Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-13 / 9. szám

DÉLMAGYAR ELŐFIZETÉSI ÁRA: IZEGED, BOLDOOAMWHT-8UO*»"T 4. gg-*™ >«•- K » A HifliMitóaóy é» klidóhlvital flefonja: 305. m • "liül-lZ— Szeged, 1920 ELŐPIZETtSl ÁRA: e(é» évre 144.— K negyedévre 36.— K félévre . 11.— K e*y hónapra 12.— K Egye* ném *ra 6n ^1'ér IX. évfolyam 9. szám. A románok letartóztatták a Legfőbb Antant-tanács aradi bizottságát. Budapest, január 12. <M. T. I.) Az U. N. j Párisba kiküldött tudósítójának szfkratávirata. . Január 9. 8 óra 30 perc.) A L'Oevre mai száma genfi tudósítójának szenzációs híradását közli: Az aradi román katonai parancsnok letartóztatta a Legfőbb Antant-tanács által Aradra küldött tiszti bizottságot, amely az ottani internáltak táborában a magyarokkal elkövetett atrocitásokat volt hivatva megvizsgálni. Az antant-bizottság Aradon súlyos sérelmeket állapítván meg, szigorú felszólamlást intézett a román parancsnokhoz, aki erre elrendelte a bizottság valamennyi tagjának azonnal való letartóztatását. Ez az eset — irja a L'Oevre — merész kihívás a Legfőbb Antant-lanácscsal szemben és durva megséiiése a diplomáciai immunitásnak. Az eseményeket élénken kommentálták antant körökben. A L'Oevre egyébként szimpátiával emlékszik meg gróf Apponyirói, erősen magyarérzelmíi s azt irja, hogy a háborúba Magyarország csak akkor ment bele, mikor az már elkerülhetetien volt. Az egész párisi sajtó élénken kommentálja a magyar békedelegáció megérkezését, az egyes orgánumok az eddig velünk szemben elfoglalt álláspontjának megfelelő árnyalatokkal. A hangban is kifejezésre jut bizonyos megértés. A békeszerződés tervezetének szövege egy hétnél hamarabb aligha kerül átadásra, mert a jóvátételi bi20ttság még nem állapodott meg a szövegezésben. P. Ábrahám Dezső Szegeden. 1 — Az államtitkár programbeszéde. — {Saját tudósítónktól.) Vasárnap délelőtt 11 órára volt kitűzve a 48-as függetlenségi Kossuthpárt képviselőjelölő ősgyülése a városháza közgyűlési termében. Az Ősgyülés azonban csak jóval féltizenkettő után kezdődhetett, mert a teremben előzőleg a paprikatermelők szövetkezete tartott alakuló ülést. A közgyűlési terem a hosszas várakoztatás után is zsuffolt ifitt. A karzatokon alig lehetett mozogni. Az ősgyülés külső képe is dokumentálta azt, hogy Szegeden nagy súlya van a függetlenségi és 48-as eszméknek, amelyek egészségesen fejezik ki minden magyar sovén vágyát, álmát, faj-, vallás- és osztálykitlönbség nélkül. A gyűlésen, amely valóban imponálóan folyt le, egyes állandóan zavart keltő elemek kelle-} meHenkedni próbáltak. A gyűlés elején ugyanis különféle röpcédulákat dobáltak le * karzatokról, amelyek a munkásokhoz szóltak. Dr. Becsey Károly, mikor a bizottsági terem ajtójában megjelent, a középső karzatról kiáltásom hangzottak: — Éljen a Nemzeti Tanács! Éljen dr. Dobay! Dr. Eecsey mielőtt beszédeoe kezdett volna, felhívta .. jelenlevő, más politikai nézetű polgárokat, hogy tartózkodjanak a hangos tüntetéstől és rendzavarástól, mert egy uj kormányrendelet súlyos büntetést mér azokra, akik a törvényesen bejelentett gyűléseken zavarokat idéznek elő. Ezután az ősgyülés különös incidens nélkül folyt le. P. Ábrahám Dezső belügyi államtitkárt a választók percekig tartó lelkes tüntetéssel fogid'ák. A női szavazók megjelenése különös éi '"késséget kölcsönzött az ösgyülésnek. »>. Becsey Károly, a gyűlés elnöke megnyitóbeszedében a következőket mondotta: Azt hittük egy évvel ezelőtt, amikor a há- j ború beszünt, hogy talán elkövetkezik ránk a* , áldásos béke ideje, hogy talán megkezdhetjük ! érnek a szerencsétlen országnak újjáépítését, j lerakhatjuk arokat az alapokat, amelyeken a Jövő századokra kihatóan felemelhetjük Magyarország nagy épületét. Sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy még most is a munkánknak a kezdő idejében vagyunk. A győző hatalmak ; most fogadják a magyar békeküldöttséget, amelynek át fogják adni a békefeltételeket Ma, amidőn az ország közönségének a körül j a zászlé köril kellene csoportosulnia, amely a legősibb, a legmagyarabb, amelyre az országuak függetlensége, szabadsága és önállósága volt es van felírva m* is, akkor azt látjuk, hogy uj, hangzatos jelszavak a megértést megbontják, ujabb olyan pártok keletkeznek, amelyek osztályérdekeket képviselnek és amelyek ellenkeznek a hagyományos szabadelvű gondolattal és a demokratikus fejlődésnek iránvát akarják a maga rendes kerékvágásából kizökkenteni. Itt Szegeden az ősi hagyományos függetlenségi párt sorait is megbontani iparkodtaK egyes ujabb pártok, pedig olyan tisz»a, becsületes és hazafias programja nincs egy pártnak sem, mint a mi pártunknak. Akinek hite van és szereti a hazáját, az a mi lobogónk mellé áll és amellett fog kitartani. Kitarthat annál is inkább, mert ez a nemzeti város olyan kiváló egyéniséget kiván megnyerni arra, hogy a nemzetgyűlésben képviselje, aki nemcsak az országnak díszére válik és vált már eddig is és aki eddig is a függetlenségi politikának volt mindig előelőharcosa, har.ein olyan jelöltet állit, aki ennek a városnak jövő boldogulására, előhaladására az ő nagy tudásával és tehetségével a város közönségének mindig rendelkezésére fog állani. Ezután felkérte Lantos Béla, Soós Lajos és Vass András választópolgárokat, hogy P. Ábrahám Dezsé képviselőjelöltet az ősgyülésen való megjelenésre kérjék fel. P, Ábrahám Dezső közönséges utiruhában jelent meg, mivel — mint maga is mondotta — munkából jött és egész éjjel autón utazott, csakhogy a szegedi jelölő-gyülésen megjelenhessen. Tapssal, éljenzéssel sürün megszakított programbeszéde a következő: (A programbeszéd.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A legelső szó, amit önökhöz mondhatok, a hála és a köszönet szava. Ezt talán előbb is meg kellett volna tennem azokért a nagy szolgálatokén1, amiket Szeged város közönsége, Szeged népe — mint Kossuth mondotta — nemzetünk büszkesége tett a nagy idők nagy perceiben, abban az időben, amelynek világtörténelmi jelentőségét most talán nem tudjak még kellően méltatni, Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁHPOR 8U0ÁRUT 1. SZÁM A nyomda telefonja: 16-34. Kedd, január 13. de azt hiszem, hogy az igazságos történelem és kritika kellő megvilágításba fog helyezni. Hogy a szegedi volt kormánynak nem sikerült igy felmenni Budapestre, mint azt tervbevettük, nem azt jelentette, mintha gyengék lettünk volna. Ennek erős és itt nem részletezhető külpolitikai okai és akadályai voltak, azonban Szeged mindig az a ragyogó fáklya, az a biztató, világítótorony volt a nemzet zivataros tengerében, amelyre a kommunizmus folytán sokat szenvedő Magyarország mindig reménységgel tekinthetett és a szegedi nemzeti kormány és az önök áldozatkészsége működött közre abban, hogy a bolsevizmus olyan hamar,, bár fájdalom, nem elég hamar, ietört. Meg kell állapitanom bizonyos tényeket. Mikor a szegedi kormény felment Budapestre, annak jelentőségét odafönn is kellőképen honorálták Többek között akkor engem a Friedrichkormányba arra illetékes tényezők miniszteri tárca vállalására kértek fel, én azonban, látván, a még kellően ki nem alakult helyzetet, nem kívántam résztvenni a kormányzatban. Másrészt nem kívántam megakadályozni a kibontakozást csekély személyem esetleges érvényesitésével. Hogy a mai kormányzatban mégis politikai missziót, állást vállaltam, ennek megint megvan a maga oka és előzménye. Higyjék el nekem, hogy soha Magyarországon, de talán a világon nem történt még meg, hogy egy volt miniszterelnök államtitkári pozícióba menjen vissza, de amint előbb nem kívántam egyéni ambíciókat érvényesíteni, ugy előttem állt az a kötelességérzet, hogy legyen a kormányzatban legalább egy olyan tag, aki általános politikát kiván minden irányban szem előtt tartani s különösen a függetlenségi elveknek legyen képviselete a kormányzatban. (A függetlenségi és 48-as program.) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt mondhatják önök, hogy mit keres ez az ur itt az elavult függetlenségi és 48-as politikával? A siegedieimnek tartoztam azzal, hogy körükben megjelenjek. Tartoztam azzal, hogy kibontsam a függetlenségi lobogót. Hogy ez a vállalkozás az én győzelmemet hozza-e meg, arra nézve sine ira et studio megmondhatom, nem fogom rossz néven venni, ha az önök kitartó támogatása nem járna a kivánt eredménnyel. Azt mondhatnák, hogy mit keres ez az ember itt ezzel a programmal? Hisz ez egy Csipkerózsika, egy alvajáró. Hiszen mi megosztozkodtunk Magyarországon keresztények és zsidók, kis-, nagy-és még nagyobb gazdák, kis- és nagy kereskedők, tisztviselők é. más mindenféle társadalmi és osztálytagozódis, itt egy elavult pártnak a visszatérő kísértete jelentkezik a függetlenségi párt lobogóját tartva kezében!? Talán ez a kérdés jogosult, mert most máról holnapra pártok, hangulatok alakulnak ki, elismerem, hogy bizonyos iogos elkeseredés kifejezéseként Azonban a függetlenségi párt nem máról-holnapra keletkezett, nem is 4S-ban, nem is hetvenesztendős, hanem a nemzetnek évszázados, sőt többet mondok, évezredes lelkületében gyökeredzik. Épen ez a nagy mult garancia arra, hogy annak nagy jövője is legyen! Ezt nem lehet máról-holnapra a föld színéről eltörölni, benne gyökeredzik az a nép lelkében, a nemzet újjáéledésének és naggyátételének szükséglete ez. Igaz, hogy most már függetlenek vagyunk, fájdalom annyira, hogy nemcsak függetlenek.