Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-05 / 53. szám

Szeged, 1920 márcfas 5. DBLMAOYARORSZAO Nem történt sérelme a mentelmi jognak. A katonai kordonra azért volt szükség, nert merénylet készült a fővezér ellen. A M. T. L jelentése szerint a nemzeti hadsereg fővezérsége átiratot intézett a miniszterelnökséghez és a nemzetgyűléshez a mentelmi Jog sérelme tárgyában. Eszerint a katonai kordonra azért volt szükség, — már hosszabb idő előtt beérkezett jelentések szerint, amelyek a fővezérséghez és az államrendőrséghez is érkeztek — mert egy ujabb merénylet készült a kormányzó személye ellen, amelyet egy bizonyos Vadkerti nevü egyén négy anarkistávul akart végrehajtatni. Legújabb jelentések szerint j a merénylők már meg is étkeztek volna i Budapestre Csehszlovákiából. Miután őket kézrekeriteni nem sikerült és kézenfekvő > doiog az a terv, hogy éppen egy ilyen ünnepélyes alkalomkor, mint a kormányzóválasztás napja, akarnák a merényletet keresztül hajtani, a következő óvóintézkedések tétettek a térparancsnokság és a rendőrfőkapitányság kölcsönös intézkedése alapján: Ugy a fővezér hivatalos kíséretét alkotó tisztek, mint egyes be nem osztott, szolgálatban nem levő tisztek, akiknek száma összesen mintegy ötvenre tehető, tudván azt, hogy hosszú időn át szeretett fővezérüknek az ország főméltóságába való emeléséről van szó, jelen akartak lenni a fővezér parlamenti bevonulása alkalmával és onnan való kijővetelénél, hogy öt mint ragaszkodó tisztjei a legelsők között üdvözölhessék. Igy megjelenésük a folyosókon, amennyiben a karzaton helyet nem kaphattak, részükről a fővezérrel szemben való tisztelet és ragaszkodás ténye volt csupán. flranuaí, brilliánsí ékszereket, platinát minden mennyiségben legmagasabb áron vásárolok FI&CÜFR If és ékszeréi t IUWUL.IV l\" Karté-kávéhii mellett. ii\ URANIA MAGV. TUD. SZÍNHÁZ = TELEFON 872. = Pénteken, szombaton és vasárnap, március 5., 6. és 7-én. Az olasz kinematográfia leggrandiózusabb alkotása! IMA lpflája. 2 részben. Színjáték 8 felvonásban. Az mW\ M Mas ira^ilája. Flöadások d. u. »/. 5, V, 7, •/, 9 órakor. Vasárnap 2, »/. 4, 5, »/T 7 ÉS '/. 9 órakor. O O OOOOOOOOOOOOOO o Ha szüksége van nyomtatványra telefonáljon <» o ooo-ooooooooooooo HÍREK Aranyunk. Március másodikán volt a születése évfordulója és megint elfelejtették megünnepelni a legmagyarabb lajiságu költőnket Nagyszalonta, a csonka torony városa, ahol született, ma idegen megszállás alatt van, Máramarossziget, ahová művészi álmai vitték, ma idegen megszállás alatt van, a költészete, amely európai érték, ma erősség és vigasztalás nekünk, többet jelent a számunkra és a jövendőnk érdekében, mint száz reklámhős és az ország, amelynek éreznie és tudnia kellene, hogy egyedül a kulturája az, amelyet nem vehet és nem vitat el tőle senki a világon As amellyel visszavehet és megnyerhet mindent, az ország megint elfelejti szülelése évfordulóján ünnepelni legmagyarabb költőjét és elfelejt ezzel is demonstrálni a világ előtt, hogy megbecsüli nagyjait és javait, múltja valódi értékeit, amelyek jövője zálogát jelentik. Az iskolákban nem tartottak Arany-ünnepet, a színházakban és hangverseny termekben nem mondottak Arany-verseket, az ifjúságot és a népet nem vezették el áldozni az oltárhoz, ameiy Arany János egyéniségének és költészetének tiszteletére és szent tüzének élesztésére épült, a színházak a Nagyvilági nővel és a Szeretem vásárával vannak most elfoglalva, az iskolák a szénszünettel. Sokat beszélnek ma a nemzetgyűlésen, társaságokban, egyesületekben, sajtóban és egyéb fórumokon a magyar reneszánszról. Ám a magyar reneszánszot csak azok csinálhatják meg, akiknek lelke gazdag és erős a magyar kulturától, amely élményük és tanulmányuk, amelyet mélyen szeretnek és ismernek. Annak a nemzetnek, amelynek Arany Jánosa élt és dalolt, becsülje fajának legkülömb költői megnyilatkoztatóját, használja fel az alkalmat, hirdetni ezt a költőt, világgá zengetni igéit s belemerülni mélységeibe és szépségeibe. Igaza van Kozma Andornak, ez okos és lelkes Arany tanítványnak, a Magyar Rhapsodiák költőjének, hogy Arany Jánost az iskolákban megunatják a serdületlen ifjúsággal és azon tul a magyar közönség csak emlegeti néha Aranyt, esetleg tiszteli, de nem szereti, meri nem olvassa. Hányan vannak, akik az iskolán kívül kezükbe veszik Arany Jánost és megismerkednek, nem csupán az iskolában agyonolvasott és agyonmagyarázott Toldival, de a Bolond Istók stanzáival is, nemcsak az iskolás tökéletességű balladákkal, de az őszikék modern lírájával is, arról nem is beszélve, hogy valaki, a céhbelieken kivül, elolvassa Arany János tömör és talaló esztétikai dolgozatait, kongeniális Arísztofánesz fordítását és mélyen emberi érdekű és értékű levelezését kora legjobbjaival? Szegények vagyunk, szomorúak vagyunk, koldusbottal és függetlenséggel, mint Petőfi dalolta, de van egy aranyunk, amely valódi és soha el nem fogyó érték, ezt se tudná megbecsülni a magyar nembánomság? Mert ez a mi aranyunk, gazdag szegénységünk kincse, igazán — Arany! — Vasek Ernő bocsulevele Pleplár alezredeshez. Pleplár Lajos alezredes, volt körletparancsnoknak e tisztségéből való távozása alkalmával szerdán dr. Vasek Ernő főispán küldött búcsúlevelet, amely a következőképpen hangzik: — A szegedi körletparancsnokság éléről való távozása alkalmával hozzám intézett búcsúlevelére benső kötelességet érzek alihoz, hogy mindenekelőtt megtisztelő megemlékezéseért köszönetet mondjak. Alezredes ur, ön a szegény, szerencsétlen hazánkra ránehezedő legsúlyosabb viszonyok között lett és volt egy diszes állás betöltője ás önzetlen, hazafias, fáradtságot nem ismerő munkássággal, fenkölt gondolkozásával, tapintatos eljárásával megteremtette és megőrizte e város lakos-ágának békéjét, egyéni és vagyoni biztonságát. Felejthetetlen érdemeket szerzett ön, Alezredes ur, Szegeden, ugy is, mint katonai parancsnok, ugy is, mint magánember s teljes mértékben kivívta a polgárság osztatlan háláját, az idegeneknek pedig megbecsülő elismerését. A magam részéről köszönetet kell mondanom hivatali működésemet megértő kezességgel támogató munkásságáért „mindent a hazáért" jelszóban összpontosuló tevékenységeért. Amidőn én minden igyekezetemmel a katonaság és polgárság kölcsönös megértésének elősegítésére, istápolására törekedtem, az ön nemes tulajdonságai, Alezredes ur, a békességes együttműködés elérését és sikerét nagyban szolgálták. Fogadja tiszteletem őszinte nyilvánítását. Dr. Vasek Ernő kormánybiztos-főispán. — Szegedi választók küldöttsége Rubinek miniszternél. Pudapestről jelentik: A szegedi II. választókerület szavazói küldöttsége felkereste Rubinek Gyula földmivelésügyi minisztert Korom Mihály, a küldöttség szónoka közölte a miniszterrel, hogy képviselőjüket, Pálfy Dánielt felszólították, hogy az előttük hangoztatott programja alapján lépjen be a kisgazdapártba. — Gyűjtés a hadifoglyok javára. Február 6-án és 7-én szombaton és vasárnap a hadifoglyok hazaszállítása érdekében társadalmi gyűjtést végez Szeged város hölgyközönsége. Az államrendőrség kapitányi hivatala a nemes cél érdekében a fenti két napra a zárórát meghosszabitja hajnali egy óráig azokban az éttermekben és kávéházakban, amelyeknek tulajdonosai 500 koronát lefizetnek a záróra meghosszabitásáért a hadifoglyok hazaszállítása érdekében. A záróra k váltása a városháza, földszint 3. számú szobában történik. * — Nyilatkozat. A következő sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztő url A Délmagyarország március 3-iki számában nevünkkel kapcsolatban egy nyilatkozat jelent meg, amely dr. Vasek Ernő és dr. Dobay Gyula urak között felmerült ellentétekkel foglalkozik és ennek kapcsán dr. Vasek Ernő főispán ur egy oly állítólagos kijelentését közli, hogy mi, mint dr. Dobay Gyula ur megbizottai, a főispán urat provokáltuk volna, de később megbízásunktól lemondottunk, mert megbízónk eljárását, állitólag, mi magunk is elitéltük. Dr. Vasek Ernő főispán ur ezen kijelentést aligha tette, de nem is tehette, mert mi dr. Dobay Gyula ur fölkérésére bár, de nem provokálási szándékkal jelentünk meg dr. Vasek főispán urnái, hanem azért, hogy a közéletnek általunk nagyrabecsült e két vezére, a keresztény nemzeti eszme előharcosa között mesterségesen támasztott ellentétek kiegyenlítését megkíséreljük és a köz érdekében való további együttműködésük lehetőségét biztosítsuk. Mi e'lentétek kiegyenlítésére, félreértések kimagyarázására váltakoztunk csupán s ezt sikerült is elérnünk s a baráti viszonyt közmegelégedésre helyreállítanunk. Helyesbítő soraink szives közlését kérve, vagyunk a tekintetes Szerkesztő urnák kiváló tisztelői Szeged, 1920 március 4 én Peidl Imie, dr. Tóth Imre. — El keli fogadni a pos'apénzt Március elsején a francia kormányzóság átadta a város hatóságának az impériumot. Miután ezzel a város felszabadult eddigi különleges helyzetéből, a kormány által kiadott és ezideig Szegeden végre nem hajtott rendelkezések most érvénybe lépnek. A polgármester nyilatkozata szerint, az előbb felsorolt indokok alapján, a postatakarékpénztár által kibocsátott pénztárjegyeket most már Szegeden is el kell fogadni. — Karcagot megszállták a magyar csapa'ok. A M. T. I. jelenti: Csapataink folyó hó 3-án reggel megszállották Karcagot. * Miután a románok visszavonulásukat a Debrecentől keletre fekvő közbenesó vonalra csak március 9-én folytatják, a magyar csapatok előnyomulása addig szünetel. — Garbait, Kunfit, Jászit, Fényest kirekesztették a reforn átus egyházközségből. A budapesti református egyházközség szerdán délután Kovácsi Sándor főgondnok és Petry Elek püspök elnöklésével ülést tartott. Az egyháztanács kimondotta, hogy Garbai Sándorral, Kunfi Zsigmonddal, /ászi Oszkárral és Fényes Lászlóval a háza és a vallás ellen elkövetett gonosztetteik miatt minden közösséget megtagad és őket a budapesti református egyházközségből kirekeszti.