Délmagyarország, 1920. március (9. évfolyam, 50-74. szám)

1920-03-31 / 74. szám

Ara 80 fillér. DÉLMAGYAR gnrkuit«ié( és kiadóhivatal t SZEGED, BOLDOOAMZOHY-SÜGAKDT 4. SlA* A aaarkaeitfleéf éa kiadóhivatal telefonja; 305. Szeged, 1920 Szekunda. ' ** A sastollas föveg alatt szomorú diákfejek néznek a kesertl tavaszba. A félévi bizonyítvá­nyoknak szól ez a szomorúság. Budapestről jelentik, hogy a tóvárosi középiskolákban most voltak a f'lévi osztályozó értekezletek, magyarán mondva konferenciák és ezek eredménye nagyon balul ütött ki mindkét nembeli tanulóifjúság felére nézve. Ez az ötven percent ugyanis elég­telen osztályzatot visz haza a félévi bizonyítvá­nyában. Az elégtelen osztályzat, magyarul sze­kunda, az év végén bukást jelent, az év köze­pén pedig szomorú kilátást a közel jövöre. Bizony ez nagyon szomorú dolog és nem esnpán a szegény diákok és a szegény peda­gógusok busulhatnak ezen a nagy és remény­telen eredménytelenségen. A szekunda eddig is virágzott a tanulóifjú­ság kertjében, akár a pipacsok a buza közt, de hogy fele buza mellett fele pipacs viruljon, erre még nem volt eddig / példa a magyar pedagógia történétében. A Bourbonokról mond­ják, hogy nem tanulnak és nem felejtenek, ezekről a jelenkoii diákokról még ezt se lehet mondani. Lesz-e gyümölcs a fán, melynek nincs virága? éa ha lesz, miféle gyümölcs érik ezeken a esnpasz, kopasz, száraz ágakon? Ugy lehet, hogy ma egy szekunda csakugyan nem a világ, ahogy régen énekeltük, de azért mégis, régen, ha nem is a világ, de tragédia volt a szekunda, •légyen, gyalázat, kudarc, vereség, amelyet álmatlan éjszakák elöstek meg és álmatlan éjssakák követtek. A háborús éa forradalmi pedagógia hol na­gyon fölemelte, hol nagyon leszállította a szekuada valutáját. Tavaly nehéz volt szeknndát fogni a? élelmes diáknak, az idén olyan könnyO, mint a pinty. E sorok irója diák­életében egyszer állott komolyan bukásra németből* amely tantárgyat részint hazafiság­ból, részint az iskolai módszer könyörtelen szárazsága miatt őszintén nem kedvelt és nagyon csodálkozott azon, hogy a szabadság­saeretö és zsarnokgyfilölö Schiller ezen a szi­szegő és krákogó nyelven irta a Haramiákat. A szelid és szentimentális magyar gavallér Írónak, Kármán Józsefnek Fanni hagyományai voltak soron a Schackban és sehogy sem sikerfiit a régi magyar széppróza e muskátli­virágát német talajba átültetnem. A szekunda mégis elmaradt, de ha e sorok írójának rossz álmai vannak, mé£ ma is német óráról álmo­dik, Fannys Nachlassrót, hoiott az öntudatlan mélyén valahogyan homályosan derenp az — ébrenlét bizonyossága, hogy hiszen tul vagyunk . IX. évfolyam 74. szám. már nemcsak az osztályvizsgán és az érett­ségin, de bizony az összes tanári vizsgákon is. Mi lesz azonban ezzel a legújabb generáció­val, amely szekundákk?! megrakodva, szén­szünettel és egyéb naplopással gazdagon tölti el legdrágább idejét, mi lesz ezzel az uj nem­zedékkel, amely a kultura legnagyobb leromlása mellett, papirinség, könyvhiány és iskolátlanság korábí.n indul az életnek, ki tudná meg­mondani ? Hol késik az éji homályban az iskolák száz­Nyomda : SZEGED, PETŐPI SÁNDOR SUGÁRÚT í. SZÁM A nyomda telefonja: 19-34. Szerda, március 31. szor elodázott és százszor elvetélt reformja, egy erősen magyar és bölcsen humánus nagy pedagógiai reformáció és reneszánsz, megint csak hiába kérdezzük? Közben a szekundák növekednek, mint eső után a gomba és uj jelszavak jönnek, de mikor jön már az uj szellem, az uj kultúrpolitika, amely tiszteli a régi értékeket és megalapozza a jövendőt? Ha igy marad minden, ahogy van, a felnőttek kap­nak szekundát elsősorban. Megérdemlik. Vezetőpolitikusok a parlamenti helyzetről. — A politika eseményei. — Budapest, március 30. Haller István kultusz­miniszter a nemzetgyűlés helyzetéről a követ­kezőképen nyilatkozott: — Azoknak a mozzanatoknak, amelyek a nemzetgyűlésen felmerültek, megbénítva annak munkaképességél, én nem tulajdonitok nagyobb fontosságot. Meg vagyok ugyanis győződve arról, hogy az ilyen incidensek csak addig élheinek meg a parlament levegőjében, amig el nem/érkezik a komoly munka ideje, amely azután az ilyen kérdések megvitatására és feszegetésére nem hagy teret. Húsvét után a komoly törvényhozói munka olyan tempóban fog megindulni a Házban, hogy szinte lélekzet­vételt i6 alig hagy venni a nemzetgyűlés tag­jainak. Mindenekelőtt meg fogjuk kezdeni az inüemnitás tárgyalását. Ez a javaslat tág teret enged a pártoknak arra, hogy komoly kíván­ságaikat és követeléseiket körvonalozzák. Az indemnitást az árdrágításról szóló javaslat fogja követni, ezután pedig következik a föld­birtokreformról szóló javaslat és végűi több közbeesö apró javaslat után eljutunk az [adó­javaslatok tárgyalásához. A nagyszabású tenni­valóknak olyan tömege ez, hogy ezeknek tár­gyalása közben bizonyára el fogják felejteni az apróbb ellenteteket és mindazokat a kérdé­seket, amelyeknek ilyen nagy feladatokra hiva­tott parlamentben csak pillanatnyi életűk lehet Rubinek Qyula földművelésügyi miniszter, a kisgazdapárt vezére ezeket mondotta: — Nem nagyon biztat az a remény, hogy a parlamentbe be lehet vinni azt a légkört, amelyben a zavartalan alkotómunka megindul­hasson. Ugyanis a Ház komoly elemei hiába igyekeznek azon, hogy rendet teremtsenek és a blokkot fentarthassák, a rendbontók, ugy látszik túlsúlyban vannak. Határozottan tudatos és cél­zatos bomlasztó munka folyik a kisgazdapárt ellen. A kérdér, csak az, hogy meddig hajlandó ezt tűrni a kisgazdapárt, nem veszti-e el türel­mét, amikor azután egyszerűen otthagyja a koalíciót. A kisgazdapárt eddig meg tudta óvni komolyságát és a lep példásabban viselkedett, ahogyan politikai pártnak a mai nehéz viszo­nyok között felelősségének tudatában egyál­talában viselkednie kell. De ha a támadások és bomlasztó kísérletek folytatódnak, azt már a kisgazdapárt sem fogja birkatürelemmel nézni, otthagyja a rendbontókat és támadókat, otthagyja a koalíciót, mert ily körülmények ' között felelősséget nem vállalhat tovább és kész lesz uj választásokat provokálni. Báró Szterényi József a nemzetgyűlés mun­járól ezeket mondotta: — A nemzetgyűlés jelenlegi helyzetében egyenesen kélségbeejtönek tartom, hogy amikor az ország ezer sebből vérzik, amikor minden erőnek össze kellene fognia a közös mentési munkára, a nemzetgyűlés személyes torzsalko­dásokban és hatalmi aspirációkban merül ki. „ A helyzet a nemzetgyűlésen ezzel kapcsolato­san az országban csak ugy változtatható meg az ország javára, ha végre összefognak mind­azok, akik felelősségérzettel bírnak, de cselek­vésre is hivatottak és elöeegitenek egy oly alakulatot, amely nem jelszavak után indul, de komoly feladatok megvalósítására képes. Ma­gának a nemzetgyűlésnek le kell tennie • már is divatba jött személyeskedő irányzatról, kü­lönben csakhamar beigazolódik munkaképte­lensége. (A nemzetgyűlés húsvéti szünete.) Budapest, március 30. A nemzetgyűlés meg­kezdte húsvéti szünetét, a képviselők nagy­része vidékre utazott kerületébe és a politika csendje már ma este észrevehető volt a klub­bokban. A keresztény nemzeti egyesülés párt­jában Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök is megjelent. A pártvezetőség több tagja azt óhajtotta, hogy értekezletre hívják össze a pártót még az ünnepek előtt. Tekintettel azon­ban arra, hogy a nemzetgyűlési képviselők számottevő része már elutazott a fővárosból, Friedrich István hivei letettek szándékukról és hozzájárultak a pártülésnek hus ét utánra való elhalasztásához. (A miniszteri tárcák és államtitkári állások betöltése.) A hivatalos lap keddi száma közli Emich Gusztáv államtitkárnak kereskedelemügyi mi­niszterré való kinevezését. Beavatott helyről nyert értesülés szerint a belügyminiszteri tárca, Cljareffa töltők! 'XHédi Specíaliíé szivarkaétüvely főraktárában. Szeged, Jókai-utca 11. Teltfon 15—20. ,„ Viszontelárusitóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom