Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-20 / 90. szám

Szege*, im áprllls~20. DBLMAQYARORSZAQ Pálfy Dániel felszólalása a nemzetgyűlésen a kisiparosság helyzetéről. Budapest, április 19. A nemzetgyűlés hétfői ülésének legnagyobb érdekessége Pálfy Dániel szegedi második kerületi képviselő felszólalása volt Pálfy Dániel gyakorlatias szakértelemmel fejtegette a kisiparosság helyzetét, ö elnökölt az ipartest ti lelek szövetségének vasárnapi országos értekezletén s ott kívánták, hogy ^ szólaljon 'öl a nemzetgyűlésen a kézműipari kamarák fölállítása érdekében. Pálfy Dániel eleget tett a megbízatásnak s beszédének bizonyára meg lesz a hatása. A nemze gyűlés ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta mej» Rakovszky István elnök. A nemzetgyűlés el feladta Bottlik József és társainak a sürgőssé? kimondására vonatkozóan beadott javaslatát. A jegyzőkönyv erre vonatkozó részét azonnal hitelesítik és ezzel a sürgősség nyomban életbei'íp. , Ezután áttértek az indemnitási javaslat folytatólagos tárgyalására. Az első felszólaló vasadi Balogh Qyörgy kisgazdapá ti volt. Bírálja az indemnitási javaslatot, attól tart, hogy az előirányzott kiadások lényegesen megnövekednek. Az egész pénzügyi helyzeten tisztán egyoldalú adóemelésekkel segíteni nem lehet. A megoldást csak őszinte demokratikus agrárpolitikában látja. Foglalkozik a földreform kérdésével. Ez nem lehet a párt kizárólagos követelése, mert ettől függ Magyarország jövője. Kulturmunkával kell bebizonyítanunk, hogy csak mi tudunk itt államot alkotni. Összetartásra és együttműködésre nivja fel a nemzilgyüiést. A javaslatot elfogadja. Ezután Passay Károly személyes megtámadt&tás cimén szólal fel. Ezután folytatják az indemnitási vitát. Pfangler Béla kijelenti, hogy a javaslatot nem fogad a el, mert a kormány iránt nem viseltetik bizalommal A miniszterelnök bemutatkozó beszéde — úgymond — egy zsidó vagyon és életbiztosító társaság bemutatkozása volt. A zsidók páratlan hatalomra tettek szert és ezt azzil hálálták meg, hogy elzüllesztették a kereszté iy országot. Azt várta az ország pénzügyminiszterétől, hogy a zsidó tőkések kezéből kivegye a jogtalanul szerzett milliárdokat. A paraszt inkább feleteti a gabonát, semhogy odaadja a zsidó gabonabizományosoknak. Nagyatádi Szabó István: Ez nem áll f Pfangltr foglalkozik ezután Sándor Pálnak a zsidókérdéssel kapcsolatban elmondott beszédével. Mc st, amikor minden keresztény gondoktól terhesm, rongyosan jár, a zsidó asszonyok olyan seyem harisnyákban járnak, hogy az embernek eláll a szeme-szája. (Óriási derültség | az egész Házban.) Ugy beszélni, mint ahogy i itt Sándor Pál beszélt, nem beszélhetett volna egyetlen keresztény sem a zsidók - között. Ahol j ilyen bestédet lehet elmondani, ott nem lehet szó fehér terrorról. El kell venni a zsidók vagyonát, üzlethelyiségeiket, csak egy kis szobájuk maradjon konyha nélkül, cselédet ne tarthassanak. (Nagy derültség.) Törvényt sürget, hogy a kezdő keresztény iparosoknak vagy kereskedőknek jogot adjanak ahhoz, hogy ők jelöljék ki azt az üzlethelyiséget, amelyben az üzletet megkezdeni akarják és mondják meg, hogy melyik zsidónak helyiségébe akarnak beköltözni (Közbekiáltások: Ez bolsevizmus.) Pfangltr: Ha volt zsidó bolsevizmus, most legyen keresztény bolsevizmus. (Nagy zaj.) Foglalkozik ezután a 22 képviselőnek uj pártalakulásra irányuló törekvéseivel, megállapítja, hogy a 22 kép/iselö között csupa kegyelmes, méltóságos és nagyságos ur van, tiszteit ur nincs is közöttük. Megismétli, hogy . az indemnitást nem fogadja el. Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök benyújtja ezután az árdrágítókra vonatkozó törvényjavaslatot. (Nagy éljenzés és taps.) Korányi Frigyes benyújtja a közszolgálati alkalmazottakra vonatkozólag egyes intézkedésekről és a .kiviteli illetékekről szóló törvényjavaslatot. Ezután az elnök szünetet rendel el. Szünet után Pálfy Dániel szóialt fel. A Ház osztatlan érdeklődéssel és nagy figyelemmel kisérte felszólalását. — Amikor felszólalok, — mondotta — az ország összes kisiparosai érdekében szólalok fel. A kormány programjával teljesen egyetértek, csupán az ipartörvény kivitelére vagyok más állásponton, amennyiben én novelláris utón kívánom azt megvalósítani, hogy minél gyorsabban keresztülvihető legyen. A magyar kézmüiparosság talpraállitása & nemzetgyűlés elsőrangú feladata. Felhívom a* nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy 427 magyar ipartestületben 600 ezer kisiparos tömörült, ezek érdekében 1867 óta semmisem történt. (Ugy van'!) A megcsonkított Magyarországon 238 ipartestületben több mint 300 ezer kézműiparos van. Ezek a legderekabb, legbecsületesebb rétegei a magyar nemzetnek. Már akkor követelték az Ausztriától való elszakadást, a nemzeti hadsereget, az önálló vámterületet, amikor az még bün volt. A kultura terén is nagy szolgálatot tettek a nemzetnek. Kívánatos tehát, hogy a hazaszerető iparosok százezrei munkához jussanak. Ez csak akkor történhet meg, ha törvényes keretek között biztosítva lesz, hogy olyan ipartestületekbe, szövetkezetekbe tömörülhessenek, ahol érdékeiket meg tudják védeni, boldogulásuk feltételeit tiztositani tudják. A nemzetgyűlésnek az iparpolitikában változást kell hoznia. Ne csak az egyes kiváltságosokat favorizáljuk. Részletesen foglalkozik ezután a kis- és kézműipar visszafejlődésének okaival, amelyet leginkább a szervezetlenségben lát. A háború alatt a kisiparosokat besorozták és beosztották a hadivállalatokba és gyárakba. A hasznot a gyárosok és vállalkozók vágták zsebre, milliárdokat szereztek, a kisiparosok pedig teljer sen tönkrementek és lerongyolódtak. Rámutat az ipartörvény hibáira, amelyek lehetővé tették, hogy kontárok silány külföldi portékát dobtak a magyar piacra, mint magyar árut és lehetetlenné tették a becsületes kisiparosok számadását és azt, hogy becsületes munkájuk ellenértékét megtalálják. Az ipartörvény keretében a sztrájkot is okvetlenül szabályozni kell. Lehetetlen, hogy a munkásság politikai okokból sztrájkoljon. Nagy suly helyezendő az ipartestületekre, hogy azok a rájuk bizott iparosok érdekeit feltétlenül meg tudjík védeni. A kereskedelmi és . iparkamarák nem védték meg az iparosok érdekeit, mert a kereskedők és iparosok érdekei nagyon gyakran ellentétesek. A tanoncoktatás rendszere is hibás. Feladatának alig tud megfelelni, pedigf az ipirügyeknek alapja a tanoncnevelés. Csak a gyakorlati kisiparosmühelyek tudnak becsületes és hozzáértő versenyképes iparost nevelni. Ezt azzal a túlzó humanizmussal, hogy az inasnak csak fél napig kell a műhelyben lenni, fél napig pedig az iskolában, elsajátítani nem lehet. A jó ipartörvényben, az iparos testületben, a megreformálandó kereskedelmi és iparkamarákban, a felállítandó kézműves kamarában, a termelő és árubeszerző szövetkezetekben látja az iparosok jövő boldogulásának feltételeit. Felolvassa a veszprémi kisiparosok 11 pontból álló kívánságait. Ezek k*zt van a belegsegélyző és munkásbitositó pénztár államosítása. A miniszterelnök közbeszól: Meg lesz. Pálfy Dániel: Köszönettel veszem tudomásul a miniszterelnöknek ezt a kijelentéjét. Benárd Ágoston népjóléti miniszter: A törvényjavaslat már kész. Pálfy Dániel: A kézműipari kamarát egy háromszakaszos törvényjavaslattal sürgősen éleibe kell léptetni. A kamara felállításához csak néhány hónapi költségelöleget kér. Ha sikerül talpraállilani a kisiparosságot, akkor az l«sz a keresztény Magyarország legerősebb pillére. Több bizottsági jelentés után az ülés véget ért. Legközelebbi ülés kedden lesz. HÍREK Pályázom... Tekintetes Sóhivatall Üsse kő, ha már senki se pályázik, hát pályázom én is. Természetesen a szegedi színházra. Az utolsó napig vártam, hogy megjelenik városunkban Reinhardt Miksa hazánkfia, vagy Róbert Jenő honfitársunk, esetleg Karczag Vilmos földtnk, akikkel nem óhajtottam volna konkurrálni. Nem jöttek, tehát akkor jövök én. Ajánlatom röviden a következő: 1. Pénzem, az nincsen nékem, de az idő pénz és időm van bőven, még arra is, hogy színházat igazgassak. Ezt kevés köztünk élö színigazgató meri magáról elmondani. 2. Helyi szerzőket csak akkor adok be a közönségnek, ha már valamely -nagy fővárosi vagy külföldi színházban is megbukott a darabjuk. 3. A Vasgyátost nem sorolom a hazai klasszikusok közé és Földes Imrénél többre tartom Földnélküli Jánost Shaksperetöl. 4 Nevezett Shaksperet nem mellőzöm és nem buktatom meg, csak azárt, hogy Feitetichnek ne legyen igaza. 5. Beszédhibás színésznőket zengőszavuak helyett nem szerződtetek és nem küldöm el Kertész Endrét azért, mert Cyranómnak tömpe az orra. 6. És egyáltalában. Nem is pályázom. Ugyls a sóhlvatalba küldenének. Teljes tiszteletjeggyel Oyalu. A törvényhatósági bizottság Összehívását sürgetik. A törvényhatósági bizottság összehívását sürgetik u ból, ezúttal a főispánhoz benyújtott kérvényben, a szegedi közélet ismert férfiai. Kétségtelen tény, mondja az előterjesztés, hogy Szeged város tanácsa a város ügyeit már több mint másfél év óta, a város önkormányzati jogának félreszorilásával teljesen felelőtlenül és önkényesen viszi, okár akarva, akár nem akarva. A számonkéröszéki ülésekből ismeretes, hogy a tanács számos alaptalan kiadást rendelt el. Ennélfogva a kérvény a dolog tisztázására az egybehívandó közgyűlés tárgyaiként a következőket jelöü meg: 1. Hogy a város vezetősége és tanácsa adjon kimerítő és részletes elszámolást az elmúlt időre vonatkozólag a város öfsze* bevételei és kiaJássiról, vagyis terjesszen eö zárszámadást. 2. A közgyűlés tárgyául kívánják, logy terjesszch elő a város tanácsa köl ségveiést, hogy a közgyűlés az őt megilleti önkormán/zati jogkörében ahhoz hozzászólhasson cs azt rr.egállapithassa. 3. A közgyűlés tárgysorozi'.dba vélessék föl a tanácsi jelentés arra nézve, hogy a város vezetősége és alkalmazó' ival szemben a ruovjeturaiom alatti magat . Jsi' voíiatkozü-'ag kormányrendelet alapjari fo^ .atba vett i^azoltatási eljárás mit eredményezett. \1