Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-19 / 40. szám

DELMAQYARORSZAQ Szeged,J920 február 19. szabadsága, függetlensége és jóléte ez uj évezredben a maga teljességében valósuljon meg. Addig is, mig a nermet akaratához képest a szabad királyválasztási jog alapján az országnak királya választatnék és megkoronáztatnék, Szeged szabad királyi város lakosságának határozott kívánsága az, hogy ideiglenes államfővé Horthy Miklós, a magyar nemzeti hadsereg fővezére választassék meg, mert ő benne látja azt a férfiul, aki az ő hajthatatlan céltudatosságával, izzó hazaszeretetével, egyéniségének varázsával a polgárság és a nemzeti hadsereg bizalmát egyként meghódította s akitől reméljük, hogy az ország viharvert hajóját erős kezével révpartra vezetve, a nemzeti lét uj alapjáilak lerakását lehetővé fogja tenni. A határozati javaslat szövegét az egybegyűltek osztatlan tetszéssel fogadták és hosszasan megtapsolták. Ezután dr. Végman Vajas Józsefnek, a szegedi kisgazdapárt elnökének adott szót. Vajas József: Polgártársak 1 A magyar nemzet szomorú kálváriájának egy ujabb stációjához érkezett. Ha visszapillantunk Magyarország ezeréves történelmére, láthatjuk, hogy a proletáruralom sokkal jobban tönkretette magyar hazánkat, mint a tatárjárás, vagy a 150 évig tartó törökdulás. A proletárdiktatúra alatti idö volt az ország eddigi fennállásának legszégyenletesebb korszaka. Mi végigszenvedtük a tatár pusztítását, kibírtuk a töiökuralom hosszú éveit, sót a Habsburgok uralmát is keresztül éltük. Ezen sorscsapások után a kommunizmus volt a legerősebb, ugy hogy ezután nem következhet más, mint a halál, vagy a teljes feltámadás 1 (Éljen a feltámadás I) Az internacionálé eszméjével sok hazafiatlan ember már-már a halál torkába vitt bennünket, de felülkerekedett a jobb érzés a magyar nemzeti eszméknek hódoló milliókba, uj eröt kölcsönöztek Magyarország feltámadása iránt. Ezen nemzeti eszme megteremtője, legerősebb harcosa Horthy Miklós fővezér volt. Horthynak az ország sokkal tartozik s ezen tartozását csak ugy lehetne valamiképen meghálálni, ha őt ideiglenesen az ország fejévé választjuk. (Nagy éljenzés.) A szónok ezután felhívja a népgyűlést, hogy lelkesedéssel fogadja el a határozati javaslatot. Az egybegyűltek a népszerűségnek örvendö Vajas Józsefet soká éljenezték, majd az első ^dsorból Huszár János cipészmester emelkedett szólásra. Engedélyt kér, hogy a tárgyhoz ő a szegedi iparosok nevében hozzászólhasson, mert a lelke neki is föllángolt a hallottakra és a javaslat egyhangú elfogadását ajánlja. Ezek után dr. Végman még egyszer fölolvassa a határozati javaslatot. Kijelenti, hogy ezt határozattá emeli és — mint mondja — az elnökség gondoskodni fog arról, hogy az a nemzetgyűléshez, a miniszterelnökhöz és a fővezérhez mielőbb eljusson. Fohászkodik a magyarok Istenéhez, hogy óvja meg az országot i további sorscsapásoktól. A mindvégig lelkes gyűlés a Himnusz eléncklésével ért véget. HIREK Brilliánst, régi ékszert, órákat magas napiáron vásárol M Dia Kon Jeni Szeged, Széchenyi tér 2. sz. 345 — Amikor Pártos István a szegények javára hegedült. Hét éve már elmúlt, hogy a Délmagyarország a szegedi szegények javára hangverseny-ciklust rendezett. A ciklusban szerepelt Pártos István, a gyermekifju hegedűművész is, akiről szomorú hir érkezett a messze idegenből, Amsterdamból, ahová koncertkörutján jutott el Pártos Pista, akit megölt a szive, amelynek nagy melegsége és érzése annyiszor csendült ki hegedűjének négy húrjából. Hét év előtt, hogy itt járt, még rövid ruhát viselt a nagyhajú, nyurga legényke, akinek szeméből a művészet tüze csillogott. Nyugodtan, minden izgalom nélkül várta hangversenye kezdetét és kedvesen, gyermekes pajkossággal adta a jelentkezőknek előre elkészített autogramjait. Okosan és minden pose nélkül beszélgetett a müvészszobában tartózkodó környezetével és boldogan emiitette, hogy nagy közönség előtt fog játszani, ami már azért is nagy öröm, mert pénz jut a szegényeknek. — Nincs is nagyobb szépség, mint a szegényeken segíteni, ugy-e édesanyám? Adni és mindig csak adni, ez lehet a legnagyobb boldogság. És hozzásimult az édesanyjához, aki még a szellőtől is félve óvta. Amikor az első számot eljátszotta, a közönség rendkívüli elragadtatással tapsolta a gyermekifju művészt. A harmadik szám közben elszakadt az e húrja. Az édesanyja, aki a pódium mellett ült, nagyon megijedt és a művészszobába sietett fia után, aki ujjal kívánta pótolni az elszakadt hurt. — Nem történt bajod, fiam? — kérdezte az anyja. — Semmi, anyám. Gott strafe Englandl — mondta mosolyogva a kis Pártos Pista —nem jók ezek a háborús hurok. Hangversenye után sápadt arca tel]esen kipirult. Látszott rajta, hogy a lelke megfürdött a siker mámorában. „ — Jó itt Szegeden. Olyan kedves, olyan bőkezű a közönség. És én ugy szeretnék ide rövidesen visszajönni. A kis Pártos Pista kívánsága már nem teljesülhet. Nem jöhet vissza a tiszaparti városba, ahol megfogta a szivél a magyaros vendégszeretet és ahol megsimogatta arcát az életet termő Alföld lágy levegője. Az elszakadt hur után elszakadt az élele fonala és a magyar művészek gárdája ismét szegényebb lett egy ragyogó tehetséggel, egy kivételes talentummal... — A románok államosítják a rendőrséget. Az Erdélyi Tudósító jelenti: A nagyváradi rendőrséget a román kormányzótanács államosította. A város ingyen engedte át a rendőrségi épületet és berendezést, miután az államosított rendőrség is tulajdohképen a város közbiztonsága felett fog őrködni. A román állam a következő rendőrtiszteket vette át: Dr. Bartha Béla rendőrfőkapitány-helyettest, Egely Lajos, Fluck Ferenc, dr Szentmiklóssy Imre rendőrkapitányokat, Zilahy Antal tb. rendőrkapitányt, Márk Ferenc fogalmazót, mint gazdasági vezetőt, Biró József, Fráter József fogalmazókat, végül Molnár István, Darabont Ferenc, Ferezán Tódor és Nagy Lajos felügyelőket. A legénység közül ötvenet véglegesen és körülbelül százat ideiglenesen vettek át. Jellemző a nagyváradiak magatartására, hogy az . átvett rend hisztek közül csak egy román akadt, a többi magyar. Itt említjük meg, hogy a kolozsvári és az aradi j rendőrtisztek közül senkisem lépett román szolgálatba. — 5'ünöben a spanyoljárvány. A spanyoljárvány a városban szünőben van. Valószínű, hogy a szombat délután megtartandó járvány>izottsági ülés kimondja a feloszlását és a árvány tartalmára életbeléptetett korlátozó ntézkedéseket megszüntetik. Szombat óta 27 megbetegedést és összesen három halálozást jelentettek. A legutolsó hal >tt, akit ma jelentetlek a járványKÓrházből, Schimicsk,i Anna 29 éves mezei munkásnő volt. örvendetes hírként közölte dr Wolf Ferenc főorvos, hogy a t-nyákról sem jelente tek ujabb megbetegedéseket. — Gróf Monté Cristo a Korzó-moziban f. hó 20-tól március 6-ig. — A Kivitel Romíniából ki Erdélyi Tudósító jelenti: Aradon a város polgármestere, dr. Robu János hirdetményt bocsátott ki arról, hogy mit szabad Nagy-Romániába bevinni, vagy onnan kihozni. Eszerint a pénznemekből csak 2000 leig terjedő összeg vihető ki az országból Lebélyegzetlen korona, rubel, bolgár lira és le nem bélyegzett u. n Mackensen-lei be nem vihetők. A kormányzótanács által lebélyegzett korona bevitele meg van engedve. Mindenféle anyag kivitele szintén tilos, kivéve a pénzügyi, kereskedelmi és iparügyi miniszterek által kivitelre esetenként megengedett árukat. Az ország határait csak a vámvonalaknál szabad átlépni, ahol mindenki nyila kőzni köteles a magával vitt anyagok, podgyászok és pénznemekről. Az élelmiszerek kivitelére nézve a román minisztertanácsnak az az álláspontja, hogy nem ad kiviteli engedélyt olyan élelmicikkekre, amelyben Erdélyben jelentős felesleg nem mutatkozik. — Gróf Monté Cristo a Korzó-moziban f. hó 20-tól március 6-ig. — Vasek Ernő dr. áz SzTK tb. elnOke. A Szegedi Testgyakorlók Köre nemrégiben tar-tott közgyűlésén tiszteletbeli elnökévé választotta Vasek Ernő dr. kormánybiztos-főispánt. A klub erről most értesítette a kormánybiztost. — Budapest Cséry-telepi koksz azonnali átvételre előjegyezhető Bach Jenő és testvéie cégnél. ' — A Royal-Apolló-moziban február hó 19., 20.. 21. és 22-én Kolumbus Kristóf Amerika felfedezése I-ső rész. — A városi javadalmi hivatal Pesti Vilmos fogyasztási adóbiztos elhalálozása alkalmából a városi javadalmi hivatal által gyűjtött összegből koszorú megváltás címén az elhalt szegény édesanyja részére 285 koronát, a hadifoglyok hazaszállítására 100 koronát és a vak katonák részére pedig 50 koronát adományozott. KORZO-MOZI R.-T. • Telefon-szám 11—85. • Csütörtökön, február 19-én. VERNE GYULA regénye filmen. Utazás a föld körül 80 nap alatt. 6 felvonásban. Előadások V, 5, 7. 7 és 7, 9 órakor.