Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-09 / 81. szám

Ara 80 fillér. Sierkeaztőség éa kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASoZOHY-SüGÁRüT 4. SZÁM A a(«rfcesit£«ég éa Hadáhtvatal telafonja: 305. ELÓFIZETÉ.S1 ARA: e*éaz évre 180.- K negyedévre 45.- K félévre . 90 - K egy hónapra 15.— K FVVÍ* ára 80 fiüér Nyomda SZEGED, PETÓFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZAtt A nyomda telefonja: 16-34. Szeged, 1£20 IX. évfolyam 81. szám. Péntek, április 9. Javaslat a vasutasok érdebében. Interpelláció a cenzúráról. — A csütörtöki nemzetgyűlés. Budapest, április 8. A nemzegyülés csütörtöki üléséii Homonnay Tivadar képviselő egy óráig tartó napirendelőlti felszólalásban tett előter­jesztést a vasutasok válságos helyzetér51. Javas­latot nyújtott bc, amelynek alapján az orvoslást kivánja. A pénzügyminiszter indítványára a nemzetgyűlés elhatározta, hogy a költségvetési vita soráí. fog a javaslattal foglalkozni. Iklódi Szabó István ' interpellációjában a tiszántúli sajtócenzura visszaéléseiről szólt hosszasabban. Az ülésről a következő tudósítás számol be : A nemzetgyűlés csütörtöki ülését Rakovszky István elnök délelőtt ' i órakor nyitotta meg. A napirend előtt Homonnay Tivadar nemzet­gyűlési képviselő előterjesztette 18 pontból álló javaslatát a vasutasok helyzetén*.. javítására vonatkozóan. A maidnem egyórás előterjesztés után, ame­lyet a Ház lelkes tapssal fogadott, Emich Gusz­táv kereskedelemügyi miniszter szóialt fel. Ki­jelentette, hogy a javaslatnak a leggondosabb és a legszeretetteljesebb mérlegelésben lesz rés2e. Rámutatott arra, hogy a javaslat lényeges vo­natkozásban van az ország pénzügyi helyzeté­vel és ép ezért ebben a tekintetben a pénzügy­miniszter fog megjegyzéseket tenni a javaslatra. Ezután báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Az összes rétegek helyzeíük javítását sür­getik. A kormánynak az a felfogása, hogy a vasutasoknak mindent még kell adni, amit az állam csak elbír. Ezek a kiadásuk azonban igen nagyhorderejüek, egv és fél milliárdot tesznek ki évenkint. Épen azért mondottam, hogy ezt az indítványt most ne tárgyaljuk, hanem a költségvetés alkalmával és most ve­gyük le a napirendről. Homonnay Tivadar a miniszter ur kijelenté­seit tudomásul veszi és azt mondotta, hogy az indíTványt a nemzetgyűlés a pénzügyi bizott­sághoz utasítja. Báró Korányi Frigyes: Azt hiszem, itt se ideje, «e módji nincs annak, hogy ezt a nagy­kihatásu pénzügyi javaslatot most tárgyaljuk. Azt mondottam, hogy vegyük le a napirendről. •A Ház elhatározza, hogy Homonnay indítvá­nyát nem tűzi napirendre. * Iklódi Szabó János beterjeszti a pénzügyi bizottság jelentését az indemnitási javaslathoz. Egyben beterjeszti Szabó Sándor külön véle­ményét. Ezután 5 perc szünet. Utína Szabó kisgazda terjesztette be interpellációját. Szünet után háromnegyed 1 órakor nyitja meg az ülést Botttik István és bejelenti, hogy a nemzeti hadsereg e hó 11-én leteszi aze^küt. A honvédelmi miniszter meghívta a Házat az eskütételre. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. * Ezután az elnök napkendi javaslatot tesz. A Ház e hó 12-én, hétfőn déleíőtt 10 órakor tartja legközelebbi ülését. Napirend : A pénzügyi bizottság jelentése az indemnitásról. Az etnök bejelenti, hogy Szabó Sándor (kisgazdapárti) sürgős interpellációt jelenteit be, amelynek előterjesztésére a Ház az engedélyt iney<idja. Szabó Sándor: Állandóan Ü cenzúra vissza­éléseivel kell foglalkozni. Tegnap terjesztették be erre vonatkozólag interpellációt és ina kény­telen ismét panaszokkal a Ház elé jönni. A miniszterelnökhöz intézi interpe lációját. Rámutat arra, hogy amikor a k'sgazdapárt állandóan panaszkodott a választasi atrocitásokról, a testvérpárt ezt mindig tagadta. E sérelem or­voslására semmi komoly intézkedés nem történt. Most ismét alig indultak meg a választási szervezkedések a Tiszámul, egyre-másra érkez­nek a jelentések, amelyek a kisgazdapált ellen történő atrocitásokról szólnak. Tárgyi adatokra fog hivatkozni. (Felkiáltások a keresztény nem­zeti egyesülés parijából: Nem a mi részünkről történik, hanem a cenzúra részéről 1) Szabó Sándor: Épen azért hozza a Ház ele ezeket az ügyeket, hogy közös erővel segítse­nek a dolgokon. Elmondja, hogy Debrecenben megindult egy kisgazdapárti lap. A lap nem lépte tul azokat a kereteket, amelyeket a jó­ízlés és a törvény ír elő a sajtó számára, a cenzúra azonban a legkíméletlenebbül kitörölte a lapból még a szervezkedési híreket is. Fel­olvas egy kitörölt cikket, amely a kisgazdapárt zászlóbontásáról szól és arról, hogy kisgazda­párti miniszterek érkemek Debrecenbe. Fel­olvas egy másik hirt is, amelyet a cenzúra törölt és arról szól, Rogy Emich Gusztávot Bö­szörményben képviselőnek akaiják felléptetni. A cenzúra ezt is kitörölte. Meskó Zoltán: Hülye ember csinálhatja azt. . Szabó Sándor: Gondoskodni kell, hogy a sajtócenzura visszaélései megszüntessenek és ez a fekete kéz levágassék. (Tetszés a kisgazda­párton.) Elpanaszolja még, hogy a kisgazda­pártnak kimondott pártlapját elsikkasztják és nem kézbesitik. Hevesmegyében a Kisgazda cimü lapot nem engedik kézbesittetni dr. Szop­per és Hegedűs nevű urak. Gondolják meg — mondottá Szabó — ma nekem, holnap neked. Ne vegyenek példát a* kommunistáktól. Elmondja azután, hogy Budapesten alakult egy úgynevezett sajtóiroda, amely a keresztény nemzeti egyesülés pártjával van szoros kap­csolatban, amennyiben a vezetője Frühwirth Mátyás képviselő, munkatársait azonban ugy választotta meg, hogy ezek Landler elvtárssal vannak kompromitálva. Egyelőre nevekkel még nem akar előhozakodni. Ez a jiemzeii sajió­iroda monopóliumot élvez és még a félhivata­los Magyar Távirati Iroda is háttérbe van szorítva mellelte. Azonkívül más sajtóirodák — keresztények és nem keresztények — lehetet­lenné vannak téve és amig azok a Dunántúl szabadon adhatnak tudósítást a lapoknak, a Tiszántúl kizárólag csak a nemzeti sajtóirodát engedik tudósítani. Ebben a dologban 24 óra alatt intézkedni kell. Amikor a kisgazdák első­nek állottak szemben a kommunizmussal, min­denki tudatában volt szervezett erejük jelentő­ségének. Ha most meg akarják akadályozni a parasztok és kisgazdák szervezkedését,' akkor még keserűen fogják ezí megbánni. Kéri, hogy tárgyilagos megfontolás tárgyává tegvék az ada­tokat. A ksívírpánot nem vádolja, hanem ellcnkező'eg bíróul hivji ezekben a?, ügvekben. Kérdi a miniszterelnöktől: 1. Van-e tudomása a miniszterelnök urnák arról, hogy a már több­ízben szóvátelt cenzúrai visszaélések a keresz­tény kisgazda- és földmives-pártot megkülön­böztetett mértékben sújtják? 2. Ha igen, hajlandó-e alkotmán/os uton megvédeni a kis­gazdapárt szervezkedését a cenzúra túlkapásai­val szemben és milyen intézkedéseket szándé­kozik tenni a tiszántúli Birázda kisgazdapárti lap ellen elkövetett cenzúrai visszaélések meg­torlása dolgában? 3. Kérdi, hogy ki lesznek-e cserélve azok, akik a visszaéléseket elkövetik. Nagyon gyengén kell állania annak, akinek ilyen eszközökre van szüksége. Budaváry László: Ugy állítják be a kérdést, miníha mi csinálnánk 1 Balla Szabó: Frühwiith oda tartozik. Szabó Sándor: Preventív intézkedéseket kö­vetel a visszaéllések ellen és meg is mondja, hogy mi legyen ez a szankció arra az esetre, ha a cenzúra visszaél hatalmával. (Éljenzés a kisgazdapárton.) Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök vég­leges választ csak akkor ad, ha majd megvizs­I gálja a beérkezett konkrét panaszokat, de már most kijelenti, hogy a katonai cenzorokat illető­leg az ügy nem az ő hatáskörébe tartozik, de ígéri, hogy fel fogj» kérni a honvédelmi minisz­tert, hoíjy ő a saját hatáskörében intézkedjék. Kijelenti, hogy minden .'ehetőt meg fog tenni, hogy a jövőben a cenzúra visszaélései meg­! gátoltassanak. ' Az ülés V, 2 órakor ért véget. De Tournadre tábornok nyilatkozata. Budapest, április 8. De Tournadre francia tábornok, aki Szeged városának volt város­kormányzója, most a kormány rendeletéből Konstantinápolyba utazott, ahol ujabb nagy­fontosságú misszió ár reá. Szerdán este 10 órakor indult útnak a tábornok és kísérete, elutazása előtt néhány órával fogadta Az Est munkatársát, akinek igy nyilatkozott: — Azt mondják, hogy Magyarország nagyon szerencsétlen. De vájjon valóban szerencsétlen-e az a nemzet, amely végre visszanyerte szabad­ságát. Szerintem a bécsi politika vezetői készí­tették elő a magyarok mostani szerencsétlen­ségét. II. József magát a magyar nyelvet kezdte ki, ki akarta küszöbölni a világból. Ezt a dallamos nyelvet csak egy váratlan re'ieszánsz mentette meg, amely Bessenyei, Kisfaludy, Csokonai, Berzsenyi, és Kölcsey érdeme, akik előkészítették feltámadását Vörösmartynak, aki a legelőkelőbb, Eötvösnek, aki a legmélyebb, Petőfinek, aki a legnemzetibb és Aranynak, aki a legőszintébb volt a poéták között. Rab­szolgaságtól, azoktól a makacs erőlködésektől szabadult meg most a magyarság, amelyeket az ő ellenségei követtek el, hogy szétszórják ezeréves múltjának dicsőseges i'Okségét. —• Megszerezték Önftk is a varázslatos kin­cset, a szabadságot. Bármennyi, e mfgvan is csonkítva az Önök hazája, a szerencsétlenség méltóságával-őrzi meg azt a nemes varázst, amely ahtioz a néphez tapad, aki végre sza­baddá tudta tenni magát. Bár ez a dicsőség enyhítené Önök jogos fájdalmait, bár ez lennr ková za az Önök jövend ) reményeinek. Bizonyos, hogy a szabadság gyakorlatihoz inas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom