Délmagyarország, 1920. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-24 / 19. szám

MAGYARORSZÁG 8x«rk«axtőaéf éa kiadóhivatal i HEGED, BOLDOOAWZONT-MOAROT 4. SZÁJ* j wtrtwrtMt éa Madfhtvatel^Ugwj^M^ I

ELŐFIZETÉ8I ÁRA: •gén évre 144.- K' myidérr* 36.- K félévre . TI.— K e*y hónapra 12.— K 1920 O A -»* •n IX, évfolyam 19* szám. A magyar békekötés. — Viszonyunk a szomszéd államokkal. — Budapest, jan. 23. A magyar kormányhoz a miniszterelnök cimére az ország meg nem szállott területeiről tömegével érkeznek a tiltakozó táviratok, amelyek többé-kevésbé azonos vagy hasonló értelemben tiltakoznak! az országnak a békeszerződésben tervezett megcsonkítása ellen s hangos szóval állást foglalnak Magyarország integritása mellett. A lapok természetesen még mindig a béke' föltételekkel foglalkoznak, amelyek minél behatóbban vizsgáltatnak, annál keményebbeknek, annál képtelenebbeknek mutatkoznak s amelyeknek célja kiszámitottan az, hogy országunkat ne csak a legkisebb területre csonkítsa, hanem gazdaságilag tönkretegye s minden katonai védelemtől megfossza. A válaszjegyzéken egyébként serényen dolgoznak s remélik, hogy kedvező hatása el nem maradhat. A minhzterelnOk a románokkal való viszonyunkul, Huszár Károly miniszterelnök • az Adeverul budapesti tudósitója előtt nyilatkozott a két állam közti viszony megjavításának lehetőségéről. Ez irányban a kezdeményezésnek román részről kell kiindulnia, — mondotta Huszár. Ne fojtsanak meg bennünket, engedjék meg, hogy éljünk, miután megfosztottak bennünket legfontosabb gazdasági területeinktől, a megszállás alatt azt is elvették tőlünk, ami meg megmaradt. Ha Románia őszinte baráti viszonyban akar velünk lenni, tekintetbe kell venni azt, ami számunkra a megélhetéshez szükséges, mivel eddig ez nem történt meg, Románia adja meg nekünk a szabadforgalom lehetőségét a tőlünk elszakított gazdasagi területekkel, a román parancsnokság szüntesse be a rekvirálásokat a Tisza folyása és a demarkációs vonal közötti megszállott területen, vonja vissza csapatait a demarkációs vonal mögé és szüntesse meg erdélyi véreink üldöztetését. A tudósítónak arra a kérdésére, hogy mit ért a miniszterelnök igazságos és igazságtalan magyar béke alatt, igy felelt a miniszterelnök: — Nem szabad, hogy a béke az erőszak békéje legyen. Meg kell hagyni számunkra a raegelhetés lehetőségét. Nem szabad, hogy elvágják életerünket. A békedelegádónak nincs meg a felhatalmazása arra, hogy a békét már most aláírja, a szerződés átnyújtása után mindenekelőtt a kormánnyal kell tárgyalnia. A tudósító megjegyezte, hogy Románia sokkal nagyobb előzékenységet tanúsítana Magyarországgal szemben, ha nem uralkodnék általában az a nézet, hogy Magyarország uj háborúra készülődik Románia ellen. — Hogy volna ez elképzelhető — válaszolt a miniszterelnök. A mai körülmények között, amidőn minden törekvésünk a;, hogy helyzetünket megszilárdítsuk, hogyan gondolhatnánk arra, hogy elforgácsoljuk erőnket egy háborúban. Végül a miniszterelnök még egyszer hangsúlyozta, hogy csakis a kenyér adhatja meg a közeledést a két ország között olyképpen, hogy mindegyik átadja a másikaak ut. amiből neki fttftslege vait: Az osztrák-cseh egyezmény Magyarország ellen. Bécs, január 23. A Budapesti Tudósító jelenti: A Wiener Mittagspost közléseket tesz anól a konferenciáról, amelyen dr. Renner kancellár Prágában időzésekor Benes cseh külügyminiszter és Tusar miniszterelnök vettek részt. Ezen a konferendán Magyarország ellen irányuló katonai intézkedéseket beszéltek meg. A csehek azt követelték állítólag, hogy az egész osztrák hadianyaggyártást cseh ellenőrzésnek vessék alá é$ ezáltal a Magyarországnak való szállítást akarták megakadályozni. Ezután az osztrák haderőnek kiépítéséről tárgyalták, mert Huszár kijdentette, hogy a mai osztrák véderő a csehek számára teljesét! értéktelen. A Magyarország llen irányuló blok állítólag francia szimpátiara támaszkodik. A franciák ugyanis ezáltal' akarják a magyarországi angol palitikát ellensúlyozni. Bécs, január 23. (M. T. I.) Renner kancellárnak Prágában megkötött és eddig titokban tartott egyezményei, amelyek a párisi jehntések szerint Magyarország ellen irányuló védőszövetséget is foglalnak magukban és amelyek továbbfejlesztése érdekében a kancellár legközelebb Belgrádaa utazik, az osztrák nemzetgyűlés körében, főkép a keresztényszocialistáknál nagy izgatottságot keltett. Kunschak keresztényszocialista képviselő a nemzetgyűlés mai ülésén interpellációt terjesztett be ebben ; a dologban és politikai körökben a2t hiszik, i hogy Renner kancellár az interpellációra azon- ! •nal fog válaszolni. I Cseh fegyverkezés — ellenünk. Bécs, január 23. (M. T. I.) A cseh nemzetgyűlés tegnapi ülésén beterjesztették a kormány véderőjavaslatát, amely szerint a cseh hadsereg békeállománya 8000 tiszt és 141.000 ember lett. A törvényjavaslat megokolása többek között ezt mondja: A magyar veszedelem sem mult meg el és a szomszédos országok politikája egyáltalában semmiféle biztosítékot nem nyújt arra nézve, hogy a közeli jövőben békésen élhetünk együtt vdük Háromszáz nyugatmagyarországi kOzség hűségi határozata. Sopronból jelenti Az Est munkatársa: Sopron, Nyugatmagyarország fővárosa Iegkétségbeesettebb. Nemcsak a középületeken, banem minden házon fekete zászló. A kirakatok feketéinek, gyászszallag tiltakozik mindenfelöl. A legerősebben sújtott megye és város előkelőségeivel való beszélgetéseiből szűrődik le a mai helyzet tiszta képe. Az egész vidék őszintén belém kapaszkodik. Magyarországi németség csak nálunk látja egzisztenciájának biztosítását. Eddig több mint 300 község hozott hűségi határozatot. Egész Nyugatmagyarországon csak 8 község akadt, amely Ausztriához akar csatlakozni. Sok jel mutat arra, hogy az osztrákok kilépnek az eddigi tartózkodó magatartásukba. Bécsben már erósan dolgozik a WirtscnatiCcntrale West-Ungarns intézménye, amely az Nyomda: SZEGED, PETŐFI SÁNDOR; 8UGÁRUT 1. SZAM A nyomda telefonja: 16-34. Szombat, január 24. átviteli kérdésekkel behatóan foglalkozik. A megszállás kérdésében a legnagyobb bizonytalanság uralkodik. Higgadtan mérlegelve az eshetőségeket, valószínűnek látszik, hogy a békeszerződés aláírásáig nem lesz változás. Az antant még megvárja, nogy aláírjuk-e a békefeltételeket, addig megtartja a statusquot, nem szállja meg Nyugatmagyarországot, ellenben Pécset és a nekünk ígért területeket sem ürittetik ki. A nemzetiségi kisebbségek kiáltványa. Budapest, január 23. Az Újság jelenti: A nemzeti kisebbségek holnap délelőtt fel fogják keresni küldöttségileg a Budapesten időző antant missziókat és át fogják nekik adni a világ népeihez intézett kiáltványaikat. A nemzeti kisebbségek vezetői azt tervezik, hogy közveilen érintkezésbe lépjenek a Párisban működő Legfelsőbb Tanácscsal és már megtették az első lépéseket arra nézve, hogy diplomáciai uton kieszközöljék a Párisba szóló utazási engedélyt. A tótok Magyarországnál akarnak maradni, A Nap jefeíiti- Koppenhágából: A varsói tót komité felhívást in'ézetF Etirópa kormányaihoz, amelyben azt kéri, hogy szabadítsa "Hieg-öket a cseh igától. Bizonyítják, hogy a cseh-szlovák állam mai összetételében nem állhat fenn, mert 8 millió cseh lakos ellenében 9 és fél millió az idegen nemzetiség, köztük a tótok, akiket ineg sem kérdeztek, vájjon Csehországhoz akarnak-e tartozni. A tótok Magyarországnál akarnak maradni, a legteljesebb és a magyar kormány által megígért autonómia mellett. Szerbek kivonulása Pécsről. A Budapesti Tudósító jelentj: A szerbek Pécsen és környékén előkészületeket tesznek a terület kiürítésére, de közben folytatják törekvéseiket, hogy jövendő zavargások csiráit vessék el. Pécsett házkutatások és a polgári elemek fegyvereinek elkobzása éjjel-nappal folyamatban van. A sztrájkolók száma folyton emelkedik és a bosevista-agitátorok szabadon űzhetik izgatásukat A város közönsége a szerbek kivonulása esetén a legnagyobb mértékben veszélyeztetve van. Az antant katonai készülődései az orosz bolsevizmus ellen. Bécs, január 23. (M. T.I.) Egybehangzó washingtoni, londoni és római szikratáviratok szerint a Legfelsőbb Tanács elhatározta, hogy 260 ezer főnyi válogatott katonaságot küld a kaukázusi tartományok védelmére, a Fekete-tengerpart vir .kére. Buáapest, január 23. (M. T. I. szikratávjrata.) A Chicagó Tribüné tudósitója jelenti Párisból: Az angolok lázas sietséggel küldenek tizezer főből álló sereget a Kaukázusba, mert most versenyfutás történik az angolok és bolsevisták között, hogy melyk éri el előbb a Batu— Tiflisz—Baku-vonatat. Ha a vörösök elvágják a vasutvonalat, mielőtt az angolok az egészet megszállhatják, akkor a Baku-felé előnyomuló seregnek nehéz lesz a helyzete. A bolsevisták különben Mezopotániát és a bagdadi vasutvonalat is veszélyeztetik, ha nem küldenek kellő mennyiségi angai csapatot.