Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-17 / 88. szám

DELMAQYARORSZAQ "fteged, 1920 április 17. minősítettek. A tárgyaláson azonban a tanú nem jelenhetett meg, mert Budapesten tartóz­kodik. x Szájának szegzett revolverrel. Rémregénybe illő Werthetmer Miksa föld­birtokos esete. A diktatúra kikiáltása után kis­teleki földjére indult. Azt tanácsolták neki, hogy ne menjen a birtokára, mert vörös katonák vannak rajta. Beszélgetett a gazdákkal, együtt tiltakoztak a kommunizálás ellen s 6 azt a ki­jelentést tette, hogy nincs más hátra, mint a franciákat hivni segítségül. Ezért tartóztatták le. Tagadta, hogy a franciákat emlegette, de több gazda ellene vallott. A pusztaszeri kastélyba kisérték azzal, hogy főbelövik. A kastélyban megjelent három vörös katona, akik azzal a paranccsal jöttek, hogy Kistelekre kell a foglyot szállítani. Wertheimer hallotta, mikor a parancs­nok kiadta kiséröinek, hogy az uton, a gatyai erdőben elküldhetik a másvilágra. Kocsin in­dultak Kistelek felé. Az egyik katona szájának szegezte revolverét és szeme közé kellelt nézni egész uton. A : mondta, ha félrenézek, belém lő. A gatyai erdőnél tanácskozni kezdtek, hogty eltegyék-e láb alól, de az egyik nem akart belemenni. Kistelekről Félegyházán vitték, ahol ügye a forradalmi törvényszék elé kerí'ft. Dr. Czibalát kérte fel védőjéül, aki erősen exponálta is magát érdekében s bebizonyította ártat'an­ságát. Barta László vádbizlos főbelövetését kérte. Az ö tanúit nem is akarták kihallgatni, de Czibula és Wallisch is pártját fogták. Holló Jenő hozta tudomására az Ítéletet, amely szerint Szegedre internálták. Holló megjegyezte: „Aztán nehogy megbosszulja magát a proletárokon I" Az elnök szembesítette a tanút Bartáv <1, aki a halálos Ítéletet kövelelte. Bírta igy szólt: — Ha a tanú ur lelkiismerete elbírja állítását, én is elbirom. ' Az utolsó tanú, Stéhli István kívánságára Qonda András algyői lakos. Stéhli alibijét akarja igazolni vele. Azt állitja, hogy a végre­hajtó-bizottság ülésén, amikor a letartóztatásokra vonatkozó határozatot hozták, nem volt jelen, hanem Algyőre volt kiküldve. Qonda igazolja, bogy egyszer tényleg nála volt Stéhli, de hogy KORZO-MOZI • Telefon-szám 11—85. B Szombaton és vasárnap, április 17. és 18-án. Magyar filmt Magyar film! A Corvin-filmgyár remekel A fekete tulipán. Dráma 4 felvonásban. Dumas pere regénye nyomán. Főszereplők: Várkonyi Mihály és Jtfakay Margit. Előadások 5, 7 és 9 órakor. Vasárnap 3: 5, 7 és 9 órakor. pontosan március 28-ika és 30-ika között volt-e, arra nem emlékszik. Egy órakor ért véget a tanuk kihallgatása. Délután három órakor tartotta meg Horánszky Miklós államügyész a vádbeszédet, amelyben mind a 9 vádlott elmarasztalását kérte. Után> a védőbeszédek következtek. A bíróság szoinbator délelőtt hozza meg a nagy érdeklődéssel várt Ítéletet. HIREK Cirkusz. Nyájas olvasóm, ha meguntad azt a cirkuszt, amelyet mostanában az élet játszik veled, eredj e! az igazi cirkuszba, nem bánod meg! Itt valódi cirkusz van,, eredeti bohócokkal és imitált pofonokkal, itt tősgyökeres hasbeszélök szónokolnak és énekelnek és hamisítatlan lovak rúgják a port. Szép dolog is ez, sokkal ko­molyabb és becsületesebb, mint mikor egy szinház például kiteszi a kultura cégérét és belül a tehelségtelenség és