Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-06 / 4. szám

DELMAGYARORSZAO Szegad, I9M 6. már indulhatott Párisba. Másfelől komoly mér­legeié* tárgyává teszik, hogy mit várhatunk a párisi békekonferenciától. A békedelegáció uta­zásához nagy reményeket egyik lap sem füz, de azért a megnyilatkozó hangulat mégsem teljesen csüggedt. A békekonferenciától mél­tányosságot és igazságosságot remélnek. Erre a reményre főleg az nyújt alapot, hogy amint aktaszerüen bebizonyult, Magyarországot nem érheti az a vád, amit ellenségei rászórtak, hogy tudniillik előidézője volt a világháborúnak. Másrészt Magyarország múltja, Európa gazda­sági életében eddig is elfoglalt helyzete, va­lamint az a gazdasági feladata, amelyet eddig is betöltött és a jövőben még fokozottabban betölteni hivatott, mind olyan tényezők, ame­lyeknek kedvező befolyást kell gyakorolniok a béketárgyalásra. A Nemzeti Uiság utal arra, hogy Magyar­ország legnagyobb reménye Wilson volt. Saj­nos, a magyar békeküldöttség már nem találja Párisban az Egyesült-Államok delegátusait. Az Ítélkező tanácsban csak azok várnak, akik le vani.ak kötelezve vádlóinknak és kénytelenek beváltafti Ígéreteiket. A Pesti Hírlap kifejti, hogy gróf Apponyi Al­bertnek és kíséretének legerősebb harca a tájé­kozatlanság és a célzatos rágalmazás ellen lesz. Ha ismételt kísérletek után sem sikerülne most kedvező békét kötni, akkor sem veszíthetjük el önbizalmunkat, sem higgadtságunkat. A mi sor­sunkat nem maga a szerződé papirosa dönti el, hanem az, hogy miként tudunk a papiros korlátai közt megélni, dolgozni és uj erőre kapni. Az Újság egészen bizonyosnak veszi, hogy a párisi békekonferencia pártfogoltjait ma már nem látja olyanoknak, mint tavaly, viszont, hogy minket nem látnak olyan bűnösnek és kiirtan­dónak, mint a háború folyamán és közvetlenül utána. A Pester Lloyd hangsúlyozza, hogy Éurópa három leghatalmasabb államfértia: Clemenceau, Lloyd George és Nitti semmi esetre sem ragasz­kodhatnak következetesen eredeti szándékuk utolsó betűjéhez, ha sikerül őket meggyőzni, hogy eddig hozott határozataik nemcsak nem biztosítsák Európa békéjét, hanem a kontinens egy virágzó részét veszedelmes tűzfészkévé teszi. A Népszava írja, hogy a Neuillyben diktáló uraknak rá kell eszmélniök arra a helyes tudatra, hogy országunkra nem szabad elviselhetetlen fel­tételeket ráerőszakolni, mert ezzel ujabb vesze­delmes sárkány magvait hintenék el. Az olyan béke, mint a német vagy osztrák békeszerződés, egész Európa gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak megnyomoritását jelentené és ezen a réven a győztes hatalmak érdekeit is veszé­lyeztetné. Valamennyi lap pártkülönbség nélkül nagy reményeket füz a békedelegáció vezetőjének, gróf Apponyi Albertnek személyéhez. Madame Dubarry a szezon leg­kimagaslóbb irodalmi esem én y e. Kedden, január 6-án. UJ amerikai szenzáció. fl nábob felesége. Drima a .milliárdosok életéből 4 felvonásban. A főszerepekben a legkiválóbb amerikai művészek. Oöadások d. n. 4. 6 és órakor. V«*r» ti ünnepnap 2. % 4, V. ^ éa 6 érakor. A franciák után Szeged nem lesz megszállás alatt — Franchet d'Esperay tábornok nyilatkozatai. — A tábornok Budapesten. — (Saját tudósítónktól.) Franchet d'Esperay tábornok szegedi látogatása után a városban nyugtalanító hirek keltek szárnyra. A tábornok ama határozott kijelentéséhez, hogy a franciák még néhány napig maradhatnak Szegeden, egyesek olyan következtetést fűztek, hogy a francia csapatok kivonulása után sem kerül vissza azonnal Szeged város a magyar kor­mány csorbítatlan impériuma alá, ami azt je­lentené, hogy a várost ismét megszállnák, még pedig szerb, vagy román csapatok. Ezt a téves következtetést a tábornoknak dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez és Balogh Károly tanácsnokhoz intézett ama kérdéséből vonták le, hogy a magyarok melyik szomszédjukkal vannak jobb viszonyban: a szerbekkel-e, vagy a románokkal. A kérdést, amelyet a tábornok va­lósággal ötletszerűen — bár nyilvánvalóan poli­tikai célzattal — a beszélgetés folyamán fel­vetett, összefüggésbe hozták a tábornok ama kijelentésével, hogy a franciák csak néhány nap múlva vonulnak ki és olyan értelfhet tulajdoní­tottak ajkérdésnek, mintha Franchet d'Esperay azt akarta volna megtudni, kit látnának szivesebben a szegediek: a szerbeket-e, vagy a románokat. Az ujabb megszállásról sióló híresztelés ha­marosan elterjedt a városban és érthető, aggo­dalmat, idegességet keltett. A Délvidéki Liga vasárnapi előkészítő gyűlésén már szóba-hozta ezt a rémhírt egy aggodalmaskodó menekült és az értekezlet bár nem komolyan, mégis bizo­nyos konsternációval fogadta a felszólalást. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az ujabb megszállásról szóló rémhírt a leghatározottabban megcáfolhatjuk. öjabb megszállásról szó sincs éa ilyenről Franchet tábornok még burkoltan sem tett említést A franciák kivonulása • után Szeged város a magyar kormány csorbítatlan impériuma alá kerül. Egyébként a Dél­magyarország hü és tárgyilagos tudósítá­sából nyilvánvaló, hogy^ Franchet tábornok a beszélgetésnek úgyszólván közepén tette fel azt a kérdést a polgármester előtt, hogy jó barátságban vagyunk-e szóim, édokkal és a beszélgetés legvégén jelentette ki határozottan, hogy a franciák még néhány napig maradhatnak Szegeden. Nincs tehát semmi Összefüggés a barátságos viszony felől feltett kérdés és a kivonulásról szóló kijelentés között. Franchet tábornok egészen más okból kér­dezte meg Somogyi polgármestert és Balogh-­tanácsnokot a baráti viszony felől. A tábornok tájékozódása egy aktuális ügyre vonatkozott, amelyben Budapest és Belgrád félig-meddig riválisként állanak szemben és amely Magyar­országot inkább gazdaságilag érdekli, mint politikailag. Balogh Károly tanácsi,ok különben kijelen­tette az újságírók előtt, hogy az ujabb, meg­' szállásról szóló híresztelésekből egy szó sem igaz, az egész híresztelés merő kombináció. A 'tábornok erről egyáltalában nent beszélt. Budapest, jan. 5,(M.T.I.) Franchet d'Esperay főparancsnok vasárnap reggel 9 óraktr Sze­gedtől külön vonaton Budapestre érkezett. A ny. p. fogadására megjelent Graziani táb r " a budapesti francia katonai misszió vezeíóje, Fatou tengernagy, a Duna-bizottság vezetne, több oiagasrangu francia katonatiszt és az ál­lomásfőnök. A főparancsnokon kivül étkezett meg kísérete és a konstantinápolyi főhadiszál­lás több előkelő katonai funkcionáriusa. A dél­előtt folyamán a francia tisztek autóba ültek és sétakocsizást tettek Budapest utcáin. Franchet d'Esperay csak igen rövid időt töltött lakásán, megérkezése után a franeia misszióhoz ment, itt is ebédelt, majd visszatért szállójába, ahol egy órát töltött. Este kíséretével, Graziani tá­bornokkal, Fatou tengernagya! együtt végig nézte az Operaházban a Bolygó hollandi elő­adását A főparancsnok már a vasárnap folya­mán is érintkezést keresett a politikai körökkel, a tulajdonképeni tanácskozás csak hétfőa kez­dődik. Huszár Károly miniszterelnök hétfőa felkereste a tábornokot, hogy informálja a poli­tikai helyzetről és megadja mindazokra a kér­désekre a feleletet, amelyek! a főparancsnokot érdeklik. Budapest, január 5. (M. T. I) Huszár Ká­ról v miniszterelnök látogatást tett Pranche d'Esperay táborndhnál A miniszterelnök dél­előtt fél 10 órakor Bárczy István társaságában a francia mgszió Andrássy-uti Síéchenvi palo­tában levő kelviségében meglátogatta Franchet d'Esperayt, aki Graziani tábornok jelenlétében fogadta. Megérkezésekor a palota előtt álló spahi-di8j*7akasz fegvverhe állott. A palota előcsarnokában a magvar összekörő-tisztek élén Barthou francia vezérkari ezredessel fo­gadták a miniszterelnököt és bevozették Gra­ziani dolgozószobájába. A látoeatás több mint egy óráig tartott. Szóbakerültek a há­ború, a Károlvi-éra, a bolsevizmus és a román megszállás összes nagv kérdései. Franchet d'Esperay igazolta a miniszterelnöknek már több ízben hangoztatott azt a nézetét, hogy a magyar béke igen kemény lesz. A miniszter­elnök ez alkalommal felsorakoztatta az ország igaza mellett felhozható összes érveket, melvre a főparancsnok kijelentette, hogv ő mint fran­cia, teljesen megérti, hpgv a magvarság ilven hazafias érzésektől van áthatva. A békekötés után a francia kormánv nagy lojalitást fog tanúsítani Magyarország iránt és segítségére ,€$z, hogy itt a konszolidáció mielőbb bekö­vetkezzék. Óva inti a magyar nemzetet min­den kalandos vállalkozástól, mert ez*el éppen az ellenkező célt ámé el. A miniszterelnök szóvátette még a meg­szállott területen levő magyarok, különösen a tisztviselők szenvedéseit és az élelmezési kér­dést is. A főparancsnok kilátásba helyezte, hogy Belgrád és Bukarest segítsé­günkre lesz. A tábornok őszintén megmondotta, hogy a Károlyi-féle forradalom és a bolsevizmus miatt lényegesen rosszabb békét kap m ország. Katonai beavatkozással akarták a bolsevizmustól megmenteni az or­szágot, de nem rajtunk múlott, hogy ez a szán­dékuk nem valósulhatott meg. Ha a magyarok eléggé fegyelmezettek lesznek és reálpolitikát csinálnak, akkor a keleten mindig vezetőszere­pet fognak játszani és nagy hivatás vár reájuk. Ugy a kormánynak, mint a magyar nemzetnek minden jót kíván és hiszi, hogv ez a nép meg fogja találni az utat a jobb jövőhöz. Az egész beszélgetés a legszívélyesebb han­gon folyt le és a tábornok azzal búcsúzott el a miniszterelnöktől, hogy sok szerencsét és sikert kiván. Madame Dubarry a szezon leg­kimagaslóbb irodalmi eseménye. URANIA— mAGY. TUD SZÍNHÁZ TELEFON 872. ássa Szerdán és csütörtökön, január 7 én és 8-án Bcrnd Áldor, a kiváló némp.t művész fellétével: Vissza a kolostorba! Klu&.<zikus tökéletes:égü társadalmi dráma, mdy aek középpontié on Bernd Áldor tzcazáctós «lo­kitósa álL BSodésok <L u. 4. é és S órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom