Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-10 / 82. szám

Ara 80 fillér. SurkMitőség éa kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A iitrketitAsit; és kiadóhivatal telefonja: 305. ELŐFIZETÉSI 'ARA: egéaz ivra 180.— K negyedévre 45.— K ?éUvra . 90.— K egy hónspra 15.— K pjrves Hiáni ir» 80 fMlér. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR 8UGÁR0T í. S7ÁM A nyomda telefonja : 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 82. szám. Szombat, április 10. Gróf Teleki Pál a békekötésről s annak szegedi vonatkozásairól. — A Délmagyarország munkatársától. — Budapest, április 7. Szeged második és harmadik kerületének nemzetgyűlési képviselői a mult héten nyilatkoztak a Dtimagyar ország hasábjain aktuális poli­tikai éz gazdasági kérdésekről. Gróf Teleki Pál, az első kerület nemzetgyűlési képviselője épp akkor volt útban Neuilly­bői hazafelé és egyelőre, de lehet az is, hogy most már véglegesen, Budapesten marad. Kedd este, ez alkalommal első izben, résztvett a Keresztény Nemzeti Egyesülés értekezletén és szerdán, bár rövid időre, megjelent a nemzetgyűlésen is. Grőf Teleki a képviselőházban volt szives fogadni a Déhnagyarorszdg munka­társát, akinek a következőket mondta: — A békeföltételek, tudomásom sze­rint, hiszen csak irásbelileg érintkezhet­tünk az antanttal, nem fognak lényegesen vdlioeni. Ha eszközölnek változtatást az éredeti békelervezeten, ezt csak olyan pontokban fogják megtenni, amelyek nem elsőrendű fontosságúak. Ennek oka nem az, mintha nem látták volna be, hogy ez a béke rossz és hogy rendel­kezéseinek nagyrésze teljesíthetetlen, hanem az, hogy mi az egészhez viszo­nyítva kis pont vagyunk. Az összerakó játék össze van állitva, az utolsó kocka, amelyet beállítanak, Magyarország, kívüle még csak Törökország van hátra, nem passzolna a már összerakott formához ez az utolsó kocka, ha most változtat­nának rajta. De ugy látszik, hogy álta­lánosságban az egész világon, kivétel nélkül minden országban, kezd az a nézet áthatolni, hogy a békék rosszak és hogy végre is itt uj és egészen más megállapodásokra lesz szükség. Hogy milyen lesz ennek a revidiálásnak a módja, nem tudom megjövendölni, hiszen az sok tényezőtől és körülménytől függ. Mindenesetre nagyon fontos volna, — és itt a külpolitika bekapcsolódik a bel­politikába — hogy az ország itt belül, a számára most rneghagyott területen viinéi előbb lábra álljon, hogy minden tényező komoly munkához "fogjon és belássa, hogy semmi kormánytól vagy eseménytől nem lehet várni, hogy egy hét alatt olyan változást teremtsen, hogy a sült galamb a szánkba repüljön, ha­nem azzal a tudattal kell elkezdeni a viszonyok minden irányú konszolidálását, hogy itt évek ne..éz munkájára lesz szük­ség. De ha soha meg nem kezdjük, mindjobban kitoljuk a reperáció mun­káját. Viszont nagyon fontos, a külföl­dön való megítélésünk szempontjából is, hogy a békekötés pillanatában, tehát már ezekben a hónapokban, amelyek követ­keznek, egy politikailag és gazdaságilag teljesen érett nemzet képét mutassuk. Most szegedi vonatkozások következ­tek: — Mindenképen azon igyekeztem a béketárgyaláson, hogy bebizonyítsam annak katasztrófális jellegét, hogy az ország második városa határváros legyen. Aposztrofáltam Horgost, mint Szeged külvárosát, ahonnan naponta szekéren, vonaton járt be a lakosság. Azt hiszem, ha