tudatlanság lőréjét árulja. Ha már komédia, legyen komédia és ha én mulatni akarok, mert szomorú vagyok, akkor a fejük tetején sétáló és egymást számo­zatlanul pofozó Dummer Augustok sokkal őszintébben mulattatnak, mint a Farkas Imre vizes limonádéja, vagy a Földes Iinre vizviccek­kel teritett asztala, amelynél a szegény színész­nek azt kell ieadnia, amit a sugóné belediktál. A cirkus az ember ősi játékösztönét ébreszti fel, a gyermekemlékeket éleszti újra és a ki­vágott rózsaszinruhás iovarnőről eszébe jut az alanyi költőnek Gina, aki szintén ezen a pá­lyán működött és a vaáli erdő boldogtalan calosának ideálja volt a boldog béke nyolvanas éveiben. És eszébe jut az irodalmilag végképpen korrumpált nézőnek Goncourt remek regénye a Zemganna fivérekről, a két nagy artista test­vérről, akiknek tragikusan szép történetén ke­resztülcsillan az irásmüvészet két legkülömb francia artistájának, a Goncourt fivéreknek emberi és Írói sorsa. Bocsánat, nyájas olvasóm, hogy egy cirkuszi est a vágyak és az álmok ilyen magas iskolá­jába emelt, le is szállok a fantázia trapézáról és egyszerűen, mint kipróbált cirkuszkritikus kijelentem, hogy nettem egyelőre csak a Dummer Augustok ellen van némi kritikai megjegy­zésem: túlságosan sokat beszélnek és keveset cselekszenek. Több pofont, lieber August, mert csak ugy szép a Dummer, ha minél több po­font ad és kap. Rossz- vicceket hallok én eleget komoly férfiaktól is, önök, derék, becsületes bohócok, lépjenek csak minden frázis ésigéret nélkül a tettek porondjára. Gyalu. Hogyan szabadult fel Makó? (Saját tudósítónktól.) Csanádmegye közigazga­tási bizottsága április 15 én tartotta első ülését az uj főispán, dr. Battlay Gejza elnöklésível. Az ülésen a megyei alispán Makó és Csanád­vármegye felszabadulásáról, általában a március hónapi nevezetes eseményekről igen érdekesen számolt be. Március 29-én történt, hogy az utolsó román csapat is elhagyta a várost s helyébe a magyar csapatok megérkeztek. A lakosság már nem is hitt a románoktól való megszabadulásban, olyan sokszor bizonyult valótlannak az oláhok elvonulásánek híre. 26-án feloszlott a katonai prefektura irodája s bucsut vett annak vezetője, Oltean János alezredes. (Ennek az irodának meglehetősen terhes személyi kiadásait a városnak kellett fizetnie akkor, amikor a saját tisztviselőit pénz hijján nem fizethette, amikor az állami hivatalnokokat nem lehetett fizetni, mert az állampénztár üres volt.) A 29-et megelőző két nap már alig emlékez­tetett megszállásra. A román katonák a kaszár­nyákban gyülekeztek; a román zászlók fokoza­tosan eltűntek a középületekről s helyüket ma­gyar zászlók váltották fel. 27-én a város polgár­mestere értekezletet tartott, amelyen a nemzeti hadsereg fogadását beszélték meg. 29-ének reggele lázas izgalomban telt el. A hatóságok­hoz érkezett értesülés szerint csak az antant­misszióval felveendő jegyzőkönyv aláírása után fog a román huszérság elvonulni. De a misszió tévedésből elkanyarodott a megszabott útiránytól, nem érkezett meg idejében s igy a magyar csapatok jöttek meg hamarább. Fölemliti a magyar alispán beszámolója, hogy a románok elfogták és román fogságba hur­colták dr. tíalló István tanfelügyelőt, akit a románok elleni izgatással vádolták, továbbá elhurcolták a karhatalmi csapatok parancsnokát, Dapsy