Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-29 / 98. szám

DELMAQYARORSZAG hívását kérik. Erre a kérdésre a főispán a következőket mondta: — A kérvény még nem jutott el hoz­zám, azonban már előre is kijelenthetem, hogy eddigi elhatározásomhoz hiven, a törvényhatósági bizottságot a régi összetéte­lében semmi esetre sem hivom össze. KORZÓ-MOZI Csütörtökön, péníeken, izonibaton és vasárnap, április 29, 30. és május t. és 2 ón. Miss American. IV. résit VERITAS1... tlóodásoU koznn..on 7 és 9 órakor. Vasárnap 3, 5, 7 cs 9 órakor. TELeron. SZÁM 11-S5 ítélet a petróleum­szindikátus ügyében. — Megváltoztatták az elsőfokú Ítéletet — Még a mult év augusztusában történt, hogy petróleumszindikátus névvel egy pénzcsoport alakult, amely Szegedre érkezett 50 vagon petróleumot vett át. Az átvett petróleum azon­ban a szindikátus egyes tagjainak visszaélése folytán a fogyasztók megkerülésével illetéktelen j kezekbe került, ami miatt meg is Indult a ki- ; hágási eljárás. Decemberben volt első tárgyalás : dr. Arvay Ferenc r ndőrbiró előtt, aki Beregi Bélát, Solti Pált, Vadász Aurélt, Bokor Mihályt, j Schwarcz Henriket és Stauber Miksát bűnösnek mondotta ki és személyenként 1200 korona fő- és 2000 korona mellékbüntetésre Ítélte. | Müller Jánost és Hoffmann Jánost 30 napi elzátásra és pénzbüntetésre ítélte a rendőibiró­ság. Hasonlókép ítélte el Papp Fcrcnc tűzoltó­parancsnokot is, kinek az ügyben, a vád szerint, szintén része veit. Miután az ítéletet meg­fölebbezték, most az államrendőrség főkapitány­sága hozott az ügyben másodfokú ítéletet, mely nagyobbrészt megváltoztatta az ítéleteket, csupán egy vádlott büntetését hagyta helyben. Az államrendőrség főkapitánysága az ellenük emelt vád alól Beregi Bélát, Solti Pált, Vadász Aurélt, Bokor Mihályt és Schwarcz Henriket föl­mentette. Fölmentette továbbá Papp Ferenc tűzoltóparancsnokot is, amennyiben beigazoló­dott, hogy Papp maximális áron alól ajándé­kozta el a petróleumot, igy az üzérkedés vádja ellene nem emelhető. Hoffmann Jánost föl­mentették a köteles kereskedői gondosság el­mulasztásának vadja alól, de árdrágításban bűnösnek találva, 30 nap helyett 10 nap leszál­lított büntetésre ítélték. Egyedül Müller János büntetését hagyta helyben a főkapitányság. A tűzoltóparancsnok ellen fegyelmi eljárást is indítottak. Remélhető, j hogy az alaptalanul megvádolt tüzoltóparancs- , nokot, a városnak egyik legmunkásabb, leg­derekabb tisztviselőjét a fölmentő ítélet követ­keztében állásába mielőbb visszahelyezik. UDQKinZS MAOY. TUD. SZÍNHÁZ (Lu l^í* Ili ti íl] TELEFON.SZÁN 872. — Csulöitokön, április 29-én. A legmodernebb filmattrakció! > UaUlfimr Noctuino5 felvonásban. A 7* l|alallallw. lőszerepekbcn Wi.RNER KRAU5 és SASCHA C3UR Izgalmas cs különle­ges drámai offrakció. PrcmvarÚZS. Vígjáték 3 felvonásban. Klöadtisok <i. u. 5, 7 és 9 órakor. Vasirnnp 2. '/, 4, 5. 7 cs 9 órakor. régi ékszert, órákat magas naptáron vásárol Bach utóda Kun Jenő Szeged, Széchenyi-tér 2. sz. 345 A Szegedi Kereskedők Szövetsége az árdrágitási tőrvényjavaslat ellen. — Világosabb szövegezést kérnek — Rend­szabályozxák a termelőket is. — Felterjesztés a kormányhoz. — (Saját tudósítónktól.) A Szegedi Kereskedők Szövetsége kedden délután 6 órakor Holtzer Tivadar elnöklete alatt ülést tartott, amelyen az árdrágitási törvényjavaslatto tették a kereskedők komoly megfontolás tárgyává. A szövetség elnöki tanácsában már előzőleg az a vélemény alakult ki, hogy a kereskedők észrevételeit az igazságügyininiszier és a nemzdgyülés elé terjesztik és hasonló állásfoglalásra hívják fel az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést és a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamarát. Az elnöki megnyitó után dr. Kertész Béla, a Szövetség ügyésze emelkedett szólásra. A drá­gaság romboló jelenségével szemben szerinte a gazdasági élet és a termelőmunka vérkeringé­sének helyreállítása az egyedüli hathatós véde­kezési mód. Ma megállapítható az, hogy a drágaság fokozásához az emberi gyarlóság, nyerészkedési vágy nem kis mértékben járult hozzá s e ponton a törvényhbzás feladatává keli tenni, hogy ezt a bűnös hajlamot kény­szerítő és elrettentő eszközökkel fékezzék meg. A szegedi szövetség eddig is Küzdött a keres­kedelmi tisztesség megóvásáért s az egész ma­gyar kereskedelem érdeke, hogy a konjunktu­rális kereskedelem túlkapásaitól megóvják a fogyasztóközönséget. Aggállyal kell azonban az ügyész szerint megállapítani, hogy a tör­vényjavaslat azog rendelkezéseiben, amelyek­ben a visszaélések büntetőjogi tényálladétcaít megállapítja, eltéveszti célját, mert figyel­men kivül hagy fontos közgazdasági érde­keket A javaslat egyik legkiemelendőbb hibája, hogy nem von határvonalat a legális kereskedelem és a bűnös • árdrágító üzelmek között. Meg kell állapítani elsősorban, hogy mit ért a j avaslat árdrágitási visszaélések alatt.. Vitás a használati cikk forgalmának köre, to­vábbá, hogy a javaslat egyszer a használati, másszor a szükségleti cikk kifejezést használja. A javaslat második paragrafusa magyarázni kívánja az igazolt ár teljesen ingatag forgalmi meghatározását. A javaslat szerint az igazolt ár e beszerzési és egyéb költségek és a méltányos haszon alapján állapítandó meg. Melyek azon­ban a szükséges kiadások, mennyi a méltányos haszon? A javaslat ennek megállapítását a bíróságra bízza, holott ezt, a cselekmény elkö­vetése előtt, a társadalom tájékoztatása végett a törvényben kellene megállapítani. Nem lehet továbbá tudni, hogy mit jelent a javaslat első paragrafusában használt „gazdaságilag nem igazolt, árdrágításra alkalmas üzérkedés" ki­tétel. Kiegészítendő a negyedik paragrafus is, amely szerint a tulajdonos felelősségre vonandó alkalmazottja cselekedeteért, ha ellenőrzési jo­gaban mulasztás terheli. Könnyű mulasztás esetén, dr. Kertész szerint, nem lenne méltányos a kereskedőt büntetni. Ezután Schweiger Miksa alelnök szólalt fel. Szerinte a törvény még szigorúbb lesz, mint a javaslat. Nem helyesli, hogy a nyerstermelöket mentesítik a törvény alól, mikor a drágaság­nak szók is okozói. Felolvassa a javaslatot, amellyel a törvésiyjavi-slat revízióját kéri a Szövetség. Bokor Adolf és Szegő Árpád szóltak még a tárgyhoz. Az előbbi, hogy a felterjesztésben \ jusson kifejezésre az is, hogy a termelők j egyenlő elbánásban részesüljenek a kereskedők- ' kel. Az utóbbi a nyersanyagok megállapítását is kívánja. A gyűlés a felterjesztést ezekkel a módosításokkal fogadia el. ->0000000000000 000 áze*őd,Jf20 április29 HIREK Rémmcaék. Brilliánsokat, használt ékszereket, arany cs c/.irt régiségeket igen magas árban meg­yeire Fjcphpr Tpdjórplí <k""<«"k keresünk. ilaUlül I böLVtrtJK m,JS2-U. 10 244 A hossiu háború alatt egészen megszoktuk már, hogy kitűnően értesült urak, akik mindent tudnak, mindent saját szemükkel látnak, de legalább is min­déi t saját fülükkel a legilletékesebb szájakból halla­nak, napról-napra szolgálnak egy kis idegfrisaitö bor­zain nmal. A százszemü és ezerfülll modern Árgusok most a langyos kikeletben megint megelevenedtek. Mesé.nek puccsokról, amiket az oláhoktól felszabadult Tiszái tul akarnak rendezni máius elsején. Az eféle hirek i^azi forrását, amiről a hirhordók legtöbb eset­ben ma?uk sem tudnak, csak tendenciájuknál fogva lehet se'teni. A híreszteléseknek természetesen semmi alapjuk Vincs, a kilátásokra a munkásság viselkedése egyáltalái nem adott okot Az ország, akármennyire nem tetszik is az ellenségeinknek, halad a konszoli­dáció utján A jogbiztonság védelme erös kezekben van s felfor^atásoktól igazán nem kell tartani. Az ellenség. Azt olvasom vgy pesti lapban, hogy a francia vicc­lapok kcserli ékeket és rajzokat közölnek az angolok és amerikaiak cl.cn. Gúnyolják az ostoba Wilsont, haragszanak a pohos Uncle Samre és dühöngenek az áruló John Bull ellen. Egyszóval teljes az antant cordiale I A század is francia keserűség a szigetország­gal szemben újra i'öléledt és — faute de mieux — karrikaturákban nyilatkozik Ugy tetszik, mintha a né­peknek mindig kellene gyülölnirtk egy másikat, külön­ben nem tudnának élr.i. A gyűlölet oxigénje kell, hogy lélekzethez jnt.sanak ? A háborúban mérhetetlen nagy adagokban kapták ezt az oxigént és akkor a franciák ugy hivták a gyűlölt és átkozott ellensíget, hogy bochet Lz volt az enne mi, ami nőikül egy nap se tudtak ellenni. Most az ellen­séget ugy hívják, hogy szövetségesek. Az anpol és amerikai foglalta el a bocin helyét. Az elsó régi nagy ellensége, a másik régi hü oarátja a franciának. Tem­póra mutantur. A filozófus p?dig elgondolkozik a régi dalon, amely a régi gyülölst^öl szól é3 eszébe jut, mi lenne, ha a népek egyszer szeretni próbálnák egymást ? Ki tudja, talán még egyszer erre is vetemed­nek, hiszen ez sokkal egyszerűbb és emberibb dolog és ne feledjük, isteni parancs isGyalu. — tiorthy kormányzó nyilatkozata az angol lapokban. Az U. N. jelenti: A Temps londoni .táviratot közöl, hogy a Reuter-ügynökség levelezője meginter­júvolta Horthy Miklós kormányzót. — A kormányzó eme beszélgetésben rámutatott arra, mennyire megjavult a helyzet Magyarországon, megcáfolta a zsidók tömeges legyilkolásáról terjesz­tett nevetséges vádakat, azután hang­súlyozta, hogy Magyarországon a király­ságot vissza kell állítani, mert a köz­társasági elnöknek 5 évenkint való vá­lasztása nálunk okvetlenül vérontással járna. Végül Horthy tiltakozott az elfo­gadhatatlan béke ellen. — Svíjci lap gróf Telek: Pálról. A Ma­gyarország irja: A Neue Züricher Zeitung ma Budapestre érkezeit száma vezércikkben üdvözli gróf Teleki Páit, az uj külügyminisztert. Meg­állapítja róla, hogy a kinevezés történelmi tény, mert időtlen-idők óta ő az első magyar kül­ügyminiszter, akit a külön magyar államfő nevezett ki ebbe a pozícióba. Egyéniségének nagy erkölcsi komolyságát, földrajzi és nép­rajzi tudását, Neuillyben végzett munkáját dicséri a cikk, amely nyomatékosan utal egy­részt az uj külügyminiszter kiváló angol össze­köttetéseire, másrészt diplomáciai komolyságára, amely megnyilvánult már abban is, hogy állá­sát és hivatalát a pártküzdelmek fölé helyezte. A svájci újság cikke egyulta! rövid összefoglaló a háború utáni magyar külpolitikáról és ebben a részben kemér.y szavakat mond Károlyi Mi­hályról és Kun Béláról, akiket teljesen egy­sorOa helyez. — Törvényjavaslat a kolozsvári egyetem Szegedie helyezéséről. Budapestről irják: A magyar tudomány két lerombolt háza, a kolozs­vári és pozsonyi egyetemek helyére uj hajlékot keli adni a nemzeti művelődésnek. A két egye­tem egyelőre együtt működik, a budai pedagó­giumban tartja előadásait. Cbzre azonban már mindkét egyetem végleges hajiékot kap ana az időre, amig Kolozsvár és Pozsony vissza nem fogadhatja az elüldözött főiskolákat. A kolozs­BIeier cipősxalonja készit mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom