Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-31 / 74. szám

Ara 80 fillér. DÉLMAGYAR gnrkuit«ié( és kiadóhivatal t SZEGED, BOLDOOAMZOHY-SÜGAKDT 4. SlA* A aaarkaeitfleéf éa kiadóhivatal telefonja; 305. Szeged, 1920 Szekunda. ' ** A sastollas föveg alatt szomorú diákfejek néznek a kesertl tavaszba. A félévi bizonyítványoknak szól ez a szomorúság. Budapestről jelentik, hogy a tóvárosi középiskolákban most voltak a f'lévi osztályozó értekezletek, magyarán mondva konferenciák és ezek eredménye nagyon balul ütött ki mindkét nembeli tanulóifjúság felére nézve. Ez az ötven percent ugyanis elégtelen osztályzatot visz haza a félévi bizonyítványában. Az elégtelen osztályzat, magyarul szekunda, az év végén bukást jelent, az év közepén pedig szomorú kilátást a közel jövöre. Bizony ez nagyon szomorú dolog és nem esnpán a szegény diákok és a szegény pedagógusok busulhatnak ezen a nagy és reménytelen eredménytelenségen. A szekunda eddig is virágzott a tanulóifjúság kertjében, akár a pipacsok a buza közt, de hogy fele buza mellett fele pipacs viruljon, erre még nem volt eddig / példa a magyar pedagógia történétében. A Bourbonokról mondják, hogy nem tanulnak és nem felejtenek, ezekről a jelenkoii diákokról még ezt se lehet mondani. Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? éa ha lesz, miféle gyümölcs érik ezeken a esnpasz, kopasz, száraz ágakon? Ugy lehet, hogy ma egy szekunda csakugyan nem a világ, ahogy régen énekeltük, de azért mégis, régen, ha nem is a világ, de tragédia volt a szekunda, •légyen, gyalázat, kudarc, vereség, amelyet álmatlan éjszakák elöstek meg és álmatlan éjssakák követtek. A háborús éa forradalmi pedagógia hol nagyon fölemelte, hol nagyon leszállította a szekuada valutáját. Tavaly nehéz volt szeknndát fogni a? élelmes diáknak, az idén olyan könnyO, mint a pinty. E sorok irója diákéletében egyszer állott komolyan bukásra németből* amely tantárgyat részint hazafiságból, részint az iskolai módszer könyörtelen szárazsága miatt őszintén nem kedvelt és nagyon csodálkozott azon, hogy a szabadságsaeretö és zsarnokgyfilölö Schiller ezen a sziszegő és krákogó nyelven irta a Haramiákat. A szelid és szentimentális magyar gavallér Írónak, Kármán Józsefnek Fanni hagyományai voltak soron a Schackban és sehogy sem sikerfiit a régi magyar széppróza e muskátlivirágát német talajba átültetnem. A szekunda mégis elmaradt, de ha e sorok írójának rossz álmai vannak, mé£ ma is német óráról álmodik, Fannys Nachlassrót, hoiott az öntudatlan mélyén valahogyan homályosan derenp az — ébrenlét bizonyossága, hogy hiszen tul vagyunk . IX. évfolyam 74. szám. már nemcsak az osztályvizsgán és az érettségin, de bizony az összes tanári vizsgákon is. Mi lesz azonban ezzel a legújabb generációval, amely szekundákk?! megrakodva, szénszünettel és egyéb naplopással gazdagon tölti el legdrágább idejét, mi lesz ezzel az uj nemzedékkel, amely a kultura legnagyobb leromlása mellett, papirinség, könyvhiány és iskolátlanság korábí.n indul az életnek, ki tudná megmondani ? Hol késik az éji homályban az iskolák százNyomda : SZEGED, PETŐPI SÁNDOR SUGÁRÚT í. SZÁM A nyomda telefonja: 19-34. Szerda, március 31. szor elodázott és százszor elvetélt reformja, egy erősen magyar és bölcsen humánus nagy pedagógiai reformáció és reneszánsz, megint csak hiába kérdezzük? Közben a szekundák növekednek, mint eső után a gomba és uj jelszavak jönnek, de mikor jön már az uj szellem, az uj kultúrpolitika, amely tiszteli a régi értékeket és megalapozza a jövendőt? Ha igy marad minden, ahogy van, a felnőttek kapnak szekundát elsősorban. Megérdemlik. Vezetőpolitikusok a parlamenti helyzetről. — A politika eseményei. — Budapest, március 30. Haller István kultuszminiszter a nemzetgyűlés helyzetéről a következőképen nyilatkozott: — Azoknak a mozzanatoknak, amelyek a nemzetgyűlésen felmerültek, megbénítva annak munkaképességél, én nem tulajdonitok nagyobb fontosságot. Meg vagyok ugyanis győződve arról, hogy az ilyen incidensek csak addig élheinek meg a parlament levegőjében, amig el nem/érkezik a komoly munka ideje, amely azután az ilyen kérdések megvitatására és feszegetésére nem hagy teret. Húsvét után a komoly törvényhozói munka olyan tempóban fog megindulni a Házban, hogy szinte lélekzetvételt i6 alig hagy venni a nemzetgyűlés tagjainak. Mindenekelőtt meg fogjuk kezdeni az inüemnitás tárgyalását. Ez a javaslat tág teret enged a pártoknak arra, hogy komoly kívánságaikat és követeléseiket körvonalozzák. Az indemnitást az árdrágításról szóló javaslat fogja követni, ezután pedig következik a földbirtokreformról szóló javaslat és végűi több közbeesö apró javaslat után eljutunk az [adójavaslatok tárgyalásához. A nagyszabású tennivalóknak olyan tömege ez, hogy ezeknek tárgyalása közben bizonyára el fogják felejteni az apróbb ellenteteket és mindazokat a kérdéseket, amelyeknek ilyen nagy feladatokra hivatott parlamentben csak pillanatnyi életűk lehet Rubinek Qyula földművelésügyi miniszter, a kisgazdapárt vezére ezeket mondotta: — Nem nagyon biztat az a remény, hogy a parlamentbe be lehet vinni azt a légkört, amelyben a zavartalan alkotómunka megindulhasson. Ugyanis a Ház komoly elemei hiába igyekeznek azon, hogy rendet teremtsenek és a blokkot fentarthassák, a rendbontók, ugy látszik túlsúlyban vannak. Határozottan tudatos és célzatos bomlasztó munka folyik a kisgazdapárt ellen. A kérdér, csak az, hogy meddig hajlandó ezt tűrni a kisgazdapárt, nem veszti-e el türelmét, amikor azután egyszerűen otthagyja a koalíciót. A kisgazdapárt eddig meg tudta óvni komolyságát és a lep példásabban viselkedett, ahogyan politikai pártnak a mai nehéz viszonyok között felelősségének tudatában egyáltalában viselkednie kell. De ha a támadások és bomlasztó kísérletek folytatódnak, azt már a kisgazdapárt sem fogja birkatürelemmel nézni, otthagyja a rendbontókat és támadókat, otthagyja a koalíciót, mert ily körülmények ' között felelősséget nem vállalhat tovább és kész lesz uj választásokat provokálni. Báró Szterényi József a nemzetgyűlés munjáról ezeket mondotta: — A nemzetgyűlés jelenlegi helyzetében egyenesen kélségbeejtönek tartom, hogy amikor az ország ezer sebből vérzik, amikor minden erőnek össze kellene fognia a közös mentési munkára, a nemzetgyűlés személyes torzsalkodásokban és hatalmi aspirációkban merül ki. „ A helyzet a nemzetgyűlésen ezzel kapcsolatosan az országban csak ugy változtatható meg az ország javára, ha végre összefognak mindazok, akik felelősségérzettel bírnak, de cselekvésre is hivatottak és elöeegitenek egy oly alakulatot, amely nem jelszavak után indul, de komoly feladatok megvalósítására képes. Magának a nemzetgyűlésnek le kell tennie • már is divatba jött személyeskedő irányzatról, különben csakhamar beigazolódik munkaképtelensége. (A nemzetgyűlés húsvéti szünete.) Budapest, március 30. A nemzetgyűlés megkezdte húsvéti szünetét, a képviselők nagyrésze vidékre utazott kerületébe és a politika csendje már ma este észrevehető volt a klubbokban. A keresztény nemzeti egyesülés pártjában Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök is megjelent. A pártvezetőség több tagja azt óhajtotta, hogy értekezletre hívják össze a pártót még az ünnepek előtt. Tekintettel azonban arra, hogy a nemzetgyűlési képviselők számottevő része már elutazott a fővárosból, Friedrich István hivei letettek szándékukról és hozzájárultak a pártülésnek hus ét utánra való elhalasztásához. (A miniszteri tárcák és államtitkári állások betöltése.) A hivatalos lap keddi száma közli Emich Gusztáv államtitkárnak kereskedelemügyi miniszterré való kinevezését. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a belügyminiszteri tárca, Cljareffa töltők! 'XHédi Specíaliíé szivarkaétüvely főraktárában. Szeged, Jókai-utca 11. Teltfon 15—20. ,„ Viszontelárusitóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.