Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)
1920-03-30 / 73. szám
Ara 80 fillér i SxarkeaitAaéf éa kiadóhivatal t •ZEGED, BOLDOG ASSZON Y-SUQÁRUT 4. SZÁil á axerkaaxtóaér és kiadóhivatal talatonja: 305. ELÓPIZETES1 ARA: «géai órra 180.— K nefyedévra 45.— K fétévra . 90.— X cgv hónaira 15.— K Frvc* «r*m .irB 8" f"'ér Nyomda : SZEGED. PETÓPI SÁNDOR SÜGARUT t. SZÁM A nyomda líiofonja: 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 73. szám. Kedd, március 30. Japáni dolgok. Megint Tokióból jelentik. Mit jelentenek Tokióból? Azt jelentik, hogy minden alapot r'lkülOz az a jelentés, miszerint a Szibériában lévő japán csapatok közt az orosz mételv föllépett volna. Zavarban vagyunk, messze Tokiótól és messze Szibériától, hogy vájjon örüljünk vagy busuljunk ezen a hiren, illetőleg ezen a hirtelen cáfolaton. Mi európaiak volnánk, ha igaz, legalább is az úgynevezett európai civilizáció kellős közepére erkczlünk el több, mint ezer éve Ázsia kellős közepéből, de azonkivfll magyarok is vagyunk és igy távoli rokonai a japánnak, legkeletibb atyafiságunknak. Már most nrt csináljunk? Japán de facto ellenségünk volt a világháborúban, a sárga veszedelem ma még aktuálisabb, mint tegnap és talán bolnap még aktuálisabb lesz, mint ma. De viszont Japán egy atyafi velünk, távoli rokon, akire még számithatunk, ha egész Európával kénytelenek lennénk a tengelyt összeakasztani. Ezek után örülnünk kellene, ha az a bizonyos kimondhatatlan orosz métely megkímélné turáni rokonunkat, de viszont örülni illenék annak is, már csak az európai káröröm jogán, ha baj volna nem csupán Köpecen, hanem amott messze, messze a sárga vizek partján is. Ha mi szenvedtünk é5 szenvedünk, szenvedjen más is, igy kivánja azt az egyenlő mértékkel mérő földi igazság. Mi azonban keresztények vagyunk ós távoli pogány atyafiságunknak hadd kívánjuk igaz szívvel, bogy kerülje el szerencsésen a bajt, amelyet mi ifíít, valahogy, kihevertünk. Utóvégre még se volna szép, ha a diadalmas ázsiai imperializmus kapná meg az összes győztes imperializmusok közül legelsőnek az orosz nyavalyát, amely legyöngült és leromlott állami organizmusok betegsége volt eddig. Japán még igen fiatal erre, igazán nem volna stílusos dolog, ha a mikádók és gésák hazájában ilyesmi megtörténnék. Igaz, majdnem elfelejtettük, hogy Dai Nippon, olt « Fuzijáma tövében, a sárga tenger közepén, nem c.upán a mikádók és gésák hazája. Nem, nem, sőt a világ legkülönb rajzoló művészei, Ultamaro és Hokusai is a Fuzimája tövéből indultak meghódítani az európai művészetet, mint ahogy Sada Jaccoés Hanakó is, akik alaposan lefőzték realizmus dolgában a nyápic eutópai szinmüvészetet. És ne feledjük, hogy Hata doktor is japán, az a Hata doktor, aki olyan bacillusoknak se nevezheiő bacillusok elien is sikeresen küzdött, mint az a bizonyos sáppadt dugóhuzó, ahogy egy finotn magyar kellő a spirochata paliiűa nevü alakulatot elnevezte. Nu hát, reméljük, hogy lesz még Japánban doctor politicae, aki az orosz baciilus ellen is :ud hathatós sterilizáció magnát kitalálni, nem ugy, mint a mi levitézlett politikus csizmadiáink és parlamenti kuruzslóiiik, akik preventív intézkedések és reformok helyett, csak a ma^uk hiúságát és érdekét tudták konzerválni egészen a katasztrófáig. Mi már tul vagyunk a veszedelmen, rrost lábaiunk ki a nagy b. jból, fldvö/öíjfik j^pán testvéreinket és reméljük, lio^-y a turári rttok ott a tengeren tul éppen olyan ismeretlen, mint nálunk a mikádó neve. Mi csak Tokeramot ismerjük, Hegedűs Gyulátó', aki most Amerikába készül, ahol már elég sökan élnek magyarok, attól félünk, hogy nemsekára jóval számosabban, mint Európát-an. Igaz ugyan, hogy itt meg viszont nagyon kis tarüle'in n.-gyon sokan szorongunk összez?uííolva, azért is veszekszünk annyit, ahelyett, begy csinálnánk valamit a magunk javára. Mert hiszen igaz, hegy kis 1,elven is sok jó ember elfér, de mi, amikor a tne ykö üt le közénk, ükkor is azon vitázunk, hogy ki a jó ember a csárdában és igy nem c-oda, ha nem tudunk megférni. Pedig olyan egyszerű a dolog: mindenkinek meg kell engedni, hogy használjon a hazának és senkinek se szabad engedni, hogy ezt a másiknak re engedje 1 A képviselők fizetésének rendezése. Schlachta Margit resztvett az illésen — Interpelláció a községi választásokról. Badcpest, március 29. A képviselőház hétfői ülésének, amely utolsó a húsvét előtt, külsőségekben érdekessége volt Schlachta Margit képviselőnő megjelenése. Nagyon szíves fogadtatásban részesítették. Jelentősebb mozzanata az ülésnek a képviselők fizetésének rendezése. Az interpellációk közül legérdekesebb Usetty Ferencé, aki a községi válas/tá olat sürgette. A miniszterelnök husvetutánra igérte a javaslatot. Bottlik alelnök egynegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Utólag rendreutasiija Pallavicini örgrófot szombati beszédében foglalt kifejezéseért, amelyek sértik a parlament méltóságát. Nagyatádi Szabó István kőzélc'mezésügyi miniszter tiltakozik Pallavicini szombati beszédének ama állítása ellen, mintha ő a minisztertanács tárgyalásairól közlést telt volna és indiszkréciót követett volna el. Visszautasítsa Pallavicininek egyes miniszterek intelligenciájára vonatkozó megjegyzését is és kijelenti, hogy becsületesség és korrektség dolgában is vannak olyan nivón, mint Pallavicini. Gunda képviselő közbeszólott: Az ön pártjában kommunisták ülnek. Nagyatádi Szabó István: Ez az útszéli kifejezés nem való a nemzetgyűlés elé. Gunda személyes kérdésben szólalt fel é3 azt mondja, hogy a kisgazdapártban üi Drozdy Győző, aki ellen vizsgálat folyik a kommunizmus Alatti magatartása miatt. Drozdy Győző: Személyes kétdésben szólal fel, hogy maga kérte maga rl.'en a vizsgálatot. Soln kommunista nem volt, tőt ellenkezőleg, üldözött ellenforradalmár voíf. A Ház eztilán harmadik olvasásban c'fogadla a barkjegy felülbélyegzéséről szóló tö:vényjavaslatot. Ezután Rubinek Gyula föl lnivelérügyi miniszter megindokolta a Lingauer Albin' vádja ügyében parlamenti bizottság kiküldésére vonatkozó cl terjesztéséi. A Há' t évsrcrinf --zavnzás utján vá!aszfja a bizottsái; 11 tagját. S::av Miközben lípett a terembe S-:hlachta M-ir^it, az uj képviselőnő, kezében nagv fekete aktatáskával. A',ár a folycn «ón trdegfii tldvözt*Ite öt Simonyi-Semadam Sándor mini<-zf'7vlnÖic, Rxkcszky István házelnök, Haller fsiván hilUiwminiszier. Huszár Károllyal jött hr a terembe és a ba'oüal második pads-irtnal- a sarkán felfalt helyet, Huszír Károly mögött. Nagy éijenzésse! focadták és néhány nő a lakatról kendőlobogtatás1 üdvözölte. Rakovszky István kihirdette a szavazás eredményét. 74 szavazatot adtak le. Megválasztanák a bizottság tagjává Barta-Szabó Józsefet, Dömötör Mihályt, Nikovényi jenőt, Hegyeshalmi Lajost, Hermann Miksát, Kovács J. Istvánt, Raischl Richárdot, Ruppert Rezsőt, gróf Széchenyi Viktort, Ugrón Gábort és Wagner Károlyt. Az elnök bemutatja Schlachta Margit képviselő megbizó levelét. Kiadják az igazoló állandó bizottságnak. Következett a nemzetgyűlés gazdasági bizottságának jelentése. Huber János eiőadó terjesztette elő a bizottság javaslatait. A bizottság megállapította, hogy a proletárdiktatúra alatt körülbelül 40.ŐCO koronányi vagyontárgy tünt el a parlamentből, ami a mai árak mellett 7—8 százezer koronának felel meg. Javasolja, hogy Angyal József volt háznagynak erről szóló jelentését vegyék tudomásul. Ezután a képviselők napidijának felemeléséről szólt. Most, amikor a megélhetés tízszeresen, húszszorosán annyiba kerül, mint régen, kéri a képviselők évi tiszteletdiját 24 ezer koronára, drágasági pótlékát pedig 12 ezer koronára emeljék fel. Javasolja ezenkívül, hogy a képviglők jobban legyenek elláthatók, hogy a parlamenti tisztviselők beszerzési csoportja vegye át a parlament vendéglőjét és erre a célra egymillió korona előleget folyósítsanak. A javaslatokhoz elsőnek Eörffy Imre kisgazdapárti képviselő szólt hozzá. Kijelenti, hogy szívesebben látott volna egy ezzel párhuzamos javaslatot is, amely az összes tisztviselők fizetésének rendezését foglalná magában. Javasolja, ut<»si»sa a Ház a gazdasági bizottságot, hogy tegyen sürcős javaslatot a parlamenti tisztvise'ők fizetésének rendezése dolgában. Russay Káro/y páltjáva! együtt osztja azt a felfogást, hogy a képv ielőt illetmények rendezésének harmóniában Kell lenni a köztisztviselők fizetésrendezésével. Huszár Károly kezdettől fogva, mikor ez a kérdés szóbaketült, az volt az álláspontja, hogy ez & kérdés szorosan összefügg a tisztviselők fizsíésrcndezésével. Kimondja egészen őszintén, hogy a fizetésrendezés nélkül kiteszi 'az ország magát annak, hogy képviselői kénytelenek lerznek kivonulni a nemzetgyűlésből és lemondani mandátumukról. Ezt pedig épp a nép ( >kében mgy veszélynek tartaná. Ha a nemzetgyűlés tagjainak fizetésrendezését elinjohan Mária Farina szobókellékek, rövidáruk, pipere kölni vizek és szappanok, francia illatszerek, harisnyák, kiiiönleoességek legszeüdabb árakban HOCH rövidáruházában D11ÜON1CS-TÉR 11. SZÁM. Porbát-patoU 310