Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-16 / 62. szám

fctgH Itao métám DBLMAQYARORSZAQ Hogy ennek ellenére rászántuk magunkat ringek a politikai fordulatnak előidézésén', ez a/ért történt, me>t át vagyunk hatva attól a szent meggyőződéstől, hogy hazánk szorongatott helyzete pprflncsolUi közbelé;>ésünket. Abból a véleményből indultunk ki, hogylía az eddigi kormány továbbra is megmarad, Németországot elnyeli az áirény. Természetesen azzal vádolnak bennünket, hogy a legsötétebb reakció sztrájkját rendezzük. Ilyen szándék — ezt ünnepélyesen kijelenthetem — teljesen távol áll az uj emberek•tői. Arról tincs szó, hogy monarchista-puccsot csináljunk. Mi határozottan azon az állásponton vagyunk, hogy a köztársasági államforma olyan •ény, amelybe Németországnak bele kell nyugodnia. TID A WIA MA0V-TUD- SZÍNHÁZ Ulvril 1111=^'iar.FON 6/2. — Kedden, március 16-án. wm-.ÍK . 4,'t- í-'i^yt -fi Cigányszerelem. Dráma 5 felvonásban. A főszerepben LEONTINE KUHNBERO. Nem változtatják meg a magyar békefeltételeket (?) Tiz nap alatt alá kell irni a szerződést. A magyar hadifoglyok hazaszállítása. Párú, március 15. (M. T. 1.) A Ttmptnek jelentik félhivatalos londoni forrásból: A Legfelsőbb Tar ács elhatározta, hogy nem viltottatja meg « magyar békeuertőcUtL A magyar javaslatok nem jelentenek egyebet, mint a régi | monarchikus rendszer újból való bevezetését. A Legfelsőbb Tanács döntését néhány nap múlva fogják közölni a Párisban levő magyar delegációval, esutdn feluólitják Magyarországot, hogp 10 napon belül irja alá a izerzfdést. előadások d. u. '/. 5. V. 7, «/. 9 órakor. Vasárnap 2, '/» 4, 5, '/, 7 és '/, 9 órakor. Az állítólagos magyar atrocitások. — Cáfolat az angol parlamentben Neullly, március 15 (M. T I. szikratávirata.) A Times pénteki sxámában az angol alsóház csütörtöki üléséről a következőket közlik: Kenworthy képviselő kérdésére Greenwood a következőket mondotta: ' — Budapesten legutóbb több magyar alattvalót kivégeztek rendos biró a ági eljárás után, amelynek során a gyilkosság vádja vagy egyéb bűntények beigazolást nyertek és enyhilő körülmény nem merült fel. Az angol ltatónai megbízott, akit az angol kormány fölhatalmazott arra, hogyha véleménye szerint igazságtalanság történik, barátságosan járjon tl a uwgyar kormánynál, nem hivatalosan megvitattp a magyar1)elügymlniszterrel annak a lehetőségét, hogy a kivégzéseket elhalasztI

ák és igy a bUnügyek ujabb megvizsgálására tagyjanak alkalmat, azonban kiderült, hogy a magyar végrehajtó hatalom az alkotmány megsértése nélkül nem avatkozhat bt a legfelsőbb bíróság döntésébe, őfelsége budapesti fömegblzottjának jelentése szerint a bűnügyeket nyilvánoe bírói eljárás jorán tárgyalták le, teljesen fair módon, a törvények sz'goru betartásával. A vádlottaknak megvolt a módjuk arra, hogy védelmükről a legteljesebb mértékben gondoskodhassanak. Különböző kérdésekre ezután Lloyd Oeorge nyilatkozott azokról a jelentésekről, ame!yek a magyar katonaság állítólagos atrocitásairól szólnak. Lloyd George a következőket mondotta: - Budapesti tőmegbizottunk hosszas és részletes jelentéséből az tilnik ki, hogy az atrocitásokról szóló hirek etősen túlzottak és a magyar kormány jól fentartja a rendet és semmiképpen sem vezeti bosszúvágy vagy politikai üldözés vágya Azt javaslom, hogy mister Hooler jelentését közöljük a Házzal és bízom abban, hogy az interpelláló képviselő ur be fogja látni, hogy őfelségének kormánya az adott körülmények között nem volna jogosult beavatkozni abba, ami tulajdonkép magyar belpolitikai kérdés. Páris, március 15. (M. T. I.) A nagykövetek konferenciája megvizsgálta a magyar békedelegációnak katonai, repülésügyi, valamint | haditengerészeti intézkedések módosítására vo natkozó kívánságait. A kívánságokat elutasították. Neuilly, március 15. (M. T. 1. szikratávir.-ta.) A magyar békeküldöttség gróf Apponyi Aioert elnöklésével értekezletet tartott a Franciaországban levő magyar hadifoglyok hazaszállítása érdekében. Az értekezleten megbízták Kirchner Sándor alezredesi, Walter Emil tanácsost és Csáky István gróf titkárt, hogy nyomban lépjenek tárgyalásba a francia kormány kiküldötteivel a hazaszállítás Ugye részleteinek megvitatásáig A magyar megbízottak mindent megtesznek, hogy a fnzaszállilás útjába álló akadályokat elhárítsák. A békeértekezlet ugyanis elvileg megengedte, hegy ezeket a hadifoglyokat még a békeszerződés aláirása előtt hazaszállítsuk, de egyébként a hazaszállításra vonatkozólag minden tekintetben ragaszkodott a Magyarországnak tett békeajánlat feltételeihez. Neuilly, március 15. (M T. I. sziki a távirata.) A magyar békeküldöttség jegyzéket kapott a békeértekezleitöl, amelynek értelmében elvben megengedi, hogy azokat a magyar hadifoglyokat, akik ínég Franciaországban vannak, a béke aláirása előtt hazaszállítsák Ennek a határozatnak végrehajtását külön tárgyalásokon fogják megvitatni, amelynek fönalát nyomban fel is veszik. Szeged márciusi ünnepe. — Nemzeti Ünnep a Klauzál-téren. — (Saját tudósítónktól.) Hétfőn reggelre eloszlottak a komor felhők, napsugár simogatta az emberek arcát, a derűs ég azúr kupolaként borult a város fö!é, amely mély áhítattal ébredt megünnepelni a magyar szabadság zászlóbontásának nagy napját, március 15-ét. jóleső, lelkes visszaemlékezés Ult az emberek arcán, majd fájdalom s harag, mikor a mára gondolt, a megcsonkított Magyarország szenvedéseire. A fistalság, a diszmagyarba, árvalányhajas s.pkába öltözött diákság lelkendezve vonult végig az utcákon s az öregek, a robotolók, a robotban megrokkantak, boldog mosoly kíséretében küldték feléjük tekintetük reményteljes sugarát. Szivüket vitték az emberek a templomokba, a magyarok Istene elé tárni végtelen nagy keserűségüket, egy előretörő nagy nemzet magasztos fohászát a létért, a jobb jövőért. A rókusi templomban urtotla a város hatósága a hivatalos istentiszteletet. A közélet nagyjai, a közhivatalok személyzete s az egyesületek testületileg vonultak fel a'templomba, ahol délelőtt tiz órakor Várhelyi József prépost celebrálta a misét. Mise után tizenegy órakor, díszes lobogók alatt sorakozva a Klauzál-térre vonult a közön- j ség, ahol egy hatalmas, nemzetiszínű zászló alatt az iskolák növendékei s többszáz főnyi közönség várták őket. Negyedtizenketlökor megérkezett a menet, élén dr. Kelemen Béla kerületi kormánybiztos, dr. Vasek Ernő főispán, dr. Kószó István országyyülési képviselő, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, a városi tanácsnokok, dr Dobay Qyula és dr. Űecsey Károly, a 48 as függetlenségi párt elnöke. Az ünnepséget a Szegedi Dalárda nyitotta meg, amely König Péter vezetésével a Himnuszt j énekelte, Megkoszorúzták ezután a Kossuth- , szobrot, majd Hidvégi Ernő színművész elsza- 1 valta a Taipia magyart. Petőfi tüzes szavai megdobogtatták a sziveket s a színművész : s/ép előadása T-kozJa a lelkesítő verssorok ! hatását. Dr. Dobay üyula lépett ezután a szónoki emelvényre. — Hetvenkét év röpke pillanat egy nemzet életében — kezd e beszédét. Az a 72 esztendő, amely 1648 március 15-étől a mai napig eltelt, oly epochális eseményekkel van telve, amelyek teljesen felforgatták a magyar nemzet életét.És ebből az időből kiemelkedik egy gyönyörű, szép nap, amikor kipattant a nemzet testéből a csodás és szent rügy: a szabadság. — Március idusát jöttünk ünnepelni ehhez a szoborhoz, amelyet a hazaszeretet lánglelkü, ideális bajnokának emeltek. A magyarságot a párloskodás, a turáni átok tette a fejedelmek rabszolgájává. Amint a hazaszeretetet az egyéni érvényesülés utáni törekvés váltotta fel, ugy süllyedt a nemzet mindinkább az idegen szolgaságba. És talán még ma is elnyomottak vagyunk, ha a magyarok Istene el nem küldi hozzánk Kossuth Lajost, aki először ismerte fel azokét a korlátokat, amelyek a nemzet útjában állottak. És szólt nemzetéhez oly hangon, amely hangon magyar még nem beszélt. Március 3-i beszéde bevezetője volt a 15-i eseményeknek. Ennek a beszédnek a hatása alatt gyűltek össze a Pilvax-kávéházban az ország legjelesebbjei, Petőfi, Jókai, Irányi és Vasváry. A nevezetes napon dermesztő hidegben, de a hazaszeretettől melegített, szabadságáért lázadó nemzet felett eloszlottak a sötét felhők, rásütött a nap s megolvadt a hó. Követelték a szabad sajtót, a gyülekezési szabadságot s a magyar nemzeti hadsereget. Nem szalmaláng volt tüzük, hanem az igaz honszeretet bimbózása. A „Talpra magyar", már cenzúra nélkül jelent meg. — Csodás hatalom rejlik a magyarban, látjátok, mit jelent, ha a magyar egyesül s vállvetve küzd a hazáért. Mit szólnátok most máiciusi hősök, ha megnyílna sírotok é6 meglátnátok e/t a megnyirbált, szükreszabott országot. Elhinnétek-e, hogy Erdélv földjét oláhok tiporják, a Rákócziak s Zrínyi :k földjét csehek, Bácskát, Bánátot szerbek szállták meg s Fiúméért az olasz veszekszik. Elhinnétek-e, hogy £ magyar megtagadta Istenét, földjét, nemzetét s magyar voltát? És ha még néznétek, látnátok az orvjsí konferenciát, amely asztaia mellett a magyarság testét operálja. Mindenét levágják, csak a gyomrát hagyják meg, de enni nem adnak neki. Látnátok az ország nyomorát. És mit mondanátok? Azt, amit akkor: Taipia magyart — A megmenekülésnek, a jövőnek csak egy titka van: az 6.szeUrtás. Legyünk mindnyájan