Délmagyarország, 1920. április (9. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-22 / 92. szám

Ára 80 fillér. dterkeastőség és kiadóhivatal: SZEGED, BOLDOG ASSZON Y-SUGÁRÜT 4. 6ZÁJIV A axtrkeaitrtség ék kiadóhivatal telefonja : 305. E-ÓFIZETESI ÁRA: egjáai évre 180.— K negyedévre 46.— K félívre . 90.— K egy hónapra 15.— K Egye* nnitn 8" fillér. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR 8UGÁR'JT 1. SZÁ» A nyomda ieiefonja: 16-34. Szeded, 1920 IX. évfolyam 92. szám. Csütörtök, április 22. A jó külpolitika. A régi jó világban, amikor még nem minden ember vállát nyomta az a kötelesség, hogy mindenféle közterhekből erején tul vegye ki a részét, elsősorban bizonyára helyi okok miatt örvendeztünk volna annak, hogy az egyik szegcdi képviselő emelkedett a külügyminiszter nagy poziciójába. Hogyne, hiszen e régi jó világban nemcsak a városoknak, hanem a falvaknak is egyik legnagyobb gondja és ambíciója volt, hogy olyan politikust nyerjenek meg képviselőül, aki, ha nem aktiv miniszter, a legközelebbi kormányválságnál számításba jöhet, mint — államtitkár. Most már túlhaladott azon keseregnünk, hogy akkoriban egyetlen kerületnek sem lehetett külügyminiszter-képviselője, azonkívül a jelen annyi bánatra és magunkbaszállá,ra ad okot, hogy ma könnyeinkből és jajainkból a régmúlt idők egyetlen ostorcsapásának se jut. A helyi szempontoknak is háttérbe kell szorulniok mindenhol, ahol a legkisebb országos érdekről van szó. A külügyminiszteri állást töltötték be, még pedig a békeszerződés aláírásának és az uj külpolitikai orientálódás megkezdésének idején. A legfontosabb lépések egyike ez, súlyát, jelentőségét és helyességét tehát kizárólag a hozzája füzödö nagy országos érdekek ezerint kell megítélni, teljesen függetlenül az aránylag egészen kicsi lokális érdekektől, sőt attól a rokonszenvtől is, mely Teleki személyét ebben a városban övezi. A külpolitikai kérdésekben teljesen tájékozatlan magyar közvéleménynek hova-tovább kinyílik a szeme, amiben, mint más jókban is, ami kevés e nehei időkben osztályrészünkül Jutott, gróf Apponyi Albertnek van a legnagyobb érdeme. Az a beszéd, amellyel Apponyi a Külügyi Társaság elnöki székét -elfoglalta, tömören és világosan mutatott rá a helyes külpolitikai orientációnak nemcsak az irányára, hanem elengedhetetlen föltételeire is. E föltételek alapján a mai helyzetben a külügyminiszter személyét illetőleg két alapvető követelményt állithatunk fel. Az egyik, hogy megfelelő kvalitásai, a másik, hogy megfelelő belpolitikája legyen az uj külügyminiszternek. Teleki nagy képességekkel van megáldva és a közéletet a tudás krőzusi gazdagságával felruházottan kezdte meg. Személyes tulajdonságai tehát föltétlenül predesztinálják arra, hogy rá lehessen, bizni a független, de embeitclenül megcsonkított Magyarország külpolitikájának irányítását. A másik főkellék, Apponyi ri3gykoncepcióju előadásából is következteíve, hogy az egész országnak, természetesen tehát a külügyminiszternek is olyan belpolitikája legyen, amely legalább is nem állja útját az európai koncertben való okos és hasznos elhelyezkedésünknek. Volt rá eset, mondja Apponyi, amikor már-már sikerűit kitfinő összeköttetést létesítenünk, de egy kellemetlen eset miatt, mely itthon játszódott le, megszakadt a tárgyalás fonala. Apponyi általában a hifgadfság, az okosság és a mérsékel politikáját ajánlj?. Teleki tiü társa vol! a neuilly-i magányban Apponyinak. A két ember lelké' ugyanazok a tapasztalatok, keservek, csalódások és tanulságok érlelték egész addig, hogv emlékezetes levelükben már Ncuillyből kövitetdk a teljes jogbiztonság visszaállítását és megszilárditáfát, a politikai, társadalmi és gazdasági konszolidálás mielőbbi megkezdését ét betetőzését. Hazajövet Itthon folytatiák kintről megkezdett munkájukat és bizonyára nem kis mértékben inspirálták Telekit a helyes külpolitika szempontjai, amikor egy uj párt alakításával már most olyan belpolitikának .Vvání alapot teremteni, meiy menten a legkülönbözőbb szélsőségektől a forradalmi és ellenforradalmi kilengésektől alapvetőnek és szélesfcörünek tervezett tevékenysége számára a külföldön kedvező légkört teremt. A külügyminiszter belpolitikájában feltalálhatók tehát a jó hazafi és külpolitikus tájékozottsága meileit az okosság, a belátás, a hajlam a szélsőségek izolálására, az elhatározottság a rend megteremtésében és olyan iranyzat megszilárdításában való közreműködésre, mely mellett sikerülhet enyhíteni és lassankint megszüntetni eddigi izoláltságunkat Európában. Ezek szerint az uj külügyminiszter szentélyében a tárgyi kellék is megvan ahhoz, hogy hosszas tépelődés és tárpyalás után vállalt történelmi hivatásának m g tudjon felein*. A jó külpolitika egyetlen föltétele vár még beteljesedésre. E szUkre szabott országban