Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-15 / 37. szám

B-gaJ, 1920 február !>. lomok, idézések, változó kclyzetek általunk mes sem jegyezhető forgatagában szinte bele­kábultunk. Bartha, az előadás ellenére, tenye­fébe hajtott fővel figyelte waviiL^ — Oéza, — lépett hozzá megindultan Bartha — beszédedből semmi ki nem maradt. Igaz­máff tárcrvhüsée. logika, művészi kezelésben, együtt. Hol volna Eötvös K., ha a szatírát is így kezelnéd ? A mellényzsebedben ... És a két, régtől elhidegedett barát egy me­leg kézszoritásban ujra.egybeforrt. A makacs szé­kely az igaz és nemes nagyság előtt meghajolt. • Próbált ö szatirikus is lenni beszédében, kísérletezett is, de ez valójában soha nem sike­rűit neki. Erre külön tebetség kell. A dolog igy történt: Miért, miért nem, az akkoriban hatalmas és népszerű Newyork életbiztosító intézetre meg­haragudott a nagy Oéza. Talán valamelyik igaz­gatója nem köszönt neki. Sürgős interpellációt jegyzett be s a lapokat informálta, hogy az inté­zet visszaéléseiről megsemmisítő leleplezéseket közöl. .I1U1 Nagy érdeklődés között, telt Ház előtt, két óráig beszélt Mint irtindig, igen érdekesen és nagy figyelem közt. De a Ház többségi hangula­tát sehogy sem birta magának biztosítani, pedig az intézet állítólagos hazafiatlanságáról mázsás érveket dobott a színre. Az általános hangulat­keltés beszédje végén azonban mégis csak sike­rült A biztosítandó tagok kérdőivét, mint el­rettentő pontozatokat fölolvasván, e kérdőpontot: — „Köp-e?" (t I. a kliens), oly dörgő hang­súllyal kérdezte, hogy a képviselők szinte gurul­tak a nevetéstől s egyhangúlag zúgták vissza: — Köpi Ilymódon a Newyorknak nem történt semmi bája, Polónyi azonban elégedetten dörzsölte kezeit: Nevető telt Házi Mit szól ehhez Eötvös? — Hát még Feld papa a Városligetben? — vágta közbe ingerkedve Förster. Ha jól tudom, ez interpellációra máig sem kapott Géza feleletet, pedig holtáig várt reá. Hiába, akkor a resszortminiszter is azt zúgta vissza: köp. HATVANI JENŐ S DUGONICS-TÉR 5., harisnyák, kcztyük, azobókdtékek és rövid­árucikkek legolcsóbban beszerezhetők. S3i Botrány az osztrák nemzetgyűlésen. Bécsből jelentik Az Újságnak: Az osztrák nemzetgyűlésnek nem volt még olyan lármás és riharus napja, mint a mai. A keresztény­szocialisták interpellációt intéztek a kormány­hoz az Anker-kenyérgyári sztrájk miatt. Az in­terpelláló beszéde közben nagy lárma támadt, ugy hogy a szónok nem is folytathatta beszé­dét Amikor a távollevő közélelmezési állam­titkár-Helyettese kijelentette, hogy az Anker­kenyérgyár tulajdonosa, Mendel visszautasította a kormány minden hivatalos közvetítő kísérle­tét, egy hang a karzatról közbekiáltott: Nem igazi A közbeszóló maga Mendel volt. Ez a közbeszólás óriási felháborodást keltett a szo­ciáldemokratáknál és egyesek kiáltozni kezdtek a keresztényszocialisták felé: Önök Mendel gyárosnak fizetett védóserege. A keresztény­szocialisták is izgatott hangon válaszoltak. Nagy kavarodás támadt és Etilinger keresztényszocia­lista képviselő összeverekedett Muchitsch szo­ciáldemokratával, egy félkarú hadirokkanttal. Muciiitsch mellenragadta Ettlingert és ütlegelni kezdte. Több keresztényszocialista segítségére sietett Ettlingernek és végűi sikerűit is nagy­nehezen rendet teremteni. A nemzetgyűlés ez­után még több miid 3 óra hosszat tárgyalta az Anker-kenyérgyár ügyét. DBLMAQYARORSZACJ Fizetnünk kell a gázgyárnak a száz százalékos emelést. — A tanács döntése az egységár-ügyben. — (Saját tudósítónktól.) Még a mult év novem­berében a gázgyár igazgatósága beadványt in­tézett a tanácshoz, amelyben kérte a hatóság hozzájárulását ahhoz, hogy gáz- és villany­árakat 100 százalékkal felemelhesse. Kérelmét azzal indokolta, hogy mig novmeberig a gyár kapta az olcsó román szenet, ezen szállítmá­nyokra többé nem számithat, inert a Romániá­ból vaió kivitelt a román kormány beszüntette. A gyár tehát kénytelen, hogy a város világítá­sát fentarthassa, az eddigi 45 koronás szén helyett 90 koronás egységáron szenet vásárolni. Bejelentette, hogy a régi árak egyáltalán nin­csenek arányban a fokozatosan növekedő drá­gasággal. Emelnie kellett a munkások bérét, továbbá az üzemfentartási költségek is meg­drágultak. A gázgyár beadványa felett a tanács ugy döntött, hogy egy szakértői bizottságot küld ki annak megállapítására, hogy tényleg deficittel dolgozik-e, mint azt az igazgató be­jelentette. A szakértő-bizottsági vélemény sze­rint ugyan nem teljesen indokolt a gyár 100 százalékos tarifaemelése, de mivel a gázgyár közben a világítási üzem beszüntetésével fenye­getőzött, kényszerhelyzetében a tanács hozzá­járult a gáz- és villanyárak 100 százalékos felemeléséhez. A tanács határozatát, mint megírtuk, Wimmer Fülöp kendergyári igazgató, a Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke megfelebbezte a miniszterhez. A Kereskedelmi és Iparkamara a felebbezést megküldötte a város hatóságának azzal, hogy mondja ki a tanács, hogy a gáz­és villanyárak felemelése felebbezésük elintézé­séig, de legalább a -kiküldendő miniszteri szak­értő véleményének beterjesztése előtt, nem hajiható végre. E beadvánnyal kapcsolatosan terjedt el az a hii a városban, hogy a gázgyár tarifaemelése jelenleg nem jogos, igy azokat senki ne fizesse. A gázgyár igazgatósága is tudomást szerzett a közönség ilyen irányú állásfoglalásáról és ké­relmet terjesztett a tanács elé, hogy hozzon határozatot a hatóság a felemelt gáz- és villanyárak azonuali életbeléptetéséről, tekintet nélkül a felebbezésre. Balogh Károly tanácsnok referálta az ügyet a szombati rendkívüli tanácsülésen. Javasolta, hogy a gázgyár igazgatósának kérelmét teljesítse a város hatósága, annál is inkább, mert ha a kiküldendő miniszteri szakértőbizott­ság nem is állapítaná meg a gyár 100 száza­lékos tarifaemelésének jogosságát, az esetben a visszajáró összeget a fogyasztóközönség javára a további hónapok aiatt a gyár könnyen el­számolhatná. Mig a fogyasztókat a netán hó­napokon keresztül fe'gyülemiő gáz- és villany­számlák igen megterhelnék. Balogh tanácsnok bejelentette a tanácsülésen még azt is, hogy a gyár kérelmének nein teljesiiése esetén a világí­tási üzem megszüntetését helyezte kilátásba. Taschler főjegyző véleménye szerint a feleb­bezésre való tekinlelnélküli végrehajthatóságot csak közveszély, vagy fontos közérdek esetében lehet alkalmazni. Mivel >'zek egyike sem forog fenn, kéri a tanácsot, hogy a gazgyár igazgató­óságát kérelmével utasítsa el. Hosszas vita után a tanács Balogh Károly tanácsnok javas­latát fogadta el, amely szeiint a gáz és villany egységárainak száz százalékosan felemelt diját Wimmer és társának fellebbezésére való tekintet nélkül köteles mindenki megfizetni. Az a véleményünk, hogy Taschler főjegy; volt a közönség érdekének és a jogszerű állás- 1 pontnak tfljes tolmácsolója. Az ügy egyébkóni nincs véglegesen lezárva s re;néljük, hogy a ! felebbezes a közönségre kedvezőbb elintézési j fog eredményezni. Lord Curson beszéde. A békemű nem szent és sérthetetlen. Berlin, február 14. (M. T. 1.) Lord Curson felsőházi beszédének előttünk fekvő teljes