László alhadnagyot és Nemeskey tűz­mestert s még négy altisztet, azon a cimen. hogy az oláhok ellen akartak támadni. Elfoga­tásukat egy Hajnali Antal nevü elbocsájtott őrmester okozta, aki kosszuból följelentette őket. — A kereskedők szövetségének terjesz­kedőbe. A Szegedi Kereskedők Szövetsége tudvalevően a legitim kereskedelem érdekei­nek védelmére alakult. Célul tűzte ki, hogy magának a kereskedői testületnek körében küzdjenek a tisztességes kereskedők az ér­dekűket, jóhirüket kockáztató árdágitók, lánckereskedők ellen. A Szövetség, mint értesülünk, szervezkedését ki akarja terjesz­teni a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara egész területére. Módját adja ennek az, hogy a Tiszántúl fölszabadult s a kamara területé­hez tartozó városok és községek is felszaba­dultak. A Szövetség kiterjesztése bizonyára előnyére válik majd a tisztes kereskedelemnek. — A csanádmegyei kormánybiztos-főispán beiktatása. Makóról Írják: Csanádmegye közgyűlése kedden iktatta be főispáni székébe dr. Battlay Gejza kormánybiztost, akit a köz­gyűlés zajos ovációban részesített. A köz­gyűlésen választás is volt. Nagylaki főszolga­bírónak megválasztották Nagy Gyula volt vingai és fehértemplomi járási főszolgabírót. A dr. Fluck Endre lemondásival megürese­dett árvaszéki ülnöki állásra dr. Demkó Pált választották meg. — A birák és flgyészeh fizetésének rende­zése. Ferdinandv igazságügyminiszter, mint Budapestről jelentik, egy újságírónak ugy nyilatkozott, hogy a birák és ügyészek fize­tését a kormány rendezni fogja. — A fürdők és gyógyforrások. A nép­jóléti minisztérium körrendeletet bocsátott ki, hogy a gyógyfürdők, gyógyforrások, ásványvíz­források és nyaralótelepek összeirassanak. Egy kérdőivet is mellékeltek a rendelethez, amelyet megkildtek minden törvényhatóságnak; a kérdőiven az erre vonatkozó adatok kitölten­dők. Célja H rendeletnek az, hogy a belföldi gyógyhelyek, firdök és nyaralóhelyek feltün­tetésével és propagandájával az üdülők külföldre vándorlását megakadályozza, azon­kívül megfelelő munkaalkalmakat is nyújtson. Szegeden is van két nyilvántartandó forrás. Az egyik a Masa-féle kut a Berlini-körut 9. szám alatt, a másik a Ferenc József főherceg-féle, amely a tisztviselőtelep környékén van. A forrá­sok tulajdonosai megjelentek a polgármesternél és oít hivatalosan kitöltötték a gyűjtő kérdő­ivet. — Burgonya a közszolgálati alkalmazot­tak részérc. A közszolgálati alkalmazoltak a beszerzési csoportban fejenkint még két kg. burgonyát kaphatnak kedvezményes árban. A burgonya osztása az áll. főgimnáziumban tör­ténik szombaton, április 17-én lehat je'entkezni. — Nyugalomba vonult csanidmegyei tisztviselők. Makóról írják: Dr. Dózsa Sámuel uiegyei tiszti főügyészt és dr. Bauer Ignác központi járási főorvost Csanádmegye köz­gyűlése saját kérelmükre nyugalomba helyezte. Mind a két érdemes tisztviselő tul van már a hetvenen. Emellett dr. Bauer súlyos b«teg is. — Az állatösszeirás eredményei. Az idei állatállomány összeírása Szeged területén a következő eredménnyel végződött: Szarvas­marha: 13.369, ló: 8054, sertés: 15.595, juh: 14.852 drb. Ezt az állatállományt örtzehasou­litva az 1918. évi állatösszeirás eredményével, az idei 30 százalékos csökkenést mutat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom