Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-28 / 97. szám

Ára 80 fillér. Sierkeaxt«e«g 4e kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A a««rkMitS»éf éa kiadóhivatal telefoaja : 3«6. E LÓ FIZ ET ES1 ARA egész érre 180.— K neryedévre 4§ — K félévr* . 90.— K egy hónapra 15.— K frvtn »rám irt 8-'> fl"ér Nyomda : SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja : 16-34. Sieged, 1920 IX. évfolyam 97. szám. Szerda, április 28. Apponyi tanácsai. Az Öregkor tekintélyét hódolattal tisztelték régi nemzetek s az volt a hit, hogy az aggság, az ősz fó egyet jelent a bőlcseséggel, hogy az öregembert a dolgok fölé emeli, elméjében megfinomitja sok élettapasztalás és a vér hig­gadtsága. De modern idónk nagyon is haj­landó az ellenkező végletre, az aggkor képes­ségeinek általánosító lebecsülésére. Holott éppen a világháború tanitott meg bennünket arra, hogy vannak olyan tiszteletreméltó emberi nagyságok, akik a rövid egyéni lét végső ha­tárán válhatnak méltó vezéreivé nemzeteiknek. Ha egy Hindenburg, egy Clemenceau kivételek is, még akkor is igazolják az öregkornak kijáró tiszteletet. S nekünk is van egy kiválóságunk, aki aggkorában elméje csodálatos fényével, a bölcs gondolkozás és ragyogó beszéd vará­zsával ejtette bámulatba a külföldet is s szer­zett tiszteletet a maga nemzetének. Apponyi nevét csak hódolattal lehet említeni, ó igazán tul van földi hiúságokon s tisztább magaslat­ról hirdet eszményeket. A nemzeti újjászületés erkölcsi föladatairól beszélt s legelső követelménynek mondotta az önzés szellemének leküzdését. Osztályok ne törekedjenek egyeduralomra, hanem közös munkával illeszkedjenek a nemzet szervezetébe. A jogrend biztosságára féltve ügyeljünk. Az igazságosság azt kívánja, hogy a bün megto­roltassék, de ne bűnhődjék senki, aki nem bűnös. Az állam végrehajtó hatalmát csak azok gyakorolhassák, akik a törvénynél fogva arra jogosultak. íme, ezek a nemzet élő bölcsének, Apponyinak, szivekhez és elmékhez intézett j tanácsai. Magyarország a belső rend, a szilárd belső béke utján halad. Az öntudatra ébredt polgár­ság a becsületes haladás jegyében iparkodik az uj honfoglalás nagy müvét befejezni. Az öntu­datos munkásság eleget tanult a mult tapasz­talataiból és immár világosan, józan fővel látja, hogy csak az alkotó és termelő munka vált­hatja meg a magyarságot és az európai válságot egyaránt. A forradalmak a háború utókövetkezményei voltak és a magyarságnak már éppen elég volt i forradalmakból. Megértés és egyetértés lehet csak biztos záloga a jobb jövőnek és ezen fog dolgozni minden magyar ember e hazában, ebben a szerencsétlen, jobb sorsra érdemes hazában, amelynek mindnyájan hü fiai, munkás, tisztes polgárai akarunk lenni! A konszolidáció utján előrehaladó Magyarország bátran, ön­tudatosan néz szembe a jövővel, amelyet száz­szor megbűnhődött és ezeréves erdemei fejében méltán várja jutalmát: amely egy szabad, dol­gos és kulturális nemzetet megillethet, hogy jogai és igazai teljességében teljesíthesse tovább európai jelentőségű hivatását az emberiség tör­ténetében. Magyarok vagyunk és azok mara­dunk: ez a mi programunk és a legkevesebb, amit a világtól megkövetelhetünk, hogy ezt el­ismerje. A kivételes hatalom meghosszabbítása. - Pénteken elnapolják a nemzetgyűlést. — Budapest, április 27. A nemzetgyűlés ülését e hét végén, pénteken elnapolják. A szünet május 10 ig tart. A mai ülésen Gaál Gaszton indítványát tárgyalták a köztisztviselők mellék­foglalkozásáról. Az indítvány elvetése után két í kisebb javaslatot fogadtak el. Rakovszky István elnök nyitotta meg az ülést. Az indemnitási javaslatot harmadszori olvasásban is elfogadták. Ezután a mentelmi bizottság jelentését vették tudomásul. Rupprecht Dezső a mentelmi bizottság nevé­ben tett jeleniást. Március 1-én, a kormányzó megválasztásának ünnepén nem engedték be a katonai kordonon át báró Korányi pénzügy­minisztert és Vas József képviselőt a nemzet­gyűlésbe. Mivel Osztenburg százados két tiszt kis-. _'tében megjelent a Ház elnökénél és a fővezérség utasítására tisztázta az esetet, a mentelmi jog sérelmet megszüntettnek mondta ki a Ház. A köztisztviselők mellékfoglalkozása. Gaál Gaszton indítványt nyújtott be a köz­tisztviselők mellékfoglalkozására. Annak kimon­dását kérte, hogy a Ház helytelenítse a mellék­foglalkozást. Hegyeshalmy Lajos szerint ez megbélyegzése volna a tisztviselői karnak. A tisztviselők fize­tésének elégtelenségét maga a kormány is el­ismerte s ezért engedte meg, hogy a mellék­foglalkozásra vonatkozó mostani gyakorlat kifejlődjék. A magyar tisztviselői kart nem lehet megvádolni, hogy megvesztegethető és befolyásolható, mert csekély fizetése mellett álásokat elfoglal. Csehországban, Jugoszláviá­ban, Romániában semmit sem lehet elérni, amig a tisztviselőket meg nem vesztegetik. Nálunk a tisztviselők nem jutottak törvénytelen jövedelemhez. Kéri az indítvány elvetését. Szünet után báró Korányi pénzügyminiszter szólalt fel. Szintén arra kéri a nemzetgyűlést, hogy ne fogadja el az indítványt. A tisztviselő­ket nagyon kellemetlenül érintené, ha itt valami gyanúsításnak a látszata bukna fel. Nem ki­fogásolható, hogy olyan vállalatoknál, ahol az állam érdekelve van, a vezetőségben tisztvise­lők is helyet foglaljanak. Sokkal kevésbé való­színű az, hogy az olyan ember volna befolyá­solható, aki nyilvánosan, fölöttes hatósága tud­tával áll összeköttetésben a vállalattal, mint az olyan, mint aki titokban van összekött.tésben. Ha valakinek a képviselők közül valami gya­núja van vagy egyik, vagy másik tisztviselő ellen, hogy az az ilyen állásával visszaél, hozzák tudomására, ő a legszigorúbban fog eljárni, de mindenesetre konkrét adatokat kér! Kéri a nemzetgyűlést, hogy ne fogadja el Gaál Gaszton indítványát. Gaál Gaszton a zárószó jogán tiltakozik Hegyeshalmy ama állítása ellen, hogy ő a tisztviselőket akarta megbélyegezni. Kéri indít­ványa elfogadását. A Ház szavazás után 42 szóval 24 ellen elveti az .nditványt. Ezután bejelenti az elnök, hogy a honvédelmi miniszter a holnapi nap folyamán válaszolni fog Szabó József, Pálfy Dániel és Ugrón Gábor interpellációira. Eörffy Imre előadó beterjeszti a legfőbb fe­gyelmi bíróságok szervezetének ideiglenes mó­dosításáról szóló törvényjavaslatot. Hozzászólás nélkül ugy általánosságban, mint részleteiben a törvényjavaslatot elfogadták. A kivételes hatalom. Wagner Kíroly beterjeszti a háború esetére szóló kivételes hatalom meghosszabbitásáról szóló javaslatot, amelyhez Rassay Károly szólalt fel elsőnek. Szerinte a kivételes hatalom meg­hosszabbítása a végrehajtó hatalom súlyát és tekintélyét emelni fogja, ami most különösen fontos, mikor a nemzetgyűlés az osztályérde­keket még nem tudta az egyetemes érdeknek alá rendelni. A kormány tágan értelmezi a biz­tosított kivételes hatalmat, mint például a járás­bíróságok jogkörének kiterjesztésénél. A kor­mány a kivételes hatalom és rendeleikibocsátási jogával csak kivételes esetekben és mindenkor a szakértők és a nemzetgyűlés meghallgatása után éljen. Ugrón Gábor egyetért Rassayval. Tudja, hogy a javaslat elfogadása alkotmánysérelem, de az ország még oly rendkívüli helyzetben van, hogy a kormánynak élnie kell e jogával, ezért a javaslatot elfogadja. Ferdindndy igazságügyminiszter: A közrend és biztonság még nem békés. Kijelenti, hogy a járásbíróságok jogkörének kiterjesztésére vonat­kozó rendeletet szakértőkkel vitatta meg. A kivételes hatalommal csak a legsürgősebb ese­tekben fog élni a kormány. Kéri a javaslat elfogadását. A javaslatot a nemzetgyűlés elfogadja. A következő ülés napirendjének megállapítása után az ülés háromnegyed 2-kor befejeződött. A politika eseményei. — JunI JS 9-án lesznek a tiszántúli választások. — Kormánybiztosi és államtitkári áUások. — Budapest, április 27. Hetekkel ezelőtt hire járt, hogy a kisgazdapárt követelni fogja a blokbeli paktum teljes végrehajtását. Rubinefc Gyula miniszter egy hírlapírónak ebben a kér­désben a következőket mondta: — Nem hiszem, hogy a két párt elhelyezke­désében változás következnék be. Mi a béke­kötésig okvetlenül fenn akarjuk tartani a koalí­ciós kormányt s a békekötés után is ez lesz a kívánatos. A blokbeli pártok paktumát termé­szetesen végre akarjuk most hajtani. Mielőbb meg kell alakítani a választásokat intéző közös bizottságot. A kormány rendelete legközelebb megjelenik a tiszántúli választásokról, amelyeket junius 3-án tartanak meg. A kormánybiztosi állásokra kijelöltek név­sorát Dömötör Mihály belügyminiszter elkészí­tette s az legközelebb a pártok elé kerül jóvá­hagyás végett. A minisztertanács ezütörtökön óhajtott foglalkozni ezzel a kérdéssel, de a tanácskozást hétfőre halasztották, mert csütörtö­kön a kormányzó estebédre látja a kormány tagjait. Pénteken megtörténik az államtitkár: állások betöltése is. Kultuszminiszteri titkár Kovács J. István, pénzügyminiszteri Kállay Tibor, népjó­léti dr. Gaál Endre gyógyszerész lesz. A külügyi, honvédelmi és kereskedelmi államtit­kári állás még vitás. Rubinek miniszter szerdán benyújtja a Ház­ban a mezőgazdasági érdekképviseletekről szóló javaslatot. A földbirtokreform és a mezőgazda­sági munkáskérdés javaslata szintén elő van már készítve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom