Délmagyarország, 1920. február (9. évfolyam, 26-49. szám)

1920-02-28 / 48. szám

HirtMitMf ét kiadóhivatal s SZEGED, BOLDOGASSZONY -SUGARCT 4. SZA* A aaarkMstteéf éa kiadóhivatal flafoaja: MS. ELŐFIZETÉSI ARA Iérn lti~ K aagyadévra H— K . 72.— K agy hónapra 12.— K Egy— »xim ára »0 fillér. Nyomda: SZEGED, PETÓri SÁNDOR SUGÁRÚT 1. SZÁM A nyomda talafoaja: 1S-S4. Szeged, 1920 IX. évfolyam 48. szám. Szombat, február 28. A nemzetgyűlés megszavazta az Idfeiglenes államfőről szóló javaslatot (Budapesti tudósítás.) A nemzetgyűlés pént Élésén változatlanul elfogadták az alkotmány tág helyreállitátáról és az ideiglenet áilamK tzéló javaslatot. Huszár Károly miniszterelnök reflektál az elhangzott felszólalátokra-az egész Ház osztatlan tetszése mellett. A nemzetgyűlés pénteki ülését háromnegyed 11 órakor nyitotta meg Rakovszky István elnök. A jelentések után következett az alkotmányosság helyreállításáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Ugrón Gábor demokratapárti volt az elgö szónok. A javaslatot első lépésnek tekinti az alkotmányosság helyreállítására. Élete jövő céljának kell tekintenie, hogy még egyszer rátehesse lábát a székely földre, . mint magyar Midre. Egy hang: Svájci katonokat akart csinálni. 'Ugrón Gábor: Vissza keli térnünk az alkotmányossághoz . . . Felkiáltások : A kereszténységhez 1 tíródy Ernő valamit közbeszól. Egyszerre hároman-négyen is rákiáltanak : Bródy Ernő mer beszélni! Bródy Ernő magából kikelve: Igen! Bródy mindig becsületes ember volt. Sokorópátkai Szabó István: A faj teszi, nem a vallási Ugront beszéde további folyamán is állandóan közbekiáltásokkal zavarják. Mikor kijelenti hogy a javaslatot elfogadja s ezzel tulajdonttpen felszólalása véget ért, a keresztény nemzeti egyesülés pártján felkiáltanak: Hála luennek I Viszont a kisgazdapárton ezeket kiáltják: Halljuk, halljuk, szólásszabadság még vanl Perlaky György személyes kérdésben szólalt fel s mint volt katona visszautasítja Ugronnak egy kitételét, hogy: hadseregünket szétverték. Ugrón félreértett szavait helyreigazítja A hadseregünket a lázitó ügynökök muukája zavarta föl. Gróf Andrássy Gyula örömmel hallotta azt a felháborodást, amelyet a félreértett szó kiváltéit. Hadseregünket nem verte szét az ellenség, szétvertek a magyarok. (Egy hang: a zsidók!) A forradalom LgnagyoDb szégyene és bűnt von ez. Áttérve a Javaslatra, mindjárt Jkijelenli, hogy azt, noha egyes részletei ellen aggályai vtnnak, elfogadja. Elfoeadja azért, mert most elsősorban a magyar társadalom egységének aegerősitesére van szükség és elfogadja azért is, mert a javaslat alaptételei helyesek. Elfogadja a javaslatnak azt a tételét, hogy most aetn foglalkozhatunk végleges alkotmánykitttéssel. Ezt el. kell halasiunk. ErköUsteW *» *»«» részünkről *akxn alatt szenvedő testvéreinkkel szemben toty rájuk vonatkozólag nélkülük intézkednénk gf^adja a javaslatnak azt s megállapítását is, "°gy sürgősen rendezni kell az ideiglenes álfa főhatalmat. Sürgős szükség van erős végrehajtó hatalomra. Sajnálja azonban, hogy az ideiglenes - államfőnek a javaslat szerint nincs annyi joga, hogy kötelezettségének megfelelne. Andrássy hosszasan érvel amellett, hogy a kormányzónak meg kell adni a Ház korlátlan feloszlatási jogát. j Huszár Károly miniszterelnök: A vita végeztével foglalkozik az elhangzott beszédekkel, amelyek mindegyike igyekezett romlásunk okait megállapítani. A miniszterelnök szerint a pusztulást nemcsak kalandorok és hazaárulók idézték fel, hanem széles rétegek nevelői, a törvényhozás belső romlottsága, alkotmányossáf

unk hiányai és bizonyos tényezők gyengesége. álaszol Andrássynak, aki azt mondotta, hogy ,az országnak ma nincs kormánya". Ezt én — mondotta a miniszterelnök — még fokozottabb mértékben elmondhatom. Abban az értelemben, ahogy azt alkotmányos országban képzelik, az országnak tényleg nincs kormánya. De ezt a kemény szót még sem érti, mert ha visszanéz a forradalom előtti kormányokra, minden kormánynál olyan gyengeséget talál azokban a nagy időkben, amiket a történelem még kemény kritikával fog illetni. (Nagy taps a Ház minden oldalán. Közbekiáltások a kisgazdáknál: Itthagyták az országot, Bécsbe mentek kártyázni.) Gróf Andrássy izgatottan verdesi a padot s tiltakozik az ellen, hogy ő megszökött volna. Huszár miniszterelnök kijelenti, hogy nem Andrássyra vonatkoztatta szavait, de kétségtelen, hogy Andrássy szavaival az ideiglenes kormány tekintélyét kisebbítette. Andrássy érveire kijelenti, hogy ő maga is nagy bizalommal van aziránt a férfiú iránt, akit a nemzet méltónak tart arra, hogy kormányzóvá tegye, de a nemzetgyűlés túlnyomó többsége garanciát akar arra, hogy egy embernek az akarata egy egész nemzet akaratával szembe ne helyezkedhessék s ö számol ezzel a ténnyel, Ugrón Oábornak egy megjegyzésére reflektált ezután, arra, mintha a nemzetiségek mind hűtlenek lettek volna. Ez nem áll. — Haller István miniszter: Van egy kivétel, a zsidó. Sándor Pái: Ez a legnagyobb elfogultság. (Folytonos zaj.) Huszár miniszterelnök kéri a javaslat elfogadását. Andrássy szólali fel s kijelentette, hogy noha a miniszterelnök preparálta a kijelentését, az utóizét még is érzi. Nagyatádi Szabó István jelentette ki ezután, hogy a nemzetgyűlésnek szüksége van olyan férfiakra, mint Andrássy és Apponyi. (Nagy éljenzés Apponyi nevének említésekor.) A javaslatot szünet után ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadták. A legközelebbi ülés szombaton délelőtt 10 órakor lesz. Üdvözlet a szeged! magyar népnek. A magyar néplélek, mikor a világháború, ez a legbüvösebb korszak összes borzalmaival és szenvedéseivel Európa valamennyi népét a legnagyobb erőpróbára tette, legszebb erényeivé!, hősiességével, lovagiasságával, áldozatkészségével és önfeláldozásával az egész világ figyelmi és csodálatát magára vonta. A világháború erőpróbáját a magyar nép kiáltotta és hogy ennek dacára mégis elbukott, nem önhibáira, hanem Ausztriával évszázadok óta fennállott szerencsétlen közjogi viszonyára és az ezzel kapcsolatos bel- és külpolitikai állapotokra vezethető vissza. A világháború a kulturából való kivetköződést, a haladás sínjeiről való kisiklást vonta mega után, de nemcsak hazánkban, hanem az egész világon. Magyarországnak a vérzivataros időket követő újjászületésében bízunk valamennyien, akik a legyőzhetetlen gazdasági és kultvrmunka szolgálatában népeknek és nemzeteknek gyüttérzésére és békés együttműködésére építjük hazánk jövőjét. Ennél a honmentő munkánál isbizom a magyar népnek az egész világ által megcsodált szép lelki tulajdonságaiban. Az uj feltámadásig azonban még sok lelkiszenvedésben és önfeláldozásig menő közéleti munkában lesz részünk. A magyar néplélek azonban felismeri majd a kétségbeesés szélén is a hivatását. Az a magyar néplélek, melyet Petőfi Sándor egyik költeményében Voly szépen megörökített, hegyeket fog megmozdítani. A falu legényei, amint ezt Petőfi Sándor megénekelte, mulatnak a korcsmában, ugy hogy belé zengenek az ablakok. Bekopognak az ablakon, hogy az uraság azt üzeni, hogy aludni akar. A legények azonban erre még hangosabban mulatnak. Erre halkan kopog egy kis leány: Csendesebben vigadjanak, , Isten áldja meg kendteket, Szegény édes anyáin beteg. Feleletet egyik sem ad, kittri'ik poharaikat, véget vetnek a zenének és hazamennek a legények. Beteg a mi második anyánk is, Magyarország, melyet egész szellemi és lelki erőnkkel, verejtékünk és vérünk utolsó cseppjével is meg kell mentenünk, mert ragaszkodunk az életünkhöz, magyar hazánk szebo és boldogabb, ujaob ezeréves jövőjéhez! Ezekkel a gondolatokkal és éraelmekid szívből üdvözlöm Szeged város szinmaryar népéti Budapest, 1920 február 27. Dr. STEUER GYÖRGY államtitkár, Torentál vármegye volt főispánja. Művészeti tanácsokat szervez a kultuszminisztérium. A 8 Orai Újság jelenti: Mftft ismeretes, a kultuszminisztérium különféle művészeti tanácsok szervezését határozta el, igy tervbevetté egy zeneművészeti, egy képzőművészeti és színművészeti tanács fölállítását. A tervek szerint a színművészeti tanács elnöke Ábrányi Emil lesz, tagjai pedig VojnovkA Géza, Szász Károly, Császár Elemér és Szemere György lesznek. Cigaretta töltök! Hédi Speclallfé ••vsrktéiüvely főraktárában. Szeged, Jókai-utca 11. Telefon 15—20. „, Viizonteiántsitóknak is legolcsóbb bevásárlási forrás.