Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-18 / 39. szám

DBLMAOYARORSZAO tattl 1910 febraár A magyar-osztrák mcgegyezes - A békekötés hi<ei. Bécs, február 17. (M. T. I. A) Neue Frele Presse dr. Gratz Gusztáv magyar követ hoszszabb levelét közli, amelyben Orati Gusztáv a többi között ezt mondja: — Teljesen helytelen az a feltevés, hogy Magyarország a szóban levő ajánlatta! csupán azt a taktikai célt követte volna, nogy a Neui!ly-ben folytatott tárgyalásokon javítson a helyzeten. Azt hiszem egyébként, hogy Magyarország a békekötés utár is hajlandó lesz ajánlatát fenttailani. Azok, akik nem tartják nagyon fontosnak, hogy Magyarország és Ausztria barátságos viszonyban éljen, elfogadhatják elegendő árgumentumnak a magyar ajánlat ellen a res iudicatát, akik azonban fel tudják fogni a magyar ajánlat jelentőségét, kénytelenek arra az álláspontra helyezkedni, hogy soha sincs késő olyan akadályoknak az eltávolítására, amelyek a népeknek egymással való forgalmában előfordulhatnak. Akik az antant tiltakozásától félnek, várják meg legalább, hogy valóban tiltakozik-e. Én lehetetlennek tartom, hogy az antant útját állná olyan rendezésnek, amely mindkét fél érdekeinek megfelel. Nyugatmagyarország közvetlenül érdekelt' lakosságának szabad akarát figyelembe veszi. Az antant közbelépése annál kevésbé valószínű, mert olyan kérdésről van szó, amelyben az antant egyáltalán nincs érdekelve. Az osztrák válaszjegyzéket a hét végén adják át dr. Gratznak. Bécs, február 17. (M. T. I.) A magyar kormánynak Nyugatmagyarországra való ajánlata élénken foglalkoztatja az illetékes politikai kö-. röket. Az ügy lehető gyors elintézése érdekében a nemzetgyűlés külügyi bizottsága szerdán ülést tart. Az ülésen Renner kancellár exposét mond és ezzel kapcsolatosan részletesen ismerteti azt a helyzetet, amelyet a saint-germaini békeszerződés teremtett és egyúttal ismertetni fogja a kormány és a pártok állásfoglalását is. fi Bécsben időző osztrák politikusok eddig ismeretes nyilatkozatai szerint általában helyesléssel fogadják a magyar kormánynak azt a szándékát, hogy szoros gazdasági és baráti viszonyba lépjen az osztrák köztársasággal, tárgyalást azonban csak a Neuillyben folytatott béketárgyalás befejezése után kezdhetnek. Illetékes politikai körökben igy fogják fel a helyzetet. Az osztrák kormány csak a külügyi bizottság tanácskozásainak befejezése után készíti el a válaszjegyzéket és e hét végén adja át Gratz Gusztáv magyar követnek. A bécsi sajtó és a politikai körök állásfoglalása ma sokkal kedvezőbb, mint amilyen az első napon voit. A lapok nagyrészt vezetőhelyen közzétett cikkeiben meggyőző szavakban fejtik ki, hogy az ajánlatról mindenesetre tárgyalást kell kezdeni. Osztrák miniszter Nyugatmagyarország elszakítása ellen. Bccs, február 17. (M. T. 1.) A Neue Freie Presse báró Plener hrnő volt osztrák miniszter cikkét közli vezetőhelyen Nyugatmagyarország kérdésével kapcsolaioan. Báró Plener cikke Magyarországgal szemben használt rendkívül barátságos hangjával nagy feltűnést keltett politikai körökben. Plener azt mondja a többi között: — A magyar követ jegyzéke a legjelentékenyebb politikai megnyilatkozások egyike az utóbbi időben.* Ma már nyilvánvaló, hogy Nyugatmagyarország népének nagyrésze nem kivánja az Ausztriához való csatlakozást. A nép számtalan alkalommal nyilvánította meg azt a kétségbevonhatatlan akaratát, hogy Magyarországhoz ragaszkodni akar. Ausztriának az erőszakos annektálás csak dacoskedvü uj áilamJ polgárokat hozna. Ha mhdenáron ragaszkodnak a népszavazás nélküli bekebelezéshez, rutior olyan elkedvetfenedés támad, sőt ellenséges indulat a két ország között, amelynek gazdasági és politikai következményei beláthatatlanok. Az lehetetlen, hogy az antant azért követeli azt a terület átengedését, hogy állandó ellentéteket teremtsen köztünk, mert ezzel még inkább fokozhatja függőségünket. Az is köztudomásu, hogy a cseh politikusok helyeslik az annekíálást és hogy abban az -epetben, ha Nyugatmagyarország népe fellázad a Magyarországtól való elszakadás ellen, a csehek hajlandók lennének ezt a területet a rend fentartásának ürügyével megszállani és ilyenképen a sokat emlegetett cseh-délszláv korridort megteremteni. Ezzel elválasztanák Ausztriát Magyarországtól 4s teljessé tennék a szláv gyürtlt Gmündtői a Leiblig. Az oaztrák kancellár ellenzi amagyar ajánlat elfogadását. Bécs, február 17. (M. T. I.) A Sonn- und Montag Zeitung irja: Dr. Renner államkancellár a magyar jegyzék indítványainak elfogadását ellenzi. Az ügyet a nemzetgyűlés főbizottsága elé fogja vinni, amelynek választása után jöhet csak sorra a válaáz ratifikálása. A pártok hangulata után