Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-14 / 36. szám

DBLMAQYARORSZAQ még jobbul kiterieazthetö, anélkül, hogy Magyarország természetes határalt meg kellene bontani. A békebizottság azt a kérést terjeszti elő, hogy a Legfőbb Tanáca az alazakitandó területeken rendelje el a népszavazást , amely célból a fegyverszüneti szerződés sérelmével ott tartózkodó csapatok és közigazgatási katóságok visszavonandók, a népszavazás tisztasága a nagyhatalmak és a semleges országok csapatai által biztositandók. A népszavazásra azonban ne a mai lakosság, hanem az 1918 november 3-án ott lakóhellyel birók bocsáttassanak, miután a megszálló csapatok egy esetleges népszavazásra való tekintettel e7ernyi magyart üldöztek ki onnan és helyQkbe fiútestvéreiket telepitették be. Mi magyarok bizton reméljük, hogy nem fognak 50*6 százalék magyar vagy másnyelvű lakosságot cseh, román vagy szerb impérium alá juttatni, rz 54'5 százalék magyar többségű Magyarország helyébe egy 66 7 százalék román több- : ségfl Romániát, 45*9 százalék cseh lakosú Csehországot és egy 38*7 százalék szerb lakosságú Szerblát alkotni a földrajzi, történelmi és gazdasági tényezők figyelmen kivfll hagyásával, a lakosság megkérdezése nélkül. A békeszerződés tervezetében kijelölt határok sem a néprajzi viszonyókat, sem a történelmi jogokat nem veszik tekintetbe, hanem egyszertlen stratégiai határok, amelyek Magyarországot védtelenül kiszolgáltatják szomszédjai kénye-kedvének és egyedül az önző hóditóknak termékeny területek után való mohó vágyát elégitik ki. A határok mentén 58.000 négyzetkilométer olyan terület szakittatik el Magyarországtól, amelyen 3,825.000 színmagyar lakos él. E terület, jól lehet az országnak csak 20*5 százalékát teszi, az ország tengeri termésének 27-5 százalékát adja. A románok az antant-missziónak memorandumot nyújtottak volt át, amelyben a Bánát felosztathatatlansága mellett érvellek. Földrajzilag a román—szerb .határ az Alföldön húzódó imaginárius vonal, természetes jellege nincs, r.éprajzilag: hogy 200.000 szerb Szerbiához csatoltassék, 386.000 idegen lakos kerül szerb' impérium alá. A cseh ha'dr 16 magyar többségű várost és 20 magyar többségű járást szakit el az anyaországtól. A román határ 1,705.000 magyart és 760.000 más nemzetiségű lakost szolgáltat ki Romániának. A cseh határ a Duna és Ipoly vonalán 471.000 magyart kebelez be a cseh államba. Kassa 44211 lakosából 32.350 magyar. Felsőnngynrországgal külön jegyfcék foglalkozik. A seh határ 30 kilométernyire közelíti meg Buda'jestet, amikor Nyugatmagyarországnak Ausztria ?zámá(a való megítélésénél nagy szerepet játszott iz a meggondolás, hogy ellenesetben Bécs városa ~sak 40 kilométernyire lenne a magyar határtól. Kdctszlovákiának és a ruthén földnek Csehországhoz való csatolása még nagyobb hiba. <elctszlovákia népességének 45.8 százaléka Jiagyar, 33.5 százaléka tót, 9.2 százaléka ruthén. \ rulhénlakta erdőhegység a legteljesebb gazlasági függésben van az Alföldtől. Ungvái <0.3 százaléka és Munkács 73 5 százaléka nagyar lakosságú. A leglehetetlenebb helyzete Sátoraljaújhelynek van, amennyiben a várostól •Iszakitják a pályaudvart, az utóbbit Csehor:ághoz csatolják, hogy biztosítsák számára a nármarosszigeti vasutvonalat. A Romániának itélt terület 53.2 százaléka' omán, 32.5 százaléka magyar, 10.6 százaléka 'émet. Nyugaton és keleten a magvar elem iralkodik 70—80.százalékos többséggel. A román határvonal mentén 30—80 kilométer széles sávban 153 színmagyar község és 64 magyar többségű város Szakittatik el Magyarországtól. Szatmárnémeti 94.9 százaléka magyar. Nagyvárad 91.1 százaléka, Arad 73 százaléka magyar. Ép ugy '"".kremennek, mint a határon belül fekvő Debrecen, miután létfeltételük mindannyjeknak az Erdély és az Alföld közötti áruközvetités. A Bánátot illetőleg ugy a románok, mint a szerbek és a svábok kimutatták már annak szétválaszthatatlan egységét, amelytől Krassószörénymegyét sem lehet elkülöníteni. A Bánátból alig marad meg Magyarország számára néhány község Szeged közelében, amelyek ugyancsak Szegedet nem mentik meg a gazdasági éhenhalástól. Szegeden dolgozták fel a fiánál, a Bácska és a Marosszöge nyersanyagát, amelyektől most elesik. A határon tul eső nagyvárosok Temesvár, Szabadka, Zoinbor gazdasági érdekszférái mind a Dunáig, északon Kecskeméttől Budapestig terjednek. Szabadka elszakitásával és a szegedbajai vasútvonal részleges elvesztésével pedig megszakadna Keletmagyarország összeköttetése a Dunántullal és az Adriával. A békeszerződés 208. cikke gabonaszállitásra kötelezi a magyar államot Ausztria számára. Ennek minden lehetősége elvész a Bácska és Bánát elszakitásával, mely az egész föld malomipari telepeinek másodika Budapest, amely éppen e területek gabonáját dolgozta fel. Fiume Magyarországnak köszönheli fejlődését és jelentőségét, mely természetes Hinterlandja és vele kölcsönös egymásra utaltságban áll. Sem Jugoszlávia, sem Olaszország nem tudja Fiume gazdasági helyzetét biztosítani, mert mindegyiknek több megfelelő gazdasági kikötő áll rendelkezésre. _ Magyarország ugy a maga, mint Fiume érdekében jogot formál a kikötőre. A Muraköz mindig Magyarországhoz tartozott volt, gazdasagilag is az északi területekkel áll közösségben. Nyugatmagyarországgal külön jegyzék foglalkozik. Itt azonban rámutatás történt arra, hogy ősi magyar terület és német lakói későbben vándoroltak be. A városok a határ mindkét oldalán tönkremennénck. E területre nézve maguk az osztrákok kérték a népszavazás elrendelését, Magyarország ugyanezt teszi. Magyarország összes tervbevett uj határai az ország életének minden legcsekélyebb ismerete nélkUl jelöltettek ki. A határszéli lakosság érdekével egyáltalán nem törődik a béketervezet, amennyiben feltétlenül szükséges 30—40 kilométernyi szélességre kiterjedő szabadkereskedelmi zónákról nem tesz intézkedést. Magyarország oly tökéletes földrajzi egység, hogy csak a nyers erőszak- bonthatja meg. Lakóinak érdekét szem előtt tartva, a magyar állam sohasem egyezhet bele önszántából, hogy területét felosszák. Bril.ansokaf, használt ékszereket, arany eo ezüs; régiségeket igen MAGAS ARBAN megvételre keres-ink. 204 Fischer Tesivérek SK£5* Redő iiyjavit ásókat, ujnb ttzá.lltásét etvAit.il FrUütc Vilmos Redőnyipar vállalata Református pflloto. 223 Telefon 13-53. 1920 február 14 Horthy fővezér bevonulása Szegedre. Gyűjtés a nemzeti hadsereg céljaira (Haját tudósitánkM.) Horthy Miklós fővezér, mint a DÜmagyaromdg Is közölte, látogatást tett a minap Cegléden és Kecskeméten s mindkét alföldi város népe óriási lelkesedéssel fogadta. A kecskeméti fogadtatás lefliönösen impozáns volt. Tízezer főnyi embertömeg éljenezte Horthyt bevonulásakor. Diszbandérium ment a fogadtatására, az egész város ünnepelt, a helyőrséget megvendégelték és nagy összegeket adtak a nemzeti hadsereg céljaira. P. Zadravecz István tábori püspök értesítése szerint Horthy fővezér 21-én lön Szegedre és a város is ünneplő fogadtatásban kivánja részesiteni. Dr. Vasek Ernő főispán mondotta, hogy a fővezér Szegedre érkezésének pontos idejét még hivatalosan nem állapították mesr és arról hivatalos értesítés még nem ^kezett, de a február "2\-íki dátum a legvalószínűbb. A főispán reméii, hogy a szegedi fogadtatás is méltó lesz ahhoz a tisztelethez, amely a fővezér alakját mindenütt övezi. Az Ünnepség külső keretei bizonyára nálunk is méltósággal teljesek, díszesek lesznek, ha azokról magának a hatóságnak kell is gondoskodnia, mert a törvényhatósági bizottság Szegeden még nem működik. Kecskeméten három milliót adott a lelkes polgárság a fogadtatás költségeire. A külső pompa talán nem lesz olyan méretű, mint volt a kecskemétié, de, mondotta, a főispán, a szegedi közönség is bizonyára átérzi, hogy mit érdemel Horthy Miklós, az ország regenerálója. A nemzeti hadsereg céljait szolgáló országos gyűjtésnek Szegeden, áz ország második városában bőkezűnek, eredményesnek kell lennie. A főispán legalább 4—5 millió korona eredményre számit. Az akciót maga a főispán fogja vezetni és bizonyosra veszi különösen azoknak a kereskedőknek az áldozatkészségét, akik a háborít ideje a'*tt szerezték, vagy szaporíthatták vagyonúidat, akik között sokan vannak milliomosok. Ezeket a főispán külön is felszólítja majd adakozásra. A főispán általános felhívást is kibocsájt és kétségtelennek tartja, hogy a nagy magyar város lakossága nem fog szükkeblüen elzárkózni a köteles adakozástól. Azokat, akik, noha módjuk volna rá és mégis megtagadják az illő hozzájárulást, kész a főispán ezúttal nyilvános népgyűlésen is megbélyegezni. Erre azonban aligha kerül a sor, mert a szegediek bizonyára példát mutatnak a bőkezűségből. KENDERES! Q70R07 SAMBF^INUS-BÜFFÉ > csemege- és élelmiszer-csarnoka o Szeged, Feketeeae-u. (Keleti-palota.) Telefon 886. Meleg tízóraik, választékos ebédek és vacsorák, finom felvágottak, sült malacok, libamáj és töpörtő, sajt, Vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likörök, sör. Szolid, tiszta os figyelmes kiszolgálás I