Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-22 / 43. szám

AGYARORSZÁG fcz*rke«(ta«é( M kiadóhivatal SZEGED, BOLDOOA88ZONY-SUOÁRUT 4. SZA« A axafkaaitöaéf éa kiadóhivatal tcUfonja; 305. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Cféax évr« 144.— K negyedévre 36.— K félévre . 72.— K tgy hónapra 12.— K F.we« mám ára 60 fillér. Szeged, 1920 IX. évfolyam 43. szám. uralom alá bocsássa a magyarok millióit. Ezt a felelősséget az egész nemzetnek viselnie kell. A döntés joga és kötelessége a nemzetgyűlésé. Páris, február 20. A Daily Mail arról ad hirt, hogy a francia kormány a Magyarországgal kötendő békeszerződés aláírására nem Neuillyt, hanem a Maison Lefitte-kastélyt szemelte ki. Páris, február 21. A Nemzeti Újságnak je- ; lentik: A békekötés kérdéseivel kapcsolatosan ! a Morningpost előtt érdekes nyilatkozatot tett I Londonba várják a magyar békedelegátusokat A békekötésünk kilátásai. - Amerikai politikai körökben uj békekonferenciát tartanak szükségesnek. / A M. T. I. jelenti: A Neue Freie Presse-nek táviratozzák Londonból: A magyar békedelegációt a jövő hétre várják Londonba. Budapest, február 20. A Nemzeti Újság-nak Nenillybe kiküldött munkatársa jelenti a következőket: A békefellételekkel szemben kidolgozott ellenjavaslatainkat két és három kivételével már mind eljuttattuk a«0uai d'Orsayra. A hiányzókat is át fogjuk nyújtani február 20-ig, amikor az ujabban engedélyezett határidő lejár. Gióf Apponyi Alberi ama reményt táplálja, hogyha az antant-hatalmak megbízottai lelkiismeretesen tanulmányozni fogják érveinkel és ellenjavaslatainkat, bizonyos módosítások elől nem zárkózhatnak el. Sajnos, erre a lelkiismeretességre aligha számithatunk. Lloyd George és Millerand talán elolvassák azt a jegyzéket, amely összefoglalása a többinek, az argumentumokat tartalmazó ellenjavaslatok azonban a békekonferencia szakreferenseinek kezébe kerülnek- Ezek az urak pedig még akkor sem szívesen változtatnának az általuk kidolgozott rendelkezéseken, ha egyébként rokoiszenveznének a magyarokkal. Szimpátiának azonban nyoma sincs ezekben a hivatalos körökben Számukra a magyar kérdés el volt intézve a békefeltételek megállapításánál és külső körülmények kényszere nélkül azokon, ami Magyarországra fontos, nem fognak változtatni semmit. Apponyi első ittlétekor javulni látszott a helyzet, elutazása után azonban nyomban akcióba léptek ellenségei és ugy látszik, bezárták előttünk az ujabb közvetlen érintkezés lehetőségét. Minden tapogatódzás megerősíti a szomorú tényt, személyes tárgyalásra nincs remény. A nagyhatalmak nem akarnak miatlunk komplikációkat. Azt az állítást is merem kockaztatni, — irja a Nemzeti Újság tudósítója — hogy nem sokat törődnének azzal, ha Magyarorszag véglegesen megtagadná a szerző- j dés aláírását. Ez a heroikus gesztus hidegen hagyná Páris és London államjérfiait. A tudósitó annak a meggyőződésének ad kifejezést, hqgy a rajtunk elkövetett igazságtalansagokat csak a jövő reparálhatja. Most meg kell űzetnünk borzalmasan azért, hogy nem mi lettünk a gyözíesek, de a jövő mégis a mienk, ha a meggondolatlan politikusok ujabb katasztróíába nem sodorják a nemzetet. És most, ha a békefeltételeket meg nem változtutják, nem jogjuk aláírni. Apponyi nem vállalhatja á felelősséget oly szerződés elfogadásáért amely irra kötelezi Magyarországot, hogy népszavazás elrendelése nélkül mondjon le ezeréves Marni birtokának kétharmadáról ós idegen Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR SUGARÚT 1. SZAn A nyomda talafonja: 16-34. Vasárnap, február 22. gróf Apponyi Albert a magyar alattvalók esetleges kiadatásáról is. Apponyinak az a véleménye, hogy az antant ilyen irányú követeléseket nem fog támasztani, mert az súlyos honyodalmakat okozhatna. Ha azonban tévedne és az antant tényleg kivánná a magyar alattvalók kiadatását is, határozottan állithatja, hogy Magyarország ebben az esetben a teljes merev tagadás álláspontjára volna kénytelen helyezkedni. A Morningpost különösen kiemeli Apponyinak azt a további kijelentését, hogy az antant felügyelete alatt végrehajtott népszavazás eredményét a magyar nép kötelezőnek ismerné el magára nézve és abban az esetben is, ha az rá nézve kedvezőtlen volna. A Világ jelenti Pdrisból: Az tcho de Paris washingtoni levelezőjének tudósítása szerint amerikai politikai körökben uj békekonferenciát tartanak szükségesnek, hogy rendezzék az adriai kérdést, valamint a többi vitás kérdést és hegy revízió alá vegyék a Németországgal kötött békeszerződésnek a gazdasági ügyekre vonatkozó részéi. TELEFON, TÁVIRAT. Ausztria elutasítja a magyar ajánlatot. Bécs, február 21. Az osztrák külügyi hivatal ma délelőtt küldötte meg válaszát a magyar kormány február 14-iki jegyzékére Gratz Gusztáv dr. magyar követnek. A jegyzék többek között a következőket mondja: — Az osztrák köztársaság osztja azt az óhajt, hogy az egyforma sorstól sújtott két állam között barátságos viszony álljon helyte és tartassék fönn. A Hcidebauerck és Hientzek ősi német telepei az egész német alpesi területtel zárt, megszakítatlan települési egységet alkotnak. Ezek a vidékek régebbi időben gyakran cseréltek gazdát és csak 300 esztendő óta vannak állandóan magyar kézben és Magyarországhoz csak a Habsburg-ház egy dinasztikus aktusa következtében kapcsoltattak, végül Bécs, Alsóasztria és Orác szempontjából földrajzi, gazdasági és forgalmi politikai okokból föltétlenül szükségesek. Gazdasági szempontból tekinlve, ez a terület minden idők óla Bécs város zöldséges kertje és tejszállitó körlete volt és lakosai emberemlékezetet meghaladó idő óta járták a bécsi vásárokat. Igy gondolkodik az osztrák nép túlnyomó többsége és igy fog mindig gondolkodni. Sohasem fogja megérteni, hogy miért heiyezne súlyt a magyar nép arra, hogy ezt a nem is nagy, nem magyar települési területet fővárosunk kapui előtt idegen nemzeti uralom alatt tartsa. — Reánk nézve államunk nemzetközi jogi alapja a saint-germaini szerződés, amelyet az összes hatalmak aláirtak és mi is, tehát német Nyugatmagyarország de jure már hozzánk tartozik, bár ez a jogunk még nincs megvalósítva. Olyan országról pedig, ameiy a nemzetközi í jog szerint a mienk, nem tárgyalhatunk. A ma! gyar kormány, Nagyméllóságoii jegyzéke szerint, hajlandó Ausztria és Magyarország gazdasági i viszonyát a teljesen szabadkereskedelmi forgalom alapján berendezni. Erre az osztrák kormány is ép ugy hajlandó. Az osztrák kormány kéri a magyar kormányt annak az időpontnak a közlésére, amelyben az erre vonatkozó alkudozások megkezdődhetnek. A cseh külügyminiszter kirohanása Magyarország ellen. Prágai jelentés szerint Benes cseh külügyminiszter egy interpellációra válaszolva nagy kirohanást intézett a magyarok ellen s azzal vádolta meg „a magyar uralkodóosztályt", hogy sokkal bűnösebb a háború előidézésében, mint az osztrákok. Pozsonyról, mondolta, amely sohasem volt magyar, a csehek nem fognak leinodani. Lloyd George kijelentései az Alsóházban. Amsterdam, február 20. (M.T. I.) A Telcgraph londoni jelentése s?erint Lloyd George tegnap az alsóházban kijelentette, hogy az angol kormány értésére adta a lengyekknek, hogy nem képes a lengyel offenzívát orosz területen csapatokkal, pénzzel, vagy hadiszerrel támogatni. A szövetségesek semmiféle nyomást nem gyakoroltak Lengyelországra, vagy Romániára abból a célból, hogy ezektől az i szágoktól kalonai támogatást kapjanak az orosz vörös kormány ellen. Elmondta továbbá Lloyd George azt is, hogy a német háborús bűntettesek névsorában néhány olyan megvádolt személy neve is előfordul, aki ezidőszerint az antant hatalÓráját és ékszereit szakszerűen javítja a jóhirnevü Elsőrendű nagy K já„ IlCve fif müórás és ékszerész, Dugonics-tér 11. Javítóműhely! a I V I I 4 (A Braoswttttr-iépsk Yth 19 évi{ tWnaál szakmunkása.) • jlVIAnfla pontosan bf«ab*lyo»ott flráft éa Modern ék«-raktárát m TSrfltt ar—yat a Ifagaiabb Árban