ítélve, Renner kancellár és a főbizottság között a jegyzék megítélése tekintetében nem igen lesz ellentét. Egyes partoknak annakidején a népszavazás mellett foglalt álláspontja a saint-germaini békeszerződés kifejezett rendelkezései után tulhaladotinak látszik. Közös vámterületet ajánlottunk Ausztriának. Budapest, február 17. Nyugatmagyarország ügyében az osztrák kormányhoz iníézett jegyzékről A Nap munkatársa ma beszélgetést folytatott gróf Somsich József- külügyminiszterrel, aki a jegyzék elküldésének előzményeiről és okairól ezeket mondotta: — Az osztrák kormány a saint-germaini béketárgyalások alkalmával is, de azokat megelőzőleg is, amikor Nyugatmagyarországra való igényeit először kezdték hangoztatni, mindig azzal érvelt,, hogy a .termékeny sikföldön elterülő magyar területsávra azért van szüksége, mert annak termésével kivánja biztosítani Ausztriának, de különösen Bécsnek élelmezését. A magyar kormány teljesen tudatában van annak, hogy az a területsáv, amelyet az osztrák kormány Magyarország testéből követel, már termelési viszonyainál fogva sem alkalmas arra, hogy Ausztria élelmezését megjavítsa vagy éppen biztosítsa. Nemcsak Magyarország, de később Ausztria érdeke az, hogy ebben a kérdésbe^ megtaláljuk a békés megegyezés útját. Az osztrákoknak b'e kell látniok, hogy a közös vámteriilet sokkal jobban biztosítja Ausztria ellátását, mint az a földcsík, amelyet ők maguknak követelnek és amelynek termelő képessége és a közélelmezési szempontból való haszna erősen kérdéses. Magyarország, amikor Ausztriához intézett jegyzékével a nyilvánosság elé lépett, az egész világ elölt doKumentálta, hogy a világosságot akarja, nem a sötétséget és a kérdéses földterület lakosságára akarja bizni annak eldöntését, hogy Magyarországhoz kiván-e tartozni, vagy Ausztriához csatlakozni. Az osztrák kormány csak nyerhet ezen az üzleten. Ha a kérdéses földterület népe kimondja öz A" itriához való csatlakozást, akkor Ausztria megkapja ezt a földterületet is és a Magyarországgal való vámközösséget is, mert hiszen a népszavazás eredményétől függetlenül köteleztek magunkat arra, hogy Ausztriával a közös vámterület alapjára lépünli, mihelyt Ausztria a nyugatinagyarországi területeken való népszavazás álláspontjaira helyezkedik. Én még ma U hiszem, hogy az osztrft kormány nem fog elutasító álláspontra helyezkedni a jegyzékkei szemben. Az osztrák kormány tüzetesen foglal* kőzik a magyar jegyzékkel. Bécs, február 17. (M. t. I.) A Neue Preie Presse irja: Az osztrák kormány hir szerint arra az álláspontra helyezkedik a nemzetgyűlés külügyi bizottságában, hogy Ausztriában is meg van a hajlandóság a Magyarországhoz való baráti viszony megteremtésére és hogy méltányolja a Magyarországhoz való baráti viszony értékét. A magvar kormánv javaslatát tüzetesen megvizsgálják és megállapítják, alkal. mas-e arra, hogy tovább tárgyaljanak róla. A magyar békedelegáció ujabb Jegyyékei. Neuilly, február 16. ÍM. T. I. szikratávirata.) A magyar békeküldöttség a békeértekezleten a következő jegyzékeket terjesztette be: A 12. számú jegyzékei a Bánátról, a 13. számú jegyzéket a ruthénekröl, a 14. számú jegyzéket a tótokról, a 15 számú jegyzéket Nyugatmagyarországról, a 16. számú jegyzéket a bunyevácokról, a 19. számú iegvzéket, amely a hadi jegyzék cimet viseli, a 17. és 18. számú jegyzéket, amelyek a megszállók által elkövetett atrocitásokról színak, végül a 20. számú jegyzéket, amely a magyar gyáripar kimutatását foglalja magában. A német vezérek kiadatása. London, február 16. ÍM. T. I.) A háború bűnöseinek kiszolgáltatása kérdésében pénteken Berlinbe küldött jegyzék elvben nagyon határozott. Lehetséges, hogy Németországnak azt a könnyítést adják, hogy a bűnösöket német törvényszékek elé állítsa és német birák ítéljék el őket. Az ilyen követelést Németország alig utasíthatná vissza. Briliánsokat, használt ékszereket arany és ezüst régtaégeket igen MAGAS ÁRBAN megtételre keresünk. 2M Fischer Testvérek 3FÍ ífteányilf Kardos Se jujabb, legmodernebb kölcsönküivféra, ft? S vashatja a könyvujdonságokat. Takaréktár-utca 1. Telefon t3-09. Könyvek, könyvtárak legmagasabb árban vétetnek. 230 Fizetek 43 K-t egy gramm aranijőrt; használható tárgyakért többet is. Rég: "nypénznek grammját 100 K-val fizetem. Régi ezüst pénzt és brilliáns ékszert Járkinél magasabb árban veszek. Keresek mt *vételre Omega, Schaffhauseni és Brauswetter-féle órákat igen magas árban. Óra és ókszerjavlló müh'elq! GÁSPÁR FERENC Kölcsey-ulca 2. szám. Cigaretta töltőkI.S^STSStJ^JS^ Hédi Speclalifé süvarkahüvely főraktárában, Szeged, Jókai-utca 11. Telefon 15—20. lJt Viszontelárusitóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás