Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-14 / 36. szám

DBLMAQYARORSZAQ még jobbul kiterieazthetö, anélkül, hogy Magyarország természetes határalt meg kel­lene bontani. A békebizottság azt a kérést terjeszti elő, hogy a Legfőbb Tanáca az alazakitandó területeken rendelje el a nép­szavazást , amely célból a fegyverszüneti szerződés sérel­mével ott tartózkodó csapatok és közigazgatási katóságok visszavonandók, a népszavazás tisz­tasága a nagyhatalmak és a semleges orszá­gok csapatai által biztositandók. A népszava­zásra azonban ne a mai lakosság, hanem az 1918 november 3-án ott lakóhellyel birók bocsáttassanak, miután a megszálló csapatok egy esetleges népszavazásra való tekintettel e7ernyi magyart üldöztek ki onnan és helyQkbe fiútestvéreiket telepitették be. Mi magyarok bizton reméljük, hogy nem fognak 50*6 szá­zalék magyar vagy másnyelvű lakosságot cseh, román vagy szerb impérium alá juttatni, rz 54'5 százalék magyar többségű Magyar­ország helyébe egy 66 7 százalék román több- : ségfl Romániát, 45*9 százalék cseh lakosú Csehországot és egy 38*7 százalék szerb lakosságú Szerblát alkotni a földrajzi, törté­nelmi és gazdasági tényezők figyelmen kivfll hagyásával, a lakosság megkérdezése nélkül. A békeszerződés tervezetében kijelölt hatá­rok sem a néprajzi viszonyókat, sem a törté­nelmi jogokat nem veszik tekintetbe, hanem egyszertlen stratégiai határok, amelyek Magyar­országot védtelenül kiszolgáltatják szomszédjai kénye-kedvének és egyedül az önző hóditóknak termékeny területek után való mohó vágyát elégitik ki. A határok mentén 58.000 négyzetkilométer olyan terület szakittatik el Magyarországtól, amelyen 3,825.000 színmagyar lakos él. E terület, jól lehet az országnak csak 20*5 százalékát teszi, az ország tengeri termésének 27-5 százalékát adja. A románok az antant-missziónak memoran­dumot nyújtottak volt át, amelyben a Bánát fel­osztathatatlansága mellett érvellek. Földrajzilag a román—szerb .határ az Alföldön húzódó imaginárius vonal, természetes jellege nincs, r.éprajzilag: hogy 200.000 szerb Szerbiához csatoltassék, 386.000 idegen lakos kerül szerb' impérium alá. A cseh ha'dr 16 magyar többségű várost és 20 magyar többségű járást szakit el az anya­országtól. A román határ 1,705.000 magyart és 760.000 más nemzetiségű lakost szolgáltat ki Romániának. A cseh határ a Duna és Ipoly vonalán 471.000 magyart kebelez be a cseh államba. Kassa 44211 lakosából 32.350 magyar. Felső­nngynrországgal külön jegyfcék foglalkozik. A seh határ 30 kilométernyire közelíti meg Buda­'jestet, amikor Nyugatmagyarországnak Ausztria ?zámá(a való megítélésénél nagy szerepet játszott iz a meggondolás, hogy ellenesetben Bécs városa ~sak 40 kilométernyire lenne a magyar határtól. Kdctszlovákiának és a ruthén földnek Cseh­országhoz való csatolása még nagyobb hiba. <elctszlovákia népességének 45.8 százaléka Jiagyar, 33.5 százaléka tót, 9.2 százaléka ruthén. \ rulhénlakta erdőhegység a legteljesebb gaz­lasági függésben van az Alföldtől. Ungvái <0.3 százaléka és Munkács 73 5 százaléka nagyar lakosságú. A leglehetetlenebb helyzete Sátoraljaújhelynek van, amennyiben a várostól •Iszakitják a pályaudvart, az utóbbit Csehor­:ághoz csatolják, hogy biztosítsák számára a nármarosszigeti vasutvonalat. A Romániának itélt terület 53.2 százaléka' omán, 32.5 százaléka magyar, 10.6 százaléka 'émet. Nyugaton és keleten a magvar elem iralkodik 70—80.százalékos többséggel. A román határvonal mentén 30—80 kilométer széles sávban 153 színmagyar község és 64 magyar többségű város Szakittatik el Magyarországtól. Szatmárnémeti 94.9 százaléka magyar. Nagy­várad 91.1 százaléka, Arad 73 százaléka ma­gyar. Ép ugy '"".kremennek, mint a határon belül fekvő Debrecen, miután létfeltételük mindannyjeknak az Erdély és az Alföld kö­zötti áruközvetités. A Bánátot illetőleg ugy a románok, mint a szerbek és a svábok kimutatták már annak szétválaszthatatlan egységét, amelytől Krassó­szörénymegyét sem lehet elkülöníteni. A Bá­nátból alig marad meg Magyarország számára néhány község Szeged közelében, amelyek ugyancsak Szegedet nem mentik meg a gaz­dasági éhenhalástól. Szegeden dolgozták fel a fiánál, a Bácska és a Marosszöge nyersanyagát, amelyektől most elesik. A határon tul eső nagyvárosok Temesvár, Sza­badka, Zoinbor gazdasági érdekszférái mind a Dunáig, északon Kecskeméttől Budapestig ter­jednek. Szabadka elszakitásával és a szeged­bajai vasútvonal részleges elvesztésével pedig megszakadna Keletmagyarország összeköttetése a Dunántullal és az Adriával. A békeszerződés 208. cikke gabonaszállitásra kötelezi a magyar államot Ausztria számára. Ennek minden lehetősége elvész a Bácska és Bánát elszakitásával, mely az egész föld malom­ipari telepeinek másodika Budapest, amely éppen e területek gabonáját dolgozta fel. Fiume Ma­gyarországnak köszönheli fejlődését és jelentő­ségét, mely természetes Hinterlandja és vele kölcsönös egymásra utaltságban áll. Sem Jugo­szlávia, sem Olaszország nem tudja Fiume gazdasági helyzetét biztosítani, mert mindegyik­nek több megfelelő gazdasági kikötő áll ren­delkezésre. _ Magyarország ugy a maga, mint Fiume érdekében jogot formál a kikötőre. A Muraköz mindig Magyarországhoz tartozott volt, gazdasagilag is az északi területekkel áll közösségben. Nyugatmagyarországgal külön jegyzék fog­lalkozik. Itt azonban rámutatás történt arra, hogy ősi magyar terület és német lakói későb­ben vándoroltak be. A városok a határ mind­két oldalán tönkremennénck. E területre nézve maguk az osztrákok kérték a népszavazás el­rendelését, Magyarország ugyanezt teszi. Ma­gyarország összes tervbevett uj határai az or­szág életének minden legcsekélyebb ismerete nélkUl jelöltettek ki. A határszéli lakosság érde­kével egyáltalán nem törődik a béketervezet, amennyiben feltétlenül szükséges 30—40 kilo­méternyi szélességre kiterjedő szabadkeres­kedelmi zónákról nem tesz intézkedést. Magyar­ország oly tökéletes földrajzi egység, hogy csak a nyers erőszak- bonthatja meg. Lakóinak érde­két szem előtt tartva, a magyar állam sohasem egyezhet bele önszántából, hogy területét fel­osszák. Bril.ansokaf, használt ékszereket, arany eo ezüs; régiségeket igen MAGAS ARBAN megvételre keres-ink. 204 Fischer Tesivérek SK£5* Redő iiyjavit ásókat, ujnb ttzá.lltásét etvAit.il FrUütc Vilmos Redőnyipar vállalata Református pflloto. 223 Telefon 13-53. 1920 február 14 Horthy fővezér bevonulása Szegedre. Gyűjtés a nemzeti hadsereg céljaira (Haját tudósitánkM.) Horthy Miklós fővezér, mint a DÜmagyaromdg Is kö­zölte, látogatást tett a minap Cegléden és Kecskeméten s mindkét alföldi város népe óriási lelkesedéssel fogadta. A kecskeméti fogadtatás lefliönösen impo­záns volt. Tízezer főnyi embertömeg éljenezte Horthyt bevonulásakor. Disz­bandérium ment a fogadtatására, az egész város ünnepelt, a helyőrséget megvendégelték és nagy összegeket adtak a nemzeti hadsereg céljaira. P. Zadravecz István tábori püspök értesítése szerint Horthy fővezér 21-én lön Szegedre és a város is ünneplő fogadtatásban kivánja részesiteni. Dr. Vasek Ernő főispán mondotta, hogy a fővezér Szegedre érkezésének pontos idejét még hivatalosan nem álla­pították mesr és arról hivatalos értesítés még nem ^kezett, de a február "2\-íki dátum a legvalószínűbb. A főispán re­méii, hogy a szegedi fogadtatás is méltó lesz ahhoz a tisztelethez, amely a fő­vezér alakját mindenütt övezi. Az Ünnep­ség külső keretei bizonyára nálunk is méltósággal teljesek, díszesek lesznek, ha azokról magának a hatóságnak kell is gondoskodnia, mert a törvényhatósági bizottság Szegeden még nem működik. Kecskeméten három milliót adott a lel­kes polgárság a fogadtatás költségeire. A külső pompa talán nem lesz olyan méretű, mint volt a kecskemétié, de, mondotta, a főispán, a szegedi közönség is bizonyára átérzi, hogy mit érdemel Horthy Miklós, az ország regenerálója. A nemzeti hadsereg céljait szolgáló országos gyűjtésnek Szegeden, áz ország második városában bőkezűnek, eredmé­nyesnek kell lennie. A főispán legalább 4—5 millió korona eredményre számit. Az akciót maga a főispán fogja vezetni és bizonyosra veszi különösen azoknak a kereskedőknek az áldozatkészségét, akik a háborít ideje a'*tt szerezték, vagy szaporíthatták vagyonúidat, akik között sokan vannak milliomosok. Ezeket a fő­ispán külön is felszólítja majd adakozásra. A főispán általános felhívást is kibocsájt és kétségtelennek tartja, hogy a nagy magyar város lakossága nem fog szük­keblüen elzárkózni a köteles adakozás­tól. Azokat, akik, noha módjuk volna rá és mégis megtagadják az illő hozzá­járulást, kész a főispán ezúttal nyilvános népgyűlésen is megbélyegezni. Erre azonban aligha kerül a sor, mert a szegediek bizonyára példát mutatnak a bőkezűségből. KENDERES! Q70R07 SAMBF^INUS-BÜFFÉ > csemege- és élelmiszer-csarnoka o Szeged, Feketeeae-u. (Keleti-palota.) Telefon 886. Meleg tízóraik, választékos ebédek és vacso­rák, finom felvágottak, sült malacok, libamáj és töpörtő, sajt, Vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likörök, sör. Szolid, tiszta os figyelmes kiszolgálás I

Next

/
Oldalképek
Tartalom