Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)
1920-02-11 / 33. szám
DBLMAOYARORSZAO Sietted. 1920 február It s. Románia ebben a gazdasági helyzetében árszabályozó és terméselosztó teljhatalmú diktátora lenne az agyonsanyargatott, tönkretett Déleurópának. A koldusok uzsorása dicstelen uerepét vinné s megakadályozója lenne elszegényedett, nyomorgó szomszélai vagyoni helyreállításának. A khizserázott koldusok nem sokáig nézhetnék a diktátor tobzódását; föllázadnának ellene és Déleurópát ismét lángba borítanák. Ha az antant komoly, becsületes békét akar, akkor el kell állnia az európai gazdasági egyen>jiyt veszélyeztető terveitől. A bélyeghamisitási büniigyben befejezéshez közeledik a vizsgálat. ' (Saját tudósítónktól.) A Délmagyarország már beszámolt arról a nagyarányú bélyeghamisitási ügyről, amelyben a szegedi rendőrség már hetek óta széleskörű nyomozást folytat. Eddig nem foglalkozhattunk teljes részletességgel a különös bünüggyel és ma sem vagyunk még abban a helyzetben, hogy az ügy minden momentumát, főkép pedig személyi adatait nyilvánosságra hozzuk. Ezúttal is csupán ama részletekkel foglalkozunk, nevek elhagyásával, amelyeket a vizsgálat magától értetődően némileg tisztázott. A nyomozás kétségkívül nehéz munkáját Slern Leó határrendőrségi fogalmazó végzi, aki úgyszólván mindazokat kihallgatta már, akiknek neve a bélyeghamisítással kapcsolatosan szóbakerült. A nyomozás befejezéshez közeledik és valószínű, hogy a bünügy és annak főszereplői a legközelebbi napokban az ügyészségre kerülnek. A békedelegáció útja. — Apponyi a magyar válaszról. — Bécs, február 10. (M.T. I.) A magyar békedelegáció PárisK". utaztában gróf Apponyi Albert vezetésével ma délután 3 órakor a bécsi keleti pályaudvarra érkezett. A vasúti állomáson Grütz Gusztáv bécsi magyar követ jeient meg a követség több hivatalnokának kíséretében. Nagyszámban volt képviselve továbbá a megjelentek sorában a magyar egyesület és a magyar kolónia. A bécsi magyar egyesület nevében Révy Ferenc miniszteri tanácsos rövid beszédben üdvözölte Apponyi Albert grófot, aki válaszában kijelentette, hogy ő, mint a delegáció összes többi tagjai minden erejüket latba vetik Párisban, hogy eiérjék mindazt, ami egyáltalán elérhető. A magyar békedelegációra mindenkép súlyos feladat vár, mert meg van kötve a mozgás minden lehetőségétől és úgyszólván a hadifogoly módjára el van zárva, mert a külvilággal egyáltalán nem érintkezhet, mig ellenségeink szabadon és korlátlanul agitálhatnak ellenünk Párisban. Időközben dr. Spitzmüller Sándor, az OsztrákMagyar Bank kormányzója is megjelent a pályaudvaron és meglátogatta Popovics Sándor főmegbizottat, akivel hosszabb ideig tanácskozott. A békedelegáció vonata délután fél 4 órakor folytatta útját. A bécsi keleti pályaudvaron gróf Apponyi Albert a magyar és a külföldi sajtó több képviselőjét is fogadta. Részletesen válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. Arra a kérdésre, hogy minő kilátásokkai indult a delegáció mostani párisi útjára, igy felelt Apponyi: — Nehéz választ adni erre a kérdésre, mert nem tudom, meddig terjedő felhatalmazása van a páiisi nagyköveti értekezlet tagjainak és azt sem tudom még, hogy egyáltalán lesznek-e szóbeli tárgyalások, vagy sem. Annyit tudok csak, hogy rendkivUl gazdag adathalmazzal vagyunk felszerelve. Anyagunk azonban még nem teljes. Legalább még egyheti i3őre lett volna szükség, hogy anyagunkat teljesen feldolgozhassuk. A nagyköveti értekezlet elé különösen a békeszerződés gazdasági és pénzügyi részére vonatkozólag kimerítő ellenjavaslatokat terjesztek elő. — Milyen mértékben vár Nagyméltóságod váltóztatásokat, kérdezték az ujságirók. —%Minden tekintetben, — felelte Apponyi. Az összes ellenjavaslatok a népszavazás elvén alapulnak. Sohasem fogjuk Magyarország bármely részének elszakitását elismerni, ha az nem népszavazás alapján történt.- A nemzetgyűlésben képviselve nincsenek az elszakított területek és ezért, szerintem, a nemzetgyűlésnek nim:s is joga rendelkezni a megszállott területek sorsáról. Népszavazás és újból csak népszavazás, ez az alapja minden ellenérvünknek. Őszintén'megvallva, egyáltalán nem látom be, micsoda ellenérvekkel utasíthatnák vissza ezt az álláspontunkat. Előre és a leghatározottabban kijelentjük, hogy el fogjuk ismerni minden népszavazás etedményét, bármit veszítsünk is el ezzel, de erről a nemzetgyűlésnek kell dönteni. Ki fogjuk adni magunkat esetleg a sorsnak, de jogérvényesen nem ismerhetjük el olyan területek elszakitását, amelyek nem küldhették el képviselőiket a nemzetgyűlésre. Gazdasági téren rendkívül beható javaslatokat dolgoztunk ki. — A románok mindent, amit csak megmozdíthattak, elvittek. Magyaiország irsége ezért rsndkjvül nagy. A román megszállás nehezen jóváfehető károkat okozott. Ezeket a dolgokat tudomására hozzuk az antanthatalmaknak. Az egyik ujságiró azt kérdezte, vájjon Magyarországgal szemben is támasztott-e az antant követeléseket bizonyos személyek kiszolgáltatása iránt. Apponyi erre igy felelt: — A szerződés tervezetében van egy erre vonatkozó pont. Ebben a kérdésben ép ugy mint a német kormány, intranzigens álláspontot foglalunk el. Ez a nemzeti becsület dolga. De nem hisszük, hogy az antant ragaszkodni fog ehhez a követeléséhez. Remélem, hogy ez nem is lesz konfliktus tárgya — Mikorra remélhető a béke akirása, — kérdezte az egyik ujságiró. Apponyi erre tgy felelt: -- Az attól függ, hogy mennyi iddg tart. amíg az antant meghiznttai áttanulmányozzák a mi ellenjavaslatainkat. Ha lelkiismeretesen t% komolyan végzik ezt, amtt nem vonók kétségbe, akkor meglehetősen sokáig fog tartani. Egy ujságiró ezt kérdezte: Van-e kilátás arra, hogy a bolseviki veszedelmekre tekintettel, az antant bizonyos előnyöket nyújtana Magyarországnak. Apponyi erre igy. válaszolt: — A gazdaságilag és katonailag erős Magyarország, amilyen a mult évszázadokban volt, Nyugateurópa szempontjából védőbástya lehetne. Apponyi részletesen nyilatkozott még a magyar békeszerződésről és azt mondotta, hogy ez nagyban eltér az eddig kötött békeszerződésektől, . mert azok eeyikében sem volt a területi kérdésnek olyan nagy szerepe, mint a magyar békében. Hiszen nem kevesebbet, mint földünk kétharmadrészét és lakosságunk kétharmadrészét akarják elvenni tőlünk. Az én véleményem szerint ebben csak a lakosság kifejezett akarata lehet irányadó. Ha a lakosság akarata ugy hangzik, hogy el akar tőlünk szakadni és más államokhoz akar csatlakozni, ám legven, amig azonban ez meg nem történik, addig a dolog érvénytelen és tarthatatlan. Az ideiglenes államfő. Nyilatkozások Horthy mellett. A politika eseméryei. Puáapest, február 9. M. T. I. jelenti: A keresztény nemzeti egyesülés pártjának közjogi bizottsága ma este 6 órakor Rakovszky István elnöklésével folytatólagos ülést tartott. Az ülésen résztvett Huszár Károly miniszterelnök és Haller István vallás- és közoktatásügyi miniszter is. A tárevalás anyagául az ideiglenes államfő hatalmának gyakorlásánál figyelembe veendő alapelvek szolgáltak. A hét közepén az ideiglenes államfőről szóló törvényjavaslat teljes szövegében kerül a bizottság elé. A javaslatot a miniszterelnökségen egy bizottság dolgozza ki. Csütörtökre pedig a miniszterelnök konferenciára hivja a keresztényblok két pártjának vezéreit. Fontos alkotmányjogi és személyi kérdéseket fognak megbeszélni. Jászberény Horthyt kormányzónak és fővezérnek kívánja. Budapest, február 9. M. T. I. jelenti: Horthy Miklós fővezér a mai napon Jászberényből a következő táviratot kapta: Nagyméltóságú Fővezér ur! Városunk képviselőtestülete a mai napon táviratilag fordult a Miniszterelnök úrhoz, azon óhaját kifejezve, hogy a kormányzói méltóság kegyelmes Uramra ruháztassék. A város közönsége azon alázatos kérelemmel fordul Nagyméltóságodhoz, hogy a kormányzói méltóság mellett a hadsereg névleges és tényleges fővezérletét is méltóztassék megtartani. Jászberény város polgármestere. Pest vármegye Horthy mellett. Budapest, február 10. Pest vármegye közönsége ma délelőtt 10 órakor tartotta közgyűlését, amelyen elsőnek Veszprémmegye átiratát .tárgyalták Károlyi Mihály és minisztertársai, valamint Hock János ellen megingandó bünfenyitő eljárás tárgyában. A közgvülés az átiratot egyhangúlag magáévá tette. Cegléd város képviselőtestületének átiratát olvasták ezután tel, ameiyben azt kéri, hogy a vármegve támofta*J JC3T Briliánsokat, használt ékszereket, «üst régiségeket igen MAGAS ARBAN megvételre keresünk. 384 fischer Testvérek