szö­vegéből még a következő jellegzetes részleteket adjuk: — A forrás és a nyugtalanság még éveken át nem ér véget. A békeszerződés alkotói « tőlük telhető legjobb munkát végezték és az idő maga fogja eldönteni, vajon igazuk volt-e avagy tévedtek. — A békeszerződés alkotói közül egy sem igényli azt, hogy munkáját szentnek és sérthetetlennek mondják és elvárja mindegyikük, hogy a béke müvének igen nagy részét az idők során módosítani fogják. — Ha Németország hajlandóságot mutat aziránt, hogy híven teljesítse a béke feltételeit, mindon tőlünk telhetőt el fogunk követni avégből, hogy Németországot megsegítsük abban, hogy a béke­szerződésből folyó kötelezettségeinek eleget te­hessen és a civilizált nemzetek között helyét ismét elfoglalhassa. A népek szövetségének e pillanat­ban szerződésszerűig megállapított feladata van, de annyit keli mondanom, hogy már a közel­jövőben még sokat várunk a népek szövetsé­gétől. A népek szövetsége feltétlenül fontos nemcsak mint garancia arra nézve, hogy nem fognak megismétlődni ama borzalmak, amelyeknek emléke talán már elhalványodott, hanem, mint garanciája a békés kiegyezésnek, amelynek létesítésére törekszünk és igen erős az a meggyőződésem, hogy nemcsak Európá­nak, hanem általában az egész világnak egyedül igazi reménye az, hogy uj korszak küszöbén állunk és hogy e remény abban a komolyságban, amellyel a népek szövetségé­nek tanácsa a problémák megoldásához nyúlt, abban a tekintélyben, amelyet a népek szövet­sége megszerzett és abban a szellemben talál tápot, amelyet tárgyalásai és tevékenysége fel fognak tüntetni. A mai gondterhes helyzetben a megoldáshoz szükséges tényezők a következők: — Elsősorban a szövetségeseinkkel és neve­zetesen Franciaországgal való legszorosabb kooperáció. Anglia és Franciaország természetes védői a közeli és középső Kelet sorsának. Min den esetre nagyobb mértékben vagyunk érdekelve, mint bármely más hatalom és remélhetőleg nem fogjuk megengedni az érdekeltek valamely csoportjának, hogy akár csak egy pillanatra is megakadályozzák e becsületes és barátságos kooperációt. 2. Arra kell törekedni, hogy a mi felelősségeinket azok között a határok között tartsuk, amelyeket népünk pénzügyi és katonai teljesítőképessége megszab. 3. Alkalmat kell adni a Kelet különböző nemzetiségeinek, hogy saját autonóm-létet élvezhessenek. Bécs, február 14. A Szózat jelenti: A francia sajtó teljesen Curzon beszédének hatása alatt áll. A Havas-ügynökség beszédének egyes Franciaországra fajdalmas részeit kihagyta a tudósításból, a nagy párisi lapok tudósítója azonban kihagyások nélkül hozták a beszédet. Az angol külügyi államtitkár nyilatkozata a diplomáciai világban és a parlamentben párat­lanul erős hatást tett. A Populaire ezt irja: Nagyobb szenzációt el sem lehetett /elna kép­zelni. A kormánypárti sajtón megdöbbenést venni észre. Megállapítja, hogy minKént Olasz­ország, ugy most Anglia is nyilván uj orien­tációt keres. Különösen fájdalmasnak érzik, hogy Curzon leplezetlenül elitéli azokat a titkos megállapodásokat, amelyek eddig az antant egész imperialista-politikájának alapjául szolgáltak. Clemenceau müve ezzel összezúzott­nak látszik. KCNOERESI OVORQy (SJAMBf^lNUS-BÜFFÉ o csemege* és éleimiszer-csarnoka «» Szeged, Fekateeae-u. (Keleti-palota.) Telefon 836. Meleg tizoralk, választékos ebédek és vacso­rák, finom felvágottak, sült malacok, libamáj és töpörtő, sajt, vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likőrök, sör. Szolid, tiszta és figyelmes kiszolgálás!

Next

/
Oldalképek
Tartalom