Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-06 / 29. szám

DELMAGYAKORSZAG Sserkeaitótei f kiadóhivatal i SZEGED, BOLDOG ASSZONY-SUGARÜT 4. 8ZAA £ e«erhee«tá»ég áe im.irthWaUl telefonja: 306. Szeged, 1920 Szinnyei-Merse Pál. Irta: Juhász Gyula. A sárosi földek most olyan messze eslek tőlünk, akár a holdbeli hegyek, ahol az amerikai költő szerint Eldorádó van, az álmok tartománya. A sárost földeket el akarják vitatni és venni a magyartól és Rákóczi egykori kastélyában ma idegen hatalom az ur. Mi marad nekünk? — elbusultan és megcsalódva kéidezzük magunktól és már-már ugy tenne egyikünk, másikunk, mint az egyszeri gazda, akinek elverte minden vetését az isten haragja. A sárosi földekből mégis maradt valami. Néhány arasznyi és néhány tenyérnyi mindössze, de ez a szük kis terület szUz szépségek végtelen gazdagságát mutogatja, adogatja az áhítatában színié szédülő szemlélőnek. Ezek a sárosi földek az örökkévalóság nyugalmával és a halhatatlanság tündöklésével ott szunnyadoznak és álmodoznak a magyar Szépművészeti Muzeum és még néhány gazdag magányos falain. Ezek a sárosi földek a mienk maradtak, ezeket nem vehette el tőlünk se háború, se egyéb Isten és ember csapása és esek a földek mégis az egész müveit világ kincse és monsieur Ourand éppen olyan tisztelettel állhat meg elöltük) mint mister Brown és ezeket a földeket nem is a kateszterben könyvelték ei, hanem ott, ahol az örökkévaló művészet kincseit tartják számon Richárd MMther és julius Meier Gráfé, Malonyai Dezső és Lázár Béla doktor* Mert a Szinnyei-Merse Pál pleln air látomásai és impresszionista álmai, ugy látom, inkább a ~'hik és erösebb valóságok, mint a pusjta föld és a puszta kastély, ezeket egy világkáboru se rekvirálhatta és licitálhatta el tőlünk, ezek megmaradtak, ezekben gyögyörködhetünk, ezeket a magunkénak tudhatjuk, akár a Szépművészeti Muzeum márvány csarnokaibán csodáljuk meg őket, akár a hideg szobánk talán gyönyörködünk reprodukciójukban. kJAaiális télhava közepén is édes melegséggel futtatja át szivünket, a Pacsirta február eleién is a tavasz varázsát árasztja felénk és nünden egyes remek, amely Szinnyei-Merse Pál (esete alól kikerült, gazdagodást jelentett a szegény magyarnak és a szegény emberiségnek. Siratni a nagy művészt ma késő és hiába, a nagy nemzeti gyász és veszteség e cudar napjaiban, amikor kis senkik vetnek kockát a megmaradt köntösre, inkább legyünk büszkék rcá, a magyar zsenire, aki megelőzte korát és együtt álmodta vászonra az >4 művészetet (amely ma már régi klasszikusok mellé került) Manet-vel és a barbtzum mesterek legjavával. Szinnyei-Merse Pál a magyar ugaron ugy járt, mint a többi próféta a maga hazájában, el is hallgatott, szép csöndesen letette az ecsetjét, elment vadászni és ami még a vadászatnál is vadabb mesterség: képviselőnek a régi parlamentbe. Könnyű volt neki, a sárosi földek nála nem csupán a képein és a holdban voltak, de a valóságban is. E földek nélkül talán még aag,jbb dolgokat teremt vagy még nagyobb és egész mártiromságot szenved: minek találtassuk I Örüljünk e kietlen szomorúságban annak, hogy ö is a mienk volt, a ml földünkből nőtt a dicsőség egéig, mindvégig magyar maradt és hagyott ránk néhány arasz sárosi toldet, amely nem temetőt jelent, hanem örökkévalóságát! ELŐFIZETÉSI ARA: •fást ávre 144.— K . negyedévre 36.— K félévre . Ti - K egy hónapra 12.— K iF ViiTíiMieliaMieVa? mm!'•• n IX. évfolyam 29. szám. Nyomda: SZEGED, PETŐFI SANDOR-SUGARUI 1. >iZAM A nyomda telefonja: 16-34. Péntek, február 6. TELEFON, TÁVIRAT. A minisztertanács tárgyai. Az Est jelenti: A minisztertanács pontban fél 12 órakor ült össze. Az ülésen résztvett a kormány valamennyi tagj?. A nagyjelentőségű Friedrich-ügyön kivül a minisztertanács fogta I* kozott az antant-hatalmak ideérkezett jegyzékével is, amely a Habsburgok visszahelyezése ellen foglal állást. Ezenkivül a békedelegáció munkájával összefüggő többi kérdés kerül sorra, végül pedig a közélelmezési ügyeket fogják elintézni. A minisztertanácsot megelőzően gróf Apponyi Albert kereste tel Huszár miniszter- í elnököt és vele a békedelegáció elutazásával kapcsolatos dolgokról tanácskozott. A minisztertanács ülésének folyamán a min'szterelnökségen megjelent Mattyasovszky György rendőrfőkapitány is, azért, hogy a minisztertanácsnak rendelkezésére álijon. A gazdapárt nem fuzionál. Budapestről jelentik : Az ismét lábrakapott fuzionális hírekkel szemben Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter, a kisgazdapárt elnöke Az Est munkatársának a . következőket mondotta : — Fúzióról szó sem lehet, legalább is arról nem, hogy mi a pártállásunkat feladjuk. Megtörténhet az, hogy egyesülünk valamely pártcsoporttal, amely hajlandó hozzánk csatlakozni, mi azonban ragaszkodunk nevünkhöz és programunkhoz. Ezt a programot lehet bővíteni, általánosabb alapokra helyezni, hogy igy az osztályuralomra való törekvés vádjától is szabaduljunk, a pártnak azonban meg kell őriznie kisgazda-jellegét, ezzel választottak meg bennünket és ezen fogunk többséget szerezni a számunkra. Dr. Benes a cseh politikáról. Prága, február 5. (M. T. I.) Dr. Benes cseh külügyminiszter hosszabb beszédet mondott a külügyi bizottság ülésén, többek között az orosz politikáról is beszélt, azután a bolsevikiek forradalmáról szólt és ,ezt mondta: — Ma már senki előtt nem titok, hogy az oroszországi intervencióhoz több 100 ezer katona és milliárdok kellenének. Ha a bolsevizmus megérti majd, hogy az orosz-kérdés a ftiodern haladás kérdése és a demokrata közigazgatásé, akkor az eddigi uralom fennmarad, benne kell látni a jövő uralmát is. A szláv politikára nézve utasítjuk azt az irányt, amelyet a világháború előtt hirdettünk, mert romantikus politika volt. A mi politikánkat erre kell építenünk, egyetértésben kell élnünk a tótokkal, ruthénekkel és lengyelekkel. — Azt hiszem, — mondotta beszédének végén a miniszter — hogy a világ katasztrófája sok más katasztrófát idézett fel és uj nemzedéket is teremt. Én az uj nemzedék mellé állok és annak politikáját fogom védeni. Ez nem pártpolitika, ez az államnak és a nemzetnek a politikája. Az első összeütközés a bolsevisák és a japánok közt. A Magyar Kurír jelenti: A Matin tokioi jelentése szerint a japán hadügyminisztérium kiadta jelentését az első összeütközésekről, amelyek a támadó bolsevikiek és a japán csapatok között már Szibériában lezajlottak. ' A kizárólag védekezésre szorítkozó japánok a legkisebb erőfeszítéssel verték vissza támadóikat. A német vezérek kiadatása. Berlin, február 5. Wolf-iroda jelenti: Az antant 900 német vezetőféifí kiadatását követeli. A birodalmi kormány a irai minisztertanácson foglalkozott^ kiszolgáltatandó névjegyzéknek nyilvánosságra hozatalával teremtett helyzettel. Megállapították, hogy a birodalmi kormány már a békeszerződés, aláírásakor nem hagyott fenn semmi kétséget abban a tekintetben, hogy a kért kiszolganatás végrehajtása lehetetlen. Ez a meggyőződés, amelyben a német nép túlnyomó többségében pártkülömbség nélkül osztozik, vezeii majd a kormányt további tárgyalásaiban és intézkedéseiben. Nosehke főparancsnok a következő hirdetményt teszi közzé: — Mindenki őrizze meg a nyugalmát, bármekkora is a lakossag bizalma az antsnt-kormányok kiadatási kérelme miatt, mégis kifejezést kell adni annak a várakozásnak, hogy mindenki megőrzi a köteles nyugalmat a tekintetben is, hogy a külföldi missziók katonai bizottságok tagjai közül senkit sem ér bántódás, ugy hogy mm leszek könyörtelen továbbmenő óvóintézkedéseket tenni. Kormányválság Németországban. Berlinből jelentik: A kiszolgáltatások ügye kormányválságot fogfokozni és a mostani kormány, amelyen a versailli békeszerződést aláirta, vissza fog lépni. A jövő emberéhek ismét Scheidemant tekintik, aki ellene volt a szerződés aláírásának. A bolsevizmus Szerbiában. Laibach, február 4. Belgrádból jelentik A közlekedési és belügyminiszter magukhoz hivatták a szerb kommunisták vezéreit és közölték velük, hogy a szerb kormány miféle intézkedéseket határozott el a bolsevizmus és a Timók-vasuton kitört zavargások ellen. Arra az esetre, ha a bolsevisták további zavargásokat támasztanának, elhatározott szándéka a kormánynak, hogy az összes kommunista-vezéreket letartóztatja és a Dalmát-szigetre internálják. A nagykövetek tanácsa a Habsburgok ellen. Jegyzék a Monarchiából alakult államokhoz. — A magyar béke hírei, Budapest, február 5. Bécsből jelentik: A francia félhivatalos Havas-ügynökség a következő jelentést teszi közzé: A nagy "Jvetek tanácsa tegnapi gyüiésén a magyar krrdéssel foglalkozott és abban állapodott meg, hogy hivatkozással a békeszerződés határozmányain, a magyar kormánnyal, valamint Csehország, Románia, Lengyelország, Jugoszlávia és Ausztria kormányaival jegyzék utján tudatja, hogy a szövetséges nagyhatalmak a Habsburg-dinasztia visszaállítását összeegyeztethetetlennek tartja azokkal az eszmékkel, amelyekért harcoltak, minthogy a Habsburg-uralom veszélyeztetné a volt osztrák-magyar monarchia népének szabadságát, amelyet a Habsburgdinasztiában, Németország szövetségesében az elnyomatás megtestesülését látják A szövetségesek nem akarnak Magyarország belügyeibe avatkozni, sem a magyar népnek előirni, hogy milyen államformát és milyen alkotmányt vá-