Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-23 / 93. szám

Ára 80 fillér. SierkMitötéf ét kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOGASSZONY-SUGÁRUT 4. SZÁM A as.rk.sitóséf éa kiadóhivatal telefonja: 3M. ELÓFIZETESI ÁRA: tféax évre 180.— K negyedévre K • . 90.— K egy hónapra 15.— K Pgvee niní éra 80 fMlér Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja: 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 93. szám. Péntek, április 23. Gróf Teleki külügyminiszter hivatalfoglaló beszéde. — Nyilatkozat a belpolitikai helyzetről, a külügyminisztériumról, külpolitikai viszonyainkról és a békéről Budapest, április 22. Gróf Teleki Pál külügyminiszter szerdán délelőtt fogadta a külügyminisztérium tisztviselőkará <ak tisztelgését. A hivatalnoki kar nevében báró Lers Vilmos államtitkát üdvözölte, amire terjedelmes beszéddel válaszolt. A nagyszabású beszédből a következőket közöljük: — A feladatok három nagy komplexuma áll előttünk. Az óriási világbomlásban minden szétesett és minden újból alakult. Rekonstruálódik Európa, rekonstruálódik Magyarország és rckonstruálódik a külügyminisztérium. Ezen feladatok között levő nagy dimenzionális különbségek dacára is alapelvül szögezem le az eddigi életemből magammal hozott tudományos meggyőződésemet, hogy mindaz, ami történik, nem különálló esemény, hanem nagy, egységes életfolyamat része. Ilyen egységes életfolyamatnak fogva fel az események sorozatát, igy látom a feladatokat belekapcsolódni egy életfolyamatba, amelyet nem irányítani, hanem amelyhez alkalmazkodni kell, mert ahhoz, hogy az eseményeket irányíthassuk, elegendő erőnk nincs, de birunk még mindig annyi ősi politikai érettséggel és tapasztalattal, hogy a jelentkező feladatainkat helyesen fel tudjuk fogni. — Politikai értékünknek azonban éppen a külügy terén volt egy végzetes hiánya. Magyarország politikai zsenije ugyan valamikor a külügy terén' is teljesen érvényesült. Bizonyság rá Erdély szabad korának története. Ugy alakultak a viszonyok, hogy — amint /pponyi Albert találóan mondotta az Akadémiában elhangzott beszédében — a magyar nemzeti organizmus a külügyi szervet nem használta, igy a külügyi szerv elsorvadt. Feladatunk most feléleszteni és a társadalomba is belevinni ezt a külpolitikai érzéket, anélkül, hogy a vele való foglalkozás tultengésbe menne. Es meg kell találnunk ezen a téren is a bchö kapcsolatot a magyarsággal, az egész nemzettel, mert csak ebből meríthetjük azt az erőt és lelkesedést, hogy ideáljaink felé törekedjünk, mert ha ideáljaink megvalósításáról most le is kell mondanunk, az idealizmusról nem lehet lemondani soha. — Tekintve, hogy e falakon tul is kell pár szót szólnom, nem mulaszthatom el rámutatni s ismételten hangsúlyozni a külpolitika azon sarkalatos alapelvét, hogy külpolitikánk sarkpontja itt van Magyarországon e'horgonyozva. Külpolitikánk sarkpontja a belpolitika csitthoni társadalmi tevékenységünk. Erre kell támaszkodnunk és ez adja meg nekünk azt az erőt, amit kifelé képviselhetünk. Hogy hogyan képviseljük, az a mi hatalmunkban fekszik, de hogy mit képviseljünk, az nem tőlünk, hanem azon erőkifejtéstől és egységtől függ, amelyet a magyar nemzet és annak vezetői, összes politikai és társadalmi faktorai tanúsítani fognak. Mi, akik Neuiüyből jövünk, láttuk, hogy a morális erő tekintélye még teljes gazdasági és fizikai csőd közepette is milyen nagy önálló értéket képvisel. Már mr^ép beszélnek velünk, de nem szabad egy piliar.atig sem azon Iát— szdtnak támadnia, hogy ezen morális érték vesztr dőbe megy. Ezt a mi kulturbázisunkat kell .fentartani, ez külpolitikai és g?.zdarági boldogálásunknak első feltétele. Ha megkapjuk ezt az erőt belülről, csak akkor oldhatjuk meg feladatunkat. Budapest, április 22. Az U. N. munkatársa felkereste hivatalában gróf Teleki Pált, az uj külügyminisztert és kérdést intézett hozzá az aktuális bel- és külpolitikai helyzetről. A külügyminiszter a következőket mondotta: — Ami a belső politikai helyzetet illeti, én azon az állásponton vagyok, hógy erős többségen alapuló szilárd és egységes kormányzatnak kell létre jönnie. Az az akció, amelyet nevemmel kapcsolatban az újságok is tárgyaltak, r, .1 irányult uj pártcsoport alakulására, hanem csak arra, hogy o'yan egyöntttü parlamenti többség alakuljon, amely nem fogja megtűrni, hogy egységét személyi diferenciák széthasogassák és a kormányzat szilárdságát megbontsák. Hogy ez a szilárd többség raikép fog alakulni, az nekem teljesen közömbös. A súlypontot arra fektetem, hogy ne ugy tűnjék fel a dolog, mintha ez az akció a pártvezérek tudta és beleegyezése nélkül, mintegy a hátuk megett töiténnék, hanem hogy egyes, a pártharcokban nem túlságosan angazsált politikusok felkérjék a vezéfeket arra, hogy közös munkaprogram alapján parlamenti működést, vagy többséget létesítsenek. A parlamenti felelősséget feltétlenül vállalom, csak nem akarok a pártok játéklabdája lenni. Személyemet nem tartom fontosnak, csak a külügyet illető elvi álláspontok lerögzitését, amely feltétlenül közérdek. Mit tekint Kegyelmeá ur a legsürgősebb külügyminiszteri feladatának ? — A külügyminisztérium és a magyar diplomácia megszervezését. A külügyminisztérium ma különböző elemekből áll. A diplomaták a Ballplatzról magukkal hozták azt a nagy tapasztalatot, amelyet ott szereztek, a miniszttr umokból bevont tisztviselők pedig hozzák a szaktudást. A diplomatáknak bele kell találni magukat, hogy ne Bécsből dirigálják őket és hogy a hazai viszonyokat teljesen megismerjék. A minisztériumokból berendelt lisztviselőknek viszon' bele kell dolgozni magukat a diplomatikai rutinba. A Ballplatz hozta nekünk a rutint, a külföldi diplomatikai kapcsolatokat és az egész külpolitikai üzem technikáját, amelyre különösen nagy szükség van egy újonnan szervezett minisztérium felállításánál, munkaképessé tételénél. Különösen szükség van arra, hogy azoknak a nagyon értékes férfiaknak politikai, vagy baráti összeköttetéseit a magyar ügy javára kamatoztassuk. Mikép gondolja Kegyelmes ur a szomszédos államokkal való kapcsolatok felépítését? -- A szomszéd államokkal való viszony elsősorban maguktól a szomszéd államoktól fegg. Aksziomaszerü igazság, hogy nagy háború után mindig a győzőnek kell nyújtani a kiengesztelődés békejobbját. Főkép Anglia értett hozzá a diadalmas háborujuk után a levert ellenfelet kiengesztelni. Mi várjuk; hogy az ő részükről törlénjék valami' közeledés Akármilyen lesz a béke, nekünk mindenesetre m-g kell találnunk egy modus vivendit, amely az együttélést és a legsürgősebb tárgyalások elintézésének lehetőségét biztosítja. A nagyhatalmak részéről már eddig is a barátok számos jelöltjével találkoztunk és reméljük, hogy ezután is fogunk a jóakaratnak és a segítségnek olyan szimpátiájával találkozni, amelyek Magyarország felépítésében és diplomáeiai elhelyezésében hasznunkra lesznek. Milyennek látja Kegyelmes uram a békekilátásokat, különös tekintettel a san-remoi értekezletre? — A San-Remoból jövő hirek egymással ellentmondók és ezidöszerint nagyon nehéz eligazodni bennük. Mindenesetre meg kell várnunk, mig konkrét híreket kapunk és amig végre megkapjuk javaslatainkra az antant végleges békeajánlatát. " Végül rnég közölte a külügyminiszter, hogy a békefőmegbizott állásáról kinevezése folytán lemondott. Tízórás ülések a nemzetgyűlésen. Budapest, április 22. Ma déklőtt 50 képviselő aláírásával indítványt adtak át a Ház elnökségének avégett, hogy az indemnitást e hét végétől kezdve napi 10 órás ülésen tárgyalja a nemzetgyűlés. A tárgyalásnak ez az uj rendje már a jövő héten életbelép. A szünet alatt a folyosón ma is tárgyalták Friedrich Istvánnak a sajtóra vonatkozó indítványát. Miután az elnöknek az az álláspontja, hogy ama javaslat tárgyalását, amelyre a sürgősség ki van mondva, megszakítani nem lehet, Friedrich Istvánnak indokolására ugy látszik csak a jövő héten kerül a sor. Beszélik, hogy névszerinti szavazást fognak kérni, az indítványra. Rakovszky István elnök háromnegyed II órakor nyitotta meg a mai ülést. Napirenden szerepel az indemnitási javaslat folytatólagos tárgyalása. Az első felszólaló Budaváry László. A tanítók helyzetének javítását, a fővárosi iskolák államosítását, a kántortanítók helyzetének javítását sürgeti. A tanítóság kiveti magából a kommunista elemeket.. Vázolja a kisiparosság szomorú helyzetét. A gyáriparosok hozzájutnak nyersterményekhez, de a kisiparosság nem jut hozzá. Kritizálja a keresztény pártok szétforgácsolódását. Akik megakadályozták a legteljesebb egybeolvadást, azokat egyéni érdekek vezetik mindkét oldalon. (Nagy zaj.) A keresztény nemzeti egyesülés pártja kezet nyújtott a kisgazdapártnak, de a kisgazdapárt elutasította ezt magától, mert a tiszántúli választásokon többséget remélt. Az indemnitási javaslatot megszavazza. Budaváry felsVIitja a nemzetgyűlést, hogy üdvözölje azoka; az angol lordokat, akik a felsőházban Magyarország érdekeinek szószólói voltak. Szabó Sándor indítványt terjesztett elő, amelyben az indemnitási vita idejére, a gyűlések időtartamának 10 órában való megállapítását kéri. Az indítvány felett a Ház a legközelebbi ülésén fog határozni. Szabó polemizál a Friedrich-csoporttal és BIeier cipős^alonja - M készii mérték után a legmodernebb kivitelben férfi, női és gyermekcipőket Iskola-utca 14. szám.