egyáltalán sikerül itthon a nyugodt munkát megkezdeni, ha abba, arai egy­előre megváltoztathatatlan, belenyugszunk és kezdünk újraépíteni, a külföldi relá­ciókban, amelyeket sikerülni fóg terem­teni, Szegedre nézve nagy előnyöket biz­tosithatunk. Hogy miket, persze még nem tudhatom, hiszen csupa reménybeli dologról van szó. Mindenesetre orszá­gos érdek is, hogy Szeged igényei meg­hallgatást és kielégülést találjanak, hogy fejlődése biztosittassék. , Megemlítette még gróf Tsleki, hogy amint módjában lesz, három-négynapi tartózkodásra leutazik Szegedre. Most még a békemű körül vannak teendői, itt Budapesten is. Azt, hogy*vissza kell-e még egyszer utaznia a béketárgyalásra, nem tudja. Afelől sem döntött még, hogy fel fogja-e használni szegedi tar­tózkodását arra, hogy választói előtt beszédet mondjon. Ez, jelentette ki, az akkori politikai viszonyoktól fog függni. Programbeszédjének megtartása óta Te­leki állandóan a békemüvei volt elfog­lalva. Ha e munkája alól felszabadul, lemegy Szegedre, nem föltétlenül egy népgyűlés programjával, hanem azért, hogy néhány napot töltsön abban a vá­rosban, amelynek első kerülete mandá­tumával tisztelte meg és amelynek falai között — mondta Teleki — annak ide­jén nagyon jól érezte magát. ' 1 • ' « . -* i A magyar békedelegáció Versaillesbe költözik. Jóvátételi bizottság Budapesten. — Mozgási szabadság a magyar béke­hüldöttehneh. — A san-remoi értekezlet elhalasztása. Budapest, április 9. Neuillybcn, a Chateau Madridban tartózkodtak ecdig a magyar béke­delegátusok s bár az utóbbi időben megengedték nekik, hogy Pári6ba bejárhassanak, minden lépésükre vigyáztak s tilos volt nekik minden szabadabb mozgás és érintkezés. Ez a helyzet most megváltozik. Praznowsky Iván meghatal­mazott kérelmére megengedik, hogy a békekül­döttség Versaillesba költözzék és hogy ezentúl teljesen szabadon mozoghasson. A sanremoi konferenciát elhalasztották néhány nappal. A békekötés hirei a kővetkezők : Neuilly, április 9. (S?ikratávirat.) Minthogy a Chateau Madridban való tartózkodás a kis számra leolvadt magyar. békeküldöttséj're igen terhes vo!t, Praznowsky Iván meghatalmazott miniszter, rendkívüli követ engedélyt kért és kapott a francia külügyminisztertől, hogy a magyar békeküldöttség átköllözhessék Versail­lesba, a Hotel Der, Reservoisba, ahol sokkal elönyösebb feltételek mellett nyer szállást Az átköltözés valószínűleg még ezen a héten meg­történik. (M. T. 1.) Budapest, április 9. Párisi távirat szerint közölni fogják a magyar békedelegációval, hogy a szövetséges hatalmak a magyar békealáirása után jóvátételi bizottságot alakítanak, amelynek székhelye előreláthatóan Budapest lesz. A bi­zottságnak feladata a béktszerződés keresztül­vitelére és arra felügyelni, hogy Magyarország életképessége meg ne csorbittassék. (Bud. Tudj Budapest, április 9. Párisi jelentés szerint a békekonferencia köréoen a magyar békedela­gációnak Versaillesbe való átköltözködésével kapcsolatban az a felfogás vált uralkodóvá, hogy a magyar békedelegáció tagjainak ezentúl teljes mozgási szabadságot kell adni. (Bud. Tud.) Neuilly, április 9. Az Exelsiornak jelentik Londonból: Lloyd George arra kérte a szövet­séges országok miniszterelnökeit, hogy néhány nappal halasszák el a sanremoi értekezletet. Az angol miniszterelnök ugyanis be akarja várni

Next

/
Oldalképek
Tartalom