Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-30 / 73. szám

Ara 80 fillér i SxarkeaitAaéf éa kiadóhivatal t •ZEGED, BOLDOG ASSZON Y-SUQÁRUT 4. SZÁil á axerkaaxtóaér és kiadóhivatal talatonja: 305. ELÓPIZETES1 ARA: «géai órra 180.— K nefyedévra 45.— K fétévra . 90.— X cgv hónaira 15.— K Frvc* «r*m .irB 8" f"'ér Nyomda : SZEGED. PETÓPI SÁNDOR SÜGARUT t. SZÁM A nyomda líiofonja: 16-34. Szeged, 1920 IX. évfolyam 73. szám. Kedd, március 30. Japáni dolgok. Megint Tokióból jelentik. Mit jelentenek Tokióból? Azt jelentik, hogy minden alapot r'lkülOz az a jelentés, miszerint a Szibériában lévő japán csapatok közt az orosz mételv föl­lépett volna. Zavarban vagyunk, messze Tokió­tól és messze Szibériától, hogy vájjon örüljünk vagy busuljunk ezen a hiren, illetőleg ezen a hirtelen cáfolaton. Mi európaiak volnánk, ha igaz, legalább is az úgynevezett európai civili­záció kellős közepére erkczlünk el több, mint ezer éve Ázsia kellős közepéből, de azonkivfll magyarok is vagyunk és igy távoli rokonai a japánnak, legkeletibb atyafiságunknak. Már most nrt csináljunk? Japán de facto ellensé­günk volt a világháborúban, a sárga veszede­lem ma még aktuálisabb, mint tegnap és talán bolnap még aktuálisabb lesz, mint ma. De viszont Japán egy atyafi velünk, távoli rokon, akire még számithatunk, ha egész Európával kénytelenek lennénk a tengelyt összeakasztani. Ezek után örülnünk kellene, ha az a bizonyos kimondhatatlan orosz métely megkímélné turáni rokonunkat, de viszont örülni illenék annak is, már csak az európai káröröm jogán, ha baj volna nem csupán Köpecen, hanem amott messze, messze a sárga vizek partján is. Ha mi szenvedtünk é5 szen­vedünk, szenvedjen más is, igy kivánja azt az egyenlő mértékkel mérő földi igazság. Mi azonban keresztények vagyunk ós távoli pogány atyafiságunknak hadd kívánjuk igaz szívvel, bogy kerülje el szerencsésen a bajt, amelyet mi ifíít, valahogy, kihevertünk. Utóvégre még se volna szép, ha a diadalmas ázsiai imperializ­mus kapná meg az összes győztes imperializ­musok közül legelsőnek az orosz nyavalyát, amely legyöngült és leromlott állami organiz­musok betegsége volt eddig. Japán még igen fiatal erre, igazán nem volna stílusos dolog, ha a mikádók és gésák hazájá­ban ilyesmi megtörténnék. Igaz, majdnem el­felejtettük, hogy Dai Nippon, olt « Fuzijáma tövében, a sárga tenger közepén, nem c.upán a mikádók és gésák hazája. Nem, nem, sőt a világ legkülönb rajzoló művészei, Ultamaro és Hokusai is a Fuzimája tövéből indultak meg­hódítani az európai művészetet, mint ahogy Sada Jaccoés Hanakó is, akik alaposan lefőzték realizmus dolgában a nyápic eutópai szinmü­vészetet. És ne feledjük, hogy Hata doktor is japán, az a Hata doktor, aki olyan bacillusok­nak se nevezheiő bacillusok elien is sikeresen küzdött, mint az a bizonyos sáppadt dugóhuzó, ahogy egy finotn magyar kellő a spirochata paliiűa nevü alakulatot elnevezte. Nu hát, re­méljük, hogy lesz még Japánban doctor poli­ticae, aki az orosz baciilus ellen is :ud hatha­tós sterilizáció magnát kitalálni, nem ugy, mint a mi levitézlett politikus csizmadiáink és par­lamenti kuruzslóiiik, akik preventív intézkedé­sek és reformok helyett, csak a ma^uk hiúsá­gát és érdekét tudták konzerválni egészen a katasztrófáig. Mi már tul vagyunk a veszedelmen, rrost lábaiunk ki a nagy b. jból, fldvö/öíjfik j^pán testvéreinket és reméljük, lio^-y a turári rttok ott a tengeren tul éppen olyan ismeretlen, mint nálunk a mikádó neve. Mi csak Tokeramot ismerjük, Hegedűs Gyulátó', aki most Ameri­kába készül, ahol már elég sökan élnek magya­rok, attól félünk, hogy nemsekára jóval szá­mosabban, mint Európát-an. Igaz ugyan, hogy itt meg viszont nagyon kis tarüle'in n.-gyon sokan szorongunk összez?uííolva, azért is veszekszünk annyit, ahelyett, begy csinálnánk valamit a magunk javára. Mert hiszen igaz, hegy kis 1,elven is sok jó ember elfér, de mi, amikor a tne ykö üt le közénk, ükkor is azon vitázunk, hogy ki a jó ember a csárdában és igy nem c-oda, ha nem tudunk megférni. Pedig olyan egyszerű a dolog: mindenkinek meg kell engedni, hogy használjon a hazának és senkinek se szabad engedni, hogy ezt a másiknak re engedje 1 A képviselők fizetésének rendezése. Schlachta Margit resztvett az illésen — Interpelláció a községi választásokról. Badcpest, március 29. A képviselőház hétfői ülésének, amely utolsó a húsvét előtt, külsősé­gekben érdekessége volt Schlachta Margit kép­viselőnő megjelenése. Nagyon szíves fogadta­tásban részesítették. Jelentősebb mozzanata az ülésnek a képviselők fizetésének rendezése. Az interpellációk közül legérdekesebb Usetty Fe­rencé, aki a községi válas/tá olat sürgette. A miniszterelnök husvetutánra igérte a javaslatot. Bottlik alelnök egynegyed 11 órakor nyitotta meg az ülést. Utólag rendreutasiija Pallavicini örgrófot szombati beszédében foglalt kifeje­zéseért, amelyek sértik a parlament méltóságát. Nagyatádi Szabó István kőzélc'mezésügyi miniszter tiltakozik Pallavicini szombati beszé­dének ama állítása ellen, mintha ő a miniszter­tanács tárgyalásairól közlést telt volna és indiszkréciót követett volna el. Visszautasítsa Pallavicininek egyes miniszterek intelligenciá­jára vonatkozó megjegyzését is és kijelenti, hogy becsületesség és korrektség dolgában is vannak olyan nivón, mint Pallavicini. Gunda képviselő közbeszólott: Az ön párt­jában kommunisták ülnek. Nagyatádi Szabó István: Ez az útszéli ki­fejezés nem való a nemzetgyűlés elé. Gunda személyes kérdésben szólalt fel é3 azt mondja, hogy a kisgazdapártban üi Drozdy Győző, aki ellen vizsgálat folyik a kommuniz­mus Alatti magatartása miatt. Drozdy Győző: Személyes kétdésben szólal fel, hogy maga kérte maga rl.'en a vizsgálatot. Soln kommunista nem volt, tőt ellenkezőleg, üldözött ellenforradalmár voíf. A Ház eztilán harmadik olvasásban c'fogadla a barkjegy felülbélyegzéséről szóló tö:vény­javaslatot. Ezután Rubinek Gyula föl lnivelérügyi mi­niszter megindokolta a Lingauer Albin' vádja ügyében parlamenti bizottság kiküldésére vo­natkozó cl terjesztéséi. A Há' t évsrcrinf --zavnzás utján vá!aszfja a bizottsái; 11 tagját. S::av Miközben lípett a terembe S-:hlachta M-ir^it, az uj képviselőnő, kezében nagv fekete aktatáskával. A',ár a folycn «ón trdegfii tldvözt*Ite öt Simonyi-Semadam Sándor mini<-zf'7vlnÖic, Rxkcszky István ház­elnök, Haller fsiván hilUiwminiszier. Huszár Károllyal jött hr a terembe és a ba'oüal második pads-irtnal- a sarkán felfalt helyet, Huszír Károly mögött. Nagy éijenzésse! focad­ták és néhány nő a lakatról kendőlobogtatás­1 üdvözölte. Rakovszky István kihirdette a szavazás ered­ményét. 74 szavazatot adtak le. Megválasz­tanák a bizottság tagjává Barta-Szabó Józsefet, Dömötör Mihályt, Nikovényi jenőt, Hegyes­halmi Lajost, Hermann Miksát, Kovács J. Istvánt, Raischl Richárdot, Ruppert Rezsőt, gróf Széchenyi Viktort, Ugrón Gábort és Wagner Károlyt. Az elnök bemutatja Schlachta Margit képvi­selő megbizó levelét. Kiadják az igazoló állandó bizottságnak. Következett a nemzetgyűlés gazdasági bizott­ságának jelentése. Huber János eiőadó terjesztette elő a bizott­ság javaslatait. A bizottság megállapította, hogy a proletárdiktatúra alatt körülbelül 40.ŐCO koronányi vagyontárgy tünt el a par­lamentből, ami a mai árak mellett 7—8 száz­ezer koronának felel meg. Javasolja, hogy Angyal József volt háznagynak erről szóló jelentését vegyék tudomásul. Ezután a képviselők napidijának felemeléséről szólt. Most, amikor a megélhetés tízszeresen, húszszorosán annyiba kerül, mint régen, kéri a képviselők évi tiszteletdiját 24 ezer koronára, drágasági pótlékát pedig 12 ezer koronára emeljék fel. Javasolja ezenkívül, hogy a kép­viglők jobban legyenek elláthatók, hogy a par­lamenti tisztviselők beszerzési csoportja vegye át a parlament vendéglőjét és erre a célra egymillió korona előleget folyósítsanak. A javaslatokhoz elsőnek Eörffy Imre kis­gazdapárti képviselő szólt hozzá. Kijelenti, hogy szívesebben látott volna egy ezzel párhuzamos javaslatot is, amely az összes tisztviselők fize­tésének rendezését foglalná magában. Javasolja, ut<»si»sa a Ház a gazdasági bizottságot, hogy tegyen sürcős javaslatot a parlamenti tiszt­vise'ők fizetésének rendezése dolgában. Russay Káro/y páltjáva! együtt osztja azt a felfogást, hogy a képv ielőt illetmények rende­zésének harmóniában Kell lenni a köztisztvise­lők fizetésrendezésével. Huszár Károly kezdettől fogva, mikor ez a kérdés szóbaketült, az volt az álláspontja, hogy ez & kérdés szorosan összefügg a tiszt­viselők fizsíésrcndezésével. Kimondja egészen őszintén, hogy a fizetésrendezés nélkül kiteszi 'az ország magát annak, hogy képviselői kény­telenek lerznek kivonulni a nemzetgyűlésből és lemondani mandátumukról. Ezt pedig épp a nép ( >kében mgy veszélynek tartaná. Ha a nemzetgyűlés tagjainak fizetésrendezését elin­johan Mária Farina szobókellékek, rövidáruk, pipere kölni vizek és szappanok, francia illatszerek, harisnyák, kiiiönleoességek legszeüdabb árakban HOCH rövidáruházában D11ÜON1CS-TÉR 11. SZÁM. Porbát-patoU 310

Next

/
Oldalképek
Tartalom