Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-06 / 4. szám

DELMAGYARORSZAO Szegad, I9M 6. már indulhatott Párisba. Másfelől komoly mérlegeié* tárgyává teszik, hogy mit várhatunk a párisi békekonferenciától. A békedelegáció utazásához nagy reményeket egyik lap sem füz, de azért a megnyilatkozó hangulat mégsem teljesen csüggedt. A békekonferenciától méltányosságot és igazságosságot remélnek. Erre a reményre főleg az nyújt alapot, hogy amint aktaszerüen bebizonyult, Magyarországot nem érheti az a vád, amit ellenségei rászórtak, hogy tudniillik előidézője volt a világháborúnak. Másrészt Magyarország múltja, Európa gazdasági életében eddig is elfoglalt helyzete, valamint az a gazdasági feladata, amelyet eddig is betöltött és a jövőben még fokozottabban betölteni hivatott, mind olyan tényezők, amelyeknek kedvező befolyást kell gyakorolniok a béketárgyalásra. A Nemzeti Uiság utal arra, hogy Magyarország legnagyobb reménye Wilson volt. Sajnos, a magyar békeküldöttség már nem találja Párisban az Egyesült-Államok delegátusait. Az Ítélkező tanácsban csak azok várnak, akik le vani.ak kötelezve vádlóinknak és kénytelenek beváltafti Ígéreteiket. A Pesti Hírlap kifejti, hogy gróf Apponyi Albertnek és kíséretének legerősebb harca a tájékozatlanság és a célzatos rágalmazás ellen lesz. Ha ismételt kísérletek után sem sikerülne most kedvező békét kötni, akkor sem veszíthetjük el önbizalmunkat, sem higgadtságunkat. A mi sorsunkat nem maga a szerződé papirosa dönti el, hanem az, hogy miként tudunk a papiros korlátai közt megélni, dolgozni és uj erőre kapni. Az Újság egészen bizonyosnak veszi, hogy a párisi békekonferencia pártfogoltjait ma már nem látja olyanoknak, mint tavaly, viszont, hogy minket nem látnak olyan bűnösnek és kiirtandónak, mint a háború folyamán és közvetlenül utána. A Pester Lloyd hangsúlyozza, hogy Éurópa három leghatalmasabb államfértia: Clemenceau, Lloyd George és Nitti semmi esetre sem ragaszkodhatnak következetesen eredeti szándékuk utolsó betűjéhez, ha sikerül őket meggyőzni, hogy eddig hozott határozataik nemcsak nem biztosítsák Európa békéjét, hanem a kontinens egy virágzó részét veszedelmes tűzfészkévé teszi. A Népszava írja, hogy a Neuillyben diktáló uraknak rá kell eszmélniök arra a helyes tudatra, hogy országunkra nem szabad elviselhetetlen feltételeket ráerőszakolni, mert ezzel ujabb veszedelmes sárkány magvait hintenék el. Az olyan béke, mint a német vagy osztrák békeszerződés, egész Európa gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak megnyomoritását jelentené és ezen a réven a győztes hatalmak érdekeit is veszélyeztetné. Valamennyi lap pártkülönbség nélkül nagy reményeket füz a békedelegáció vezetőjének, gróf Apponyi Albertnek személyéhez. Madame Dubarry a szezon legkimagaslóbb irodalmi esem én y e. Kedden, január 6-án. UJ amerikai szenzáció. fl nábob felesége. Drima a .milliárdosok életéből 4 felvonásban. A főszerepekben a legkiválóbb amerikai művészek. Oöadások d. n. 4. 6 és órakor. V«*r» ti ünnepnap 2. % 4, V. ^ éa 6 érakor. A franciák után Szeged nem lesz megszállás alatt — Franchet d'Esperay tábornok nyilatkozatai. — A tábornok Budapesten. — (Saját tudósítónktól.) Franchet d'Esperay tábornok szegedi látogatása után a városban nyugtalanító hirek keltek szárnyra. A tábornok ama határozott kijelentéséhez, hogy a franciák még néhány napig maradhatnak Szegeden, egyesek olyan következtetést fűztek, hogy a francia csapatok kivonulása után sem kerül vissza azonnal Szeged város a magyar kormány csorbítatlan impériuma alá, ami azt jelentené, hogy a várost ismét megszállnák, még pedig szerb, vagy román csapatok. Ezt a téves következtetést a tábornoknak dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez és Balogh Károly tanácsnokhoz intézett ama kérdéséből vonták le, hogy a magyarok melyik szomszédjukkal vannak jobb viszonyban: a szerbekkel-e, vagy a románokkal. A kérdést, amelyet a tábornok valósággal ötletszerűen — bár nyilvánvalóan politikai célzattal — a beszélgetés folyamán felvetett, összefüggésbe hozták a tábornok ama kijelentésével, hogy a franciák csak néhány nap múlva vonulnak ki és olyan értelfhet tulajdonítottak ajkérdésnek, mintha Franchet d'Esperay azt akarta volna megtudni, kit látnának szivesebben a szegediek: a szerbeket-e, vagy a románokat. Az ujabb megszállásról sióló híresztelés hamarosan elterjedt a városban és érthető, aggodalmat, idegességet keltett. A Délvidéki Liga vasárnapi előkészítő gyűlésén már szóba-hozta ezt a rémhírt egy aggodalmaskodó menekült és az értekezlet bár nem komolyan, mégis bizonyos konsternációval fogadta a felszólalást. Abban a helyzetben vagyunk, hogy az ujabb megszállásról szóló rémhírt a leghatározottabban megcáfolhatjuk. öjabb megszállásról szó sincs éa ilyenről Franchet tábornok még burkoltan sem tett említést A franciák kivonulása • után Szeged város a magyar kormány csorbítatlan impériuma alá kerül. Egyébként a Délmagyarország hü és tárgyilagos tudósításából nyilvánvaló, hogy^ Franchet tábornok a beszélgetésnek úgyszólván közepén tette fel azt a kérdést a polgármester előtt, hogy jó barátságban vagyunk-e szóim, édokkal és a beszélgetés legvégén jelentette ki határozottan, hogy a franciák még néhány napig maradhatnak Szegeden. Nincs tehát semmi Összefüggés a barátságos viszony felől feltett kérdés és a kivonulásról szóló kijelentés között. Franchet tábornok egészen más okból kérdezte meg Somogyi polgármestert és Balogh-tanácsnokot a baráti viszony felől. A tábornok tájékozódása egy aktuális ügyre vonatkozott, amelyben Budapest és Belgrád félig-meddig riválisként állanak szemben és amely Magyarországot inkább gazdaságilag érdekli, mint politikailag. Balogh Károly tanácsi,ok különben kijelentette az újságírók előtt, hogy az ujabb, meg' szállásról szóló híresztelésekből egy szó sem igaz, az egész híresztelés merő kombináció. A 'tábornok erről egyáltalában nent beszélt. Budapest, jan. 5,(M.T.I.) Franchet d'Esperay főparancsnok vasárnap reggel 9 óraktr Szegedtől külön vonaton Budapestre érkezett. A ny. p. fogadására megjelent Graziani táb r " a budapesti francia katonai misszió vezeíóje, Fatou tengernagy, a Duna-bizottság vezetne, több oiagasrangu francia katonatiszt és az állomásfőnök. A főparancsnokon kivül étkezett meg kísérete és a konstantinápolyi főhadiszállás több előkelő katonai funkcionáriusa. A délelőtt folyamán a francia tisztek autóba ültek és sétakocsizást tettek Budapest utcáin. Franchet d'Esperay csak igen rövid időt töltött lakásán, megérkezése után a franeia misszióhoz ment, itt is ebédelt, majd visszatért szállójába, ahol egy órát töltött. Este kíséretével, Graziani tábornokkal, Fatou tengernagya! együtt végig nézte az Operaházban a Bolygó hollandi előadását A főparancsnok már a vasárnap folyamán is érintkezést keresett a politikai körökkel, a tulajdonképeni tanácskozás csak hétfőa kezdődik. Huszár Károly miniszterelnök hétfőa felkereste a tábornokot, hogy informálja a politikai helyzetről és megadja mindazokra a kérdésekre a feleletet, amelyek! a főparancsnokot érdeklik. Budapest, január 5. (M. T. I) Huszár Káról v miniszterelnök látogatást tett Pranche d'Esperay táborndhnál A miniszterelnök délelőtt fél 10 órakor Bárczy István társaságában a francia mgszió Andrássy-uti Síéchenvi palotában levő kelviségében meglátogatta Franchet d'Esperayt, aki Graziani tábornok jelenlétében fogadta. Megérkezésekor a palota előtt álló spahi-di8j*7akasz fegvverhe állott. A palota előcsarnokában a magvar összekörő-tisztek élén Barthou francia vezérkari ezredessel fogadták a miniszterelnököt és bevozették Graziani dolgozószobájába. A látoeatás több mint egy óráig tartott. Szóbakerültek a háború, a Károlvi-éra, a bolsevizmus és a román megszállás összes nagv kérdései. Franchet d'Esperay igazolta a miniszterelnöknek már több ízben hangoztatott azt a nézetét, hogy a magyar béke igen kemény lesz. A miniszterelnök ez alkalommal felsorakoztatta az ország igaza mellett felhozható összes érveket, melvre a főparancsnok kijelentette, hogv ő mint francia, teljesen megérti, hpgv a magvarság ilven hazafias érzésektől van áthatva. A békekötés után a francia kormánv nagy lojalitást fog tanúsítani Magyarország iránt és segítségére ,€$z, hogy itt a konszolidáció mielőbb bekövetkezzék. Óva inti a magyar nemzetet minden kalandos vállalkozástól, mert ez*el éppen az ellenkező célt ámé el. A miniszterelnök szóvátette még a megszállott területen levő magyarok, különösen a tisztviselők szenvedéseit és az élelmezési kérdést is. A főparancsnok kilátásba helyezte, hogy Belgrád és Bukarest segítségünkre lesz. A tábornok őszintén megmondotta, hogy a Károlyi-féle forradalom és a bolsevizmus miatt lényegesen rosszabb békét kap m ország. Katonai beavatkozással akarták a bolsevizmustól megmenteni az országot, de nem rajtunk múlott, hogy ez a szándékuk nem valósulhatott meg. Ha a magyarok eléggé fegyelmezettek lesznek és reálpolitikát csinálnak, akkor a keleten mindig vezetőszerepet fognak játszani és nagy hivatás vár reájuk. Ugy a kormánynak, mint a magyar nemzetnek minden jót kíván és hiszi, hogv ez a nép meg fogja találni az utat a jobb jövőhöz. Az egész beszélgetés a legszívélyesebb hangon folyt le és a tábornok azzal búcsúzott el a miniszterelnöktől, hogy sok szerencsét és sikert kiván. Madame Dubarry a szezon legkimagaslóbb irodalmi eseménye. URANIA— mAGY. TUD SZÍNHÁZ TELEFON 872. ássa Szerdán és csütörtökön, január 7 én és 8-án Bcrnd Áldor, a kiváló némp.t művész fellétével: Vissza a kolostorba! Klu&.<zikus tökéletes:égü társadalmi dráma, mdy aek középpontié on Bernd Áldor tzcazáctós «lokitósa álL BSodésok <L u. 4. é és S órakor.