Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-29 / 49. szám

Szeged, 1980 febraár 29. DBLMAOYARORSZAG Román-cseh-szerb eiienirat magyar béke ügyel. — Hnyújtott at válaszul a magyar bekeküldöttsés ciso áltaianos emlékiratára. Az emlékirat sertöaek találja a magyar emlékiratnak azt a minden támadó célzatot nélkülöző tisztán történelmi alapon nyugvó megállapítást, hogy a magyarországi nemzetiségek, amelyek érdekeiről Magyarország mindig a legnagyobb Jóindulattal gondoskodott, a kulturának alacsonyabb fokán állanak, mint a magyarság. Az emlékirat cáfolni próbálja a politikai, néprajzi, gazdasági és földrajzi egyezségre vonatkozó érveinket. Az emlékirat végül tillakocik a népszavazás elrendelése ellen. Mihelyt a szomszéd államok közös fellépéséről a lapok Írhattak, Apponyi jegyzéket intézed a békeértekezletíiez, kérve, hogyha az emlékirat csakugyan hozzá érkezett volna, akkor adja át a magyar békeküldöttségnek, hogy az is megtehesse rá a maga válaszai. Jegyzék a Tiszántúl kiürítése iránt. Neuilly, február 28. (Szikratávirat.) A magyar békekUlüötfség ujabo jegyzéket adott át a bekeértekezietnek a románok által megszállt magyar területek kiürítése tárgyában. A jegyzék kéri, hogy a megszállott területekre küldjenek ki bizottságokai. Megemlíti, hogy a korábban beadott jegyzékeknek és sürgetéseknek eddig semmi eredményük nem volt. Hangoztatja, hogy a megszállott területeken a magyarok elleni atrocitások mind gyakoriabbak és súlyosabbak. A jegyzek sürgős orvoslást kér. A román visazavonulás a Tiszántúlról. Budapest, február 28. M. T. I. jelenti: A Tiszámul megszallasának e.ső mozzanata tervszeiuteg folyik. Folyó hó 27 én csapataink Tiszaföldvart, Törökszentmiklósi, Fegyverneket és Kenderest szállták meg. Az eddig felszabadult területeken a vasút, taviró és tetefonösszekOtieiesek altalaban üzemképes állapotban találtattak. A lakOs^ag hangulata mindenütt nyugodt, a meg meg nem száiit községek türelmetlenül varja* a magyar nemzeti hadsereg csapatainak bevonulását. Osztrák intézkedések Nyugatmagyarorszag „átvételéről". Bécs, február 27. Az osztrák politikai élei mai napja a magyar-kérdések jegyében folyt le. Renner államkancellár a külügyi bizotiság ülésén bejelentette, Hogy a magyar határmenten erőszakosságot köveitek el velük szemben és hogy ezek nnatt jegyeket fognak intézni a budapesti kormányhoz. Közölte továbbá Renner azt is, hogy az Ausztria és Magyarország közötti torgaioniban aktív rendszaDályokat kell éíetoeieptdiuök. Irányadó osztrák politikai helyen arról értésül Az Újság munkatársa, hogy a liatánncidenscket a nyugatmagyarországi szövetségközi ellenőrző bízotton tlé lógják terjeszteni. A P. //.-nak jelenük Bécsből: A nemzetgyűlés külügyi bi/.oltsagának pénteken délelőtti ülésén Renner kancellár, Davy osztályfőnök jelentést tettek a Nyugatmagyarországnak osztrák közigazgatásra való átvételénél szükséges intézkedesekröl, amely a kormány köreiben közvetlenül küszöbön áll. A tanácskozást kedden folytatják. fel Az~áfvifeínél csak c?ekély hivatalnoki" kar mégy Nyugatmagyarországba. Tervbe van véve, I hogy siókat a magyar hivatalnokokat is, akik ' erre hajtandókn*k mutatkoznak cs erre megfelelő nyilatkozatot tesznek, átveszik a bekebelezendő országrész osztrák közigazgatásába. Tervezik továbbá, hogy kipróbált és megbízható csendőröket küldenek Nyugatmagyarországba, de éppen csak annyit, amennyi a rend és nyugalom fentartására okvetlenül szükséges. Határozottan kijelentenék, hogy a kormány nem gondol arra, hogy nyugatmagyarország megszállásánál honvédelmi csapatokat használjon fel. Az átvételt meglehetősen kíméletesen fogják végrehajtani, hogy minden súrlódást elkerüljenek. Neuilly, február 28. (Szikratávirat.) Az antant elhatározta, hogy katonai bizottságot küld ki Nyugatmagyarországba. Egyben közölte a magyar kormánnyal, hogy ebben a bizottságban az osztrák kormány képviselője is helyet foglal. A magyar békeküldöttség, amely e közlést cözvetitette a magyar kormánynak, egyidejűleg egyzéfcet intézett a békeértekezlethez, kérve, íogy a bizottságban a magyar kormány is cépviselethez jusson. A Nagykövetek érlekezete a szerdán délelőtt tartott ülésén foglalkozott ezzel a kéréssel és elhatározta, hogy a kérésnek helyt ad. A Nyugatmagyarországba induló szövetségközi bizottságot tábornokokból állítják össze. Interpelláció az angol parlamentben Magyarország érdekében. Páris, február 28. (Szikratávlrat.) Az angol alsóház szerda esti ülésén lord Newton felhívta a Ház figyelmét arra, hogy a románok olyan magyar területet szálltak meg, amelynek megszállására nem volt joguk. Lord Newton felvetette a kérdést, vájjon a Legfőbb Tantcs| nak a kiürítésre vonatkozó megismételt köve1 telései válasz nélkül maradtak-e ? Lord Newton elmondotta, hogy két héttel ezelőtt Budapesten volt és igazán alig lehet annak a fosztogatás által okozott kárnak nagyságát túlozni, amelyet a román megszállás jelentett Magyarországnak. Magyarország épp annyit szenvedett a román megszállástól, mint Belgium szenvedett a német megszállás alaít. Az angol misszió tagjai kb. 100 millió fontra becsülik a románok által elhordott anyag értékét. Magyarország, ugy látszik, többet szenvedett, mint a hadviselő államok bármelyike és véleményem i szerint — mondotta lord Newton — ez az ország leginkább megérdemelné rokonszenvünket. | Noha lord Curson hivatalos ügyben távol volt, I helyette Crawford lord a következőket mon; dotta: — A lord Newton által felvetett kérdés a múltban több hónapon keresztül foglalkoztatta a békeértekezletet. Kun Béla juliusi támadását visszaverve a román csapatok benyomultak Magyarországra és Budapestet megszállták. Hz idő óta a románok kivonulásául ideje és módja tárgyában hosszas levelezés folyt a Legfőbb Tanács és a régebbi román kormány között. A megegyezésnek legfőbb nehézsége azonban megszűnt Vajdának hivataibalépése után, aki azonnal azt az őszinte óhaját juttatta kifejezésre, hogy minden függő kérdésben kielégítő megoldást érjen el. Ez/el kapcsolatban figyelmezteti a nemes lordot, hogy a magyar békeszerződés még nincs aláírva, ennek következtében a magy* kormánynak non volná joga arra, hogy egy olyan békeszerződésre hivatkozzék, amelyet még nem írtak alá. Minthogy azonban a magyar területeknek szövetséges csapatok által megszállt részeit valamennyi fél érdekébea : mielőbb ki kell üríteni, kétségtelenül . helyes áz, hogy azoknak a területeknek megszállása, amelyek a békeszerződésben megállapított határon innen esnek, ne nyúljék túlságosan hosszura. Ez az ügy egyébként a Legfőbb Tanácsra tartozik, ezért képtelen vagyok további részleiekbe bocsájtkozm. Az uj lakásrendelet Az 1552/1920 sz. M. E. R. újból szabályozta a lakásügyeket, amelynek részleteibül a következőket hozzuk a közönség tudomására: A lakáshivatalnak tulajdonképen két hatósága van Szegeden, az egyik a lakáshivatal, a másik a lakbérleti bizottság. 1. A lakáshivatalnak hatáskörébe tartoznak a bérmegállapítások és bérfizetések kérdése és a lakásszükség enyhítésére szükséges igénybevételi eljárások kérdése. A rendelet szerint, béremelésnek egyelőre egyáltalában nincs helye. Ami a bérmegállapítást illeti, amennyiben vitás kérdések merülnének fel, valamely bérhelyiségnek bérösszege tárgyában a felek közt, ezen megállapítási kérdés szintén a lakáshivatal hatáskörébe tartozik. A lakásínség enyhítésére vonatkozólag a lakásrendelet 3. fejezete intézkedik. Ezek szerint igénybevételnek ott van helye, ahol üres, vagy használaton kivül álló bérhelyiségek vannak, igénybe vehető, továbbá oly bérhelyiség, melynek bérlője több lakással bír, továbbá, ahol lakás céljaira szolgáló helyiségeket iroda, műhely, raktár stb , az.az nem rendeltetésének megfelelően használtatnak. Lakáskorlátozásnak Szegeden a rendelet szerint nincs helye. Legfontosabb rendelkezése az uj rendeletnek az, hogy igénybevéteit csak az kérhet, aki lakásszükségét igazolja és amellett még azt is igazolja, hogy a háborút megelőző időben is szegeti i lakos volt, vagy ha ezt követőleg jött be Szegedre, jelenlegi életviszonyainál fogva kénytelen Szegeden huzamosabb ideig tartózkodni. Ebből nyilvánvaló, hogy mindenkinek, akinek lakásra szüksége van, érdeke, hogy megállapítsa a lakáshivatal által lakáskiutalásra való igényjogosultságát, melyet okiratokkal, bizonyítékokkal kell támogatnia és e tárgyban a lakáshivatal esetről-esetre fog határozni. Bármely megüresedett, vagy igénybevett, vagy kiutalás alá eső hk.lsra bérlőt csakis a lakáshivatal jelölhet ki, a kijelölés határozattal és lakásigazolvány kiadása utján történik. Lakásigazolvány nélkül beköltözni tilos, mert nemcsak büntetés alá kerül az illető, hanem a lakáshivata! ki is lakoltatja. A lakáshivatai házról-házra fogja ellenőrizni a lakókat, vájjon van-e lakásigawlványuk. Lakásigarolvánnyal kell ugy az albérlőknek, mint főbérlőknek birniok. akik jelenlegi lakásukat 1917 november hó 1. óta, vagyis a lakásrendeletek életbelépése óta birják, vagy ezt köve'.ő időben költöztek át jelenlegi lakásukba. A lakáshivatai a bejelentőlapok alapján fogja megállapítani azt, hogy mikor költözött be az illető lakásába és megfelelő lakásigazolvánnyal rendelke?'":-e. Ugy a háztulajdonos, mint bá'.nely bérbeadó köteles a tudomásra jutástól számított 3 nap alatt bejelenteni a megüresedés, vagy felmondás tényét a lakáshivatalnál, de köteles a bérlő, aki elhagyja lakását, bejelenteni a lakáshivatalnál, hogy lakásából elköltözik. A lakáshivatalnak bármely határozata ellen a közlésétől számított 3 napon belül bejelentendő. Gambrinus-büffé o csemege- es élelmiszer-csarnoka <» fixeged, Feketesas-u. (Keleti-palota.) Telefon 836. Meleg tízóraik, választékos ebédek és vacsorák, finom felvágottak, sült malacok, libamáj és töpörtő, sajt, vaj, tojás, sütemények, gyümölcsök, borok, pezsgők, likőrök, sör. Szolid, tiszta és figyelmes kiszolgálási