minden ember föleszméljen arrd, hogy egész jövőnk, országhatáraink vépleges kialakulása, megerősödésünk vagy teljes legyen ,ülésünk, halálunk vagy feltámadásunk azon fordul meg, hogy ki mint végzi vagy egyáltalán végzi-e a dolgát, segíti-e vagy gyöngüi a kormányt, erősíti-e vagy még mindig bomlasztja a törvénytiszteletet, a jogbiztonságot, az építők sorába lépett-e vagy pedig tétlen szemlélő. Ma mindenki külpolitikát is csinál. Az is, aki azt hiszi, hogy 6 kizárólag belpolitikus. Az ország legyen rajta teljes erővel és ez akaratának félremagyarázhatatlanul adjon is kifejezést, hogy olyan belpolitikát akar, mely külpolitikai érvényesülésünk elé nem emel elháríthatatlan gátakat. Az indemnitási vita a nemzetgyűlésen. Budapest, április 21. Meglehetősen egyhangú már az indemnitás vitája. Mindig ugyanazokat a dolgokat ismételgetik a képviselők, nagyon kevés változtatással haltjuk ujra meg ujra a már elmondott sablonokat. Keresztényszocialista beszédet mondott Giieger Miklós, az első felszólaló, aki a magántulajdon, a tőke abszolutizmusa ellen beszélt. A nemzetgyűlést fél 51 órakor nyitja meg Rakovszky István elnök. Az ülésen folytatták az indemnitási javaslat tárgyalását. Az eiső felszólaló Grieger Miklós keresztény nemzeti egyesüléspárti. -A kormánynak és a nemzetgyűlésnek az a kötelessége, hogy keresztényszociális politikát folytasson. A magántulajdon abszolutizmusának, amely a tulajdonosnak korlátlan jogot biztosit, véget kell vetni. Mi a magántulajdon alapján állunk, de az ezzel való visszaélésnek véget akarunk vetni. Le keil törni a plutokrácia hatalmát. Foglalkozik a zsidókérdéssel. A három zsidójármot, a szellemi, politikai és gazdasági jármot le kell rázni. Térjünk vissza a kereszténységhez. A javaslatot elfogadja. A következő szónok Csukás Endre kisgazdapárti. Csukás Endre: A bolsevizmus bukása után, — úgymond — lelkesítő lendület mutatkozott a politikában, de ez a lelkesedés kez*l lelohadni ugy közöttünk, mint a nép körében is. Nem látunk itt a Házban egységes munkaprogramot. Nem kiván feüétknül fúziót vagy kooperációt, szívesen látná azt is, hc<jy a' kisgazdapárt egészülne ki egységes kormányzópárttá A gabonarekvirálásokat meg kell szüntetni. A tisztviselői kérdéssel kapcsolatban szükségesnek tartja, hogy már a középiskolák első középosztályiba vezessék be a numerus clausust Igy lehetne a köztisztviselői pályára törekvő fel:sleget levezetni. Ezután az elnök szünetet rendelt el. Szünet után nagyatádi Szabó István közélelmezési miniszter szólalt fel. Fangler Béh és Csukás Endre felszólalásával kspcsotatbm akik azt mondották, hogy a közélelmezési minisztérium a gsbonagyiijtést még most is zsidókkal intézi. Az ország bármely gazdatestü e!e — hs kérte — megkapta a eabona ÖRS7egviijté«ére a megbízást és a régi bizományosoknál csak ott hagyták meg a megbízást, ahol a gabona összegyűjtésére alkalmas gazdaszerv nem volt. Nagyon sok kerületet felhívtak ilyen szövetkezet megalakítására, de ezt nein tették meg, ezért a gabonagyüjtés érdekében kénytelenek voltak ilyen heíyen a gabona összegyűjtését a régi bizományosok kezében hagyni, de ez iá csak addig marad, amíg megfelelő gazdasági szerv erre nem lesz. Tiltakozik a Virradatnak erre vonatkozó célzatos beáilitása ellen. Ezután Oláh Dániel szólalt fel. Az ipari munkásság helyzetével foglalkozik. Bizalommal van a kormány iránt, de attól a munkásokkal szemben több szivet, megértést és szeretetet vár. Az ipari munkásság 80 - 90 százaléka ragaszkodik a mai kormányzathoz. Szij Bálint kisgazdapárti követeli, hogy az árdrágítókra vonaíkozó törvényt terjesszék ki a íulajdonképeni felbujiókra, a csempészekre is. A kisgazdák helyzetét ismerteti. Majd a földbirtokrafoimra tér át. Elsősorban a házhelyekre kell tőidet adni, azután meg kell oldani a közlegelés kérdését is, mert enélkül nincs állattenyésztés. Meg kel! szüntetni a nagybirtokokat. Tagadja, hogy a nagybirtokok "többet termelnének, mint a kisbirtokok. Erre vonatkozólag statisztikai adatokat sorol fel. Bizalommal van a kormány iránt cs a javaslatot elfogadja. kz elnök z vitát bezárja. A mentelmi bizottság előadója jelentést tesz báró Szterényi József kiadatása ügyében. A jelentést ki tegják nyomatni és szétosztatni. Az elnök megteszi bejelentéseit, majd felolvassak az indítványok könyvét, amelybe Friedrich István a kompenzáció utján szerzett újságpapírnak, a nemzetiségek ar< nyában leendő szétosztása tárgyában adott be indítványt. Az elnök javaslatára a legközelebbi ülés 22-én délslőtt 10 órakor lesz," melynek napirendjén az indemniiás folytatólagos tárgyalása szerepel. Ezután áttérlek az interpellációkra. Wirter László a fővárosi kö?uti közlekedés ügyében interpellál. Frühwirth, Perlaky és Budaváry kisehb jelentőségű interpellációi után ar. ülés véfíet ért.