásom, hogy nincs meg a szükséges harménia. amelynek a szénkormánybiztonség és a sténfogyasztók érriftkei kftifttt kellene lennie.